Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-05-19 / 955. szám

XXVi. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő: évfolyam. 955. sz. Előfizetése egy évre 24 pengó', félévre 12 pengő'. f , Egy szám 50 fillér. Szerkesztó'ség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. VIRAAG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. R hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 május 19. Buda lelke Irta : Dr. Máiétka Béía Budának, a fővárosnak leikéről be­szélve, nemcsak hangulatra, nemcsak valami megmagyarázhatatlan atmosz­férára kell gondolni. Budának van lelke, mint ahogy van Salzburgnak, Luzernnak, Nümbergnek, Firenzének, Rómának s ezzel olyan értéke, amely nem minden .városnak adatott mecj, ellentétben olyan városokkal, ame­lyeknek lehet nagy forgalmuk, kiter­jedésük, de mint egésznek, lelkűk nincsen. Berlinnek, Lipcsének, Milá­nónak, Bukarestnek, sok angol gyár­városnak nincs lelke és még Párisnak is inkább csak szelleme van. Aki va­laha sokat utazott, meg fogja érteni ezeket a nűanszkülönbségeket s tu­datára fog ébredni, hogy van valami a mi Városunkban, amit nem lehet mesterségesen megteremteni. De ez a lélek nem a nagyváros rideg kör- utain, vigasztalan házrengetegeiben található meg, hanem a Dunapart árnyas sétányain, a Királyi Vár kerti terraszain, a Gellérthegy esti panorámájában, a Rózsadomb balzsa­mos atmoszférájában. Ezt a lelket érezzük a Vár csendes, tradicióteli ut­cáiban, ezt a lelket a budai Bástya- sétány naplementi hangulatában, a Víziváros régi patrícius házai között, a környező hegyek erdeiben. E lélek - szólalt meg, mint valami sejtelmes rezonancia, nem egy lakójában, aki ebből a talajból nőtt ki, vagy ha ide­genből is jött — ebbe olvadt bele. Ezt a lelket szólaltatja meg Semmel- iveis Ignác orvosprofesszoi’, ez rez­geti a régi krisztinavárosi kiváló lelkű Brunswick Terézben, a szerve­zett gyermekvédelem első apostolá­ban. A budai Dunapart hangulata vonzotta az idegenből jött Kös$ler Jánost is s végül itt Budán megtele­pedett Dohnányiját nevelte. Buda leg­nagyobb nagyasszonya, Erzsébet ki­rályné is, ide olvadt bele érzelmi skálájának egész gazdagságával. Budában azonban nemcsak roman­tika van, hanem a történelem folya­mán ^ szüntelenül meg-megnyilatkozó őserő is. Nem innét regenerálja-e IV. Béla a tatárveszedelem után a letört országot s ezt a regeneráló erőt nem ő foglalja-e a Királyi Vár megépíté­sével századokra kiható energiává, nem ez a csodás kis domb teszi-e Nagy Lajost naggyá, nem ezt a vá­rost avatja-e Zsigmond az európai hatalom pólusává s nem szenteli-e meg Hunyadi László vértanúságá­val1? De az itt szunnyadó s időnként tektonikusán kitörő energiákat leg­inkább Mátyás király robbantja ki. Ö a budai Várnak legnagyobb ki­rályi alakja, amellett Budának, mind a mai napig legelső polgára, aki mindörökre mintaképe az anyagi jó­létnek a szociális igazsággal való ösz- szeegyeztethetőségének Ügy tudjuk, hogy a királyok csinálják a történel­met. De vájjon Mátyás alakja ugyan­azzá nőtt volna-e, ha például "Szol­nok, vagy egy más lapos alföldi város lett volna az ország fővárosa? Nem dolgozott-e bennük és általuk a ge­nius loci legalább is épp oly méltó­kig alkotólag? Mindenesetre megih­lette őket alkotásaikban. Elemezzük a városnak atmoszférá­ját, megtaláljuk, hogy Budával való házassága altul nyeri Budapest, mint főváros világszép fekvését s Buda karöltve a Duna nagyszerű ívével, va­lami le nem tagadható monumentali­tást ad a fővárosnak s ez a nagyvo­nalúság sok nagy emberére reá­nyomta. bélyegét. A Vár lakójának, gróf Apponyi Albertnek és Tisza István államférfiúi ércalakjának is nem ez a város adja-e meg grandió­zus alapzatát? A szembenlévő Parla­ment kupoláját -szemlélve, nem a Várhegyen vívja-e Bethlen István miniszterelnök a magyarság jövőjéért kétségbeesett kitartással, nehéz har­cát? S akár régi nagy királyainkra gon­dolunk, mint IV. Bélára, Nagy La­josra, Mátyásra, akár utolsó évszáza­dunk nagy történelmi alakjaira, talá­lunk bennük egy eltagadhatatlanul közös^ apostoli vonásT, benső emelke­dettséget. Mindezt taglalva, ismételten kitűnik, hogy e hely mily hatalmas szellemi és lelki erőket gyűjtött össze, vagy ih­letett meg évezredes szerepe fonalán s hogy ezek képezik nemcsak e vá­rosrésznek, de az egész fővárosnak minden értékes, leikébe is átsarjadt igazi felsőbbrendű szellemét, mely megvan s meg akar maradni azzal a barbársággal szemben, amely délről, délkeletről és északról fenyeget. A nyugati civilizáció védbástyájává lenni, ez eredetileg Buda hivatása volt, de átadta ezt a küldetését az egész magyarságnak. Am Buda ősi jelleme volt az, amelytől Anteuszként annyiszor erőre kapott az ország. Ezért nemcsak egyéni, hanem törté­nelmi erők azok, amelyek a budai polgárságnak s vezetőinek ma is oly jelentős szerepet juttatnak a város sorsának intézésében. Buda lelkét, mely sokszor országot átható erőként jelentkezett s melyet i ez erő mellett bensőség, romantika, poézis, mélység jellemez, őrizzük meg, mint valami nagy kincset. Ez tette a régi, a kis Pestet is vonzóvá és Bu­dának mai értéke, intim szépsége az egész főváros közkincse. Budán, IQ2Q. május l8 Várospolitikai beszámolót mond július hó 6-án este 8 órakor a Budai Társaskörben KOZMA JENŐ DR., orszgy. képviselő, a Községi Polgári Párt elnöke, a budai pártkörök kívánságára. A Délivasút elsőemeleti körhelyisége valószínűleg szülőiek fog bizo­nyulni az érdeklődők befogadá­sára, éppen ezért az elnökség úgy határozott, hogy jó idő esetén a vendéglő kerthelyiségében tartják meg a nagygyűlést és Kozma Jenő ott mondja el várospolitikai be­számoló beszédjét. A Rózsadomb a világ'forg’a­lomba már be van kapcsolva, de a fővárosi forgalomba még min­dig nincs. Az Idegenforgalmi Vállalat két darab hatalmas, 25—30 személyes, Bussing autó­busza, ugyanis már március 15. óta naponta hozza fel az idegene­ket a Rózsadombra, bekapcsolva a Rózsadombot is — prospektusa szerint — abba a napi turnéjába, amely a Margitszigetet és a Lu­kácsfürdőt is bemutatja a Rózsa­dombbal együttesen! az idegenek­nek, mint idegenforgalmi, propa- gandisztikus szempontokból is a székesfőváros lebilincselő látvá­nyosságait. És az IBUSZ min­denkor zsúfolt kocsijai naponként azon az útvonalon járják be a Rózsadombot, amely a fővárosnak „Tabu“ és amelyet Egyesületünk már 1924. év óta javasol, mint a rózsadombi lakosság érdekeit egyedül kielégítő, a főváros szem­pontjából pedig egyedül rentábi­lis útvonalat, azaz a Margithídon át a Zárda-utcai Szerpentin- útón, Zárda-utcán, Észter-utcán fel a Vérhalom-térig és azután a Vérhalom-utcán, Apostol-utcán, Szerpentin-úton le s a Margit­hídon át vissza Pestre. És az ide­genek — a programm szerint — letelepedve a Vérhalom-téren, alig lehet őket onnan tovább csábí­tani. Elragadtatással szemlélik az eléjük táruló, gyönyörű, dunai és pesti panorámát és a csodás budai hegykoszorút. Hátha meg volna már a rózsadombi vízme­dencéhez is vezető, autóbusz köz­lekedésre alkalmas utunk és ott megfelelő kioszkunk kilátóval. Ez alkalomból bemutatja még az Busz a Rózsadombon az idege­neknek' a romantikus Gülbaba sírját és a szép fekvésű Veronika kápolnát is. Nem hiába magán- vállalat. az Ilntsz és nem fővárosi üzem, mert alighogy bemutattuk a tavaszon a Rózsadomb vonzó szépségeit az Busz vezetőségének, azonnal elhatározták, hogy a Ró­zsadombot bekapcsolják az ide­genforgalomba és ezt az elhatáro­zást. nyomban tett követte. Nem úgy, amint a fővárosnál már 1924. év óta vajúdó, rózsadombi autóbuszjárat megvalósításánál szomorúan tapasztaljuk, ahol ma — ép öt évet jubilálva — szám­talan hivatalos ígéret dacára még csak ott tartunk, hogy pár nap óta már ki van adva a szigorú rendelkezés a Zárda-utcai Szer- pentin-út sürgős megfelelő átfor­málására az autóbuszközlekedés céljára. Amelyhez íme, már hozzá is kezdtek, sürgősen kivágva a Szerpentin-út mentén két — úgy látszik — az autóbuszjáratra ve­szélyes, elvadult galagonya bok­rot. Folytatása remélhető! . . Dr. Nádas Béla, ügyvéd, főtitkár. Érdekes névmagyarázatokat adott Ta/usz Béla. dr. főorvos a Balneologiai Egyesület előadássorozatán, amikor Buda fürdőit és fürdőkórházait is­mertette az árpádházi királyok alatt, így a Rudas szó megfejtését az ok­mányszótár szerint a következőképen magyarázza: Rudas annyit jelent, mint maza, mázsa, currus, oneratus, társzekér. Tudjuk, hogy a mai Ru­das-fürdő helyén volt az Árpádok alatt az alsó rév kikötőhelye, amelyen a hajósok Pestről Budára keltek át, ideszállítva mindenféle árút, mint Fejér Codex diplomatics című műve VIII. kötetének 3. részében, a 97. oldalon olvashatjuk egy 1326-ban kelt oklevélben: „Az előbb említett hajósok és összes társaik mindig a hajó értéke, vagy ezen hajóknak akármilyen nagy szekér, közönsége­sen „rudas” vagy maza nevű bár­mily teherrel megterhelve, amelyet hajókon átszállítanak, fizessék meg a vámot”. Attila szobra Budán A Hollós Mátyás Társaság megalakította az elölcészítő bizottságot — Zajti Ferenc elhozta az Indiában élő íjun-szittya népele üzenetét Ünnepi hangulatban gyűlt össze május 13-án a Hollós Mátyás Társaság, hogy, újra tanúságot tegyen hivatottsagáról: izzó ma­gyarságáról, a tudománnyal ihle­tett, művészettel megszentelt győs­zedéi mes akaraterejéről. Újra be­bizonyította, hogy a Társaságban lélek, tűz és erő van s benne egyesül a pásztor, a tanító, az apostol lelkülete, mely minden személyi vonatkozáson felül ki­alakít magasabbrendü célokat, amelyeket az állhatatos katona lendületével, bátorságával ér el. Prófétai ihlett séggel küzd Buda föllendüléséért. Nem édeskés, an- dalgó romantikusok vannak itt együtt, hanem a tettek és küzdel­mek emberei, a magyarság esz­ményi magasságba Ívelő céljaiért kész lelkek, akik szépséges gon­dolataik szálait szövögetik a nagy magyar jövő szövőszékén. Az ülésen megjelentek Zajti Fe­renc történetbúváron kívül: Andor Endre dr., gróf Apponyi Antal La­jos, Budái Ede (pecsétőr), Baránszki Gyula dr., Bárdos György dr., Békéi Imre Gábor, Czölder Dezső, Daróczy Zoltán, Eperjessy Béla,^ Eperjessy István dr., Fábián Gáspár dr., Ha­vas István, Jauernik Nándor, Kapcza Imre (kincstartó), Krivoss Árpád (ügyész), Kulcsár Riehárd, Leehner Je­nő, Lugmayer József dr., Massány Ernő dr. (alelnök), Morvay Győző dr. (elnök), Pávai Vájná Ferenc dr., Peller Imre dr., Peterdy Sándor (tit­kár), Réw Sándor (jegyző), Szávay Gyula (főtitkár), Szilágyi Károly, Tausz Béla dr., Turcsányi Tihamér dr., Tury Zoltán dr., Ujj Gyula, Weimess Marian, Viraág Béla ház­nagy. Elmaradásukat kimentették: Bccsey Antal (sz. o. elnök), Bánlaky Géza, Bársony Oszkár, Exner Kor­nél dr. (alelnök), Gulden Riehárd, Hubert Vilmos, Marik Ernő, Man- ninger Vilmos dr., Nádas Béla dr., Neuschloss-Knüsli Koméi, Oszoly Kálmán, Ripka Ferenc (sz. o. elnök), Szviezsényi Zoltán, Zilaliy Dezső, Zubriczky József dr. Morvay Győző dr. elnök üdvözölte a társaság vendégeit és tagjait, fel­kérve Zajti Ferenc, az Indiába sza­kadt hun-magyar törzsek történetét kutató tudóst, hogy az indiai magyar kapcsolatokat ismertesse. Zajti Fe-' renc évek óta tart állandó összeköt­tetést indiai tudományos körökkel, így a legutóbb nálunk járt nagy­nevű Módi professzorral is. Zajti nemrég tért vissza indiai útjáról, ahol sikerült felkutatnia a hunoknak és szittyáknak Ids, elszigetelt terüle­ten élő egyenes utódait és az elnök melegen üdvözölte őt sikeres útja al­kalmából. ZAJTI FERENC érdekes előadásban fejtegette eddigi tudományos eredményeit. Beszámolt arról, hogy a régi, hét-nyolcszázéves krónikák és az indiai szakirodalom, nemkü lömben az angol indiakutatók valemennyien bizonyítják a magyar­hun rokonságot. A hun, szkita, turáni népfajta Indiának ma is vezető kul­turális eleme és a 330 milliónyi indiai lakosságnak túlnyomó része — az an­gol statisztikák szerint is — 150 mil­lióra tehető a turáni eredetű nép, amelynek szókészlete megegyezik az ugor nép szókészletével. Feridun turáni fejedelem Kr. e. 1300. évben meghódította Indiát és azóta az ar- budai szent hegyről származó, tűz- ből pattant parmár, solánki és más gulyár (gulyás, pásztor) fejedelmek uralma alatt él tovább ez a nép. Ez volt és ez ma is India legintelligen­sebb népe, amely világhódító útján megkímélte Rómát és építette Indiá­ban a világ legcsodálatosabb már­ványremekműveit, azok között a száz­kupolás délvárai márványtemplomot. Ez az a nép, amely Attila alatt le­gázolta a verhetetlen római légiókat és tért vissza oda Indiába, hogy meg­pihenjen Ahanlesvár fellegekkel ját­szó pompás lovagvárában, amilyet Európa sohasem tudott építeni. Meg­állapítható, hogy az indo-szkita nép a lelki kulturáltság terén előtte járt Európának, de mögötte soha. Ami­kor templomot épített, különbet al­kotott, mint Európa s amikor filozó­fiát, irodalmat, vallásos eszméket kel­lett létrehozni, a hunfajta nép járt elől nagyszerű példákkal. Amikor a nyugathoz simuló, a maga múltját eléggé nem ápoló magyar nép az ősi- ség nagy ihlettségét elhozta keletről ide Európába, keresztény hitre térve, egymásután öt szenttel ajándékozta meg Európát, illetve a keresztény világot. Itt Indiában találta meg az előadó Magara tartományt, melynek ősi .szó­készlete teljesen egyező a mi göcsei és^ erdélyi szókészletünkkel. Ennek a népnek egyik ága a gulyás, gulyár vagy guzsár nép, amelynek Ősi múlt­ját kutatja — Zajti Ferenc. Ennek az ős-népnek pátrónusa Gandhi, aki a mi pátrónusunk is lehet. Az a nagy Gandhi, aki az indiai egyesült népek zászlaját csodálatos véletlen, vagy talán inkább ősi ösztön alapján a magyar nemzeti színekből alkotta meg. A párszok népfajtája is telje­sen magyaros és tipikusan magyar. Földjükön ott sétál a büszke darú és a páva, a hun-magyar ősmese madara. Ügy érzi ott magát, mintha odahaza volna. Mi a hun testvériséget tartot­tuk a. múltban is, de a régi krónikák alapján és az ott talált kapcsolatok révén ez bizonyossággá válik. Ügy Gandhi, mint Módi professzor és az ottani turáni népek, nemcsak szavak­ban, de tettekkel is bizonyítják a ve­lünk való rokonságot. Amikor itt járt Módi professzor, nagyon csodálko­zott azon, hogy még mindig nem ta­láltuk meg Attilának, az Isten osto­rának, a nagy hun királynak a. sír­ját. A Budán járt, Budán élt Attilá­nak szobrát is kereste és onnan In­diából jön a vágy, az üzenet, hogy Attila szobrát minél előbb fel kell állítani. Ennek ümiepies, világra­szóló, nagyszerű felavatására Indiá­ból nagy küldöttség élén fog eljönni Gandhi is, Módi is. A Hollós Mátyás Társaság van hivatva, hogy ennek a gondolatnak apostolává legyen, mert Budán kell hogy álljon a legrövidebb időn belül Attila urunk hatalmas szobra. Ez annál is szükségesebb, mert vannak nemzetek, amelyek ki akarják sajátítani Attilát, világpoli­tikai céljaik számára. S ezzel kap­csolatban figyelmébe ajánlja a Társa­ságnak, hogy egy 1700-ban megjelent három kötetes genealógiai munka az ősi Estorás, ma Eszterházyak család­fáját Attilától vezeti le. Ajánlja, hogy a Társaság az Attila-kultusz ki­alakítása érdekében herceg Eszter- liázy Pált kérje fel, hogy vegyen részt a szoborbizottság munkájában. Indiai rokonaink készek anyagi segít­séggel is hozzájárulni a szoborállítás költségeihez. A nagy helyesléssel és elismerő tapsokkal kísért előadás után Mor­vay Győző dr. elnök köszönetét fe­jezte ki az előadónak s egyúttal üd­vözölte gróf Apponyi Antalt, mint a Társaság új tagját és fölkérte a ta­gokat, hogy a fölvetett, nagyhord­erejű tárgyhoz szóljanak hozzá. Elsőnek Turcsányi Tihamér dr. vendég szólalt fel és az Eszterházy nemzetség családfáját magyarázta, érdekes történelmi adatokkal, majd Leehner Jenő dr. egyetemi tanár mű­építész fejtette ki, hogy a magyar stílus keresésénél minden művész előbb-utóbb Indiába kerül. Ez tör­tént a nagynevű Leehner Ödönnel is, de így járt ő maga is, aki gyakorlati téren épen most egy hun szarkofág­szerű emlékművet állít Budapesten. Meleg szavakkal ajánlja fel szolgá­latkészségét a szoborállítás eszméjé­nek kiviteléhez. Gróf Apponyi Antal megköszönve az üdvözlést, fejtegette a szobor nagy jelentőségét világpolitikai relációk­ban. Nagy horderejű történelmi ese­mény volna, ha Gandhi eljön a szo­borleleplezésre és Rothermere lorddal —- letiport csonka hazánkban foly­tatna megbeszélést. Massányi Ernő dr. a lelkesedés izzó magyar hevével buzdított a leggyor­sabb cselekvésre, mert nincs helye a habozásnak, fontolgatásnak akkor, amikor megmutathatjuk Európának, hogy nem barbár jövevény a magyar, hanem sokezer évre visszatekintő ős- kultúrájú nép. Tausz Béla dr. épen azt a csodála­tos véletlent tette szóvá, hogy aznap kapott két üzenetet Indiából és — ime —• itt a harmadik kapcsolat In­diával. Az idő hajtja az eseményeket és ő is megállapítja, hogy Attilához senkinek másnak nincsen annyi joga, mint a Hollós Mátyás Társaságiak. Ez a Társaság van hivatva Attilának szobrot emelni itt Budán, ahol Má­tyás király nagy tudósa: Bonfini a hun-magyarok eredetéről írott mun­kájában négy hatalmas fejezetben Attilának itt, Budán való tartózko­dását örökítette meg. Pávai Vájná Ferenc a székelyek nevében, akik Attilától származtatják eredetüket, kívánja, hogy a legmele­gebb kapcsolat fejlődjön az indiai ro­konok és a magyarok között és álljon mielőbb a hatalmas monumentum itt Budán, Európa közepén, bizonyítva ez ősi nép erejét, bizodalmát, a ret­tenthetetlenségét. Lugmayer József dr. az óbudai Árpád templom parkját vélné legal­kalmasabb helynek Attila szobra szá­mára, mert e templom és egy hatal­mas emlékmű felállítását már az ide­vonatkozó 1908-ban hozott törvény határozta el, de eddig eredmény nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom