Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-02-23 / 986. szám

\ BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 február 2*3. SZENT ALLÉÉT CYOGYFÜBEŐ Vízgyógyintézet és napfürdő--B—­Kü lön lórii és riői osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Műkedvelők országos versenye indul meg a Budai Iparos és Keres­kedő Ifjak kultúr Egyesülete rende­zésében, la Városmajor-utcai iskcéa színpadán február 23-án. Az érdekes verseny fővédnöke dr. Ripka Ferenc főpolgármester és védnökei Máthé István, dr. Krivoss Árpád, Lász Ká­roly, Till Frigyes a szereplő gárdák elnökei. A megnyitó beszédet Gubicza Lázár, a Bikike ügyv. elnöke 'mond­ja, míg a versenyt Végh István, ny. ezredes, a Műkedvelők Országos el­nöke nyitja meg. A műsoron a. Bikike A. és B. gárdája, a Barátság és Move Budavári Sportklub gárdái szerepelnek. A felülfizetéseket a Bu­dai Napi ó-l van nyugtázzák. Álarcban less a „gödör” minden fiatalja, szépe, barátia március 4-én, mert akkor rendezi a B. Budai Torna Egylet hagyományos, fényes sikerű, pompásan megrendezett álarcos és jelmezestjét. Báliroda: II.. Vérmező­ét i—3. sz. Virág Benedek emlékének áldoz szép ünnepség keretében február 23-án a fehérsastéri polgári, fiúiskola. Elsőrangú házivarrónő úriházak­jhoz ajánlkozik. Cím a Kiadóban. Angyalok dallama zenget azon a .szép bárfaliangversenyen, melyet Sere­gély Irma művésznő a Budai zeneaka­démia. február 17-iki vigadóbeli hang­versenyén előadott a Glauser Mihály zeneigazgató, nagytudású, invenciózus vezetése alatt álló zenekar közremű­ködésével. Pierné-nnk e ritkán hallott bájos kompozíciója nagy hatást tett a nagyszámú, díszes közönségre, mely melegen ünnepelte a szólistát és a ki­váló dirigenst. A zenekar számain kí­vül Mendelssohn: Walpugis éj című nagy művét adta elő az ének- és zene­kar, sok tapssal honorálva az előadó­kat. A hangverseny sikerét nagyban szolgálta Ledvinlca Ferenc egyesületi alelnök és Szabó Gyuszi titkár agilis j rendezése. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Eszperantó. A Budai Batholikus Kör február 23-án, vasárnap, délután ß órai kezdettel, a kör dísztermében (II., Fő-utca 83) kultúrestét rendez, melyen Wühelmus Henry zongora- művész, Szenárey Stefánia énekmű­vésznő, Sonloy István hegedűművész, dr. Nagy László .szavalóművész köz­reműködésével dr. Cseh András, a Katholikus Eszperantó Szövetség el­nöke, vetítettképes előadást túrt az eszperantó világnyelvről. Belépődíj nincs. Meghívókat a körben délután •5—8 között lehet előjegyezni. Farsangi táucestéiyl rendezett a Pannónia önképzőkör az újlaki kul- túrházban február 15-én este, ame'y- hez a kitűnő zenét a Magyar-hol­land biztosító tisztviselőinek zene­kara szolgáltatta. A rendkívüli sikert biztosították a fővédnökök: dr. Ripka Ferencné, Andréka Károlyné, dr. Ripka Ferenc és Andréka Ká­roly, a védnökök: dr. Krivoss Ár- pádné, Ricsz Antabié, Geringer Mi­cike, Kecskés Istvánná, id. Mihalek Ferencné, Mihalek Juciim, Incze Gás- párué, Radványi Jánosné, Lantos Lászlóné, __ Blazsey Istvánná, dr. Krivoss Árpád (bál-elnök), Incze Gáspár, Tóth József, Mihalek Fe­renc (ügyv. elnök) és a nagy rende­zői! tábor. A táncot Andréka Károly­né dr. Krivoss Árpáddal nyitotta meg. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I.. Attila-u. 12. Rege a csodaszarvasról címen ve­tített képek mellett fele1 vas Molnár László plébános, a Budai Szent László Gyermekotthon kedélyes est­jén, február 23-án. A pompásan ösz- szeállított műsoron a Liliomkoszoríi énekkar szerepel, míg MalischJca Anna vezetésével, valamint a gyer­mekotthon legkisebb növendékei, Winkler Mária óvónő avatott betaní­tása mellett. Nász. Weimess Márián építész- mérnök leánya, Leona és Bánáss Jó­zsef in. kir. honvéd utászfőhadnagy esküvője március hó 2-án déle1 ott negyed 12 órakor lesz a várbeli Ko­ronázó Mátyás-templomban. Lakás: II., Zárda-utca 18. Ms PALSC5-HJ Ä Szeretet-vendégséget, élvezetes mű­sorral egybekötve, rendezett a III. kerületi evangélikus Nőegylet feb­ruár 16-án délután, a III. kerületi Egységes Polgári Társaskör helyi­ségeiben, amely kiválóan sikerült úgy anyagilag, mint erkölcsileg. A gaz­dag műsort egy fiatal terrorista., Mar­ton István, nyitotta meg, aki Bánk- bánból egy áriát és Toscából a „levél- áriát” énekelte megtepően kellemes hangon. A fiatal tehetséget Milcus- Csák István zeneszerző kísérte zon­gorán. Utána a bájos Grosz-Zsadányi Évike németül szavalt, majd Tóth Imre gordonka játéka következett és mindkettő tetszést aratott. — Ezután a konferáló Fekete Pál orvostanhall­gató felkérte dr. Szalay Sándor egy- liázfelügyelőt, hogy tartsa meg elő­adását „Mit vár az egyház a Nőegve- sülettől”, amelyben kifejti a nők ter­mészetüknél fogva bámulatos önfelál­dozásukat, amelyhez a gyengéd szere­tet és összetartás adja meg az erőt a tengernyi nyomor enyhítésére. — Ifj. Mólír Henrik lendületes drámai szavalata következett: „Simon Judit”. A soronkívíiii szerepeltetés közben nagy élvezetet nyújtott a Trautmann testvérek lokal-quintettj ével, mely jól bevált együttes a közönség lelkes tapsára ráadásokat is adott. Táncmu­tatvány is volt, ahol egy fiatal le­ányka mutatkozott be sikerrel. Szem­kápráztató b űvészmutatványokat ho­zott „Mister Telepath” és befejezte a szép műsort almási Balogh Pál Liszt „Rákóczi, rapszódiájá”-nak bra­vúros előadásával. Tea, majd tom­bola következett, s a tombola-főnye­reményt Grosz-Zsadányi Évike nyerte meg. Betömik a fertőző pocsolyát, a lágymányosi holt. Dunaágat, már­cius hó folyamán, hogy a Borá- ros-teret a Lágymányossal össze­kötő Horthy-híd előkészítő m unkái a tai megindulhassan a k. LOJZI BÁCSI 1865—1930 Február 18-án délután a régi Buda vén diákjai kísérték sírjába Lojzi bácsit, a drága, mindig mosoly­gós arcú, rövidre nyírott és ezüsthó- szín szakállú budai professzort. Diáknak tanárja soha nem volt iga­zaim barátja, mint Lojzi bácsi. Ez a név a budai szeretet s a ragaszkodó megbecsülés neve volt. Harminc év- budai maturánsaiit tartotta össze- har­minc éven át: kis budai kocsmákban és kávéházakban találkozott a volt budai Diák vele: az is, aki már egye­temi tanár vagy ezredes volt s az is, aki az előbbieknek meg pelyhes álló hallgatója vagy hadapród ja vo't. Ő viszont mindnyájuk Lojzi bácsija volt. Barát: nem pajtás, hanem baj­társ. A középkor egyetemei együtte s egymás mellett tanították a mathé- zist és a muzsikát. Ö, a kitűnő ma- thematikus nagyklasszisú zenész volt. Diákjaiból alkotott kamarazene tár­saságával úgyszólván holtáig heten- kint együtt játszott. Leghívebb diák- barátja, Trombitás László halála előtt még néhány nappal eljátszotta az élettől már búcsúzó nagybetegnek Richard Wagner ,fNiebelung”-] ának Wotan motívumát. A temetésen több mint ezer barátja vett részt. Kopor­sóján ,,Baumgartner Alajos” volt a neve. Öregedő budai diákszívekben ez a név ismeretlen, oda az „ Lojzi bácsi”-nak van örökre bevésve. Drága öreg Lojzi bácsi, Isten veled. Béla diák. A rózsadombi autóbusz védelmé­ben a* Rózsadomb és Vidéke Egye­sület erős mozgalmat indított, amely­ben a lakosság érdekének figyelembe vétele mellett kéri, hogy rentabilitás céljából a 17. ijafat egy reláció le­gyen a várbeli 18. járattal. így nem vesztegelnének a kocsik lcihaszná’atla- nul hosszú ideig az egyes végállomá­sokon, hanem úgy a rózsadombi 4, mint a várbeli 8, azaz össszesen a je­lenlegi 12 drb, esetleg szükség ese­tén még néhány darab úgynevezett hegyi típusú kocsi állandóan futna a Rózsadombon és a Váron keresztül, miá'tal a menetsűrűség is előnyösen megváltozna. A várbeli vonalvezetés a Vörösmarty-térről kiindulva,, a régi lenne, de a Dékán-utcai végállomás megszűnne, mert a kocsik a Széli Kálmán téren keresztül tovább fut­nának a Margit-kÖrűton a Statisz­tikai Hivatalig és ott befordulva a Lövőház-utca helyett a Keleti Ká- roly-utcán a Gróf Majláth-féle ház­tömb előtt tovább a Marciba nyi- térig, majd a Ribáry-utcán fel a Ró­zsadombra ami egyúttal mego'daná a Statisztika-teret határoló új városrész közlekedés kérdését. így megmaradna az eddigi átszállási lehetőség is az 5. es 12. autóbusz-vonalakra a régi Szent János-korház előtt. De nagy szükség a rózsadombi vonal meghosszabbítása az Észter-utcán fel a Vérhalom-térig, i letve le a Vérhalom-utcán, Szemlő- hegy-utcán, Zárda-utcán és a Margit- hídon átePestre; míg a Pest felől "jö­vő kocsik felérkezve a Rózsadombra, az Áldás-utcán és Észter-utcán fus­sanak a Vórhalom-térig. Ennek a vo­nalvezetésnek azonban előfeltétele a Szemlőhegy-utca meredekebb, alig 200 méter hosszú szakaszának .20.000 pengős költséggel való kellő nívóra sülyesztése, ami nemcsak az autóbusz, hanem általános közlekedési szempon­tokból is kívánatos és fontos. Az egyesület agilis elnöksége kéri, hogy a 'menetsűrűség 4—5 perces legyen. A mai 15—20 perces sűrűség helyett, ami csak paródiája a közlekedésnek. Kéri az úgynevezett „ötelkező szaka­szok” bevezetését az olcsóbb, 16 fil­léres szakasz jegy, havi bérletjegy, hetijegy, menettérti jegy, tanuló jegy, gyermekjegy rendszeresítését, az uta­zás megszakítását, hogy a Margit- híd környékén levő kereskedőknél és iparosoknál könnyen bevásárolhassa­nak. Kérik a fix átszállóim yek be­szüntetését, hogy az, átszállás úgy történhessen, mint a villamos vas­utakon, több új megállóhely létesíté­sét különösen a budai Margit-hídfő- nél, a Ribáry-utea felső végén. Szük­séges a megái’óhelyeken és a kocsik­ban tájékoztató kifüggesztése a me­netrendről, az útirányról és a csal la­kozásokról és az utolsó kocsinak egy órával későbbit indítása is. Beethoven, a fönnaműyész címen érdekes és értékes előadása lesz Mol­nár Antal zeneművészeti főiskolai ta­nárnak fobi'. 25-én a Budai Zeneakiu démia házi hangversenye keretében, amelyen a kiváló Panrok Auguszta, Kereszthy Jenő, Sonkoly István mű­vészek, tanárok szerepelnek. fm HAUÍHHER HAG A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN •i’.agtepmelő é3 /nagkereskedalml rt BUDAPEST Központ: VII., RoTTEWBlUER-UTCA 33 Fióküzlet: IV., K033UTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrei diek templomával szemben) • Föá’Jegyzék, nővónyárjogyzék, 6sj| árjegyzék Ingyen és bérmentve. e TELEFON: JÓZSEF 463-65. Sürgönyeim : M UTHfcEREK. RUDAS FÜRDŐ A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- RÁDIOAKTIVABB HŐFORRÁSA A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényel­mes gőzfürdő — Kádfürdő FESETT TÉLI USIÓCSARNOK Hőmet Szálloda, Szanatórium, Diétás konyha Vízgyógyintézet Szobák (hideg-meleaviz, te’efon stb) 8.— P-től, fürdőszobával 10.— P Négyszeri étkezési penzió 8.— Pengő Egész fté’en át nyitva KRISZTINA I DÉulVASUT I. Krisztina-körú! 141 | l. Kiisztl a-körút 99 r ír QADIQHftZAK Telefon: 507—07 villanyfelszerelési cikkek, csillárok GRAMOFONOK, LEMEZEK részletre is Akkumulátor töltés és Javítás Szí. üargíí droiétia II. Margit-körut 5b. sz. Telefon: aut. 517—3ö. Öl vezetés alatt megnyílt! A szakmába vágó összes cikkek raktáron Teiefonrendelést azonnal házhoz küld GUND a Gell rt szálló halijában délutáni tea. Este TÁNC a TÉLI KERTBEN. Az étteremben BERKES BÉLA Szomb ton és vasárnap DISZNÓTOK LIGETI ÉTTERMÉBEN hangulatos es ék BERETVÁS LÁ-ZLÓ zongorázik BUDAI FAMÍLIÁK !). fl Parlíliergi levág Pwerl-csoüd Alábbiak ténybeli, dolgok. Azonban méltán volnának „Budai Legenda” néven nevezhetők. Á régi Buda lelke szól a’ábbi históriából, egy német származású famíliáé, melynek köntöse esattos félcipő, selyemharisnya, fel­gombolt frakk, csipkés kézelőfodor és háromszögelletű kalap volt Mária Te­rézia idején, ámde ebből a „lieforra­kor szak” Waw zsinóros magyar attila lett, nevük s nyelvük még német ma­radt (mint a Bottenbüler, Staffeh- herger, Öffner, Pfeiffer, Házmán vagy Holtzspach családoké) ámde magyarrá lett szívvel ott voltak a szabadságharc honvédjai. között. A család őse a Bécsújhelyi 1631 szeptember 2-án II. Ferdinánd á1 tál német-római szentbirodalmi lovagi rangra emelt katona, Leonhard Peyerl non Perleberg. A név a „Bayerl, Bayerle, Payerle, Bäuerle” nevekkel azonosat: valószínűleg „Bajnrfi”-1 je­lent (Bajorka, kis Bajor). Az elönév alkalmasint a poroszföldi, Potsdam kerületben levő Perleberg mezőváros­sal^ kapcsolatos. Székesfej érvár 16. századi, ostrománál résztvett egy Pelleberg nevű német kapitány, nem lehetetlen, hogy a családnak ezzel van valamely kapcsolata. A család be­szélő címerében három vörös gyöngy adja a szojatékos utalást az előnévre, mely a 18. század folyamán a család nevévé alakú11 át. Franz Seraphinus von Perleberg 1770 táján az osztrák katonai köz- igazgatás alá helyezett, frissen fel­szabadult török hódoltsági területből alakított temési Bánság kamarai hi­vatalnoka (Banater Militair-District). Innen került fel Budára a királyi kamarához, ahol tanácsos — a mai államtitkár megfelelője — lett. Fele­sége Kramer Teréz volt. Ök vették meg a mai Verbőczi-utcában levő há­zat, (mely ma a 12. számot viseli s Járdánházy Dénes tulajdona). Múlt ősszel villanyszerelői, munka közben falat bontatott a ház mai gazdája: az egyik tégla kimozdult helyéből. Egy kis fülke nyílt meg, melyből két német levél került elő. Az első tartalma fordításunkban ez: „íratott ezen írás a mi Megvál­tónknak, az Ur Jézus Krisztusnak, a mi lelki. Mesterünknek születése utáni azon Esztendőben, me1 y mind közön­ségesen' ezer és nyolcszáztizenegye- diknek iratik, vagyis 1811. július Ha­vának 31-ik napján. Kedves derék Embertársaink és Testvéreink! Ha egykor talán a vé­letlen Vakeset; úgy adná, hogy valaki közül etek ezt a rekesztéket (hol is ez a levél feküszik) megtalálván kibon­taná, azon késői Időkben, midőn mi már a fö’di Múlandóságot az örökké­valósággal elcseréltettük volt, úgy en­gedje a kegyes Megtaláló, hogy szivé­ben az emberiesség érzése felébredjen s így foglalja imájába ezen Ház mai lakóinak nevét és pedig egy Szent Mise felajánlásának a1 kalmatosságá- val. A megtaláló jól vegye észben, hogy a Természetnek is az a törvé­nye, hogy az emberek mondjanak imát a Megholtak Lelki Üdvességéért, de Szent Egyházunk is előírja ezt. Aki pedig ezt nekünk megteszi, bizo­nyára érdemeket szerez magának Isten előtt. Költ Budán, 1811 julius havának 31-ik napján. Nemes Perlebcrg Ferenc magyar királyi udvari kamarai Tanácsos és élete párja Kramer Anna, leányaik: Borbála, és férje Bogáts Ferenc ki­rályi udvari kamarai tisztes s fiók, Bogáts János; Perlebcrg Zsófia és férje Zagler János, lovas kapitány a Császár nevét viselő Vértes Rege­mentben és kisleányuk: Krisztinka; fiaik: Perleberg Ferenc, a. Báró Duka Gyalogregcment Hadnagya és fele­sége Turkovich Anna, Perleberg Bol­dizsár magyar udvari kamarai, já- rulnok.” A másik levelet a család barátja, hihetőleg a házban lakó ' (ebben az időkben minden budai házban kellett lennie egy „Tiszt Urak behovártélyo- zására” alkalmas szöbócskának) fiatal tiszt: Nemes Zimányi János zászlós. A levél ezt mondja: „Annak emlékezetére, 1 hogy ezen Házban nekem kedves Barát j aim vágynak, hálából egész családom ne­vében az alábbi szavakat Írom: Éljen sokáig és boldogan az egész nemes Perieberg Família! Költ Budán az 1811-ik Esztendő Julius havának utolsó Napján. A hálás Nemes Zi­mányi János, zászlós a Duka Báró nevet viselő 1 39-ik császári királyi Gyalog-Regementben.” Nemzedékeken át különös előresejté- sek jelzik a. család életének sorsfor- du1 átokban gazdag életét. Nincsen élt­ben semmi titokzatos, ámde az 1811— 1850 korszaka éppen olyan véres for­gatag, mint az 1914—1930. évek kor­szaka. A Háború négy Apokalipti­kus Lovasának véres patája végig- dübörgött a csendes Budán is. Az öreg Perlebcrg Consiliárius Ür legidősebb leánya, Bogáts Ferencné, Borbála, 1849 májusában éppen reg­geliző asztalkája mel’ett ült, mikor az idős hölgyet megölte a házba csa­pódó magyar gránát. Zagler Jánosné, a kapi.tánynó, Per- leberg Zsófiának jegygyűrűje kézi­munkája közben elpattant s ujj áról a földre esett. Családi legenda szerint ebben a percben lépett be a szobába urának, a svaüzsér kapitánynak tisz- tisztiszolgája: a lipetei síkról jött s ura véres ruháját hozta hírül, mint a katonahalál Hióbhirnöke. Bizonyos, hogy a harctéri halál s a gyűrű el- pattanása között összefüggés nincs, ámde a korszak hitt ebben a titokza­tosságban. Az iratot aláíró Perleberg Ferenc (1787—1865) mint hadnagy vett részt a napóleoni háborúkban. Gusz­táv nevű fia (1815—1885) első volt azok között, akik a mai Műegyetem ősén szereztek mérnöki diplomát. 1837-től kezdve a Széchenyi István á’tal kezdett és egyéb későbbi nagy közmunkáknál is dolgozott: így a Lánchíd építésén, később pedig az Alagút fúrásán. Arthur nevű fia (1846—1929) Wekerle Sándor bizal­mas embere, pénzügyminisztériumi ta­nácsos, a régi magyar hivatalnoki kar jellegzetes alakja, 83 esztendős korá­ban 1929-ben halt el Budán, vele ki­halt a család férfiága. Az ifjabb Ferenc leánya, Kornélia, hetvenöt esztendős matróna korában halt meg a régi házban. Róla is ked­ves családi elbeszélés emlékezik meg. Mindig azon imádkozott, hogy Nagy­szombat napján, a húsvéti fe támadás körmenete idején temessék, mint 1862 ben, Nagyesiitörtökön elhalt Gyula fivérét. 1896 Nagy csütörtökjén aludt el ő is, gyászmenete,, mely a Bécsi Kapun át vitte a temetőbe, tényleg a hagyományos pompával megtartott budavári feltámadás körmenetével ta­lálkozott. Az 1811-i levetet aláíró Boldizsár fia, Victor Garibaldi „Marsalai Eze­ré” között harcolt. Nővére, Ernestiue Erzsébet királyné felolvasónője volt. A család tagjai a régi vízivárosi, a tabáni és a farkasréti temetőben alusznak. Azok is, akik az 1811-i. le­vélben arra kérték a kegyes megtalá­lót, hogy szivében az emberiesség ér­zése ébredjen és foglalja imájába a ház lakóinak nevét. A család utolsó leánysarját Si- belka Henrik dr. pénzügyminisztéri­umi tanácsos vette el, a világháború a’att az orosz fronton a vezérkarhoz beosztott tartalékos tüzérkapitány, akinek agilis, sze’lemes, okos, a leg­nagyobb stílusú harctéri működésénél csak a felejthetetlen emlékű Rorna­neíli, alezredes mellett eltöltött évei­nek működése lehet különb. A B-o- manelli nevéhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az ő neve. Fia,' Arthur, az egyesített Sibelka-Perleberg nevet viseli. A ház mai gazdája a Járdánházy család: Borsod vármegye legrégibb, 14. századi köznemesi családjainak egyike. A régi német patriciusi csa­lád élete a magyar család életében folytatódik. Ez is budai szimbólum. Ä budavári Ghetto, a „Szombat­hely”, vagyis a „Zsidók Utcája”, a mai Werbőezi-utca hajlásúban, szemben a Kossuth Lajos börtönéül is szolgált „Stockhaus”-zal, áll a régi ház. Pin­céjét 14—15. századi, teljesen ép, apró, középkori téglákból a budai Várdomb mezt éten köveire rakott boltív alkotja. A pince hátulja már 18. századi toldás. Az óriási kapu- csarnok tipikus középkori „boltív” : a „boltos kereskedő” kapualatti árus- helye, ' amelybe két sor szoba épült bele utólag. Az udvar olaszmodorú teggiás árkádok nyomait sejteti durva, 18. századi átépítés köntöse alatt. Bizonyos, hogy az 1686-i osi- romban elpusztul! középkori házat földszintesre restaurálták. Perlebcrg Ferenc pedig 1811 táján húzatta fel azt emeletesre. A mai homlokzat ba­rokkos kiképzése erre az időre mutat. Ugyanekkor, az építéssel kapcso­latban, falaztatták be a levetet A kívánt Szentmisét tavaly, decem bér 9-én 'Mészáros János dr., prel.a- tus-kanonok, érseki általános _hei - tartó, a Szent István dicsőséges Jobbjáról elnevezett udvari és vár- plébánia plébánosa mondotta, blin­den év július 31-én megismétlik e kegyes cselekedetet. A család kegyes kívánságát csakugyan a véletlen hoz­ta napfényre. Ä család kihalt, » templomi gyertyákban azonban a szelíd budai Emlékezés kicsiny mé­csese fog lobogni. Beviiaqua-Borsody Béla.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom