Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-02-23 / 986. szám
XXVII. évfolyam. 986. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : 502—96. Feleiőf szerkesztő ; V1RAÁG BÉLA * Hirdetések ára: Egy hasáb szé’es, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegkor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Fi hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1930 február 23. Mi akadályozza Budapest-fürdőváros sürgős megvalósítását?-----------—-------Sr Sa: Mémeth Béla dr. a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke A Budai Társaskör választmányi ülései arról nevezetesek, hogy azokon megvitatásra kerülnek az aktuális társadalmi és gazdasági kérdések. A választmány legutóbbi ülésén többi között szóba- került a polgárság súlyos gazdasági helyzete és a kifejlődött vita folyamán kerestük a kibontakozás útjait. A Bethlen-kormány tekintélyes beruházási programjának méltatása után kifejtettem, hogy Budapest még egészséges gazdasági élet mellett sem nélkülözheti az idegenforgalmat. A szomszédos Beesnek tízszer akkora idegenforgálma van, mint a gyönyörűnek elismert Budapestnek. A feladat tehát adva van. Példa rá, hogy a régi 'császárváros látnivalói és Ausztria elismert kultúrájú fürdőhelyei hosz- szabb időre kötik le az idegeneket, ami viszont bénítja a mi ide- genf orgal munkát. Nekünk addig, —- amíg sikerül megvalósítani a Balaton kultúráját. az idegenforgalom szempontjából, — fel kell használnunk fővárosunknak azt az előnyét, hogy elismert gyógyforrásai is vannak, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy fürdőváros legyen. Ott vau Wiesbaden példája. Mennyivel szebb a mi városunk belsejében — a Duna mellett —kiemelkedő Gellérthegy hőforrásaival, mint Wiesbadénben a Taunus-Höhe. Budapestnek azonban meg kell adni a fürdőváros jellegét azáltal, hogy a Gellérthegy és környékének a Dunára. néző oldalát megfelelően és sürgősen kiépítjük. Ezt. a munkát úgy, ahogy azt József F'erenc Idrályi herceg, Ripka Ferenc főpolgármester és !a gyakorlati kivitelben a legerősebb tényező, Rakovszky Iván. a. Közmunka Tanács elnöke, tudomásom szerint tervezik, a legsürgősebben el kell végezni. Ennél hasznosabb befektetés nincs. Minden egyéb ipari és kereskedelmi tőkebefektetés rentabilitása függ a világgazdaság, az országos és helyigazdaság legkülönbözőbb esélyeitől. Az idegenforgalom a legjobb üzlet, mert az egyéb vál- lalkozásokat érhető esélyektől mentes. Teljességgel érthetetlen bizonyos pénzügyi tényezőknek ;iz az okoskodása, hogy ily befektetésekbe csak akkor mehetünk bele, ha az általános, gazdasági fellendülés ideje elérkezik. Éppen ellenkezőleg áll a dolog. Ily biztos és rendkívül produktív befektetést éppen a gazdasági pangás idejében kell végrehajtani, hogy a szegényedő polgárságnak megélhetést, az iparnak és kereskedelemnek foglalkozást biztosítsunk.. Adjunk hálát Istennek, hogy ebben a rettentő és hosszú gazdasági válságban még vannak természeti kincseink is és ezek révén a válságtól mentes hatalmas üzleti alkalmunk, amely kenyeret és állandó megélhetést biztosít a lakosság egy jelentékeny hányadának és amely megoldja ■ azokat a problémákat, melyek másként hosszú időn keresztül meg sem oldhatók, de megoldatlanságuk közvetve' annyi áldozatába kerül az államnak és a fővárosnak. Csodálkozásomnak adtam (kifejezést, hogy a gazdasági és társadalmi válságból való kiszabadulást előkészítő értékes és nagyszabású kormánytervek között nem szerepel Budapest — Fürdőváros tervének megvalósítása. Ez nem pártkérdés, ahogy azt Ripka: Ferenc főpolgármester bölcsen mondotta. Az ösz- szes pártok és gazdasági politikusok helyeslik József Ferenc királyi herceg nagyszerű kezdeményezését és górf 'Bethlen István miniszterelnökünk tisztában van a kérdés nagy bordere jé vei. Kérdeznünk kell tehát, ki és mi akadályozza meg mégis a gyors megvalósítást és miért maradt ki a kormány gazdasági és a külön jubiláns kormányzói programjából a fürdőváros tervpályázatának kiírása ? Sürgetné e fontos kérdés elintézését, ha azt a jubileumhoz kapcsoltuk volna. Az idegenforgalomhoz elsősorban jó utak kellenek. Búd János kereskedelemügyi miniszter a Budapestről kiágazó utak burkolásának munkáit mostanában adta ki. A kiágazó' utak megépítése feltételezi, hogy a Fürdővá,- ros területének útjai már rendben vannak. Ellenkezőleg van. A Gellérthegy és a vele összefüggő Naphegy útjai részben még rendezetlenek, részben oly rossz állapotban vannak, bogy a legkisebb eső után járhatatlanok. Ezt a súlyos mulasztást azonnal helyre kell hozni, mert az idegenek, akik ezt a vidéket 'különösen szeretik,. efelett állandóan megbot- ránkoznak. A főváros pénzügyi bizottságában a múlt év - költségvetésének tárgyalása alkalmával behatóan foglalkoztunk az idegenforgalom egyéb problémáival is. Alikor kimutattam; hogy a magyar idegenforgalom kulcsa Bécs — és sürgettem az önálló, bécsi, magyar idegenforgalmi iroda létesítését. Létesült is azóta ilyen nagyszabású idegenforgalmi iroda Bécs- ben — de jugoszláv iroda, melynek kitűnő összeköttetései (vannak a németországi utazási irodákkal, amit a hatalmasan fejlődő németországi forgalomból lehet megállapítani. A Cook utazási irodán kívül kívántam az American Ex- presszel és a németországi vállalatokkal való megállapodásokat. Búd János kereskedelemügyi miniszter erélyes és határozott nyilatkozata után reméljük, hogy e vállalatok megtelepedésének akadályait. végre sikerül elhárítani. A pénzügyi bizottság egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy Becsben az önálló magyar idegenforgalmi iroda felállíttassék. Vájjon ki akadályozza meg ennek a gyakorlati tervnek a végrehajtását? Indítványoztam, hogy a fővárosi idegenforgalmi hivatalt ellenőrző bizottságban helyet kapjon e, szállodaipar két szakférfia a gyakorlati szakértelem alapján és a szállodaipar jelentékeny pénzügyi hozzájárulása alapján. A pénzügyi bizottság indítványomat. elfogadta. A határozat végrehajtása azonban még mindig késik és emiatt késedelmet szenvednek ezeknek a szaki ért Aknák a gazdaságosabb propagandára vonatkozó javaslatai és egyéb kezdeményezései. Kifogásoltam a Bécs és Budapest között közlekedő1 kriminális vasúti szerelvényeket és a Waggon Lits régi kiselejtezett hálókocsijait, melyek..«' nyugaton már nem mernek használni és kértem a MÁV illetékes tényezőinek erélyes fellépését. Az eredmény sehol sem látható. Ezeket és az ehhez hasonló, az idegenforgalmat szolgáló, nagy nemzeti ügynek kérdéseit állandóan napirenden leéli itartani pártkülönbség nélkül, hogy a nagy célt mielőbb és minél hasz- nothajtóbb módon elérjük. e KORmányzó most éli tizedik évfordulóját annak a történelmi korszaknak, ! amikor a nagy elesettségből erőre vergődött újból ez a nemzet.. Egy század szenvedése zsúfolódott ebbe a tíz esztendőbe, de a magyar nemzet sokezer esztendős, vihart- álló szervezete megbirkózott ezzel és most lelkesen ünnepli a vezért, aki bátor-nemesen 'nyújtotta kezét az elesettnek, hogy ismét talpra álljon a magyar! A magyarok Istene vezérelje tovább őt és a nemzetet! Űttalan utakon. Szép fővárosunknak legszebb kincse az öreg Gellérthegy. Amint éjszaka zordon üstökével kiemelkedik a nagy Duna habjaiból, melyből visszatükrözik a lábánál égő lámpák gyöngysora, feledhetetlen az mindenkinek. Még a híres jeruzsá- lemi pátriárka öreg szeme is felragyogott, mikor előttünk erről a budapesti emlékéről megemlékezett. Mindent el lehet felejteni, de ezt soha. Hogy mégis egyelni ást itt. szóvá teszünk, ami nein helyénvaló, ezt. a Szent Hegy iránti szeretetünk sugallja és nem a mindenáron való gáncsoskodás vágya. Erős a panasz a Szent Gellérthegyen napi üdülő sétájukat végzők részéről, hogy úthálózata kevés és tökéletlen. Az utak által körülvett (tehát útnélküli kerttömbök) területek kétszer-há- romszor akkorák, mint a főváros egyéb területének telektömbjei, ami nemcsak az ott lakóknak kellemetlen, a nagy kerülők miatt, hanem a sétálóknak is lehetetlenné teszi a hegy kiélvezését. Hogy a Gellérthegy úthálózata minden szabályozás nélkül, önkéntesen alakult, ki, azt a legjellemzőbben bizonyítják zsákutcái. Bosszantó, hogy jól kiépített utcáknak, —■ mint pl. a Minerva-utcának nincs folytatása. Az idegen valami labirintusban érzi magát, ha a Gellérthegyen sétál. Nem gondolunk itt új autó- és kocsiúthálózatokra, hanem új sétautakra, melyek át és átszőjék a Gellérthegyet. Ezekre teljesen elegendő 2—3 méter szélesség, így kisajátításuk, megépítésük és fenntartásuk nem ütközhet. nagyobb nehézségbe. A gyalogjárók utcái, — amelyek minden parkvárosban a. fontosabbak — teljesen mostoha elbánásban részesülnek a Gellérthe- • gyen. Kevés a számuk azoknak, akik autóval rendelkeznek a Gellérthegy lakói közül és az autónál nem fontos, hogy 100 méterrel hosszabb utat kell megtennie. De az már fontos, hogy a gyalogos tisztviselő ember és családja —- különösen a forró nyári időben vagy '20 fokos hidegben — rövidesen otthonához érjen. Ez a közérdek. Dr. Fábián Gáspár. Mss új ivárosrésze, amely a Majláth József gróf által a Bimbó-utca és Keleti Károly-utca sarkán épített bérházcsoport és a szomszédos új bérpaloták révén alakult ki a Rózsadomb tövében és ahova rövid időn belül 540 uricsalád költözött, — követeli a maga jogait. A város és annak különböző szervezete, — ahogy azt legutóbb is megírtuk — mindig kullogva jár az ilyen új alakulások nyomába, ahelyett, hogy azokat megelőzné és irányítaná. Tudott dolog volt másfél év óta, hogy ebbe az új városrészbe öt-hatszáz család fog 1 beköltözni e modern bérpaloták felépítése után és így a városnak alkalma lett volna másfél év alatt gondját viselnie a többi városi nagy kérdés mellett elsősorban a megfelelő közlekedésnek. Mivel azonban ez nem történt meg, most ezek a családok megélhetési föltételeiknek megvédése érdekében bizottságot alakítottak Majláth József gróf elnöklete alatt és keresik a megoldást azokkal az ellenséges hangulatokkal szemben, amelyek az egyes városi szervek és ezek között első helyen az autóbuszüzem tanúsít a Rózsadomb és környéke iránt. Ez a bizottság deputáeióban is járt Bercell Jenő alpolgármesternél és Lobmayer Jenő tanácsnoknál, ahol előterjesztette azt a kérelmét, hogy jobb megoldás hiányában a Lánchíd felől jövő 12-cs számú autóbuszt a régi Szent Já- nos-kórháznál, ne a Dékán-utcai végállomásra, hanem a Margit- körúton át a Statisztikai-térre irányítsák, ott teremtve számára •új végállomást. Ez a terv most kerül az autóbuszüzem, felügyelő- bizottsága elé és a bizottság Nagy Gyula miniszteri tanácsos révén megszerezte úgy dr. Kozma Jenő, mint Scheuer Róbert jóakaratéi támogatását e tervezethez. De segítene a bajon bizonyos fokban az a terv is, amelyet a Rózsadombi Egyesület vetett most föl s amely szerint a 17-es kocsi is segítene lebonyolítani ezt a közlekedési szükségletet. Ezt a tervezetet. lapunk más helyén isin ért etjük. Szent Imre szobrát, KisfaluUi Stróbl Zsigmond monumentális alkotását augusztus 17-én leplezik le ti Hortliykör-téren, n Szent Irare-óv egyik kiemelkedő programrnpont in gyanánt. Lotz freskóit, amelyek érdeke* kultúrtörténeti eseményeket örökítenek meg^ a koronázó főtemplomban — a székesfőváros restauráltatja. ahogy azt a műemlékekre felügyelő bizottság legutóbb elhatározta. Ugyanekkor került szóba a régi budai lövölde további sorsa. A többszázéves budai lövőház a régi János-kórház udvarán van és most ezt a területet másra^ akarják felhasználni és mivel az egesz régi János-kórház műemléknek van nyilvánítva, a bizottság újból megszemléli a régi lövöldét és azután dönt sorsa felett. A bizottságnak figyelmébe ajánljuk, hogy történeti kútfők szerint a kórház régi falába van befalazva Boldog Margit, a liliomos királyi szűznek egyik ujja. De ott van a régi városfal is — pla- káttáblákkal láthatatlanná teve. Budavár ^ visszavételéhez. Christian Rezső dr. életrevaló eszmét vetett fel akkor, amikor Budavár visszavételének 25ü éves évfordulójának megünneplését hozta javaslatba. Buda visszavételénél Európa talán összes keresztény népei vettek részt, akiknek utódai közül számosán fognak ezen az ünnepélyen résztvenni. Kívánatos yol-na,. ha ez alkalommal >v v vitézségnek emléket állítanánk és°"kiemelnénk azt, hogy Európa keresztény népei között a magyar volt a.; első, aki karddal kezében Buda bástyáira lépett. Tisztelettel javaslom, hogy indítson a „Hollós Mátyás Tár- saság’’ akciót aziránt, hogy a Prímás - bástyán azon a helyen, ahol Fiáth János császári kapitány és a győri generalatus gyalogságának parancsnoka elsőnek tört be a várba, egy olyan szoborcsoport helyeztessék eí, amely a visszafoglalás e jelenetét ábrázolja. A mai ,fNándor-laktanya” pedig^ vagy a Budavár ostromában kiváló vitézséget tanúsító Petneházy Dániel ezredesről, vagy Fiáth János századosról neveztessék el. Dr. Eperjessy István. Régi, híres zsidó hitközség1 volt. Budavárában és a Bécsi-kapu táján állott a zsinagóga. A Wer- bőezy-utea volt a Zsidó-utca. 1737-ben állítólag még látható volt ebben az utcában egy zsidó szokás szerint épített ház is. A Halászbástya tornyában levő gyűjteményben zsidó sírkövek is vannak. A török uralom alatt a zsidók voltak a pasák árendásai. 1886 szeptember 2-án este a Várat elfoglaló katonák rátörtek a zsidókra és néhány kivételével, leölték őket. Az őket ért katasztrófa révén kapcsolódhatóak a „Világünnep’’-be, amely „béke”- ünnep legyen! Valahol a Bécsi- kapu környékén egy kisebb házat kellene a zsidóságnak megvásárolnia (most cserélt gazdát a WerbŐczy-uteában a 14. számú, tehát a régi Perleberg-ház melletti ház — 13.000 P vételáron), Talán az 1737-ben még zsidó szokás szerint épült házat, vehetnék meg, ha még nyoma van. Ezt kellene budavári zsidó emlékházzá átaíakítaniok, ide helyezve a régi zsidó sírköveket, okiratokat, stb.: ezzel a Vár nyerne érdekességében és a külföldi zsidóság is megnézné, ha távolról is jött, az emlékház kedvéért. Valamely tudós rabbijuk pedig, aki alaposan ismeri a kérdést, megírhatná e ház történetét. (Oh,)
