Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-01-01 / 979. szám
BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 január 1, hivatást. Aktuálissá vált a közeljövőben megépítendő Boráros-téri híd ügye, amely sorsdöntő jelentőségű úgy a Szent Imre-város, mint a székesfőváros fejlődése szempontjából. Meg vagyok győződve, hogy c híd megépítésével kapcsolatban, sőt már azt megelőzően, oly helyi és országos vonatkozású feladatok megoldása is elodázhatatlanná válik, amelyek eddig a közömbösség és bürokrácia útvesztőiben feneklcttek meg. Vessünk csak egy pillantást a Dunántúl térképére. Az egész dunántúli vasúthálózat, sőt azon keresztül Európa nyugatáról idevezető vasúthálózat itt találkozik a Kelenföld medencéjében. A Bécs—hegyeshalmi, Triest—nagy- kanizsai, a Barcs—pécsi, a Fiúmé —dombóvári vasúti fővonalak itt csomósodnak össze; és tapasztalásból tudom, hogy az ide irányuló hatalmas személyforgalomnak nagyobbik fele és az áruforgalomnak is jelentős része itt. bonyolódik le. Pusztán csak azért, nem több, mert a szegényes, szűkre szabott kelenföldi pályaudvaron és az ahhoz csatlakozó közforgalmi eszközökön nagyobb forgalmat lebonyolítani fizikai lehetetlenség. Állítom, hogy a főváros közellátását közvetlenül érintő érdekek mellett az országos, sőt világforgalmi érdekek szempontjából is a legsürgősebb és legsúlyosabb feladatok egyike a kelenföldi vasúti gócpont nagy arányit kiépítése és az ehhez szervesen kapcsolódó közforgalmi utak és közlekedési eszközök fokozatos létesítése. Ezek sorában nem szabad megfeledkezni a dunai viziúthoz való szerves kapcsolódásról sem, nek előfeltételei szintén adva vannak az Andor-úti iparvágány révén. Közelfekvő a gondolat, hogy a szomszédos Duna-szakasz a maga. téli kikötőmedencéjével és forgalmi célokra kiépíthető partszakaszaival a legalkalmasabb de.pan- clence-a lehet a szemben fekvő csepeli országos kikötőnek. Azon tényezők között, amelyek e városrész hivatásának és fejlődésének irányvonalait és kereteit megszabják, kétségtelenül az említett faktor a döntő. De vannak kívüle egyéb nagy jelentőségű tényezők is. Ily természetadta irányító tényezői a jövő fejlődésnek a Gellérthegy tövében feltörő világhírű, gyógyítóerejű hévforrások; a Kelenföld síkján és völgyü- leteiben feltárt gyógycrejü, ugyancsak világhírű keserűsós vizek; amely gyógytéíiyezőknek páratlanul szép keretet nyújtanak a Grell érthegy és Sashegy dolomitormai és szinte klimatikus jellegű, HAUTHHER MAC A LEGJOBB! MAUTHNER ÖDÖN magtermelö és magkareskedelrri rt, BUDAPEST Központ: VII., ROTTENBILLER-UTCA 33 • Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4 (A Ferencrendiek templomával izemben) • Főár jegyzék, nővényárjagyzék, őszi árjegyzék ingyen és bérmentve. • TELEFON: JÓZSEF 463-65. Sürgönyeim : MAUTHNEREK. délnek néző lejtői. Harmonikusan egészítik ki e természetes keretet a kultúrának és termelő gazdaságnak monumentális létesítményei: a reáltudományok művelésére hivatott műegyetem és az energia- gazdálkodás legmodernebb gépeivel felszerelt, s az ország legnagyobb teljesítményű elektromos telepe. Ide. települtek a. Diuia- part vonalára a. főváros hatalmas ipartelepei; s hogy ezek száma a híd és a pályaudvar megépítésével hatalmasan megnövekszik, ahhoz kétség nem fér. Ide kívánkozik a gazdasági jellegű kiállítás is, amely célra hatalmas terület van fenntartva. Mintha csak a fejlődést irányító történelmi erők szervező munkája egyesítette volna itt, Buda délnyugati medencéjében a természet erőit és az emberek alkotó készségét arra, hogy egybeforrva szolgálják gyógyítással, tudománnyal, munkával, egyszóval a reálpolitika eszközeivel az emberiség legnagyobb kincsét: — az Életet. Ezt a reális, vagy mondjuk materiális keretet a lelkiség gyönyörű, idealizált tartalmával[ tölti meg a Szent Imre-város gondolata; amely a hitből és ezeréves történelmünk emlékeiből szövődő glóriával ragyogja be a reális élet területeit. Mert hiába! Ilit és lelkiélet nélkül elsorvadnak fizikai erőink; és a történelmi kapcsolatok kultusza nélkül gyökér- telenné válnak céljaink és törekvéseink. Ezekkel a. gondolatokkal köszöntőm én az új évben szűkebb hazámat: az öreg Kelenföldet: Szent Imre új városát. 1929 december 30. A krisztinabeli kuiturház amely közérdekű ügynek megoldását egy szerencsés gondolattal már megtalálni vélte dr.. Krivoss Árpád ügyvéd és az I. kerületi Iparoskor ügyvezető-elnöke, ismét zátonyra jutott. A terv az volt, hogy a Mikó-utca. és Krisztina-körút ‘sarkán fekvő ürültelek, mely az Áldássy-család tulajdona, mint legalkalmasabb, kerülne beépítésre s a hatalmas kultúrpalotában helyeznék el a külön kerületté váló Krrisztinavárosnak elölj árósá- gát, rendőrségét ■—• itt kapna alkalmas helyiséget néhány kulturális egyesület, köztük az I. kerületi Iparoskor is és két nagy terein szolgálná a budai hangversenyek és közművelődési előadások céljait. Ez ügyben dr. Krivoss Árpád megkereste a régi budai Áldássy-család szeniorját, dr. Áldássy Antal egyetemi tanárt és tisztelettel felajánlotta, hogy a telken felépítendő Áldássy-kultúrház, ha a telket a család díjtalanul átengedi, 35—40 év múlva díjtalanul a család tulajdonába megy át, minden ellenszolgáltatás nélkül. Csakhogy ez a terv „nagyon rossz időpontban érkezett” a családhoz. Éppen akkor, amikor a székesfőváros arra kényszerítette a családot, hogy a régi, százados vízivárosi temetőnek — semmivel komolyan meg nem indokolt — felhagyása miatt, ott eltemetett 39 halottjukat, akik közül többen száz évnél jóval régebben nyugo,sznak ott, köztük a család egyik őse, a most élő Aldássyak nagyatyja, Oeffner X. Ferenc, aki 48 előtt 20 évig volt Buda polgármestere, Clark • Ádám, a Lánchíd és Alagút megépítője és a családnak sok más érdemes előde, akiket ki kell emeltetni, nyughelyeikről. Miután pedig a farkasréti temetőben keserűvízforrások közé halottjaikat nem temethetik, a főváros pedig a temető felső részén sírboltoknak — teljesen érthetetlenül -- nem ad helyet, kénytelen a család sokszázéves halottjait, érdemes elhunyt budai polgárokat átvitetni Pestre a Kcrepeéí-temetőbe. Ezekre az elszomorító momentumokra hivatkozik dr. Áldássy József belügyi államtitkár, amikor tudatta Krivoss Árpád dr.-ral, hogy a család nem hajlandó ezek után oly intézmény létesítéséhez hozzájárulni, amelyben a székesfőváros helyezné el elsősorban hivatalait. — Van ebben a meg- okolásban sok keserű igazság, mert a vízivárosi régi temetőben sok érdemes budai polgár nyugszik, de ott van a sírja Verseghy Fércen poétának és az osztrákok által megkorbácsolt Maders'pach Lujzának és Mayer Ferenc tábornoknak, aki árvaházat alapított Budán és látott el megfelelő alapítvánnyal. A temetőben nyugvó halottakról, akik a kegyeletre nagyon is érdemesek, legközelebb közlünk érdemes kimutatást. De lett volna többféle megoldása is e kegyelet: megóvásának. Az ott fekvő 30— 40 érdemes halott hátramaradt családja szívesen vette volna, ha ott a domboldalban négyszögletes parkban valami szép árkádos sírboltokat épített volna a város és ott helyezte volna el azokat. Építhetett volna oda a városmajorihoz hasonló kápolnát, megfelelő nagyságú kriptával, némi dísszel, — vagy pedig egyszerűen hasított volna ki egy négyszögletes kisebb parkszerű területet és ott is n.í ugodhattak volna tovább Budának (' neves halottjai. Talán lehetséges még ilyen megoldás, de azt sürgősen kell elintézni, nehogy a budai őscsaládokban túlságosan fölhalmozódjék az ellenszenv a pesti kegyeletsértő intézkedések ellen. Budapest és a forró víz Irta: PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főga©iogus9 m. kir. föbányatasiácsos Csodálatos istenteremtménye az ember, borzasztóan vonzódik ahhoz, ami komplikált és valósággal irtózik az egyszerűtől, az adottságtól. Mennél hosszabb leerülőuton, mennél több csű- rés-csavarással jut valamilyen probléma megoldásához, mennél szövevényesebi) a számítás és komplikáltabb a masina, mennél érthetetlenebb a laikusnak, annál nagyobb tudós a megcsináló ja. Az a szakember, aki népszerűén, egyszerűen, egy pár szóval és mindenki által érthetően ír s azt még ráadásul nem is az akadémia kiadványaiban, vagy a szakfolyóiratokban közli, hanem -—- urambocsáss — újságokban, az ma sem tarthat számot a tudós jelzőre. Mintha bizony nem éppen az volna a tudomány, a természet és a társadalom törvényeinek ismerete, ami a legegyszerűbb, legtermészetesebb és legjobban megérthető s az igazság még mindig csak az Olimpusról jöhetne — kerülő úton ? Valahogyan így vagyunk a ma divatos energiatermeléssel is, még ott is, ahol egyszerűbben, olcsóbban jutnánk hozzá. Fázunk, meg kell melegednünk. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy az ősember — mint ma az ujzélandiak — egyszerűen odahúzódott a hőforrásokhoz, természetes gőz-exlialációkhoz s úgy melegedett. A budapesti kultúr- ember hoz magának gőzzé átalakított szénenergiával sok ezer vagonban Sziléziából drága szenet s azzal, a fűtőértékének kilenctized részét elpocsékolva, felforralja a dunavizet, hogy majd csak azzal vagy annak gőzével fűtse a palotáját. Tessék csak utánagondolni, mennyi emberi- és géperő, micsoda komplikált kerülőút után jut a pest-budai palota az ő melegvíz- vagy gőzfűtéséhez s milyen JA- *> , ele még mennyi energia megy ;zben pocsékba, vész el a számunkra örökre! Azt kérdem, miért kell ezt így csinálni Budapesten, talán csak vem ijzért, mert Bécs- ben is így csinálták? De bizony, alighanem, pedig nálunk ingyen buzog fel a sok forró víz a hegyek tövében X messzebb sem drágább ma már a Városligetben. Csodák csodájára már féltenek is vele évek óta a Szent Lu- káes-fiirdő épületeiben, hanem azért a többi sok középület, palota, az csak továbbmelegedik a messziről hozott drága szénnel, némelyik pláne felforralja a nem ingyen adott vízvezeték-vizet s azt járatja körül a termeiben, hogy praktikusabb, olcsóbb legyen, no meg kormosabb. De azért Isten ments, nem, ez nem fordított dolog! Ezredévek óta szalad a Dunába a sok drágít -Tó vizünk. Jó Zsigmondy Vilmosunk 00 éve, 50 éve fakasztotta fel a Margitszigeten s a Városligetben s megmondta, hogy a pesti Duna mentén máshol is meg lehet ezt az Isten áldását fúrni. Uramfia, miért ülünk, sétálunk rajta egy fél évszázada a korzókon, miért nem kell nekünk az,, amit a természet, a mi jó földanyánk ingyen ad, nekünk tartogatott mostanig, amikorra olyan nagyon kifosztottak, szegények lettünk, amikor megint jjni szenvedünk azokért, akiknek mi fizetünk drága árat a tüzelőnkért? Miért? Miért?! Évek óta beszélt, írt olyan sokat a pest-budai foltóvíz érdekében aj jó öreg Scliafamk professzor, Becset; Antal s jó magam is unos-untalan azért veszekszem, lépjünk már egyet előre — 60 évig eleget gondolkoztak rajta — s fúrjunk le oda, legalább még egyszer vagy kétszer, ahol a homok szemei között, a kövek repedéseiben még annyi forró víz, annyi föld ingyenenergiája van s ne melegítsék drága szénnel a városligeti strandfürdő részére, a, talán nem is egészen tiszta talajvizet s csináljanak még néhány természetes melegvizű fürdőt, ha már nem sajnálják a tüdőnket attól a sok koromtól, amit ilyentájon a. sok tüzelés borít reánk. „A fekete hó!”. Bizony fekete a mi havunk s én állítom, tudom, hogy lehetne az fehérebb is, ha kihasználnánk azt a sok forróvíz- és földgáz- energiát, ami ott hever elfelejtve, elfeledtetve a pesti» az alföldi föld alatt! Attól fc'ltek évtizedekig, hogy az újabb fúrások elapasztják a budai források vizét. Csalódtak, lám a Margitsziget kútja nem csökkentette a Császár- és Lukács-fürdő vizét, de még a többi távoli forrást sem s a margitszigeti kút sem érzi 50 esztendeje, hogy megfúrták a konkurrenciá- ját a Városligetben. Szalmaszálon nem lehet a tengert kiszívni s egy cseber víz még nem látszik meg, ha kimerítjük a Dunából! Merem vállalni a felelősséget — csak csinálják meg mielőbb és jól, a többit — forrásért, régi kútért egyaránt. Nem mondok újat, állítom, hogy kiapadhatatlan sok forróvíz, talán gőz is van az Alföld alatt Pesten is, az Isten szerelmére, menjünk már egyszer utána, hozzuk fel, használjuk ki, legalább melegedjünk mellette, legalább annyira, mint az ősember, vegyük mi is hasznát. Szégyenlem magam, hogy nem nyúlnak ebben a törekvésünkben többen, sokkal többen a ! hónunk alá, de ügye, másképpen lesz az új esztendőben? Csak egyre kérem azokat, akik kiköltik majd az elvetett magot, hogy ne mindenfelé fúrjanak, csak ott, ahol kell, mert lám a Margitsziget közepén fúrt Kút kétszáz méteren túl sem találta meg azt a vizet, amit a sziget felső végén már száz méteren alul oly bőségesen ont, emeletmagasság- ' ban az első, pedig ugyebizony ez fél- nton van a, császárfürdői forrásokhoz,^ ahol magától is felszínre jön? A fúrásra, van jó és jobb hely, ele van rossz is! Hogyne, hogyne, pl. a lillafüredi, mondják az ellenfeleim! Az még nem biztos! Valahogyan nehéz a sora an- j rak, aki ismeretlen utakra merószke- j dik, de mi, az enyedi kollégium nö- I vendékei néha ilyesmivel terhelten in- i dúltunk az élet című nagy útra. Az : egyik a földön kereste, a másik a föld 1 alatt nyomozza az ismeretlent. Kö- rösi-Csoma háromszor fordult vissza ős háromszor rugaszkodott neki megint az őshazának, amíg útját nem állta a halál, pedig ő a föld felszínén kereste az igazságát,, mennyivel nehezebb az út a „föld középpontjáig”! j Most egy kicsit keresztbe feküdtek ' az én ösvényemen is, de a reménység jó nyomait megtaláltuk, fogom s egy az bizonyos, nem engedem el! Érzem, tudom, hiszem, hogy igazam van,, kell hogy az legyen, mert* jót akarok! Köszönöm a Budai Naplónak, hogy ébrentartja a hévizek ügyét s alkal- I mat adott, hogy megint hozzászólhassak ehhez a szívem szerint való problémához. Erős a hitem, hogy huszonötéves buzgóságának és el nem lankadó éberségének már a jövő esztendő meghozza — ezen a téren is — az első gyümölcsét, ügy lesz, mert úgy kell lennie! Budapest, 1929 XII. 28. ÓBUBA Irta: ANDRÉKA KÁROLY a ISI. kér. Egyesült Polgári Párt elnöke Az 1873-ban Budapesthez csatolt Óbuda elhanyagolt városrész ■ volt. A régi óbudaiak ezt nem érezték, mert virágzó szőlőtele- peik nyugodt megélhetést biztosítottak nekik. Ők nem' igen vágytak arjai, hogy Budapestet, megismerjék. Nagyon sokan voltak, akik életük végéig ki sem mozdultak a kerületből, de a borkóstoló pestieket szívesen látták. Ezt a jólétet s megelégedettséget tönkretette a fillokszéra. Azóta visszafejlődött a kerület, Csak az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy az intéző körök figyelme a III. kerület felé irányul. Ezt láttuk az újabb útépítéseknél és a két városi lakóháztelep megépítésekor. A fejlődést hátráltatja, hogy a III. kerületnek összekötő útvonala a szűk Zsigmond-utca. Ezen a hátrányos helyzeten csak az óbudai híd megépítése segíthet. A híd megépítését Búd kereskedelemügyi miniszter bejelentése szerint még ebben az évben meg is kezdik. Ezzel megindul a III. kerület fejlődése s megvalósítható lesz Drehr népjóléti minisztériumi államtitkárnak, az a terve, hogy a nemzeti Stadion a. tiszta levegőjű Óbudán épüljön föl. Magyarázatra nem szorul, hogy milyen fejlődést vonna maga után a híd és a Stadion megépítése. Hány ember ismerné meg a III. kerület természeti szépségeit, amelyeket eddig csak a túristák tanulták meg élvezni. A szívünkben él a remény, hogy a most említett nagy alkotásokon felül rövid időn belül sikerül. Árpádnak régen kutatott sírját felfedezni. Megépítjük fölötte a templomot, amely minden magyarnak zarándokhelye lesz. Ne felejtsük cl, hogy Krisztus előtt a kelták által alapított Akiiig városa, a mai Óbuda, Attila székvárosa is volt. Az erre emlékeztető műemlék 1 felállításával már régen foglal- í koznak. Ennek helye a Schmidt- | kastély mellett volna, Schmidt ! Miksa nagylelkűen felajánlotta a kastélyt s a telkeit a fővárosnak. Bövid időn belül befejeződnek a tárgyalások. A főváros átveszi a telkeket, s megépülhet Attila emlékműve. Ezekkel a munkákkal kapcsolatosan korlátozni kell a téglagyárak üzemét. Ebben az irányban a főváros már meg is tette a kezdeményező lépéseket. Ha mindez megvalósul, a III. kerület lesz a főváros egyik büszkesége. Szilveszterkor, újévkor keresse fel társaságával a BUDAI VIGADÓ KÁVÉHÁZAT Jól fogja érezni magat! Autóbusz- és t illamosmegáUó ! WINKLER I II, FŐ-UTCA 8 II „3 ueréb“ ÉTTERME SZILVESZTERKOR, ÚJÉVKOR társaságoknak Ij nagyszerű ! ff KÜLÖN TERMEK FRARClA-NAGPAR ELEM ISKOLA II. KERÜLET, BIMBÓ TFCCA 9. sz. Igazgató: DR. SYPOSS KATALIN. Rendes tanulóknak államérvényes bizonyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és haladóknak két-kétórás teajourok, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. ET É EJ V Af É P Remek felvételek “ EL BII ¥ »V Ka n műtermen kivül is II, Fő-utca 18. sz. BLANK Rudolf PUTSAY CUKRÁSZDA II, Keleti Károly-utoa 13. (Majláth-paloták) Keleti pompával berendezett cukrászterem. Inyenofalatok gourmandok számára. Tel.: 520-44 Bérautói:“ 623-89, '"temetésekre! vidéki túrákra rendelhető B n ■ n n } h minden időben. Ili, Főtér 1. II U A V U 1 II SZENT 9ELLÉBT GYÓGYFÜRDŐ ízgyógyintézet és napfürdő — a — Külön férfi és női osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet RUDAS A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- RÁDIOAKTIVABB HŐFORRÁSA A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő FEDETT TÉLI USZÓCSARNOK SZILVESZTERRE, ÚJÉVRE lepje meg kedveseit a legszebb és legpraktikusabb ajándékkal Parfök,Puder,Szappan-bői Kameniczky Miklós „CSARNOK“ illatszertárából II., MARKOVICH IVAN-UTCA 2.