Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-05-26 / 998. szám
XXVII. évfolyam. 998. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 3 2 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőáég és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 május 26. A visszafordított város Kozma Jenő dr.9 orszgy. képviselő ismertette az új fővárosi törvényt a II. kér. Iparoskörben Új élet — új adminisztráció! A budai demokratikus felfogást jellemzi, hogy Kozma Jenő dr., akiről tudott dolog, hogy az új fővárosi törvény alkotásában tevékeny részo volt és a törvény- javaslat elkészítése kapcsán minden befolyását arra használta fel, hogy a város autonómiájának biztosítása mellett a polgárság érdekeit védelmezze meg, — a törvényt éppen a polgári osztály alapját képező iparos osztdhj és annak hivatott érdekképviselete, a II. kerületi Iparoskör s az ott megjelent vendégek előtt ismertette. Az új alapítók tiszteletére rendezett ünneplő vacsorán, május hó 22-én a tálalás után Lendl Adolf dr. elnök üdvözölte a megjelenteket és külön-külön, elsősorban a Pénteki Bor gazdatársaságot, minden megjelent tagját és a társaság lelkét, dr. Zboray Gyulát. Azután az új alapító tag bankigazgatót: Kozma Dezsőt és sorban ezután az iparoskörnek két derék tagját: Mártonffy Pétert es Jetiinek Ernőt, akik alapítókul léptek be. Az alapító okleveleket át is vették az új alapító tagok. Üdvözlő beszéde befejező részében ünnepelte Váli Gábor ügyvezető elnököt, aki a Budai, Dalárdával Londonban járt és az ott szerzett dicsőség egy részét elhozta az Iparoskömek. Üdvözölte Guth Ferenc elöljárót és végül, mint legérdemesebbet, a kerület képviselőjét, dr. Kozma Jenőt. Fölkérte, hogy a nagy átalakulás köszöbén álló fővárosi ügyekről tájékoztassa a megjelenteket. Fölharsonó éljenzés közben állott szólásra KOZMA JENŐ dr., hogy nyilatkozzék arról a változásról, amelyet az új fővárosi törvény idéz elő. Ismertette az 1872-iki fővárosi törvényt, amely választott és virilista tagokból alakult. A viriliz- musnak szerinte a helyi kormányzásban és bizonyos tekintetben meg volt az indokolt jogosultsága. Akkor csak az önként jelentkezőket vették fel a választók névlaj stromába. Ez a patriarkális kor eltűnt a háború után .és 1920-ban eltörölték a virilizmnst, hogy azt szellemi viriliz- nrassal helyettesítsék. 1923-ban pedig már az általános választói jog alapján választottak három évre. Ez ideig csak politikai tekintetben történtek változások, de a gazdasági téren még mindig élt az 1872-iki törvény. Pedig az üzemek akkor már túltengtek és túlnyomó részben az üzemek intézésében merült ki az adminisztráció. A kormány felismerte a helyzetet, amelynek súlyát tetézték a mammut- fizetések, de a régi törvény e csöke- vényei megoldást nyernek az új fővárosi törvényben. A mostani tanács — úgyszólván — kupaktanácsból fejlődött a mai magas nívóra, de felelőtlen volt és éppen ezért el kellett törölni. Üj hatáskört kap a tanács és kapnak az elöljáróságok is. Budapestet 14 kerületre osztják és decentralizálják a tanács hatáskörét, növelve ezzel az elöljáróságok hatáskörét. A régi közgyűlésnek 400 tagja volt: — 200 virilista és 200 választott. Ez volt a. demokraták uralmának a titka. Most csak 220 tagja lesz a törvényhatósági bizottságnak és abból 150 tagot választanak. Viszont az üzemek igazgatóságába ezentúl olyan szakemberek is beválaszthatok, akik a közgyűlésnek nem tagjai. Az érdekképviselet 18 tagot küld a közgyűlésre. Itt megjegyezte Kozma Jenő, hogy ezt a szakaszt a kormány intencióinak ellenére, de utólagos beleegyezésével vitte keresztül a kép- viselohazban es a felsőházban, még pedig azzal a módosítással, hogy ezeket a tagokat nem az érdekeltségek választják és küldik be, hanem az érdekeltségek választmányi tagjai közül választ ja a közgyűlés és polgári megerősítést vár ezektől. De védi, egyúttal így a város autonómiáját. 32^ örökös tag is be van állítva a törvényhatósági bizottságba, olyanok, akik a főváros közéletében érdemeket szereztek. A szakszerűség is érvényesül, mert az új közgyűlés tagja lesz a tanfelügyelő, a rendőrség főkapitánya és az adófelügyelő, akik a polgárság életében fontos szerepet töltenek be. A közgyűlésben maradnak egyelőre az eddig szavazattal már bírt főtisztviselők, de csak átmenetileg és az elhalálozás alapján csökken a számuk, mert a törvény szerint tulaj donképpen csak 20 főtisztviselő lehet a törvényhatóság tagja. Legvégére hagyta azokat, akiket szabadon választ lakosság, mely választásból minden párt kiveheti a maga részét. Ezekkel az intézkedésekkel időtlen időkig biztosították a polgárság befolyását. Megmarad az igazoló választmány is es mandátuma nem jár le a közgyűlés feloszlatása esetén, mert ez a szerv van hivatva intézni a választásokat és csak ezek befejeztével mond le. választói jog olyan, mint az országos, csak a helybenlakásnál van különbség amely az országosnál két év, a fővárosban hat év. Ez is jogosult, mert az eddigi törvény szerint, illegitim elemek is belenyúlhattak a polgárság zsebébe. Ezentúl kétség esetén igazolni kell a választói jogosultságot és a választói névjegyzéket nem összeíró küldöttségek, hanem esküt tett városi tisztvi- se}ök végzik, akik ellen fegyelmi eljárás indítható. így a választói névjegyzék a való helyzetnek fog megfelelni. A százötven városi képviselő közül Buda 50 képviselőt kap, mert öt választókerületre lesz felosztva. Buda részére a helyzet tehát javult. A megválaszthatás ezer aláíráshoz van kötve. A választás mindig november havában lesz és csak ebben az esztendőben esik december havára. Összeférhetetlenségi intézkedései az új törvénynek rendkívül szigorúak. Ezentúl senki sem lehet- — még ügyvédje sem — annak, akinek a városházán ügye van. Még az árva- széknél sem, amely pedig jogi hatóság. Az összeférhetetlenségi esetekben 30 tagú zsűri ítélkezik, amelyből 8 tagot sorsolnak ki minden esethez. A közgyűlés elnöke a főpolgármester és 40 tag kérelmére összehívandó a rendkívüli közgyűlés. A közgyűlés mellett állanak a bizottságok. Az eddigi gyakorlat 132 bizottságot termelt ki — és mint pártelnök, ő maga 37 bizottságnak volt a tagja. Ez túltengd. Ezentúl csak 12 bizottság lesz, minden ügyosztály mellett egy. A bizottságuk ülései nem lesznek nyilvánosak és azokban minden párt jut képviselethez. A közgyűlés tárgyalási rendjét is szabályozza az új törvény és egy beszéd egy óránál tovább nem tarthat. A költségvetést pedig 8 nap alatt kell letárgyalni. Az egyéni sértegetéseknek elejét veszi a széksértés és a közgyűlés, a benyújtott kereset alapján 500 pengőre bírságolhatja a sértőt, meg nem fizetése esetén kitilthatja 8 napra a közgyűlésből, sőt durva sértés esetén a mandátumától is megfoszthatja. A közgyűlés, mint a székesfőváros legelőkelőbb testületé, ne foglalkozzék aprólékos kérdésekkel és csak nagy vonásokban intézze a főváros ügyeit. Éppen ezért ötszázezer pengőnél kisebb ügyeket nem visznek eléje. A közgyűlés választja a polgármestert, a főügyészt, az árvaszéki elnö ■ köt és a két alpolgiírmestert. A polgármester felelős az egész admínisztx adóért. és így a felelősség elve érvényesül lefelé 'és felfelé az egész vonalon. Az új törvény kizárja azt, hogy valamely alantas kis tisztviselőre háríthassák az egész felelősséget. Üj autonóm szerv a törvényhatóság életében a 31 tagú törvényhatósági tanács, amely átveszi a mai közgyűlés hatáskörének nagy részét és a tanács hatáskörének egy részét is és ennek útján az adminisztráció átmegy az autonómia kezébe. A törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozik és ez választja: —- a tanácsnokokat, az elöljárókat, a főjegyzőt, a műszaki főtanácsosokat és tanácsosokat, a statisztikai hivatal igazgatóját és az iskolaigazgatókat. A polgármester nevezi ki a tanítókat, amivel szemben a kultuszminiszternek csak vétó joga van, de nincs lehetősége a vidéki tanítók felhozatalára. így a polgármester hatásköre rendkívül kitágul, valóságos nagyhatalom és azt bizonyos vonatkozásban csak a törvényhatósági tanács korlátozhatja. Újítás az új számszék felállítása, mely a belügyminiszternek van alárendelve s így elejét veszi minden hiteltúllépésnek. A kerület-választmány hatásköre szintén tágul, 16 tagból fog állani, de tagjai lesznek ezeken kívül a kerületi vezető egyházi férfiak és tíz rangidős iskolaigazgató. A , városbíró intézménye egészen átalakul, bírói, vagy ügyvédi. kvalifikációhoz lesz kötve és a törvényhatósági tanács választja. A közüzemek rendje megmarad. De a részvénytársasági alapon állóknál nem lehet igazgatósági tag a törvényhatósági tanács tagja. Az üzemekkel szemben erős felügyeleti jogot biztosít az új törvény az államnak. A közgyűlés feloszlatásának joga a miniszteré, de a közgyűlés panasz- szal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. A Törvényhatósági Tanács azonnal összehívható. Kozma Jenő azzal fejezte be feszült figyelemmel hallgatott előadását, hogy üdvözölte a TI. kerületi Iparoskört, ahol első alkalom nyílt arra, hogy az új törvényt ismertesse. A jelenvoltak fölállva tapsoltak és éljenezték Kozmát. Lendl Adolf dr. megköszönte Kozmának az előadást, erőt és egészséget kívánt neki a további munkához. — Az elnök bevezető üdvözletét köszönte meg a Pénteki Borgazdatársaság nevében Zboray Gyula dr. és azt az érdekes kijelentést tette, hogy Buda öt képviselőjének még a nevét sem igen tudják a polgárok. És meg van győződve arról, hogy Darányi óta nem volt a Vízivárosnak olyan tevékeny képviselője, mint dr. Kozma Jenő. — Érczhegyi István főszámtanácsos az Iparoskor elnökségét és elsősorban dr. Lendl Adolf elnököt éltette. — Kabakovits Rezső város- bíró hivatkozik a polgártársaira, hogy tőle telhetőén szolgálta az iparosság érdekeit és nem a lemondás fáj neki., hanem az, hogy ezt a jogot elveszik az iparosságtól. — Viraág Béla szerkesztő rámutatott a város mai kicsinyes, aprólékos vezetéséi-e és az áj törvénytől várja, hogy az új vezetés a világvároshoz méltó és nagyvonalú legyen. — Tóth István, mint az I. kér. Iparoskor tagja, felkérte és meghívta Kozmát hasonló előadás megtartására. — Dörnbach Jakab tett ezután hitet Kozma mellett, akiben az iparosság patronusát látja, aki nem tesz hangzatos ígéreteket, hanem cselekszik a polgárság érdekében. Kozma Jenő lelkes éltetésével ért véget éjfélkor a nagyjelentőségű társasest. Fantasztikus hírek keringenek arról, hogy mi történik a Gellérthegyen és a Gellérthegyben, amelyet most reperáltat a város és 8—10 emeletes állvány épült a Rudas-fürdővel szemben. Alól eldesz- kázták és a közönség csak azt látja, hogy a deszkafal mögül pataksze- rűen ömlik a kristálytiszta forrásvíz. A közönség hamar megtalálta a régi meséket a Gellérthegyben talált hatalmas vízmedencéről, sőt azt is elhitte, bogy a 40 év óta tervezett Gellért-liftet építik. Tény az, bogy a Rudas-fürdő forrásai erősen el voltak hanyagolva és azokat most Bán- lalcy Géza igazgató újból tisztíttatja Kordély-Kovács Béla szkfv. műszaki tanácsos szakszerű útmutatásai szerint. Egyúttal megerősítik az egyik leválni hajlandó sziklatömböt, nehogy ennek az ezertonnás szikla- tömegnek váratlan lezuhanása kárt tegyen emberben és épületben. Ezt szolgálja az állvány. A deszkafal mögött az egyik főforrás tisztítása folyik — meglepő eredménnyel. A tisztítás révén csaknem húszszorosra emelkedett a forrás vízszolgáltatása, de feltártak közvetlen szomszédságában egy bő forrást, mely a Hun- gária-forrás vizével teljesen azonos, de melegebb. A terv az, bogy a Rudas-fürdő forrásait — évenkint egyet — kitisztítják, bővítik és — láthatóvá teszik a közönség számára. Építészetileg is tetszetősen foglalják és üveglappal fedik, ami rendkívül érdekes látványt nyújt majd. Ha egyszer kiépül a tervezett kolo- nád, akkor esetleg ivóvízkúrára rendezkedik be ott a város. Kelenföld szabályozása tervének módosításáról vitatkozott a főváros középítési bizottsága legutóbb s különösen a kelenföldi pályaudvar problémája került előtérbe. Ha a főváros pályaudvari és vasúti közlekedését tényleg racionalizálják, akkor a kelenföldi pályaudvar jelentősége igen megnő, mert nem külvárosnak lesz átmenő pályaudvara, hanem az egész fővárosnak, a Dunántúlnak kiinduló vasúti pontja s a nagy nyugati, balatoni s fürdőforgalom nagy pályaudvara, jelentős teher- és áruforgalommal, amiket a forgalom szempontjából már most előre kell látni. Ezért a legmodernebb úthálózatot kellene itt megteremteni, az autó-, teher- és gyalogforgalom elkülönített lebonyolításának biztosításával. Ebbe a szabályozási tervbe kapcsolódik be a Magyar Dahlem felállítása s az ipari és kereskedelmi kiállítási terület végleges elhelyezése. Ezt a kérdést i — tágas parkok között — helyesen oldották meg, ahogy azt a bizottság- ülésén megállapították, de. szükségesnek tartották, bogy a parkok beépítési százaléka már előre s alacsony hányaddal megállapíttassék, ami Budapest fürdővárost szolgálja. Ha zöld területet túlzottan építenek be, ezen a parkterületen is idővel Városligetet kapnak, amely liova-tovább teljesen elveszíti a beépítésekkel zöldterületi jellegét. Öröm látni a terven az összefüggő udvarrendszer térhódítását, a széles avenűket. A fürdőzőknek a kellemes életéről és sétalehetőségéről gondoskodni kell, sétányokat kell felállítani. Különösen itt a Lágymányoson, mely kis beépítettsége folytán, nagy lehetőségekkel szolgál. A tervezett 60 m széles fasoros út helyett inkább a Bártfai-utat kellene kiszélesíteni s fásítani, mely a Sós-fürdőt összekötné megfelelő úttal a duna- menti parkokkal. Budai újságírás 1731—1867 A Budai Napló kétszázéves ősei Két hét múlva ezredik számához érkezik huszonhétesztendős vándorút- ján a Budai Napló. Erre az alkalomra összeböngésztük Kereszty István úrnak, a, Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtára nyuga Imazott osztály igazgató j ának könyvészeti adataiból az alábbi sorozatot. Buda újságírásának alig van irodalma, viszont a magyar újságírásé is igen-igen szerény, ami igen kevés ván, azt a Kereszty-féle jegyzék megemlíti. 1867 utáni katalógus csak 1880-ig szól. Jó volna, ha ambiciózus budai filozopter ifjak rávetnék magukat a budai újságírás történetére, mert anyag van s illene, hogy valaki, egyszer már elolvassa az első, 18. századi budai újságot is és elmondja másoknak, mit talált benne. Mert 1705-bén indult a legelső magyarországi lap, a latinnyelvű, ismeretlen helyen nyomott Mercurius Ilungancus (Magyar Hírnök), más nevén: Mercurius Veridicus (Igazmondó Hírnök). Hol nyomták"? Nem lehet tudni. Időrendben a második a szintén latinnyelvű Nova Posomensia (Pozsonyi Újdonságok). Az első budai láp a magyar újságírás harmadik zsengéje, amire Buda büszke lehet. Általában változatos és érdekes lehetne annak munkája,, aki a budai njságírásba belemélyedne. Alábbiakban természetesen csak címeket és dátumokat adunk némi megjegyzéssel, ami ezekből önként következik. Ez az első budai, lap az 1731— 1739 között élt németnyelvű Mercurius. Kereszty István véleménye szerint lehet, hogy a lap előbb is, később is megjelent. Német alcíme Woechentlich ziceymal neu ankom- mende Mercurius lett. 1786—1788- ban élt az Ofner Stadt-Zeitung, későbbi évfolyamain neve Staedtische Ofner Zeitung. 1789—1790-ben szerepel az Ofner und Pester Fragund Kundschaftsblatt, mint a Neuer Kurier aus Ungarn von Kriegs- und Staatssachen melléklapja. A napóleoni, háborúk jelenségeképpen innen kezdve lombosodik a budai újságírás. A gazdagodó polgárságnak már vaúv nak szellemi igényei, bár — tömegével jelenlevő mesterné jogos szerződésekből — kiderül, hogy BuditT18. századvégi életében igen jelentős szed repre emelkedő gazdag mesterek; iífeb leségei ír ás tu dutfamok: nevüket'rkeJ reszttel jelzik s azt, hog#n sfcubh/ídeH
