Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-12-25 / 1022. szám

Budapest, 1930 december 25. 5 Budai Napló SZÉN I IMRE GYÓGYFÜRDŐ ezelőtt (Rácfürdő) Erősen radióaktív, természetes 42-4 C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és e?y úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kád­fürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Boldog karácsonyi ünnepeket Személyi hírek UGRÓN GÁBORT, a Kender-, Len- és Jutaipar Rt. közgyűlése be­választotta az igazgatóságba. FRIEDLAENDER ANDOR, a Budai Általános Takarékpénztár ve- zérgiazgatója a karácsonyi ünnepeket a Svábhegyi Szanatóriumban tölti ne­jével együtt. Hollós Mátyás társaság e hó 22-én tartott közgyűlése nem volt határozatképes s így a közgyű­lést 1930 december 29-én este 7 órakor tartják meg,, melyet 9 órakor társasvacsora követ. A jövő évet a Hollós Mátyás Tár­saság fürdőügyi ankéttel nyitja meg, amelynek első előadója PÁVAI-VÁJNÁ FERENC dr. főgeológus, főbányatanácsos lesz. Er­ről külön meghívót bocsát ki a Tár­saság és a tagokon kívül meghívja az érdekelt szakembereket, sőt minden érdeklődőt. Meghívót kívánságra küld a háznagyi iroda, I., Bors-u. 24. Te­lefon: 502-96. LOHOMOft libriseinél, l„ Attila-«. 12 Újlak jövője két tényezőhöz fűződik: — a Szépvölgy meg­nyitása és az újlaki dunai híd fölépítése, az Aréna-út illetve Dráva-utca folytatásában. Ter­mészetes, hogy a Szépvölgy meg­nyitását Újlakon mindenki úgy értelmezi, hogy onnan kiemelik a cementgyárat és a téglavetőt s elhordják azt a kakastaréjszerű földhányást, mely elzárja a ki­látást a hegyek felé. Az így szé­lesen Újlak fölé torkoló Szép­völgy, melyhez egyenesen vinne a híd Pestről a Dráva-utcából a Margitszigeten át, oly nagy és egészséges fellendülést hozna ma­gával, mely nem csak Újlakot tenné Budapest méltó részévé, de megnyitna a külső Lipótváros gazdag népe számára egy új nya­raló-telepet a Szépvölgyben, ami viszont mérséklőleg hatna a Hű­vösvölgy telekdrágulására. A nyéki dűlőn a Szépvölgy és Hű­vösvölgy között van a régi vadas­kert, amelynek alsó része rend­kívül alkalmas egy állami erdé­szeti botanikus kert létesítésé­hez, sőt ide volna helyezhető a tervezett fiók állatkert, ami egy csapásra forgalomba hozná ezt az egész vidéket. A közmunka- tanács a Szépvölgy-ut-ca kiszéle­sítése alkalmával már egy év­tized előtt tervbe vette a közúti közlekedést, mely a Zsigmoncl- téri hurokvágánytól kiindulna s az Ürömi-utcán, csekély emelke­déssel könnyen létesíthető. De addig is járathatna a főváros autóbuszokat, s ezzel tervszerűen megkezdhetné e vidék bevonását a terjeszkedő világváros terüle­tébe. Mert végre is a tespedő Újlak érdekében valamit már mégis tenni kell. Jövője, fejlő­dése egészen a Szépvölgy fejlő­désétől, kiépülésétől függ, mert a szépvölgyi villalakók az újlaki piacra járnak bevásárolni és akkor ott intézik el különféle be­vásárlásaikat, rendeléseiket. A Bécsi-úton, Lajos-utcában mo­dern nagy boltok, iparos mű­helyek nyilnak és nyüzsgő élet költözik a ma oly csendes Új­lakra. Nem a török pusztította Mátyás király budai várát, amint azt Sik- lóssk László Régi Budapest erkölcse című könyvében megírja. A törökök csak romlani engedték, elhanyagolták a reneszánsz építészet remekeit, de még az 1686-iki ostrom előtt a vár így is rengeteg művészi és kulturális kincset rejtett magában. S ez a nagy érték meg is maradhatott volna, ha a felszabadító sereg nem a legnagyobb vandalizmussal hajtja végre az ostro­mot. Ugyanitt megállapítja, hog-y a törökök fénykorában azok erkölcse sokkal jobb'volt, mint a nyugati né­peké, akiknél az erkölcs fölényé: Krisztus tanai csak az Evangélium­ban voltak meg, de nem az eletben. A törökök nem ismerték a prosti­túciót, ellenben a keresztény népeknél ez virágzása korát élte. Ezért a ke­resztények miatt megengedték, hogy a vásári szerelem a tabani rácok kunyhói közé telepedjék s hogy a ci­gányok, akik az Attila- es Logodi- utca vidékén (Cigányváros) éltek, szintén Buda prostitúciójában, reszt vegyenek. Nagy cécó Szilveszterkor. A Budai Torna-Egylet december hó 31-én este 10 órai kezdettel Széli Kálmán téri klubházában nagyszabású reggelig tartó „Szilveszter estét” rendez. Úgy értesülünk, hogy h klub vezetőségének sikerült több kiváló fővárosi művész­nek, mint Honthy Hanna, Ferenczy Károly, Salamon Béla, Ihász Lajos, Kabóíc Győző, stb. az estélyen való szereplését biztosítani s így táncszü­netek alatt, a résztvevő közönségnek nívós szórakoztatásáról az éj folya­mán gondoskodni. — Zene: jazz band. Vendégek részére meghívók a klub titkárságánál (I., Vérmező út 1—3. sz. délután 5—8 között) igényelhetők. Ni lesz a Budai SzínHőrrel A Krecsányi Ignácok és a Kótsi Patkó Jánosok kora lejárt. A mai színigazgatók nagyrészt bulváriparo­sok és a mai színészt nem lehet össze­hasonlítani a régi színésszel. Talán csak a mai színésznyomorúság mér­téke állítható párhuzamba a régi di­csőséges vándorszínészkorszak nélkü­lözéseivel, amikor ekhós szekér volt a derékalja, hordókra eszkábált deszka­sor volt az oltára Tliália lengőfiirtű papjainak. Csodálatos dolog volt az úttörő színjátszás. A hősei is miszti­kus lovagok és várkisasszonyok vol­tak. Tűrtek és dolgoztak. A mai szí­nész éppen az ellenkezője, akkor veri félre a harangot, amikor nem kellene. A vajúdó Városi Színház ügyét se­hogy sem szolgálták hűséggel azok a színészek és zenészek, akik akkor gán­csolták el okvetetlenkedéssel leendő gazdájukat, amikor a révbeérkezés pillanatában őket kielégítendő, az aranyakkal teli zacskó után nyúlt. Még a színészek is türelmetlenkedtek. A zenészeken senki sem csodálkozik. A cigánysoron mindig a zenész, meg a kellékes a leghangosabb, mert azt képzeli magáról, hogy nélkülözhetet­len. Megtörtént már akárhány nagy társulatnál, hogy a „slágverkes” meg­kapta a fizetését és a jeles prima­donna ingyen játszott. Pedig1 való­színű, hogy a közönség nem a slág­verkes kancsal ábrázatára volt kí­váncsi, amikor beült a színházba; Summa Summárum: anno 1930- ban pontosan karácsony és újév hete előtt, amikor a jó társulat helyett a medvetáncoltató is megkereste volna a hátralékos követelés felét, kellett olyan ribilliót csinálni, hogy a végső eredmény a színház bezárása. Ben­nünket budaiakat a Nyári Színkör ügye érdekel. Elég volt a nyári ope­rettsorozatból! A budai Nyári Szili­kor ne legyen a városi színházbérlő szatócslerakata. Egészséges, friss le­vegő kell a budai rivaldába, nem való ide a pesti fülledt Tisza Kálmán-téri ájer. Kapcsolják össze a régi Kre­csányi színkör ügyét az óbudai Kis­faludy színház regenerálásával és ál­lítsák talpra a budai színészetet, amely már akkor szépelgett, amikor a pest- balparti művészet gyermekcipők után sápítozott. Az óbudai színház kibővítése és a színkörrel való kapcsolása új korsza­kot jelentene a magyar színjátszás történetében és önállósítaná a budai színészetet. Csak alkalmas, tisztafejű, lelkiismeretes vezetőre van szükség. Az óbudai Miklósy Aladár, aki a semmiből is szépet produkál fegyel­mezett társulatával, nagyon alkalmas volna a budai színházi válság megol­dására. Tehetséges, erőskezű enj£e*f!1 édesatyjától örökölte a marsallbotot — a rátermettséget és a tehetséget. Szásziujmi József. Az első sztrájk Budán bizonyára 1701-ben volt, mert Buda fő- és szab. kin város ez év június 21-én tartott gyűlésében rendeletet bocsátott ki a kőművesek bérének rendezése tárgyá­ban. A kőművessegédek ugyanis a 30 krajcámyi napi bérrel nem elégedtek meg, hanem 33 krajcárt kértek és azzal íenyegetődztek, hogy a munká­ból kiállónak. A tanács tekintettel az élelmiszerek olcsó árára, elrendelte, hogy a kőművessegédeknek harminc krajcárnál magasabb napibért „mes­tergarason” kívül nem szabad fizetni. — Buda fő- és sz. kir. város tanácsa 1706 május 31-én megparancsolja a polgári mészárosoknak, hogy rendel­lenes nehezéktől tartózkodjanak és hogy a búst vizsgáltassák meg. A polgári sütők kÖteleztetnek, hogy egy­forma és teljes súlyú kenyeret süsse­nek, mert „ahány lat hiányzik, annyi tallér büntetés!” gallértisztítása vezeti Fest, mos, tisztít, saját üzemeiben. Telefon. Olvasóinknak 8 fillérért tisztítja gallérjait. Akik a bajt előre látták. A Csend­utca és Budaörsi-út sarkán kislakásos bérházak épültek és ezekkel kapcsola­tosan találjuk ezt a híradást. Ezeket a telkeket a város kisajátítás útján szerezte meg Szirmai Antal és nejé­től, továbbá Greiner Károly és nejéi­től, akik a kisajátítási egyesség első pontjában kikötötték: „ ... Tabánnak újjáépítendő ré­széből kiszorult lakosság megfelelő elhelyezése céljából...” Tehát előre látták, hogy a város nagykoncepciójú terve a Tabánban hová fog vezetni és hogy Budának ezt a törzsökös, jellegzetes polgársá­gát szétfújja, mint a pelyvát. Ha a városnak is lett volna ennyi előrelá­tása akkor ezt a különös polgári ele­met en blokk áttelepíthette volna a télikikötő mellé, ahol mint hajósnép közelebb lett volna a keresetéhez és Buda egy öntudatosan fölépített, pit- toreszk városrésszel gyarapodott volna. Gyász. Lesújtó csapás, nehéz gyász érte Szilágyi Károlyt, ezt a finom- lelkű, érző szívű embert, akinek leánya Kafka Gusztávné szül. Szilágyi Má­ria székesfővárosi tanítónő, december hó 20-án, hosszas szenvedések után, életének 27-ik évében, másfélévi bol­dog házasság után elhunyt. December hó 23 án (kedden) délután temették nagy gyászoló közönség- részvéte mel­lett az óbudai temetőbe. A szülők éle­téből eltűnt napsugárt a nagyszámú rokonságon kívül siratják: férje Kafka Gusztáv, Szilágyi Károly és neje szül. Bakody Mária mint szülők, László, Dénes, Károly és Klára mint testvérei, özv. Bakody Jánosné szül. Kossár Eszter mint nagyanyja, Kafka Emil és neje szül. Holzbauer Lujza mint após és anyós. Kafka Albert, Kafka László mint sógorai, — de a lesújtott családdal gyászol annak min­den tisztelője és barátja. Wolf István MÁV főfelügyelő- állomásfőnököt a nemzeti munkavé­delem szolgálatában kifejtett erős, hazafias érzülettől áthatott önzetlen és fáradhatatlan tevékenységéért a legmagasabb „Nemzeti Munkavéde­lem” jelvényével és okmánnyal tün­tette ki a belügyminiszter. Kevesen dolgoztak annyit a nemzeti munkavé­delem érdekében, mint éppen Wolf István, aki méltán megérdemelte ezt a kitüntetést. Híres foglya volt 1793-ban Budá­nak és bármily hihetetlenül hangzik, ez volt az első hadi, repülőtiszt: — Jacques Garnerin, a híres léghajós, aki léghajóból kémlelte az ellenség hadállásait, mint a francia konvent biztosa. 1793-ban Marchiennesnél el­fogták az osztrákok és mint hadi­foglyot Budára küldték. Némely for­rás szerint a pénzügyminisztérium melletti csonka toronyban volt elzár­va, mások szerint a franciskánusok kolostorában, melyben ma az orszá­gos levéltár van. Ez a merész léghajós 1783-ban tanúja volt Lenormand francia fizikus kísérleteinek a szálló­ernyővel. Ez a tudós oly biztosra vette számításait, hogy két ilyen szállóernyővel a kezében előbb egy ház emeletéről, azután a montpellieri csillagvizsgáló tornyáról ugrott le szerencsésen. Garnerinnek ez’ jutott eszébe hosszú fogsága alatt és már készen is volt szállóernyője, hogy le­ugorjon a várból, amikor őrei észre­vették és elvették tőle. Csak később szabadult meg budai fogságából Gar­nerin, amikor XYI. Lajos király leányáért kicserélték. A Jeruzsálem nevű szemétlerako­dótelep Albertfalva alatt — megtelt. Az egész lesüppedt területet maga­san feítöltötték budai szeméttel, mely helyenkint belül ég. A dunaparton 10 méter magas part van szemétből, mert a Köztisztasági Hivatal statisz­tikája szerint naponkint átlag min­den élő ember után fél kiló szemét jut elh ordasra, ami Budán napi 150 ezer kiló szemetet jelent. Alkal­Karácsonyfadísz tejcsokoládéból készül ! más hely Budán szemétlerakodásra nincsen, a pesti szeméttelepre való fuvarozás rettentően drága s így nem marad más, mint szemétégető kemen­cét állítani s azután a hamut értéke­síteni, úttöltésre használva azt fel. SZEMÜVEG Zibrlnylnél, I. Attila-u. 12 A Fővárosi Hírlap, az Egységes Községi Polgári Párt elismert közlö­nyének karácsonyi száma Dacsó Emil szerkesztésében rendkívül gazdag, a szokottnál is élénkebb tartalommal jelent meg. Cikkeket írtak: Scitovszky Béla és Búd János miniszterek, Ripka Ferenc főpolgármester, Dési Géza orsz. képviselő, Harrer Ferenc ny. alpolgármester Dorner Gyula min. tan., Becsey Antal és Gaár Vilmos bizottsági tagok. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt el­nöke a választásokkal összefüggő ak­tuális várospolitikai kérdésekről szá­mol be. Óbudai nyelvemléknek (per ana­logiam „Halotti beszéd”) tekintik az alábbi 1855-ben készült „Ének a Svábhegyről” című költeményt, mely a 75 év előtti magasan szárnyaló gon­dolkodást ós zengzetes magyarságot örökíti meg: Oh de Jönörü Svábhedt, Kinek dedejére sok ember fel is metd De ott mást nem dehed, Hanem fogja magát lejöhed. A virág. A közelgő karácsonyi és újévi ünnepek ismét előtérbe hozzák a legszebb és legideálisabb ajándé­kot — a virágot. Buda legrégibb és fővárosi viszonylatban is egyik leg­előkelőbb szalonja a Bohr Irma virág­üzlet a Fő-u. 1. sz. alatt, melynek fiatal, agilis tulajdonosa, ifj. Nagy Imre László, évről-évre újabb és újabb gyönyörű alkotásokkal lepi meg elő­kelő vásárló közönségét. Az idei meg­lepetés a cserepekben elhelyezett, vagy karos gyertyatartó formán ki­képzett 25—30 cm magas fenyő- fácska, mely parafinnal beperme­tezve, apró gyert.yácskáival, teljesen a behavazott karácsonyfa illúzióját kelti. Gyász. Faludi Ágoston magánzó, volt törvényhatósági bizottsági tag el- Lunyt. Temetése december 18-áll dél­után 4 órakor volt a Farkasréti temető halottasházából. Méreg nélkül A „Reiss Bichl” vagyis útiköny- vetske 1768-iki kiadása szerint súlyos bírság rovatik arra az Istentől elru­gaszkodott polgárra, aki „pur- hadsannt” vagyis „tobákot füstöl vala”. Mária Terézia kegyes dicsősé­ges aszonykirályunk idejében cégéres bűn, ördöggel való cimboráskodás volt a füstölés, melyért súlyosan la­kolt a megtévedt jámbor patricins. A zamatos füstölnivaló azonban idő­vel úgy elterjedt a budai tájcs burge- rek és a. magyar kurtanemesek kö­zött az aldunai rác naszádosok jóvol­tából, hogy a királyasszony öregedő tollvonásai még jóváhagyták a pá­tens érvénybelépését, amely szerint a tabákfívek árositássa megengedtetetik. Nagy volt az öröm széles e hazában, több mint félszázadon át és a pur- zicsánnal való „traficcálás” csak akkor vált ürömmé, amikor a vater- mörderes Bach-korszak magabúsult magyarjainak csibuk ügyeibe beleszólt a hegyessüvegű morva-eseh finánc- zsandár. Azóta sok idő telt el. A ro­kokó paróka lomtárba került, a Mária Terézia tallér rhénes forinttá, majd pengővé vedlett és a sokszáza­dos birodalom oszlopai rombadőltek. Az emberek idegei megrendültek, a régi füstbéli holmiból búfelejtő lett, ami a füstölés boldog óráiban fele­dést, nyugalmat, szórakozást vará­zsolt az élet sivárságába. Minden megváltozott és soha jobbkor, mert tudós férfiak ördöngős és mégis egy­szerű eljárással kivonták az arany­hajú szívnivalók méregfogát, amely az élvezet mellett sok keserves órát szerzett a gondkergető ifjaknak és öregeknek. A dobányszívás új korá­nak határkövére a Nikotex van írva, amely a tobák zamatát, illatos arany­haját teregeti a füst szerelmes hódo­lója elé, a nikotin mérges salakja nél­kül. Amióta ez az eljárás megszüle­tett, a dohányzótársaúalora a „tobák” illatos füstjét saját magáért élvezi, anélkül, hogy az egészségére ártal­massá válnék. Sz. J. A régi, ódon budai házak zsalu- gáteres ablakai mögött a spinét lágy hangjai mellett szórakoztak a szép­anyáink. A bécsi valcerek, lengyel mazúrok és pukkedlis menüettek me­lódiái egymásután olvadtak fel a finom keskeny billentyűkön. Az uno­kák a zenekultúrát az elporladt bie- dermeyer kisasszonyoktól örökölték. A spinét lomtárba került ugyan, de a helyét sokféle típusú, messze föld­ről hozott zongorák foglalták el, érzékeny kárára a belföld ipa­rának. Amióta azonban a Musica gyártmányok közismertté váltak, meg­fordult a helyzet, az elfásult zenekul­túra életre kapott és egyre többen ke­resik fel a Musica erzsébetkÖrúti mintatermét, ahol első kézből kitűnő modern zongorát kapnak. Virágos Buda Másfélezer kitüntetés Budának Ha fürdőváros, legyen virágos, ez csak világos! — mondaná Ben Hek- Űba, a kiváló makama író látva azt az impozáns névsort, mely nemcsak hogy érmet és elismerő oklevelet ka­pott, hanem azt is bizonyítja, hogy ez a dei'ék, józan budai nép rögtön megérti hivatását, ha kedves, okos dologban hívják munkára. A Virágos Budapest—Virágos Magyarország ne­vén indult mozgalom most osztotta szét az érmeket — köztük hatalmas, szép művű bronzérmet kapott a Bu­dai Napló virágos ablaka és erkélye is — azok között, akik felhívására virággal díszítik külsőleg is a lakásu­kat, virágossá téve ezzel Budát. íme a névsor: Aranyérem: Gellér Mihály, Maj- látb György gróf szállodaháza, Ke­leti Károly-u. 8, Pelzmann Feroncnó Lorántffy Zsuzsanna-u. 5. Ezüstérem: Berezell Jenő I., Krisztina-körút 44, Dióssy Kálmán 1., Biró-u. 6/b, Dohnányi Ernőné dr. 1., Széher-u. 16, lrgahnas rend III., Zsigmond-u. 8, János-szanatórium I., Városmajor-u. 68, Kezdi Kovács László, III., Római-fürdő, Kurfürst István I., Horthy Miklós-út 28, Leit- géb Imréné I., Hidegkúti-út 80., M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium 11., Lánchíd-u. 1, Sándor Antal I., Karácson'yi-u. 9, Siesta Szanatórium 1., Ráth György-u. 5-7. Jutalom és bronzéremmel kitün­tetettek: Alapi Béláné I., Szirtes-u. 8, Arvé Károlyné L, Zsámbéki-u. 15, Bera Ferencné I., Horthy Miklós-u. 31, Budai Napló szerkesztősége I., Bors-u. 24, Fekete Béla I., Krisztina- körút 44, Hahn Lajos I., Agárdi-u. 14/b, Jakapovich Melinda I., Krisz­tina-körút 83, Krieggs-Au Emil, I., Krisztina-körút 44, Madáehy Boldi­zsár I., Bors-u. 5, Metzger Béla I., Enyedy-u. 11, Rabo Aranka I., Krisztina-körút 83, nahodi Rhétay Vilma I., Bors-u. 10, forgolá.nyi Rózsa Szeréna I., Bors-u. 12, Wolf fi­ner László I., Naphegy-u. 17, Bőthy Andor I., Hidegkúti-út 25, Czillinger Kálmánná I., Lisznyai-u. 14, Csá- szárfürdő-uszoda III. kerület, Ger­gely Edit I., Tareali-út 14, Goldber­ger Sám. F. Fiai Rt. III., Lajos-u., dr. Gurh Ferenc II., Margit-körút 64, Huber Lajos I., Felsőhegy-u. 77, Kalmár Sándor I., IToi’thy Miklós-út 50, I., dr. Leoka Jeromos II., Mar­git-körút 1, I., Lőb Ernő II., Do- náthi-u. 53, M. kir. Boeskay István reáliskolai nevelő intézet L, Hideg­kúti-út 23, M. kir. Állami Térképé­szeti Intézet II., Retek-u„ M. kir. Honvéd kér. Gyógykórház III., Zsígmond-u. 64, Martin Gyula III., Bécsi-út 88, III. ép., Nagy Imre László, II., Fő-u. 4, dr. Plenczner Lóránd, II., Ostrom-u. 29, II. 1, Sál­iak István III., Bécsi-út 88—92 I., özv. Sándor Lajosné II., Fő-út 52, II. 5, dr. Sipos Aladár II., Batthy- ányi-u. 95, II. 1, Schwarz Viktorné 11., Huszti-u. 13, Schüller Gyuláné 11., Riadó-u. 13, fsz., Szentmiklóssy Mártonná II., Margit-körút 95, Széchy Lajos II., Fő-u. 2, Szond’y Sándor II., Riadó-u. 2, Szőnyi László 11., Fő-u. 2, Tertyánszky Jenő III., Bésci-út 88, III. ép., Török Pál III., Bécsi-út 88, III. ép., Vajda Pál II., Retek-u. 67, dr. Vayer Vilmosné I., Döbrentei-tér 5, II. 3, dr. Záborszky István I., Hidekúti-út 25, Zimmer Ferenc I., Krisztina-körút 147, V. 1. A felsoroltakon kívül elismerő ok­levél kitüntetésben és elismerésben részesült körülbelül 1200 budai lak, erkélydíszítés és virágoskert. M AGYAR KERÁMIAI GYÁR RP-T Iroda: Vili, József-krt 14. Telefón: J. 320-45. Gyár: X, Gyömrői-út 6 Keramitköveket és lapokat, klinkerköveket és lapokat, utak, járdá Ei Y S\ 9 ■ belső helyiségek és pillérekhez. Chamotte, dinas és saválló téglát i " * " " habarcsot. Különféle falitéglát. Vállal útburkolásokat. CSILLÁR RÁDIÓ GRAMOFON LEGSZEBB — LEGOLCSÓBB — LEGJOBB KAPHATÓ 6, 12, 18, HAVI RÉSZLETBE IS DÉLIVdSÚT RÁDIÓHÁZBAN I., KRISZTINA KÖRÉT 99, TEL.: A. 507—0T VILLANY SZERELÉS A KUMULÁTOR TÖLTÉS I MÉG MA KÉRJEN ISMERTETÉST SZIKRA, I ORION, TELEPÜNKÉN, STANDARD, PHILIPS I _______ÉS EGYÉB GVÄRTMÄNVOKRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom