Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-06-12 / 1000. szám
Budapest, 1930 június 12. Budai Napló Néhány gondolat... terv...! írta: KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ festőművész En is örömmel csatlakozom azokhoz, akik lapod jubileuma alkalmából Neked elismerésükkel adóznak. A Budai Naplót különösen szeretem azért, mert Buda történelmi múltjával és fejlődésével oly lelkesen foglalkozik. Sajnos, én is az úgynevezett városszépítő bolondok közé tartozom. Ezekre a főváros törvényhatóságában nincs szükség, ott megvan a hivatalos városrendező s a többi idealistát, a művészi ötlet-termelőket lemosolyogják. Ott csak a reális gondolkozóké a szerep. Én azelőtt nagyon sokat utaztam, sokat láttam és szenvedélyem volt az összes nagyobb városok rendezésének terveit tanulmányozni. 1904-ben a Pesti Hírlapban írtam Budapest szépítéséről. Megírtam, hogy Budapestnek nincs központja, mely majdnem mindenütt a városháza körül alakult ki. Helyrehozhat- lan hiba volt az, hogy az Andráss'y- utat nem folytatták a Lánchíd tengelyében, mely útvonalban a Szt. István bazilika egy befoglalt ékkő lett volna. Megírtam, hogy a bazilika és városháza közötti két nagy háztömböt le kell bontani s egyesíteni az Erzsébet- és Deák-térrel, a mai Deák-téri evangélikus templom helyén pedig 20 emeletes városháztornyot kell építeni, alul a városi borpincével, felül muzeális és levéltári helyiségekkel. Ezt áthidalással kell a Károl’y-kör- úton építendő új városházi-fronttal összekötni. Az is fokozná a térhatást, ha a Népszinház-utcát az Erzsébetváros szűk utcáin és háztömegén keresztül egy széles magánúttal a városházáig vezetnék ki. Ezt a cikkemet akkor a szaklapok fantazmagóriának minősítették, de tíz év múlva már a nagy témyitás felbukkant mint eredeti Lajta-féle terv. Az új sugárutat is azóta megpendítették. Legközelebb )rá megkritizált Budapest” címen új eszmeszörnyekkel fogom megbotránkoztatni a szabályosan működő városrendező agyvelőket. Itt csak néhány ötletet vetek fel. mely a szűkebb Budát érdekli. Például: — Miért ne lehetne Budafoktól a Balatonig egy széles hajócsatornát építeni, melynek két töltéspartján az expressz-villamos egy órán belül a Balatonhoz jutna el1? — Miért olyan rettenetesen vajúdik a Gellérthegyre vezető lift, mikor Svájcban műiden magasabban fekvő hegyi-szállóig liften jut fel az ember. Alakítsák át a citadellát romantikus udvarokkal Panthéonná, a falait három-négy várbástya kiépítésével. Építhetnek ott fenn hatalmas szállodát is, ha könnyen feljuthatunk hozzá. —- Miért fut az Erzsébet-híd az ízléstelen ciklops-falnak, mikor az ottani ál-vízesés alatt már jelezve van az alagút, mely rövid pillanatok alatt a kies budai hegyekbe vinné a közönséget ? — Miért rejtik el az óbudai Főtéren a gyönyörű Zichy-vadászkastélyt^ Ha körülötte lebontják a raktártömböt s néhány stílszerű házat építenek, Óbuda legszebb tere alakul ki, művészi látványosság. Es egyúttal egyenes útvonal nyílik meg a Római-fürdő felé. — Miért titkolják annyira a Pálvölgyi cseppkőbarlangot? Ha a főváros tovább fejleszti, ez ép oly nevezetes látványossága lesz, mint a Margitsziget, vagy az Erzsébet-ki- látó. A külföldiek mind fölkeresik. — Hol legyen a Stadion? Csakis Óbudán. En erről cikket írtam s a Római-fürdő területét ajánlottam. Be is küldtem a terep térképét Karaf- fiáthnak. De újabban Gömbös miniszter egy tervötletét olvastam, melyben az óbudai hajógyári szigetet ajánlja. Ez annyira kitűnő terv, itt a szárazföldi- és vízisportok annyira egyesíthetők, — hogy jobb helyet senki fia nem eszelhet ki. — Hol legyen az új botanikus- kert? Csakis a Római-fürdő területén. Itt a melegvíz-forrásokkal külön tavakat, csekélyebb mélyfúrással vízzel fűthető pálmaházakat lehet létesíteni, dombos részeket könnyű feltölteni, a fekvés páratlanul szép. Jusson eszünkbe London mellett, a Themse-partján létesített Kew-gar- ten, mely Európa legszebb botanikus-kertje. — Hát az új óbudai híd? Miért ne lehetne az a sablonos vashíd helyetti festőibb hatású? A közepén hatalmas várbástya, melyen Árpád vagy Attila szobra áll. A Budapestre hajón érkező idegeneket figyelmeztetve a honalapítóra, vagy a nagy világhódítóra. De éppen elég a költői szárnyalásból, ugyebár ? Mindehhez pénz, pénz, igen sok pénz kellene. S azt én, sajnos, nem adhatok. Ä Rózsadomb e város gyöngye! Irta: NÁDAS BÉLA dr. Mit kell sürgősen tennünk n Rózsadomb elhivatott jövőjéért? Sokat, még nagyon sokat! És ez nem partikuláris érdek. Hanem közérdek. És pedig úgy a helyes irányú városfejlesztési politika, mint Budapest-fiirdőváros és az idegenforgalom szempontjából egyaránt fontos és sürgős közérdek. Pars pro toto! Az igazi „Buda gyöngye” fővárosrész, az egész eljövendő, álomszép fürdő- és világvárosért. Hogy pedig látó szemmel miért jósolom e nagy jövőt szűkebb hazámnak: a Rózsadombnak? Mert együtt van itt minden, amit nekünk, gyarló embereknek a jóságos Isten természeti kincsekben jókedvében csak adhatott. Valóságos földi paradicsom a kőváros szívében. Madárdal, napfény, ózon, egészség, tündér panoráma. Miért részletezzem? Fel kell mindezt fedezni önmagától mindenkinek, ha életében csak egyszer is ide vezérelte a jó szerencséje. Még a hivatalos tényezőknek is. És mégis, vannak itt hiányok is. Hogy mi? Hát amit a jó Isten a hatóságokra bízott. Tisztelet az egyes már felébredő, ráeszmélő kivételeknek. így legelső sorban is megfelelő autóbusz- és villamosközlekedés a mai „lift” szolgálat helyett. Azután közművek (víz, csatorna, villany, gáz, telefon), transzverzális összekötő utak, piactér, gyermek- és sportjátszótér, korcsolyapálya, fiú közép- Ésko la, ppsjtafiók, kilátótorony és kioszk, gyógyszálló és szanatórium, Gülbaba palace, kaszinó és park, Giil- baba mecset stb., stb. Sorojam még tovább? Azt hiszem, egyelőre ennyi is elég. Pedig még megemlíthetném: a kívánatos, új, kerületi és rendőrségi beosztást, továbbá a kilátást, a kerteket és a csendet védő, új, építési és egyéb szükséges intézkedéseket, avagy a fürdőtörvénnyel kapcsolatosan megvalósítandó intézményeket és a többit. Ma lettem 48 éves. Épp ezért nem is engedek a 48-ból! De vájjon hány éves leszek, mire mindez a sok szép álom valóra válik? Figyelemmel az eddigi tempóra, bizonyára el kellene érnem a mathuzsálemi kort. És milyen hosszú lehetne akkorra a szakállam? Talán, mint Mohamed prófétáé. De legalább is, mint a legendás Grilbabáé, a Rózsadomb lovagjáé. Kedves Szerkesztőm! Befejezésül nem mulaszthatom el kiemelni, hogy sokat köszönünk nagybecsű lapod önzetlen támogatásának is, amit továbbra is kérünk és remélünk. Érleljed csak jól meg mielőbb a „Budai Blokk” most kitermelt, szép eszméjét és egyben gondoljál továbbra is a régi szeretettel Gülbaba földi paradicsomára, Buda gyöngyére: a Rózsadombra. A magvetők dala Barna rögén a feltört földnek járván súlyos, kimért léptekkel, vetünk — és a magok görögnek. Kalásszá lesz az egyik fajta s nehéz fejét az áldott földnek alázattal, mélyen lehajtja. Lesz majd olyan, mely nem hoz [szemet és öntelten, meddő derekát kiemeli a többi felett. Egyik búz>a a másik mása. Vetjük egyforma szeretettel: mert nincs aki a jövőt lássa. 1930 május. Andor Endre wm BUDA! STRANDFÜRDŐ (DUNASTRANDFÜRDŐ) III., ÚJLAKI RAKPART 50 méteres hé vizű vasbetonmedence, külön dunai uszoda. Közvetlen villamosmegálló az összes óbudai kocsiknak. Szépv ölgy-utca, Margithídtól 5 perc. Telefon: Aut. 624-84 kerítés, KAPU! HAIDEKKER SÁNDOR RT., BUDAPEST Budai egyesületek tagjainak árkedvezmény. ULLOi UT 48/31 A Social Napló millGniumára Irta: Fábián Gáspár dr. A „Budai Napló” azok közé az értékek közé tartozik, melyekre életemben véletlenül bukkantam, melyek nagy, tiszta örömökben részesítettek, felüdítettek, a csalódásoktól megkíméltek, szeretetem nemes tárgyaivá váltak. Szerettem és szeretem ezt a lapot, mely fanatikus hittel áll őrt a magyar főváros Istentől széppé tett részének, de az emberektől mostoha sorsra kárhoztatott Budának, védelmében. Ez a Buda valóságos Hamupipőke szerepet játszott és játszik, nem volt erős, nagy feltámasztani akarója, csak úgy magától, suttyomban fejle- dezett gyönyörű leányzóvá. Megcsodálja a pesti polgár és a külföldieknek is mutogatják, de szép ruhába öltöztetni, a jó Istentől adotton kívül, bizony nem sietnek. Mi, akik hogy kegyelem folytán Benne élünk, szeretjük és éppen ezért nem értjük,, miért csak amolyan an- hengszli-módon feljlesztik a naggyá dagadt Testvérváros mellett: — Annak mindent, Ennek semmit! — jelszó alatt emberemlékezet óta! Egyetlen barátja, fóruma, östoro- zója, jó anyja, áldozatos atyja támadt ennek az elhagyatott drága szép kincsnek, gyönyörű Hamupipőkének 25 évvel ezelőtt: a — Budai Napló. Jelszava: Budát pedig nem hagyjuk! Ó, mennyi apró megfigyelés, figyelemráirányítás, kérés,, megdicsérés, lelkesedés, lehangoltság, öröm, magasztalás, hódolat Buda érdekében, 25 éven át, e pompás, eleven, üde, — mert önzetlen szeretettől sugalt — lap hasábjain! Feladata: az összevisszaságok korrigálása szeretettel, ha már nem reagáltak rá, élesen és tántoríthatatlan ostorozással, melyért másutt a sajtóperek légiói támadtak volna, itt a megtámadott is kénytelen belátni, a tiszta igazságot, melyet Buda érdekében és védelmében egy tisztaszívű, nemeslelkű és angyali jóakaratú szerkesztő tár a polgárság elé. Buda egyetlen és szuverén fóruma a Budai Napló, ahol találkozik a gazdag és szegény, az ügyefogyott és boldog, a polgár és hivatal, az öröm és a bánat. A Budai Napló az összekötő kapcsa .egy széthulló, 200.000 lakosságú városnak, a szervezője politikai és társadalmi téren, irányítója, művelője, szórakoztatója, tanácsadója, egyszóval mindene. Buda polgárai becsüljétek meg ezt a nagy adományt, kincset, mely a miénk, a mi ügyeinket szolgálja, a mi álmaink felett őrködik, a mi érdekeinkért harcol lankadatlanul, melynek minden sorából egy tiszta, üde, fiatal szerető szívnek lüktető vére buzog felénk, minden sorát bearanyozza egy nemes lélek fénylő napsugara. E szív, e lélek Viraág Béláé, melyet Ő önzetlenül és maradék nélkül áldoz fel lapjáért, a Budai Naplóért. Egységes Polgári frontot! írta: Szombalhy Kálmán Több mint egy évtizede kísérem figyelemmel és elismerő érdeklődéssel a Budai Naplónak Buda érdekében kifejtett elpusztíthatatlan energiával kezdeményező egyedülálló munkáját. Ha a Budai Naplóban javasolt tervek közül csak egy elenyésző kis százalék megvalósulhatott volna, akkor Buda ma nagy, hatalmas és gazdag lenne. Olyan, mint amilyennek éppen a Budai Napló varázsolni szeretné. S miért nincs ez így? Mert hiányzik a Budai Polgári Egységesség! Buda polgársága egységesen ma sincs megszervezve. Részben azért, mert a különféle szervezkedések vezetői nem állanak hivatásuk (vagy megbizatá- suk) magaslatán, de részben azért is, mert azokat, akik ezt megvalósítani tudnák, nem engedik erélyesen „dolgozni...” Kívánom, hogy a Budai Napló a második ezer felé törtető számaival teremtsen olyan közhangulatot, amely parancsolólag követelje a hazafias polgári erők hátsógondolatnélküli összefogását és egy ellenállhatatlan ható- képességű táborba való megszervezését. Akkor aztán a Budai Napló nemcsak javasolni fog tudni, hanem végrehajtott nagy teljesítményekről beszámolót is közölhet majd. __ Szeretni Kell Bnddt. nemcsak azért, mert a természet pazarul ajándékozta meg felbecsülhetetlen kincsekkel, adván neki hegyet, dombot, völgyet, ahol tavasszal a virágözön illata hódít, nyáron a gyümölcs zamata csábít, ősszel a szőlőgerezd aranya ejt bűbájba mindenkit, — hanem azért is, mert Budának lelke van, ragaszkodó a régi hagyományokhoz; — szíve van, mely csak az országért ver, Nagymagyaror- szágért és álma is van: hogy valaha még Európa legkeresettebb fürdővárosa lesz! Meg van hozzá minden kelléke, csak ki kell fejleszteni. — Hogy pedig ide tudjuk vonzani a külföld gourmet-it, első kötelességünk a természeti kincsek hozzáférhetését lehetővé tenni az utak kiépítésével, a közlekedés megjavításával és olcsóbbá tételével — belefoglalva á Gellérthegyi siklót és a Lágymányos felől létesítendő villamosösszeköttetést a hegyvidékkel. Gondoskodnunk kell sürgősen, hogy a farkasréti temető egy négyszögöllel se bővíttessék tovább, hanem vagy Óbudán, esetleg a Kamaraerdő tájékán létesüljön mielőbb egy új nagy budai temető és megfelelő közlekedés hozzá! Vízellátás slzempon tjából szükséges, hogy a svábhegyi medence tehermentesítésére készülő sashegyi medence elkészüljön, — nehogy a nagy nyári melegben víz nélkül maradjon az egész hegyvidék. Mesterséges és kedves szelíd nyomással, kedvezményekkel vissza kell varázsolni a budai hegyek lejtőin a gyümölcstermelést, amely nemcsak gyönyörűséget okoz, de tetemes jövedelmet biztosítana — külföldre gondolok — a szorgalmas és jobb méltánylást érdemlő hegylakosoknak. Végül — hogy az építkezés megindulhasson, amikor már őszre kölcsönt is kapunk a megértő külföldről — hozzák tető alá a harminc esztendő óta ígérgetett és készülőben lévő végleges szabályozási tervet, amelynek első feltétele a lejt Színezést nívós szabályozás, a végleges csatornázási terv és a parcellázás megkönnyítése. Ha ezek megvalósulnak, talán felvirágzik Buda, a Hollós Mátyás kedves fővárosa! Dr. Hódy Lajos. RÁCFÜRDŐ GYÓGYFÜRDŐ, BUDAPEST Erősen radioaktív, természetes 42“4 C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női- és egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Telekparcellázás PONÁZON 200 □ -öles házhelyek kaphatók közvetlenül az állomás mellett. Kitűnő ivóvíz. Bor- mentes, egészséges terület Gyönyörű kilátás. Jó közlekedés. Kedvező részletfizetés! Építési hitel! Bővebb felvilágosítást ad: ÓBUDA-UJLAKI TAKARÉKPÉNZTÁR III., LAJOS-UTCA 144. TELEFON: 62^57. FRISS VIRÁGOK! SZOLID ÁRAK! Telefón: A. 537-87 LOHR IRMA utóda NAGY IMRE LÁSZLÓ II, FS-ufea 1 udvari szállító E3S33BÍZS3BB |„ KRISZTINA-KÖRÚ r 32 TELEFON : AUTOMATA 502-16 Művészi szűnyegjavítás és mosás Magánfelektől vásárolt valódi perzsaszőnyegek jutányos árban. Gép- és futószőnyegek nagy raktára. Kedvező fizetési feltételek Minden szakmabeli ügyben forduljon a régt jóhírű céghez l,Logodl-u. 19 Béres Márton Te!.: 530-31 Siessen vásárolni 1 Próbáljon szerencsétl Közhasznú és jótékonycélú Magyar Királyi 54-ík állami Sorsjáték Egy sorsjegy ára csak B pengő, mellyel több ezer pengőt nyerhet ! Húzás Június 21-én! 17.000 nyeremény! Egy sorsjegyre 2 nyeremény is eshet Főnyeremény : Peng© 30.000 Pengő Ezenkívül: 20.000 P, 15 000 P, 10.000 P, 5C00 P, 2500 P, 2000 P, 3 darab 1000 P stb., stb. Sorsjegyek kaphatók: bank- és sorsjátéküzieSekben, dohányiözsdékben. Postai rendeléseket — a pénz előzetes beküldése után — azonnal elintéz a Székesfővárosi magyar kir. pénzügyigazgatóság, Budapest, V, Szalay-u. 10 és az összes sorsjátéküzletek RÓZSADOMBI KÁVÉHÁZ és ÉTTEREM Majláth szállodabérház (Statisztikával szemben) BUDA LEGELŐKELŐBB és LEGSZEBB HELYISÉGEI — A LEGKITŰNŐBB KONYHA Az étteremben esténkint RÁCZ JÓZSI muzsikál — Tulajdonos: LAKATeS JÓZSEF