Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-11-17 / 1015. szám

Budapest, 1930 november IT. Budai Napló 5 veszet MAGYAR R. T. BUDAPEST—MONOK Monori magkeroskodéso: Budapest, IV., Kossuth Lajos~u. 3. Telefon: Auf. 868-60 kép«« fAárj«§yzék és nagybani árajánlat lágyan és bérmontve SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ ezelőtt (Rácfüídö) Erősen radióaktlv, természetes 42'1 C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kád­fürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egész éven át nyitva. Személyi hírek SIPÖCZ JENŐ dr. polgármester névnapi bankett helyett 3500 szegény kültelki gyermeknek ad ingyen ebé­det nov. 18-án. HÜLTL DEZSŐ építművészt, a Műegyetem rektorát a Corvin-koszo- rúval tüntette ki a kormányzó. KARKAS REZSŐ tanácsnokot a napokban hirtelen rosszullét fogta el és az orvos nikotinmérgezést állapí­tott meg. Néhány napi otthoniét ismét talpra állította. KERTÉSZ K. RÓBERT h. állam­titkárnak, a Hollós Mátyás Társaság tagjának, a kormányzó a Corvin-ko- szorút adományozta. GUTH FERENC dr. elöljáró, ami­kor egy építkezést hivatalból meg­vizsgált, megbotlott és bordatörést szenvedett. Ma már a végleges gyó­gyulás útján van. Budapest kárára vannak azok a különféle új telepek, amelyek a fővá­ros környékén készülnek gombamódra felburjánozni. A mai Budapest szá­mára ez azért jelent kárt, mert éppen a konszolidált viszonyok között élő, tőkeerős adófizető polgárokat vonja ki a város terheit viselő közösségből, — elégedetlen elemet nevel, mert minden közmű nélkül, csatorna, víz, világítás, utak, iskolák nélkül, csak a gyötrelmes be- és kiutazások kétes öröme és szórakozása marad meg számukra. A kisemberek bedőlnek a hangzatos híreszteléseknek,, de nem váltják be az ő óhajait. Az olcsó te­lek csábítja őket, holott a budai hegy­vidéken most parcellázás alatt álló telkek sem drágábbak és itt mégis csak közelebb érnek a kultúrához, ke­resetükhöz, templomhoz, színházhoz, mozihoz, orvoshoz, fürdőhöz és renge­teg időt takarítanak meg az utazá­son. A közműveket is itt hamarabb kapják meg, mert út,, víz,_ világítás, csatorna és gáz folyton terjesztik há­lózatukat. Most Érd-Liget van di­vatban. Az ottani telkeket ügyes dob­szóval kínálják, sőt ingyen autón vi­szik ki az érdeklődőket, ami sok em­bert megtéveszt. A telepítési akció­kat rendelettel kellene szabályozni és fékezni, mert a „Drang nach Kultur” katasztrofális helyzeteket teremthet és Nagy-Budapest kikényszerített megalakulása rettenetes terheket zú­díthat hirtelen a főváros más terüle­tén lakó polgárságára. Ezek az új telepek nagyrészt összekötő kapcso­kat képeznek a város és a távolabbi községek között, de pesti igényű új lakossággal, mely sürgetni fogja a telep bekapcsolását a fővároshoz, ahogy azt az albertfalvai telep is bi­zonyítja. ÚRI SZABÓ, kiváló szabáezi ÖLASZ Péter, I., Maros-utca IL A közúti körforgalom Budán végre megindult az átépített Alkotás­utcán és Villányi-úton. Egyelőre még csak nehézkes tempóban jár a villa­mos, mert a most épült úttest enged és helyenkint süllyed. — A Bor áros­téri híd megépülésével Budának ez lesz egyik erős forgalmi vonala, mely nagy hatással lesz a hegyvidék e ré­szének rohamos fejlődésére. Az el­hanyagolt s eddig nehezen megköze­líthető Sasad ezzel bekapcsolódik a városi forgalomba. ALAPOK VERTÉSZ kalapotmestemél I., Krlsztlna-tér 3 Fest, alakit K alapok bi urak ét hSIgyak 90 szaasira nagy E fi választékban £& Sfc Díszes küldöttség élén szerdán délelőtt adta at a városháza tanács­termében Szontagh Tamás, a TESz országos elnöke, Lamotte Károly, Li­ber Endre és Gallina Frigyes székes- fővárosi tanácsnokoknak a TESz ér­demkeresztjét. A kitüntetett tanács­nokok nevében Liber Endre köszönte meg a TESz elnökségének és az or­szág egész társadalmának a megtisz­telő elismerést. HAIllhrifI Minden Kakmabali ügyben nuiyuuu forduljon a régt jóhírű céghes I, Logodl-ii. 19 Bérei Márton T«!.: 830-39 A még nem burkolt járdák ügyé­ben a! „Buda-Alsóvárosi Egyesület” Gömöri Győző igazgató elnöklete alatt fontos ülést tartott. Az I. ke­rületnek kérdéses utcái a követke­zők: Halmi-, Szentpéteri-, Albert­utca, Mohai-út, Bornemissza-, An­dor-, Szováta-, Kovászna-, Sósfiirdő- utca, Bikszádi-út, Májor-utca, Etele- út, Csurgói-, Sopron-, Nagysurányi-, Bánat-utca, Dombóvári-út, Henger­malom-utca-, Kelenföldi-diilőutak, Té- tényi-út, az úgynevezett Bibictelep utcái és a felsorolt utcák környékén lévő Névtelen-utcák. Gömöri Győző íigyv. elnök bejelentette, hogy a vá­rosnál megvan a hajlandóság, ez utcák burkolására, ha az illető ingat­lan-tulajdonosok a burkolási költsé­gekből reájuk eső hányadot előlege­zik, amit a nagy számban megjelent ingatlan-tulajdonosok örömmel fo­gadtak. Miután az érdekeltség részé­ről Ferstl Gyuláné, Szendrey Zsig- mond, Faragó László, Sinkó Pál ta­nár alelnök, Kiss József igazgató mondott köszöuetet Gömöri Győző íigyv. elnöknek ez ügyben tanúsított fáradozásáért. U3RGNON Ilferiayinéf, I.. 12 A súlyos gazdasági helyzet kény­szerítette rá az iparosokat és^ keres­kedőket, hogy mozgalmat indítsanak az üzletbérek leszállítására. Ez^ a moz­galom, mint a napilapok híradásá­ból tudjuk, alig vezetett eredményre. Csak nagyon kevés háziúr engedett saját elhatározásából a bérekből, azok is' pestiek voltak. Örömmel értesü­lünk, hogy itt Budán is van háziúr, aki önként leszállította minden bér­lője bérét 10 százalékkal: Pakányi Ferenc, a Krisztina-tér 7. sz^ ház tu­lajdonosa, aki maga is hosszú iparos- múlt után vonult nyugalomba és an­nál inkább átérzi bérlői súlyos hely­zetét. A budai „nászi", ami tudvalevőleg héber nyelven fejedelmet jelent, egyik büszkesége a zsidó irodalomnak és egy érdekes adata Buda történel­mének. Akit pedig kortársai ilyen dísznévvel tiszteltek meg: —- Aktba há-Kohen, Mátyás király idejében élt, zsidóember volt Budán, aki nagy gazdagságra tett szert és feltűnő mó­don gyakorolta, a jótékonyságot. _ A zsidóság már azért is rendluvül tisz­telettel vette körül, mert a hittudo­mányokban kiváló jártassággal bírt és Mátyás király több ízben kitün­tette. A zsidóság tragikumának lett az áldozata, mert a többi jómódú zsidó megirigyelte a sorsát, a királyi kegyet és sikerült is őt innen elül­dözni különféle rágalmakkal és meg­alázó híresztelésekkel. Konkurrensei, gazdag budai hit-sorsosai nagy áldo­zatokkal kieszközölték a budai fő­bírónál, hogy Äkibä há-Kohent száműzze Budáról. Prágába költözött, ahol talmud-iskolát alapított és utó­dai között több nagyhírű rabbi és író akadt. Ez a budai „nászi” rövid históriája. Kisfaludy emlékének szenteli e hó 21-én az estjét az óbudai Kisfaludy - színház és a százesztendős évfor­dulón színre hozza a Pártütők-e t. A prológot Krúdy Gyula irta, az ün­nepi beszédet Pékár Gyula mondja. Az ünnep védnöke Andréka Károly, — a rendezőbizottság tagjai dr. Orova Zsigmond elnökkel, Teliér Gyula, Martin Gyula, dr. Rózsa Zsig­mond, Gajda Béla, Szepesi Ágoston, Szilágyi Károly és Viraág Béla. Az ünnepi előadást társasvacsora követi hölgyvendégekkel a Korona-Vigadó­ban. Teríték 2 pengő. R A \0 «£ Jt Előkelő cukrüszszalón. ™ * “ Krisztina körút 75. sz. A táncos dal, vagy talán a dalos tánc a régi görög világban élt mint külön műfaj. Ennek a felújítója dr. Dobák Ferencné sz. Trozsonyi Kató dalénekesnő, akinek e hó 22-én este fél 9 órakor lesz a hangversenye a Zeneművészeti Főiskola kamara ter­mében. Erről a műfajról, az orchesz- tikáról írt Lucionos rétor a 2. szá­zadban s ebben említi meg a táncos dalt vagy a dalostáncot, amelyet elő­ször istentiszteleteken, azután a nép között s végül a színpadon műveltek. Igen kedvelt műfaj volt s azt a görö­gök fénykorában nagyon kedvelték. A Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete fényesen sikerült pro­pagandaestélyt rendezett e hó 12-én este a Budai Vigadó nagytermében. A díszes, előkelő közönség megtöl­tötte a nagytermet és még a hátsó, nyitott ajtók mögötti padsorok is tömve voltak. Perényi Zsigmond báró elnök bevezető beszéde után Kerpely Jenő, Molnár Imre szólói következ­tek. Hir Sári zongoraművésznő nagy­sikerű száma után Pagáni Olga dal­énekesnő adott elő finom árnyalással néhány dalt, melyet élénken megtap­soltak. A közönség szívesen látta őt a Parasztbecsület nagy kvartettjében is, melyben Vinkovich László és Welser Tibor voltak a partnerei. Az est fénypontja Pártos Szilárd dr. fő- szerkesztő vetítettképes felolvasása volt, aki a szövetkezet altruista pro­gramját nagyszerűen összeválogatott képsorozat bemutatásával illusztrálta. Hosszú Z. dr., a Nemzeti Színház tagja képviselte a humort „Dani bá” alakjában. Ezután jött a reklámfel­vonulás. Az estet Gáspár Béla ref. lelkész, a jeles szónok beszéde rekesz­tette be. A Köztisztviselők igazgató­sága nagy szolgálatot tett ezzel a jól sikerült esttel a budai tisztviselőtár­sadalomnak és a szövetkezeti eszmé­nek is. Az inségakció javára, amelyet Horthy Miklósné őfőméltósága indí­tott meg a téli nyomor enyhítésére, Kulcsár Richárd, az Attila-nyomda rt. vezérigazgatója 100 pengőt ado­mányozott, ami buzdító például szol­gálhat jobb anyagi viszonyok között élő, budai polgártársaink számára. István, szobafestő és má­zoló mester, I. kér., Attila- lcörút B. Telefón: 573—55. A Margitsziget kénes szénsavas fürdőit most az ősz legszebb korsza­kában a legtanácsosabb használni. Az igazgatóság páratlan kedvezmények nyújtásával teszi lehetővé mindenki­nek az üdülést és a gyógyulást. Weekend egy személyre 20 P, 2 sze­mélyre 35 P. Egyheti üdülés teljes ellátással, fürdővel, orvosi felügye­lettel a Szanatóriumban csak 98 P. A Nagyszállóban egynapi penzió 12 P, két személy részére 20 P. A Sza­natórium diétás konyhája általánosan elismert. A szobákban meleg forrás­víz, ásványvízfürdők vannak a lak­osztályok mellett. Teadálutánt rendez nov. hó 24-én este fél 6 órakor a Budai Polgári Kör helyiségében a Budai Nők Köre. Közreműködnek Boersma-FIage Her- min holland énelunűvésznő, Wilhel- mus Henri zongoraművész és Almásy Tibor hegedűművész. Teajegy: 2.50. Gyász. Boross Sománé szül. Bo- ross Agátha m. kir. kér. tanácsos öz­vegye november hó 7-én délután 65 éves korában hosszú szenvedés után elhúnyt. Benne édesanyját siratja dr. Eperjessy István tanács jegyző fele­sége Boross Vili, de őszintén gyászol­ják az Ebner, Baligovics, Reminiczky családok. ______ Sz ent I« emlékezete. A. Zugligeti rk. Egyházközség épí­tendő kultúrháza javára november hó 8-án este fél 8 órakor a Budagyöngye nagytermében szintén rendezett Szent Imre-estét, amelyen szerepeltek: P. Márkus Emilia, Biscara Betta, Lauri- sin Miklós, Laurisin Lajos, a Dohná- nyi kvintett (Manninger Vilmos dr., Belohorszky Gábor dr., Zoltán László dr., Zsögön Béla dr. és László Tibor dr.), énekelt a templomi énekkar és a Zugligeti Erdei Visszhang dalegylet. A tabáni egyházközség „Szent Ce­cilia Egyesülete” november hó 5-én este mintegy a Szent Imre-év befeje­zéseképpen egyházzenei hangversenyt rendezett. Ünnepi beszédet mondott Hevey Gyula dr. pápai kamarás, ér- sekhelynöki titkár. Magyas szárnyalású beszédben lebilincselő módon beszélt a csodálatos ifjú, Szent Imre hercegről. Ferter Miidós egyházi dalokat adott elő, igazi művészettel. A vegyeskart, amely többek között Demény híres Szent Imre miséjéből a „Glóriát” adta elő Calligoris Ferenc oki. egyházi karnagy dirigálta, mesteri tudással. Az orgonán Riegler Ernő zeneműv. főisk. tanár játszott nagy tehetség­gel. A templomot zsúfolásig megtöl­tötte a hangversenyt hallgató közön­ség. Szent Imre kultúrestét rendezett a Budai Vigadóban november 8-án este a budai Városmajori Római Ka­tolikus Plébánia. A pompásan össze­állított műsorból kiemelkedett Cselé- nyi József, a Nemzeti Színház művé­szének és Báthy Anna, a m. kir. Ope­raház művésznőjének énekszámai. Az est fénypontja volt a Dienes Valéria mozdulatművészeti iskola misztérium­játéka, amelyben résztvett az iskola tanárnője, az ismertnevű művésznő, Viraág Ilonka is. Megjelent az. estén Hász István tábori püspök vezetésé­vel a környék előkelősége. Az estet Kriegs-Av Emil plébános, pápai ka­marás rendezte nagy gonddal. és Tsa B, T. Egészségügyi berendezések, esfivrk. 51 ü s x u k I cikkek, fémgyáríás. V!., Liszt Parenc-íér 4. Tel.: 2(2-67 sípos halászkert TÉLEN IS NYITVA ÍZLETES HALÁSZLÉJE P 1-20 — MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN MÉG KÜLÖN HÁZIASÁN KÉSZÜLT DiSZNOTOROS VACSORA melyet megizlelni élvezet — III., LAJOS-ITCA 46 — 5, 7, 9, 51 Yillumosmcgálló az ajtó előtt Csokoládé Mikulások a legszebbek! Kibéreltem egy fa árnyékát Ez Buda! Ezt is csak Budán lehet meg­csinálni. Mert tessék megpróbálni, mondjuk a Rákóczi-úton. De itt Bu­dán még vannak kertek, bennük szé­pen viruló gyümölcsfák, alattuk gyepszőnyeg, körülöttük pompás bu­dai levegő. Egyszer reggeli sétám al­kalmával beóvakodtam egy ilyen kertbe. Csodálkozva látom, hogy min­den fának ott van a neve egy kis deszkán. Milyen gondos a kert tulaj­donosa! Közelebb érve, meglepetve ol­vasom a neveket: Dr. Kovács István, Spitzer Mór, Krausz Ernő, Boros Jenő stb. Hm. Érdekes. Ez új botanika. Meg­interjúvoltam a kertészt. Az felvilá­gosított, hogy ezeket a fákat kibérel­ték nyárra. Ahány fa, annyi család. — Egy óra múlva úgy tele lesz ké­rem ez a kert gyerekekkel, mintha óvoda volna. — Nem akadna még egy üres fa az én gyermekeimnek is? — Dehogynem. Tessék csak. Itt egy jó árnyékos. Megegyeztünk s egy óra múlva már vonultak is ki gyermekeim. Hanem azután jött a fekete leves. Fára mászni nem szabad. Gyümölcsöt szedni nem szabad. Levelet leszakítani nem szabad. Gyepre lépni nem szabad. — Az Istenért! Hát mit adott ne­künk bérbe? — Az árnyékot kérem. A fa ár­nyékát. Tessék használni, ameddig jól esik. Akár éjfélkor is lehet. — No, de valahova mégis csak lépni kell? — Kérem, azt is lehet. Tessék meg­fizetni. a szénatermést, négyszögméte­renként egy pengő. Ahány pengő, annyi, négyszögméter. Másnap gyermekeim fürdőruhába öltözve élvezték a jó levegőt. Jön a kertész. — Harminc százalék pótdíj lég­fürdőért. Ez nem volt benn az alku­ban. Harmadnap gyermekeimet a napon találták. — Negyven százalék pótdíj nap- fürdöért. Hosszas alkudozások után egy kocsi homok odaszállítását engedé­lyezte a kertész. Másnap a homoknak csak fele volt meg, harmadnap egé­szen eltűnt. — Ellopták! — Tessék visszalopni — szólt fleg­matikusán a kertész. Gyermekeim nem is voltak restek. Éltek az engedéllyel. így azután pá­ros napokon ellopták a homokunkat, páratlan napokon visszalopták az én gyermekeim. Testedző mulatság. Két hét múlva kezdett sárgulni a barack. A kertész szívesen kínálta. Három pengő kilója. Magunk szedhetjük a fáról s ezért az élvezetért semmit se kér. — Három pengő, mikor a piacon hatvan fillérért kapom? — Ja, az nem friss. A szállítás azt már tönkretette. Árgus szemekkel őriztem szegény Ids csemetéimet, hozzá ne próbáljanak nyúlni egy szemjéhez se. Egy reggel, mikor odaérkezünk, üres a fa. A ker­tész már ott vár bennünket. Kéri a barack árát. — Micsoda beszéd ez? — Kérem, üres a fa. Elvitték. — Mi nem vittük el. — Hát akkor nem őrizték meg. Az úr bérelte. Az úrnak kötelessége lett volna megőrizni. Volt rajta hatvan kiló a három pengő. (Én hatvan sze­met számláltam.) * Tartozom az igazságnak azzal, hogy ez nemi most történt, hanem vagy öt évvel ezelőtt. Az illető ker­tész röpült, a főváros pedig bünteté­sül utat készített a kertből. Azóta más rend van, más kertben. S a Gellért­hegy környéki, kisgyerekek, akiknek nincs módjukban a Balaton hűvös hullámaiban lubickolni, ilyen bérelt árnyékokban töltik a nyarat. Minden­esetre a pesti gyermekek szemében irigylésre méltó sors. Julius Novus. üodern Ipartelep Óbudán Magyar Textfcstőgyar rt. Budapesti Gyapjúkikészítőgyár rt. Budán bizonyára kevesen tudják, hogy az a modern textilgyártmány, amelyért a mi hölgyeink oly szívesen szaladnak át Pestre, nemcsak kapható Budán minden jobb textilüzletben, do Budán is készül. Tulajdonképpen már 33 éve áll fenn Óbudán a Szentendrei út 8123. hrsz. alatt a Magyar textilfestőgyár Bt., mely az ilyen gyártelepek ismert módján növekedett a kezdetleges gyártelepektől a modem világcég ní­vójára és ma már két-, sőt két és fél­millió méter anyagot termel, illetőleg fest és mintáz havonta. Mai rendkívüli fejlettségét és mo­dern technikai berendezését Hochner Artúr vezérigazgatónak köszöni, aki minden esztendőben tanulmányutat tesz külföldre és most tért haza Pá­rizsból. Erős műszaki vezérkar áll az oldalán: saját rajzolói, három gépész­mérnök, hat vegyészmérnök, 55 tiszt­viselő és ötszáz munkás végzi a gyár­ban munkáját, mely szociális intéz­ményekkel van ellátva. A gyártelepen külön étkezdék, fürdők állanak a sze­mélyzet rendelkezésére. Érdekeltségéhez tartozik a Buda­pesti Gyapjúkikészítő gyár Rt is, ahol külön kétszáz munkás és vezető szak­emberek készítik a selyem, a crep de chine és más szövetanyagokat, ame­lyek nemcsak bírták a versenyt a kül­földdel, hanem tért is hódítanak. Kö­zeli összeköttetései vannak: Ausztria, Csehország és Svájc szakmabeli in­téző köreivel s így a vezetőség mindig kellően tájékozódik a szakma világ­piaci helyzetéről és szükségleteiről. A gyár rendkívüli felkészültsége le­hetővé teszi, hogy nemcsak lépést tud tartani a külfölddel, hanem vezető pozíciót tölt be a szakmában. A Szentendrei-úton, Óbudán, nem­csak kenyeret keres a magyar mun­kás, hanem céltudatos munka folyik a nemzeti vagyon gyarapodása érde­kében is. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, lcgmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITÜNÖKÖZLEKEDÉS Dlinnf kük IMIIM* hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEI BEN i DÉLUTÁNI TEA ÁNC ^ Újdonság! Menürendszer! 4fogásos ebéd 1.80-tól, utcán át Is Elsőrangú koncert- és tánczene. Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü 2.50. AsztalrencselésT: A. 523-84 MODERN KÁLYHÁS DOTTERWEICH ANTAL II., BATTYÄNY-UTCA 2 KÁLYHAÜGYEKBEN MEGBÍZ­HATÓ SZAKEMBER BUDÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom