Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-01 / 979. szám

Budapest, 1930 január 1. BUDAI NAPLÓ 7 Ki volt Marczibányi? E hozzánk intézett kérdés révén kerül ismét szóba a Budai Napló régi indítványa, hogy az utcaelnevezéseknél a tér vagy az utca elején és végén emlék­tábla mondja el az illető' egyéniség érdemeit, akiről az utcát, teret, utat elnevezték. A hozzánk intézett kei- dés így szól: — Ki volt az a Marczi­bányi, akiről a Marczibanyi-teiet el­nevezték1? -— A kérdésre azért vála­szolunk e helyen, mert egyúttal rávi­lágít a budai írók, művészek és tu­dóitok most történő alakulásának leg­régibb emlékére. — Marczibányi Ist­ván volt az, aki az akadémia létesí­tése körül folyó küzdelembe elsőnek vetett cselekvést és 1807-ben „iro­dalmi jutalmazó intézet” létesítésével adta meg a lökést, mely intézet so­káig irányítója volt az irodalomnak és végül 1845-ben beleolvadt a Ma­gyar Tudományos Akadémiába. Botrányos állapotban van az óbudai Szentendrei-út, amelyen a ’külföldiek is sokat autóznak ál­landó életvcszedelein mellett, mert ott nyártól télig és téltől nyárig folyton köveket törnek a derék és szorgalmas kőtörők. A repülő kö­vekkel autóablakokat törnek be, a gyanútlan járókelők szemét veszé­lyeztetik, az arcokon is sokszor nagy sebeket ejtve. A Szentendrei- út elején lévő, iskolákkal szegélye­zett Miklós-tér, mely arra lenne hivatva, hogy a parkokban sze­gény Óbudán gyönyörű parkká képezzék ki, telistele van kő­hegyekkel, apró kavicsokkal, sze­métdombbal, eléktelcnítve és meg­fertőzve ezt a vidéket. Csodálko­zunk, hogy a kerület illetékesei ezt nem tapasztalták még és nem követtek el mindent ennek az ál­datlan helyzetnek a megszünteté­sére. A Miklós-téren lévő üzlet elv­nek az ablakait a kőtörők itt is be­törik s nincs senki, aki a kárt megfizesse. Miért pont Óbudán kell ennek a kőtörésnek megtör­ténnie? — kérdezik ott sokan. Az óbudai polgár éppen olyan kulcs szerint fizeti az adóját, mint a pesti és ezért a paritás kedvéért helyén lenne, ha 1930-ban az Apponyi-térre vagy a József- térre, vágy akármelyik más pesti térre vinnék át a kőhegyeket és adnának így ízelítőt abból, hogy milyen is a papíron egyenlőrangú- nak ismert óbudai városrész hely­zete. A Szent Gellért legendában olvas­suk, hogy . • a püspök pedig uta­zik oly területen, amely sertéste- nyésztésre alkalmas”. 1015-ben a pécsváradi apátságnak három kaná­sza százkét disznót őrzött. Tehát a sertéstenyésztés Magyarországon kö­zel ezeréves s nem a XIII. században kezdődött, mint ahogy azt eddig hit­ték. Félmunkát végez a főváros, ha a pusztaszermtnak első megépített sza­kasza. után nem kezd hozzá a máso­dik szakasz megépítéséhez. Ez, úgy­látszik, fenyeget, mert a jövőévi költségvetésben erre nincsen fedezet. De a már elvégzett munka is kárba- vész, mert a lefolyó víz az első sza­kasznak kiépített úttestét is veszé­lyezteti. Fürdőügyi szempontból pedig fontos, hogy a Rózsadombon minden rendben legyen. Még két új kórház épül rövidesen a Kelenföldön. A főváros ugyanis a Magyarádi-út és Kökörcsin-utca sar­kán nagyobb területet engedett át a Budai Ambulatorium Egyesületnek modern rendelőintézet létesítésére, melyben szegénysorsú betegek ingye­nes kórházszerű ellátást is kapnak. Második közegészségügyi intézmény a tüdödiszpanzer, amely a Bertalan- ■utcában épül. PHILADELPHIA kávéházban PÁSZTOR GYULA szalonzenekara muzsikál. Egy kis váró-bódé felállítását kérte Etek Dániel indítványára a Virányos Kútvölgyi Egyesület a zugligeti régi végállomás mellett lévő villamosmegállóhoz. A régi végállo­más épületében' még a közelmúltban °gy hatalmas várócsarnok állott a kirándulók rendelkezésére, azonban azt a^ Budapest Székesfővárosi Köz­lekedési Rt. az alkalmazottai részére lakásokká építetté át, úgyhogy ezen a helyen az utazóközönség fedél nélkül maradt. Tekintettel arra, hogy ezen a helyen kevesebb utas száll fél, ezen a bajon egy egész kis váróbódé fel­állítása is segít. , A lokivitel annyira elharapódzott Szent László idejében, hogy a király kénytelen volt azt korlátozni. Áz ellenséges kun sereg lovait leginkább a Magyarországból kivitt s' ezáltal legyengített lóállománnyal pótolta. Az óbudai aranybánya. Az Arany­hegy titkát felfedik most előttünk rettenetes szegénységünkben, amikor elvesztettük arany- és ezüstbányáin­kat. A bánhidai Talbot-eentrálé most fekteti le az aranyhegyi-árok men­tén az esztergomi vasút töltésénél 5 hatalmas oszlopait, amelyeken a ma- 1 gasfeszültségű elektromos áramot Budapestre vezetik. Az oszlopok le­fektetésénél mély gödröket ásnak a munkások, amelyekbe betört az aranyhegyi-árok vize. Mikor a vizet kimerték onnan, csodálkozással lát­ták, hogy az ottmaradt iszap tele van arany- és ezüstszemcsékkel. További vizsgálódásoknál az árok vizében is kimutatható az arany és ezüst előfor­dulása. A geológusok tudják, hogy az Aranyhegyen valamikor az ős rómaiak aranyat és ezüstöt bányász­tak. Innen kapta a hegy is évszáza­dos nevét. A rádiumos iszap, mely a Gel­lért-fürdőnek csodaszere, immár világhírre tett szert és Párizsban, Londonban, Berlinben nemcsak a reuma gyógyítására fogják rövi­desen használni, hanem a kozme­tikusok is erősen érdeklődnek iránta, mert kitűnő kozmetikai szernek is bizonyult. Ezért a Szent Gellért-fürdő igazgatósága a ki­váló Gellért-Kolop — rövidítve „Gelco” — iszapot steril állapot­ban, igen tetszetős csomagolásban teszi közkinccsé. Sárga börtön az új bécsiúti vá­rosi ház, amely sem külsejével, sem belső építkezésével nem elégíti ki a benne lakókat. Alacsony lakások, rettenetesen szűk szobák, melyeknek falai állandóan remegnek, zörögnek, sőt a vakolat hull, omlik s egyik­másik lakásban a szobák fala hatal­mas darabokban le is zuhant. De nem jobb a helyzet a lenkeúti városi há­zaknál sem, ahol a lakásbeosztás a legszerencsétlenebb, mert az építész úgy tervezte a lakásokat, hogy bár előszoba van, de a szobákba csak a konyhán keresztül lehet bejutni. Az előszobából nem vezet ajtó a szo­bákba. Kissé furcsa, hogy a főváros bérházaiban célszerűtlen, a modern kor igényeinek meg nem felelő laká­sok legyenek, amit úgyis igen drága pénzen bérelnek a lakók. Ezekért a hibákért valaki talán mégis csak felelős? Ellenben a Budaörsi és Ferry Oszkár-úti bérházak építkezése és be­osztása mintaszerű. Diákok estje. A III. kerületi Árpád reálgimnázium „Árpád Ön­képzőköre” dec. 15-én, az intézet tanulóinak közreműködésével jól sikerült műsoros estét rendezett az újlaki kath. kultúrházban. Szaitz Endre (Vili. oszt.) 'bevezető proló­gusát Bielek István (Y. oszt.) mon- B dotta el. Az intézeti énekkar három számmal, Tarics Sándor (VII. o.) szavalatával, Fejes Ádám (VII. o.) gitárral kísért énekével szerepelt sike­resen. „Édes öregem” című rövid színdarab után Süld Árpád (VIII. o.) szavalt lendülettel, ezt két zene­kari szám követte. Szőke Szakáll „Vonósnégyes” című játéka került színre, amelyben Dezső Kornél, Von- biru István, Toffler László, Fodor István és Csohay Árpád (VIII. o. tanulók) szerepeltek ügyesen, míg a női szerepeket a közreműködők nő­vérei vállalták. Az est kiemelkedő pontja volt almási Balogh Pál, a Zeneakadémia növendékének bravú­ros zongorajátéka, aki két rapszó­diát adott elő. Gajda Béla igazgató páratlan szeretettel rendezte aV estét. Ingyen kenyeret oszt a Keresz­tény Nemzeti Liga, III. kerületi osz­tálya a^ négy téli hónapon át, heten­hint ^kétszer, hétfőn és csütörtökön délelőtt kilenc órakor Lajos-u. 183. szám alatt. A nemes akciót K. Virágh Andor, Toperczer Ákos, Kecskeméthy Anna, dr. Telkessy Ivánné és a Ma­gyar Asszonyok Pártszövetségének buzgó tagjai bonyolítják le. Színész-szanatórium létesül a Hű­vösvölgyben Vass József miniszter jóakaratai támogatásával, a megrok­kant es megbetegedett színészek ré­szére. Kirakatrendezői szaktanfolyamot rendez a Budapesti Kereskedelmi Akadémia miniszteri engedéllyel, 1930 január közepétől négy hónapon at, heten kint négy napon, este y27— 9-ig\ ^ Érdeklődni az Akadémia igaz­gatóságánál lehet (V., Alkotmány-u. 11. Tel. Aut. 205—47.) Még^ most is rendszertelen az utak felszakitasa, mert háromhónapi időközben állandóan feldúlják Buda­pest utcáit különféle csatorna, víz­vezeték, gázvezeték, kábel stb. lefek­tetésének ürügye alatt. Evek óta van napirenden ez a rendszertelenség és dacára a sok panasznak, a hatóság nem tud, vagy nem akar ezen segí­teni. A szegény adózó polgár köny- nyesen nézi a felszakításokkal járó i pénzpocsékolást. Ez történt legutóbb a Batthyany-utca és Hattyú-utca = torkolatánál, ez történt a Tóth Lő- rinc-uteában és Buda sok más he­lyén. Sokat beszéltek közlekedési dik­tátorról, de, úgylátszik, ezt senki sem meri vállalni, mert ez csak igen nagy munkát és sok keservet jelent. A mi nagy gyászunk. Elment kö­zülünk karácsony másodnapján a jó­ságos Nagymama. ^ Vasárnap még együtt volt a leányával, unokáival és dédunokáival. Azután valami kis ér megpattant az agyában és ettől meg­roppant. Ö, aki sohasem volt beteg. Elvitte magával egy század tapasz­talatát, tudását, bölcsességét.t Min­denki szerette, aki ismerte. Mindenki­nek ö volt a jó Nagymama. Pedig sokan még a nevét sem tudták, hogy özv. Hoffenberg Antalné, szül. Al- lisch Anna, oly csendben élt családi körünkben 41 évet, özvegyen és 94 éves kort ért el munkában, békesség­ben, jóságban és az utolsó kenetet is fölvette. — Siratja leánya: Irma és férje, Viraág Béla, akikkel elhuny­téig együttlakott és öt leánya, mint unoka: Irén (özv. Wagner Vil­mosáé), Ilonka, Lenke (Palóezy Vik- torné), Boriska (özv. Fischer Emil- né), Zsuzsika (Szentmargittai dr. Folly Józsefné) és négy dédunoka: Wagner Vilmos, Fischer Károly és Gertrud, Folly Gábor és szeretettel gyászoljuk mindnyájan. Sírva tet­tük sírjába e hó 28-án délután fél három órakor a farkasréti temetőben, lelkiüdvéért az engesztelő szentmise- áldozatot a városmajori plébánia­templomban december hó 30-án dél­előtt 9 órakor mutattuk be. Áldott le­gyen az emléke ! Két közérdekű könyvre, O rel Géza szkf. felsőkereskedelmi iskolai e. kir. főigazgató két hasznos munkájára hívjuk fel az olvasó figyelmét, címeik: A.S árusítás technikája és lélektana, amelynek folytatása c napokban hagyta el a sajtót: Az árusítás neve­léstana és a kirakatfelépítés metó­dusa. A könnyű stílusbeli megírt könyvek azt a célt kívánják szolgálni, hogy az árusítást, a kirakatfelépítést, az adás-vevést már az iskolákban is tanítani kell, mert máskülönben nem lehet belenevelni a kereskedelmi pá­lyától idegenkedő ifjúságba az aktív kereskedelmi szellemet, ami voltakép­pen a nemzetgazdasági élet mozga­tója. Az illusztris szerző megláto­gatta a kontinens iskoláit és tapaszta­latait igen érdekes stílusban közli. Rendszerbe foglalja a könyv az üzleti életben szükséges gyakorlati tanácso­kat is. Orel Géza könyvében külön fejezeteket szentel a kirakatrendezés­nek és erre kívánja felhívni, a magyar középosztály leánygyermekeinek, a női ipariskolák vezetőinek figyelmét, hogy tanítsák a kirakatrendezést is, az elvégzett kézimunkával kapcsolat­ban. Orel Géza e tanulmányával ná­lunk úttörő munkát végez, új pályát akar megnyitni a mai nehéz viszo­nyok közt küzdő középosztály gyer­mekei részére, mely jó és becsiületes kenyérkereseti forrást jelent és Nyu- gateurópa nagy városaiban már régen megértésre talált. A gazdagon illusz­trált könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg, egyes kötet ára fűzve 5 pengő. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Az óbudai egyetem, melyet Zsig- mond király 1390 körül alapított, a konstanei zsinatig, tehát 1415-ig egészen biztosan fennállott, de mivel Zsigmond sok utazása miatt mindent elhanyagolt, ezt az egyetlen, Óbudán alapított intézményét is közönyösen kezelte és ezért Makrai Benedek egyetemi professzorral az élén, egész Óbuda 1402-ben fellázadt és Nápolyi László pártjára állt. Zsigmond király Budavárát helyezte különben is elő­térbe és Óbuda ezzel a forradalmá­val még inkább eljátszotta a király rokonszenvét. Pedig erre ugyancsak nagy szüksége lett volna, mert Buda­várának szabadalmaival nem verse­nyezhetett és önerejéből életének sem­miféle tartalmat nem adhatott. A kolostorok lakóin kívül csak olyan polgárai voltak, akik vagy a királyi udvarral, vagy a. kolostorokkal vol­tak függő viszonyban. A nem pol­gári lakosai pedig, ha volt is itt házuk, csak az udvar kedvéért, mint vendégek időztek itt. A tehetősebb mesteremberek és művészek már az Anjouk karábajn szívesebben voltak Budavára szabad polgárai és bár akkoriban Óbuda volt a főfoglalko­zási helyük, mégis Budavárában tele­pedtek le. Nagy Lajos király udvari festője is: Johannes Pietor Regis Hungáriáé szintén Budavárában la­kott, ahol a, Nagvboldogasszony- templom cintermében temették el 1370-ben és sírköve ma a templom főkapujától balra van befalazva. Zsigmond király kezdetben még ha­bozott a választásnál Óbuda és Buda­vára között, de az előbbinek lázon­gása után Visegrádot is mellőzvén — Budavárát tette meg székhelyének, amelynek már akkor európai szín­vonalon álló eleven élete volt. Köz­ponti fekvésénél fogva is alkalma­sabb volt Budavára székhelynek, mint az Anjouk korában is csak az idegen vendégek által galvanizált Óbuda, ahol a polgárok közgazdasági és kul­turális munkásságán nyugvó városi élet igazában nem is volt, mert az ezt elősegítő szabadalmakkal nem rendel­kezett. Útügyi előadás. A Magyar Mér­nök- és Építész-Egyletben (E\ • kér.. Reáltanoda-utca 13—15. sz.) f. hó 9-én (csütörtökön), este fél hét óra­kor Király Kálmán székesfővárosi műszaki főtanácsos vetített képekkel illusztrált előadás keretében számol be a londoni útügyi kongresszuson szerzett, tapasztalatairól. Vendégeket az egyesület szívesen lát. Nász. Varga László szabómester vezette oltárhoz Burghardt Bertát. Burghardt Géza, a budai gázművek szállítója nővérét, december 2(5-án a kapucinusok templomában. A nász- lakomát a Fő-utcai Winklcv-ié\o 3 ve­réb vendéglőben ülte a násznép. A villámcsapás veszedelme állan­dóan nő a fényreklámok s egyéb modern találmányoknak a házakon való alkalmazásával s ezért — ahogy azt a tudósok mondják —- a budai háztulajdonosok is jól tennék, ha villámhárítót szereltetnének fel há­zaikra. A Rózsadomb nyelviskolája. Soha oly nagy szüksége nem volt a ma­gyarságnak kulturális fejlettsége bi­zonyítására, mint éppen ma, a meg- esonkítottság szomorú idején. Ellen­ségeinket egyelőre csak kulturális té­ren győzhetjük le. Egyik legfonto­sabb és legmeggyőzőbb fegyvere a rokontalan, árva népnek: a nyelv­tudás, mert ez ad módot arra, hogy egyrészt igazunkat bizonyítsuk a művelt nyugat előtt, másrészt annak szellemi kincseit eredetiben élvezhes­sük s így saját kultúránkat gyarapít- suk. Ez az elgondolás vezette dr. Syposs. Katalin filozófiai doktor, kö­zépiskolai tanárnőt, mikor teljesen speciális francia-magyar elemi isko­láját megnyitotta. A (1—8 éves gyer­mek lelke a legfogékonyabb és leg­tanulékonyabb. Az eredményes nyelv- tanulást feltétlenül ebben a korban kell megkezdeni, amikor ösztönös utánzási hajlamával a gyermek játé­kosan sajátítja el az idegen nyelvet a helyes kiejtéssel s amikor a gyer­mek még nincs a középiskolai tan­anyag elvégzésének gondjaival meg­terhelve. Az alig három hónapja fennálló Francia-Magyar Elemi Is­kola máris igazán bámulatraméltó | eredményt produkált. Kívánatos és | méltányos volna, hogy a Rózsadomb I ezt a sokatígérő kis kultúrintézményt I felkarolja. Ünnepi összejövetelt rendezett az Esztergomban végzett tanítók baj­társi szövetsége december 18-án a Zöldfa-vendéglőben, abból az alka­lomból, hogy szeretett elnöke, Ölveczky Pál szakfelügyelő hosszas betegség után felgyógyult. Gyász. Tragikus körülmények kö­zött halt meg Ratz Bertalan, a P.SZKRT igazgató j ának gimn azista fia, Antal. Jelentéktelennek látszó tüszős mandulagyulladást kapott, mely annyira komplikálódott, hogy több koponyalékelést kellett rajta végezni — eredménytelenül. Temetése nagy részvét mellett dec. 30-án volt a far­kasréti temetőben. A város pénzéből igen nagy ösz- szegeket költenek útépítésre s külö­nösen az I. és II. kerületi hegy­vidéki utak kerülnek sok pénzbe, ahol hegyet kell elhordani, sziklákat robbantani és hatalmas réseket be­tömni. A jövő évi költségvetésben mint megépítendő bitumenes út sze­repel a Diósárok-út, melyet az Ü.j Szent János-kórliáztól egy kilométer hosszúságban kétszázötvenezer pen­gőért építenek meg. Az Istenhegyi-út kiszélesítése az Óra- és a Béla'király­át között százhatvanezer pengőbe kerül. Az Érdirút egy részlete 150 ezer és a Prímás-bástya második rész­lete 120 ezer pengőt emészt fel. Meg­épül még az I. kerületben a Hie- ronymi-út, a. Ráth Gyöi’gy-utca és Csaba-utca között; a Magyarádi-út, a Horthy Miklós-út és Vincellér- utca között; a Lisznyay-utca, a Czakó-utea és Fém-utca között, a Derék-utca, a Lisznyay-utca és Dezső- utea között; a Daróczi-út, a Lenke- út és Iíamzsabégi-út között; a Kés­márki-utca, a Villányi-utca és Mé- nesi-út között; a Vincellér-utca, a Horthy Miklós-út és Magyarádi-út között. A II. kerületben sok pénzbe kerül az Észter-utca második szaka­szának megépítése, mely 150 ezer, a Mész-utcának a Bimbó- és Füge-utca közötti része pedig 100 ezer pengőt visz el. De megépül a Bimbó-utca, a Buday László- és Mész-utca között; a Borbolya-utca, a Bólyai-utea és Vérhalom-utca között; a Hidász-utca, a Hidegkúti-út és Pasaréti-út között; a Hargitta-utca, a Bimbó-utca és Vi­rágárok között, mely 135.000 pen­gőbe kerül és a Pasaréti-út egy része 72.000 pengő költséggel. — A III. kerületben a Laktanya-utca, a Fő­tér és Szentendrei-út között; a Peré- uyi-út, a Névtelen-utcától; a Berke­nye-utca, a Szemlőhegy-utca és Esz- ter-utea között fog megépülni. Ellen­ben a Rómaifürdő borzasztóan elha­nyagolt útjai és Óbuda rendezetlen belső utcái nem kerülnek sorra. BETEG EMBEREK, diétás táplál­kozásra szorulók étkezése nagy gon­dot okoz betegnek és orvosának, mert nehéz probléma az, hogy miként lehet pótolni, a célszerű táplálkozás révén, azt a veszteséget, amelyet a betegségokozta gyengülés előidéz. Hogyan lehetséges, a gyomor meg­terhelése nélkül, a legeredményeseb­ben táplálni azokat, akiknek az orvos bizonyos diétát rendel. A diétás táp­lálkozásnak elmaradhatatlan elsőrendű kelléke a jóminőségű, 75 százalékos szénhidrát tartalmú „Budapesti Gyógyforrás kétszersült”, melynek minősége legalább is egyenrangú a híres „Karlsbadi Wasser-Zwieback- kal és árban 40 százalékkal olcsóbb. Neves orvosok ajánlják. Gyártja: Neumann Béla tápszerüzeme, Buda­pesten, II., Margit-körút 1(1. Száraz sí-tréning címmel jelent meg a Testnevelés Sport Könyvtá­rának 2. száma. A síelés előtréning- jének e füzetben tárgyalt módja hazánkban alig ismert, pedig a rövid sí-szezón miatt síelőink a száraz sí­tréningre különösen rászorulnak. A. magyar sportirodalomban egyedülálló — most megjelent — kézikönyv bő képanyaggal magyarázza a száraz tréning fontosabb gyakorlatait, ame­lyek lehetővé teszik, hogy kezdő síelők első havas próbálkozásukkor a. legnagyobb könnyedséggel birkózza­nak meg a kezdet nehézségeivel. Ag iSlem és helyei Buda szegény még illemhelyekben is, ahogy azt most a pénzügyi bizott­ságban Perczel Béla, mi pedig már sokszor és régen megállapítottuk. Különösen felpanaszolta, hogy az Üj Szent János-kórház előtt, ahol köz­napokon 3500—4000 ember, vasár- és ünnepnapokon 7—8- ezer ember fordul meg, még sincsen illemhely, holott a Margithíd mindkét oldalán kirakatba teszik a zöld házikókat. A panasz az, hogy a László- és Beetz- vállalatok, packázva a fővárossal, nem hajlandók a kívánt újabb illemhelye­ket megépíteni. Építsen akkor a vá­ros bármilyen szükséghelyet, de ezt a gyalázatos állapotot ne tartsa fenn továbbra. De rámutatott Perezel Béla arra is, hogy a Margitszigeten hosszú ideig megy az ember és nem talál egyáltalán illemhelyet, úgy látszik, a közönséget arra szorítják, hogy men­jen a kocsmákba és kávéházakba. Kétségtelen az is, hogy a budai hegy­vidéken is fel kellene állítani ilyen illemhelyet az Aranyszarvas vendéglő környékén, ahol az élelmiszerbódé tá­jékán a legbotrányosabb állapotok uralkodnak, mert az ott állomásozó bérautó- és egyéb fuvarosok, no meg a budakeszi svábok is, akik tömege­sen megfordulnak ezen a tájékon, illemhely hiányában a szabadban in­tézik el ezt. De illemhely kell Buda- gyöngyénél, a hűvösvölgyi végállomá­son, az ottani Nagyréten — még pe­dig több — és a többi kiránduló- helyeken is, ahol 30—40 ezer ember fordul meg vasárnapokon x hétfőn azután rondaságban járnak ott az emberek. Különben nagyon furcsa a főváros illetékes közegeinek felfogása az illemhelyvállalkozókkal szemben. Van egy kétoldali szerződés, amely egyik oldalon sem lett valorizálva. A vállalkozó' a fővárosnak nem fizeti meg azt a bért, amit a főváros annak­idején kikötött, de a főváros sem fizeti meg azt az összeget, amit a szerződéssel vállalt. Ez aztán helyes és logikus jogi álláspont! dessertek kitűnőek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom