Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-04-14 / 993. szám

Budapest, 1930 április 14. Budai Napló 3 veszet MAÖY&E MAGTHNYESZTESI E. T. BUDAPEST—MONOR MGnori magkereskadóse: Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 3. Telefon: Auf. 868-60 Tavaszi képes főárjegyzék és nagybani árajánlat ingyen és bórmentve aacFűRDő GYÓGYFÜRDŐ, BUDAPEST Erősen radioaktiv, természetes 42"* C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női­es egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Személyi hírek RIPKA FERENC dr. főpolgár­mester három napot töltött a Zug­ligeti Manrézában. WOLFF KÁROLY április 6-án mondotta el beszámolóját a Budai Vi­gadóban választói előtt. PÁVAI-VÁJNÁ FERENC fő­geológus Hajdúszoboszlón 1916 mé­ter mélységben sok gyógysót és kész száraz földgázt talált a most meg­fúrt második kútban. EREKY KÁROLY, a Vásárpénz- tár elnöke a „modern kalkuláció sze­repe az üzemvezetésben” címmel adott elő a Közgazdaságtudományi Kar Magángazdaságtani Intézetében. LAMOTTE KÁROLY tanácsnok és Reményi-Schneller Lajos, a Köz­ségi Takarékpénztár igazgatója kül­földre utazott 150 millió pengős köl­csön felvétele ügyében. IIODY LAJOS dr.-t, a Budai Tár­saskör alclnökét és a Hollós Mátyás Társaság gazdáját a TLK (Terézvá­rosi Labdarugók Köre) díszelnökévé, az Amatőr Labdarugó Szövetség pe­dig tanácstagjává választotta. Á dí­szes oklevelet 50 tagú küldöttség adta át neki. TOPERCZER ÁKOST miniszteri főtanácsossá nevezte ki a kormányzó a kereskedelemügyi, minisztériumban. FRIEDRICH ISTVÁN keresztény •ellenzéki zászlóbontása április 13-án lesz a Budai Vigadóban. KOZMA DEZSŐ, az Angol-Ma­gyar Bank lánchídtéri fiókjának igaz­gatója volt e hó 4-én a Borgazda Társaság vacsoráján nagyszámmal összegyűlt tagok és vendégek szere­tetteljes megnyilatkozásának a köz­pontja, mint iborgazda. STREDA KÁROLY budai fiatal festőművész nyerte el a tavaszi tárla­ton a Jellinek Gida-féle 1000 pengős emlék díj at. KANDEL ZSIGMOND országo­san ismert gazdászt és volt uradalmi igazgatót házassági évfordulója al­kalmából elhalmozták szerencsekívá- natokkal tisztelői, és barátai. KISS SÁNDOR polgári iskolai ta­nárt küldötte ki hivatalból a székes- fővárosi tanács az esseni zenekon­gresszusra. Lendl Adolf, a világutazó. Lendl már fiatal korában kezdte meg tudo­mányos irodalmi működését. Ennek köszönhette, bogy a nagy múzeumok gyakran keresték fel megbízásaikkal. A M. Nemzeti Múzeum érdekében utazott ő legészakibb Norvégiában, ahol madarakat és más apró állatokat .gyűjtött; ezen az úton Herman Ottó kísérője volt. Későbben ugyancsak a mi múzeumunk megbízásából gyalog bejárta Kis-Ázsíát, honnét gazdag rovargyii.j töményeket és más konzer­vált állatokat hozott. Tudományosan a horvátországi Nagy-Kapella hegy­séget ő kutatta át; innét pókgyüjte- ményt hozott a M. Nemzeti Múzeum­nak. Végül a laplatai és buenosz- aireszi múzeumok hívták meg egy délamerikai ismeretlen tartomány át­kutatására. Lendl ezen az útján hó­napokig tartó gyaloglással a néptelen Neuquen tartomány pampáit járta be és amint „üti levelek két világrész­ből” címíí könyvében írja, annyi apró állatot, főként bogárságot hozott a nevezett múzeumoknak, hogy négy málhás lova alig bírta a sok skatu­lyában, üvegben konzervált gyűjte­ményeit cipelni. Ezután a chilei Kor­úi Hérák őserdőin vágott keresztül szintén gyalog, egy kísérővel, 14 napi úton. Légiitóbb is az ausztráliai mú­zeumok hívták meg őt, a majdnem 70 éves tudós természetvizsgálót, egy ot­tani. sivatagterület átkutatására; ezt az utat családi okokból még nem kezdhette meg. A Széchenyi-fürdő. Épült a Vá­rosligetben, a régóta híres régi Ar­tézi-fürdő mellett, melynek 970 m mélységből előtörő 74° C kénes, ra­dioaktív hőforrása táplálja. A fővá­ros minden részéből könnyen megkö­zelíthető: villamos közúti és föld­alatti, vasutak, autóbusz végállomásai­nál. A modern orvosi tudomány min­den eszközével és a különböző gvógy- el járásokhoz szükséges felszerelések­kel bőven ellátott. Termál és külön- fiirdők, iszapgöngyölések, hőlég-keze- lések, szénsavas fürdők, gyógy-masz- százsok, elektró- és fényterápia, dia- thermia. Zander. Javallatok: idült csúz, izületi izzadmányok, merevség és zsugor, köszvény, idcgzsába, külö­nösen ischiás, vérkeringési zavarok, szívbántalmak és női betegségek ese­teiben, ivókúra. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. „Bey dem grünen baumb”, azaz „a zöld fánál” névvel illették Buda­vára visszavétele után, az akkori né­met világban, a mai Iskola-teret, amint azt az 1696-ban készült „Zaiger über die Vöstung und Wasser Statt” az utókornak feljegyezte. Csak 1809 táján kapta a tér a „Schulplatz”, azaz az „Iskola-tér” nevet. Hogy szé­pen zöldelő élőfa volt-e az a „grüner Baum”, amelyről a tér nevét kapta, vagy pedig egy boltos vagy kocsmá- ros cégére, erről hallgat a krónika. Talán Budavára visszavételekor, ami­kor a várat tűzvész is pusztította, túlélte egy terebélyes fa a nagy pusz­tulást a téren és annyira kirítt a környezetből, hogy a letelepülők a fa segítségével igazodtak el a Vár még névtelen utcáiban és'terein. Ma is áll a téren egy facsoport; környékét most „parkozza” a város és már el is hordatta onnan azt a két fabódét, amely jobb híján a városcsúfítás eszközeivel képviselte: a székesfővárosi romantikát Budavárában. Ami azon­ban a térnek a kedves varázsát meg­adhatná, a Nándor-térről odatelepí­tett Hebe-kútja, az még mindig úgy áll ottan, mintha nem is köztér, ha­nem lomtár volna, ahová évek előtt helyezték. Átmázolták ugyan zöld színnel, mint ahogy zöldre vannak festve a budavári ódon házak szép ablakrácsai, de kutat, vígan csobogó közkutat, még mindig nem csináltak belőle. Pedig a rajta lévő négy orosz­lánfej ugyancsak tátogatja száját, hogy a világ nágy tája felé ossza az élet vizét. Igaz, csak kettő alatt van vízkagyló, de a másik két vízkagyló pótlása gyermekjáték volna, a talap­zat is könnyen meg volna nagyohbít- ható és ahol valamikor a „zöld fa” állott, a „zöld Hebe” kútjából vígan csoboghatna a világ négy tája felé az élet, a meaúihodás tiszta vize. C..R. }§& Hortobágyi juhtiíró A III. kér. Föld- és Szőlőművesek Egyesülete Kuncze Géza elnöklése mellett március 30-án tartotta közgyű­lését, amelyen a rendes tárgysorozat lezajlása közben köszönetét szavaztak az elnök odaadó munkájáért és Fü­redi Jenő előadónak az egyesület és tagok érdekében kifejtett támogatá­sáért. Id. Gigler György korelnök vezetése mellett egyhangúlag megvá­lasztották a tisztikart. Elnök: Kun­cze. Géza; alelnökök: Krén György, dr. Lugmayer József; titkár: Putz Nándor; pénztáros: ifj. Gigler Ist­ván; ügyész: dr. Kuncze Lajos; gazda: Wéber Károly; számvizs­gálók: Zigler György, Moutskó György,, Gitlinger György. Majd megválasztották a választmányt. A közgyűlés többek hozzászólása után elfogadta Kuncze Géza indítványát, hogy az egyesület új neve „Budapest III. kér. Föld- és Szőlősgazdák Egye­sülete” legyen. ALAPOK Wmtll urak és hölgyek ftja kalaposmesternél széniára nagy P| ä I., Krlsztina-tér 3 választékban Sä Ift Fest, alakit Vesető szerephez jutottak a Bu­dapesti Kávésok testületéiben a kö­vetkező budai kávésok: Az ipartestü­let alelnöke lett Szabó Sámuel, a „Philadelphia”-ká.véház tulaj donosa, elöljárósági. tagok lettek: Márk Ká­roly, az Erzsébethíd-kávéház és Ren- dessy József, a Seiffert-kávéház tu­lajdonosai. A múltban szerzett érde­meik alapján tiszteletbeli tagok let­tek: Pethő György és Szeiffert An­tal. , A budai rendőr. A budapesti lo­vasrendőr a világ legdélcegebb lovas- katonája, ruhája, sőt ősi nyergelési módja — (a nyeregre ráterített, te­hát helyesen felette s nem alatta al­kalmazott csábrák s a rátett fekete birkabőr) — a legősibben megőrzött magyar lószerszámozás módja. Ezt már a Pesten járt perzsa sah is meg­mondotta, amikor nemes Zsillé János öreg lovasrendőrőrmester volt a sah legkedvesebb kísérője. (Zsillé Kál­mán festőművész édesapja.) Tudjuk, hogy a párizsi rendőrfőnök hozzánk jött rendőrséget tanulmányozni. Ez a „budapesti” rendőr. A „budai” rend­őrt a minap ismertük meg az Alkotás- és Márvány-utca sarkán. Egy pici ovodásgyerck nekiindult az utcake- resztezésnek: átlósan a két sarok kö­zött. Abban a pillanatban lódult oda az autóbusz. A rendőr megállította és a kisfiút ölébe kapva, átvitte a gya­logjáróra. Az óriási rendőr és a csöpp nebuló pompás kép volt. Mielőtt le­tette volna, a kisfiú fülét tréfásan meghúzta: igazságot osztott. A pöt­töm nebuló pedig — érezve a büntető igazságszolgáltatás moráljának he­lyességét — megölelte a rendőr bácsi nagy busa fejét és hatalmas puszit, nyomott rá. Erre a rendőr is — meg­csókolta a karján ülő pöttöm ember­két. Az autóbusz népe pedig, mint­egy jelszóra, megtapsolta ezt a ked­ves jelenést. Ügy látszik, Buda ro­mantikája még a marcona, derék, ke­mény rendőröket is áthatja. Kiesi az eset, de jellemző, mert — budai. Berlini levél Berlin és Budapest — két világvá­ros. Az egyiket az emberi kéz fej lesz - tete azzá, a másikat a természet pre­desztinálta annak, amivé lennie kell: világfürdőnek. Érdemes összehasonlí­tani a két várost. Berlinben nem épí­tettek a Spree-kanális partjára oly közel házakat, mint nálunk a Duna partján, pedig csak kanális és mégis hatalmas, széles, fával borított utak szegélyezik. S nemcsak a főútvona­lak, hanem a mellékutcák is mind nagyon szélesek és fával szegélyezet­tek. A híres „dammok” szélesebbek az Andrássy-útnál, középen elválasztva fásított úttesttel, így a forgalom is egyirányú. A legforgalmasabb utcá­kon a járda olyan széles, hogy a há­zak előtt kis kert van, virággal, fá­val. Minden utcakeresztezésnél a jár­da szélén kivilágítják az utcák nevét, irányát és a házszámot a következő utcáig, pl. 42-től 68-ig. A. forgalom lebonyolítását az utak keresztezésénél villamos lámpák automatikusan sza­bályozzák. Az utcai forgalmat villa­mosok, autóbuszok, az alsó forgalmat az Untergrundbahn,, azután a Hoch­bahn, Ringbahn és Stadtbahn bonyo­lítja le, végtelen gyorsasággal. Egy­két modernebb 4—5 emeletes épüle­ten kívül majdnem minden ház há­romemeletes, ami harmonikus képet ad. Az úttestek világítása pazar. Kissé orientális ízt ad a nagy mozik és színházak emeletes, színes, egész jelenetet ábrázoló sok plakátja, mese- szerű kivilágítással. Berlin terekben, parkokban talán szegényebb, mint Bécs, de ezt pótolja Potsdam igazán tündéries szépsége. A „Tiergarten és Zoo”, mely a város szívében van, nem is park, hanem erdő. A kirándulóhelyek nincsenek mesz- sze, inkább egész közel vannak a vá­roshoz. A sok tó szinte övezi a várost s egyik a másikba folytatódik. Az úgynevezett „Havelseen” emlékeztet a finn tavakra — széles, gyönyörű utak visznek a kirándulóhelyekre, fenyő­erdőkön keresztül. Felejthetetlen emlékem marad a potsdami kirándulás, hol egy egész napot töltöttünk. Itt bizony nem ta­karékoskodtak a gyönyörű épületek­kel a német uralkodók. A legtöbbet Nagy Frigyes zsenialitásának köszön­heti. a német nép. Nemcsak a hatalmas paloták, hanem azoknak elhelyezése, fekvése, parkjai, vadaskertjei, is me­sebeli tündérországra emlékeztetnek. Ha a budai begyekre ilyen gyönyörű parkokat, ligeteket lehetne varázsolni, nekünk is volna idegenforgalmunk, mint Potsdamnak. Itt a városban nem vágták ki azt a hársfát, mely Pots­dam legforgalmasabb utcáján áll egy híd előtt, ahol egykor Nagy Frigyes hajtatott el kocsijával a kastélyba, a nép kérőleveleit elfogadva. Ezt a ha­talmas hársfát kőkerítéssel védik a forgalom veszélyétől. Hogy dobogna itt a budaiak szíve, e végnélküli parkok, sétányok, faso­rok alatt. Itt látni vadaskertet, na,- rancsligetet, szicíliai-, japán-kertet, tavakat, szökőkutakat, igazi arany­halakkal. Sok a. madárka — a stig- lie a lábam mellől szedte fel a mor­zsát, melyet odaszórtam. Mókuskák úgy szaladgálnak itt, mint a nyálak. A hattyúk, mint fehér lótuszvirágok imbolyognak a tavakban. Nem hiába nevezte el Nagy Frigyes az egyik pa­lotát „Sanssouci”-nak, sans souci — gond nélkül. Csinálnak is ennek propagandát a németek. Vasúti állomásaikon, a nagy áruházakban, menetjegyiro­dákban, szebbnél-szebb plakátok hir­detik a német városokat, fürdő­helyeket. De sehol még egyetlen egy­szer sem láttam egy magyar plakátot Budapestről, a világon egyedülálló fürdőinkről. Ezért nem is tudnak ró­lunk és nem tudják, milyen szép csonkaságában is a mi országunk. A napokban Mendelssohnéknál voltunk egy hangversenyen (régi berlini dús­gazdag bankárcsalád) és egy berlini úrral beszélgettem. Nagyon érdeklő­dött fővárosunk iránt és végtelenül csodálkozott, amikor elmondtam, hogy mennyi gyógyfürdőnk van. Soha még nem hallotta, hogy hőforrásaink is vannak. Sem ő, sem mások, akiknek módjuk lenne eljönni, nem tudnak Buda páratlan gyógyvizéről. Hol ké­sik az idegenforgalmi propagandánk! Egyedül a magyar művészek szerez­nek itt barátokat a magyarságnak. Nagyon sokan élnek közülük Berlin­ben és nagyon szeretik őket. Berlin, 1930 április 7. Viraág Ilonka. Etele és Ildikó újra összekerültek a Közmunkák Tanácsa jóvoltából, még ped-g az I. kerületben, ahol az Etele-útból kiinduló és félköralakban haladó névtelen utcát nevezték el //di'/íd-utcának. A Pethényi-úttól a fogaskerekű vasútig húzódó utcát pe­dig Sárospataki-ú tnak keresztelték. A Budaörsi-útból kiinduló egyik ut­cát Töhötöm-, a Bimbó-utcától a Vi­rágárokba torkolló egyik utcát Lepke- utcának nevezték el. mos, fost, tisztit saját üzemeiben Telefon: A. 501—»3 Külön vidéki oszt. A Budai Dalárda budapesti hang­versenyei mindig zenei eseményszám­ba mentek és most az a megtisztelte­tés érte az egyesületet, hogy a Bri­tish Musical Society, Anglia legelő­kelőbb zenei társasága, meghívta Londonba. A Budai Dalárda erre a meghívásra Szeghő Sándor karigaz­gató vezénylésével és Heimlich Lajos zongoraművész közreműködésével két hangversenyt rendez Londonban és pedig május hó 7-én és 10-én. Az utóbbi hangversenyt angol jótékony­célra rendezi. A Budai Dalárda 60 dalosát elkíséri Ripka Ferenc dr. fő­polgármester, a Budai Dalárda el­nöke, is. Ő végezte az út előkészítő munkálatait és irányítja a külföldi szereplést. Párizsban és Londonban a névtelen katona sírját ő koszorúzza meg. Londonban meglátogatja a fő­polgármester Rothermere lordot, hogy megköszönje nagy és áldozatos jó­indulatát. A Budai Dalárda, londoni szereplése után, Amsterdamba megy, ahol 13-án hangversenyt ad. Gyász. Bánó Dezsőt, a balaton­füredi gyógyfürdő vezérigazgatój át súlyos csapás érte. Fia, Bánó Pál, a Barcsay-utcai gimnázium hetedik osz­tályú tanulója, hosszas szenvedés után meghalt. Nagy részvét mellett temet­tek. A lelki újjászületés napjai, a szent misszió-napok, amelyek április 17-ig tartanak az összes budai kato­likus templomokban. Az áhitatos tö­megek előtt a legjelesebb egyházi szó­nokok beszélnek — Isten útját, igaz­ságát világítva meg. Budapesti Gazdálkodók Farkasrét és vidéke fiókegyesülete április 13-án délelőtt 10 órakor a Királyné-féle vendéglőben (I., Sasadi-út 72.) tag­gyűlést rendez, melyen érmelléki Tóth Béla a baromfihizlalás és házinyúl- tartás gazdaságos keresztülviteléről beszél Szibinkits György elnöklése mellett. Budapest Fürdőváros Egyesület április hó 15-én, délután fél 6 óra­kor a Szent Gellért-szálló dohányzó­termében választmányi ülést rendez dr. József Ferenc kir. herceg elnök­lése mellett. Ezüst páncél a címe a vígjáték­nak, melyet e hó 20-án, vagyis húsvét vasárnapján mutatnak be először a Nemzeti Színház Ka »iára- Színházá­ban. A (budaiakhoz közel áll a szín­darab, mert mind a két írója közel áll a budaiakhoz. A korán elhunyt, re­mek tollú Szenes Béla budai lakos volt és a II. kerületben teljesített hi­vatalos szolgálatot a társszerzője, Huszár Péter (Pál). A tiszta és jó­zanlevegőjű színdarab pompás sze­reposztással kerül színre: P. Márkus Emilia, Tőkés Anna, Csortos, Palá- gyi stb. Virág Benedek sírját a tabáni temetőben meg fogják bolygatni. A száz éve nyugvó szentszámba- menő költő-pap hamvait Pécsre akarják szállítani, az ott letele­pített pálosok templomának kriptájába. Szegényedik Buda! Az izraelita ünnepek alkalmából a verpeléti.uti, öntőházutcai és zsig- monduteai templomokban április 11-, 12-, 13-, 14-én este %7 órakor van istentisztelet. iparosok és kereskedők hódoltak meg szeretettel és tisztelet­tel dr. RIPKA FERENC egyénisége előtt abból az alkalomból, hogy magas kitüntetésben részesítette őt a kor­mányzó úr őfőméltósága. Ezt az al­kalmat az „I. kerületi Iparosok és Kereskedők Köre” népes közgyűlése adta április hó 1-én, amikor a tagok nagy száma megtöltötte a Hajas-féle étterem különtermét. A közgyűlést Ravasz László elnök nyitotta meg, méltatva Hubert Vilmos elnöktársa érdemeit a kör felvirágoztatása körül és annak a kívánságának adott meleg szeretettel kifejezést, hogy ennek a férfiúnak az érdemeit a budai, polgár­ság honorálja azzal, hogy megkülön­böztetett szerepet juttasson neki a közélet terén. Gerő Endre főtitkár összefoglaló évi jelentését tudomásul vették, azzal a befejező mondattal, hogy simuljanak el mielőbb a keres­kedők és iparosok homlokáról a gon­dok redői. Fábián József kereskedő i odaadó szeretettel méltatta ugyancsak Hubert Vilmos működését, amit más felszólalók is lelkesen megerősítettek. Szántó Sándor pénztáros bemutatta a pénztári jelentést és a jövő évi költ­ségvetést, amit a közgyűlés tudomá­sul vett és Hank József dr. indítvá­nyára megadta a föl mentést. Követ­kezett ezután a választás, ahol a hi­vatalos lista egyhangúlag ment ke­resztül és a tagok megéljenezték az újonnan megválasztottakat. Választás eredménye: Alelnök: Tí­már Sándor; jegyző: Vajda István; gazda: N. D. Gál Lajos; választ­mány: Angyal Ignác, Balás Farkas, Békefi Irén, Csihák Károly, Fleischer József, Gabriel Tibor, Gruminger József, Hubert György, Kiss Albert, Kiss Dezső, Koesner Antal, Kollár Ferenc, Kramer Adolf, Kún Gyula, Läufer Zsigmond, Lórenez Dániel, Merényi Riehárd, Pásztély Vilmos, Pimmer Ede, Polakovits Zsigmond, Ráskai Alfonz, Ring Béla, Streda Károly, Szil-mai László, Tollár Lajos, Thomay József, Tóth Imre, Udvardv Géza, Ulm László, Weisz Adolf; — póttagok: Auer Ferenc, Awender Henrik, Csupor Zsigmond, özv. Dok­tor Adolf né, Hajas József, Jány Árpád, Nagy Pál, Pontos Miklós, Schneller Dezső, Szabó János. Kiss Dezső felszólalása után, amelyben azt hangoztatja, hogy a kö­zeledő választásoknál csak az iparo- j sok és kereskedők érdekeit szolgáló egyének érdekeit támogassák. — Hu­bert Vilmos terjesztette lie a tagok lelkes ovációja közben indítványát, hogy Ripka Ferenc dr. főpolgármes­ter kitüntetését örökítsék meg jegy­zőkönyvileg. Végül Ravasz László • köszönte meg a lelépő tisztikarnak j eddigi működését és üdvözölte az új ! tisztikart. I Választmányi ülést tartott az „Ipa- ' rosok és Kereskedők Köre” április hó 8-án,; amelyen lelkesen üdvözölték dr. Lendl Adolfot, akit a II. kerületi Iparoskor választott meg elnökének és tárgyalták a Budai Társaskör át­iratát, melyhez pártolóla.g szóltak hozzá Gá.l Lajos, Fábián József, Morbitzer Dezső, Kiss Dezső. A vá­lasztmány az ügyészi, teendőkkel dr. Spitz Károly ügyvédet bízta meg és megválasztotta tb. orvosnak dr. Téry Miklóst. Végül az elnök, Hubert Vil­mos fölhívta a tagok figyelmét Kap- cza Imre előadására április hó 15-én a kör által rendezett családi estélyen. BUDASAK OTTHONA I., ZENTA-UTCA 3 (HADIK LAKTANYA MELLETT) SZŰTS LAJOS VENDÉGLŐS SÖRÖZŐ—ÉTTERME fit HALÁSZLÉJE HIRES ZAMATOS BORA! ELISMERTLK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom