Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-05-19 / 955. szám

XXVi.

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság.

Felelős szerkesztő:

évfolyam. 955. sz.

Előfizetése egy évre 24 pengó', félévre 12 pengő'.

f ,

Egy szám 50 fillér. Szerkesztó'ség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96.

VIRAAG BÉLA

Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. R hirdetések dija mindenkor előre fizetendő.

1929

május

19.

Buda lelke

Irta : Dr. Máiétka Béía

Budának, a fővárosnak leikéről beszélve, nemcsak hangulatra, nemcsak valami megmagyarázhatatlan atmoszférára kell gondolni. Budának van lelke, mint ahogy van Salzburgnak, Luzernnak, Nümbergnek, Firenzének, Rómának s ezzel olyan értéke, amely nem minden .városnak adatott mecj, ellentétben olyan városokkal, amelyeknek lehet nagy forgalmuk, kiterjedésük, de mint egésznek, lelkűk nincsen. Berlinnek, Lipcsének, Milánónak, Bukarestnek, sok angol gyárvárosnak nincs lelke és még Párisnak is inkább csak szelleme van. Aki valaha sokat utazott, meg fogja érteni ezeket a nűanszkülönbségeket s tudatára fog ébredni, hogy van valami a mi Városunkban, amit nem lehet mesterségesen megteremteni. De ez a lélek nem a nagyváros rideg kör- utain, vigasztalan házrengetegeiben található meg, hanem a Dunapart árnyas sétányain, a Királyi Vár kerti terraszain, a Gellérthegy esti panorámájában, a Rózsadomb balzsamos atmoszférájában. Ezt a lelket érezzük a Vár csendes, tradicióteli utcáiban, ezt a lelket a budai Bástya- sétány naplementi hangulatában, a Víziváros régi patrícius házai között, a környező hegyek erdeiben. E lélek - szólalt meg, mint valami sejtelmes rezonancia, nem egy lakójában, aki ebből a talajból nőtt ki, vagy ha idegenből is jött — ebbe olvadt bele. Ezt a lelket szólaltatja meg Semmel- iveis Ignác orvosprofesszoi’, ez rezgeti a régi krisztinavárosi kiváló lelkű Brunswick Terézben, a szervezett gyermekvédelem első apostolában. A budai Dunapart hangulata vonzotta az idegenből jött Kös$ler Jánost is s végül itt Budán megtelepedett Dohnányiját nevelte. Buda legnagyobb nagyasszonya, Erzsébet királyné is, ide olvadt bele érzelmi skálájának egész gazdagságával.

Budában azonban nemcsak romantika van, hanem a történelem folyamán ^ szüntelenül meg-megnyilatkozó őserő is. Nem innét regenerálja-e IV. Béla a tatárveszedelem után a letört országot s ezt a regeneráló erőt nem ő foglalja-e a Királyi Vár megépítésével századokra kiható energiává, nem ez a csodás kis domb teszi-e Nagy Lajost naggyá, nem ezt a várost avatja-e Zsigmond az európai hatalom pólusává s nem szenteli-e meg Hunyadi László vértanúságával1? De az itt szunnyadó s időnként tektonikusán kitörő energiákat leginkább Mátyás király robbantja ki.

Ö a budai Várnak legnagyobb királyi alakja, amellett Budának, mind a mai napig legelső polgára, aki mindörökre mintaképe az anyagi jólétnek a szociális igazsággal való ösz- szeegyeztethetőségének Ügy tudjuk, hogy a királyok csinálják a történelmet. De vájjon Mátyás alakja ugyanazzá nőtt volna-e, ha például "Szolnok, vagy egy más lapos alföldi város lett volna az ország fővárosa? Nem dolgozott-e bennük és általuk a genius loci legalább is épp oly méltókig alkotólag? Mindenesetre megihlette őket alkotásaikban.

Elemezzük a városnak atmoszféráját, megtaláljuk, hogy Budával való házassága altul nyeri Budapest, mint főváros világszép fekvését s Buda karöltve a Duna nagyszerű ívével, valami le nem tagadható monumentalitást ad a fővárosnak s ez a nagyvonalúság sok nagy emberére reányomta. bélyegét. A Vár lakójának, gróf Apponyi Albertnek és Tisza István államférfiúi ércalakjának is nem ez a város adja-e meg grandiózus alapzatát? A szembenlévő Parlament kupoláját -szemlélve, nem a Várhegyen vívja-e Bethlen István miniszterelnök a magyarság jövőjéért kétségbeesett kitartással, nehéz harcát?

S akár régi nagy királyainkra gondolunk, mint IV. Bélára, Nagy Lajosra, Mátyásra, akár utolsó évszázadunk nagy történelmi alakjaira, találunk bennük egy eltagadhatatlanul közös^ apostoli vonásT, benső emelkedettséget.

Mindezt taglalva, ismételten kitűnik, hogy e hely mily hatalmas szellemi és lelki erőket gyűjtött össze, vagy ihletett meg évezredes szerepe fonalán s hogy ezek képezik nemcsak e városrésznek, de az egész fővárosnak minden értékes, leikébe is átsarjadt igazi felsőbbrendű szellemét, mely megvan s meg akar maradni azzal a barbársággal szemben, amely délről, délkeletről és északról fenyeget. A nyugati civilizáció védbástyájává lenni, ez eredetileg Buda hivatása volt, de átadta ezt a küldetését az egész magyarságnak. Am Buda ősi jelleme volt az, amelytől Anteuszként annyiszor erőre kapott az ország. Ezért nemcsak egyéni, hanem történelmi erők azok, amelyek a budai polgárságnak s vezetőinek ma is oly jelentős szerepet juttatnak a város sorsának intézésében.

Buda lelkét, mely sokszor országot átható erőként jelentkezett s melyet i ez erő mellett bensőség, romantika, poézis, mélység jellemez, őrizzük meg, mint valami nagy kincset. Ez tette a régi, a kis Pestet is vonzóvá és Budának mai értéke, intim szépsége az egész főváros közkincse.

Budán, IQ2Q. május l8

Várospolitikai beszámolót mond július hó 6-án este 8 órakor a Budai Társaskörben

KOZMA JENŐ DR., orszgy. képviselő,

a Községi Polgári Párt elnöke, a budai pártkörök kívánságára. A Délivasút elsőemeleti körhelyisége valószínűleg szülőiek fog bizonyulni az érdeklődők befogadására, éppen ezért az elnökség úgy határozott, hogy jó idő esetén a vendéglő kerthelyiségében tartják meg a nagygyűlést és Kozma Jenő ott mondja el várospolitikai beszámoló beszédjét.

A Rózsadomb a világ'forg’alomba már be van kapcsolva, de a fővárosi forgalomba még mindig nincs. Az Idegenforgalmi Vállalat két darab hatalmas, 25—30 személyes, Bussing autóbusza, ugyanis már március 15. óta naponta hozza fel az idegeneket a Rózsadombra, bekapcsolva a Rózsadombot is — prospektusa szerint — abba a napi turnéjába, amely a Margitszigetet és a Lukácsfürdőt is bemutatja a Rózsadombbal együttesen! az idegeneknek, mint idegenforgalmi, propa- gandisztikus szempontokból is a székesfőváros lebilincselő látványosságait. És az IBUSZ mindenkor zsúfolt kocsijai naponként azon az útvonalon járják be a Rózsadombot, amely a fővárosnak „Tabu“ és amelyet Egyesületünk már 1924. év óta javasol, mint a rózsadombi lakosság érdekeit egyedül kielégítő, a főváros szempontjából pedig egyedül rentábilis útvonalat, azaz a Margithídon át a Zárda-utcai Szerpentin- útón, Zárda-utcán, Észter-utcán fel a Vérhalom-térig és azután a Vérhalom-utcán, Apostol-utcán, Szerpentin-úton le s a Margithídon át vissza Pestre. És az idegenek — a programm szerint — letelepedve a Vérhalom-téren, alig lehet őket onnan tovább csábítani. Elragadtatással szemlélik az eléjük táruló, gyönyörű, dunai és pesti panorámát és a csodás budai hegykoszorút. Hátha meg volna már a rózsadombi vízmedencéhez is vezető, autóbusz közlekedésre alkalmas utunk és ott megfelelő kioszkunk kilátóval. Ez alkalomból bemutatja még az Busz a Rózsadombon az idegeneknek' a romantikus Gülbaba

sírját és a szép fekvésű Veronika kápolnát is. Nem hiába magán- vállalat. az Ilntsz és nem fővárosi üzem, mert alighogy bemutattuk a tavaszon a Rózsadomb vonzó szépségeit az Busz vezetőségének, azonnal elhatározták, hogy a Rózsadombot bekapcsolják az idegenforgalomba és ezt az elhatározást. nyomban tett követte. Nem úgy, amint a fővárosnál már 1924. év óta vajúdó, rózsadombi autóbuszjárat megvalósításánál szomorúan tapasztaljuk, ahol ma — ép öt évet jubilálva — számtalan hivatalos ígéret dacára még csak ott tartunk, hogy pár nap óta már ki van adva a szigorú rendelkezés a Zárda-utcai Szer- pentin-út sürgős megfelelő átformálására az autóbuszközlekedés céljára. Amelyhez íme, már hozzá is kezdtek, sürgősen kivágva a Szerpentin-út mentén két — úgy látszik — az autóbuszjáratra veszélyes, elvadult galagonya bokrot. Folytatása remélhető! . .

Dr. Nádas Béla, ügyvéd, főtitkár.

Érdekes névmagyarázatokat adott Ta/usz Béla. dr. főorvos a Balneologiai Egyesület előadássorozatán, amikor Buda fürdőit és fürdőkórházait ismertette az árpádházi királyok alatt, így a Rudas szó megfejtését az okmányszótár szerint a következőképen magyarázza: Rudas annyit jelent,

mint maza, mázsa, currus, oneratus, társzekér. Tudjuk, hogy a mai Rudas-fürdő helyén volt az Árpádok alatt az alsó rév kikötőhelye, amelyen a hajósok Pestről Budára keltek át, ideszállítva mindenféle árút, mint Fejér Codex diplomatics című műve VIII. kötetének 3. részében, a 97. oldalon olvashatjuk egy 1326-ban kelt oklevélben: „Az előbb említett hajósok és összes társaik mindig a hajó értéke, vagy ezen hajóknak akármilyen nagy szekér, közönségesen „rudas” vagy maza nevű bármily teherrel megterhelve, amelyet hajókon átszállítanak, fizessék meg a vámot”.

Attila szobra Budán

A Hollós Mátyás Társaság megalakította az elölcészítő bizottságot — Zajti Ferenc elhozta az Indiában élő íjun-szittya népele üzenetét

Ünnepi hangulatban gyűlt össze május 13-án a Hollós Mátyás Társaság, hogy, újra tanúságot tegyen hivatottsagáról: izzó magyarságáról, a tudománnyal ihletett, művészettel megszentelt győszedéi mes akaraterejéről. Újra bebizonyította, hogy a Társaságban lélek, tűz és erő van s benne egyesül a pásztor, a tanító, az apostol lelkülete, mely minden személyi vonatkozáson felül kialakít magasabbrendü célokat, amelyeket az állhatatos katona lendületével, bátorságával ér el. Prófétai ihlett séggel küzd Buda föllendüléséért. Nem édeskés, an- dalgó romantikusok vannak itt együtt, hanem a tettek és küzdelmek emberei, a magyarság eszményi magasságba Ívelő céljaiért kész lelkek, akik szépséges gondolataik szálait szövögetik a nagy magyar jövő szövőszékén.

Az ülésen megjelentek Zajti Ferenc történetbúváron kívül: Andor Endre dr., gróf Apponyi Antal Lajos, Budái Ede (pecsétőr), Baránszki Gyula dr., Bárdos György dr., Békéi Imre Gábor, Czölder Dezső, Daróczy Zoltán, Eperjessy Béla,^ Eperjessy István dr., Fábián Gáspár dr., Havas István, Jauernik Nándor, Kapcza Imre (kincstartó), Krivoss Árpád (ügyész), Kulcsár Riehárd, Leehner Jenő, Lugmayer József dr., Massány Ernő dr. (alelnök), Morvay Győző dr. (elnök), Pávai Vájná Ferenc dr., Peller Imre dr., Peterdy Sándor (titkár), Réw Sándor (jegyző), Szávay Gyula (főtitkár), Szilágyi Károly, Tausz Béla dr., Turcsányi Tihamér dr., Tury Zoltán dr., Ujj Gyula, Weimess Marian, Viraág Béla háznagy. Elmaradásukat kimentették: Bccsey Antal (sz. o. elnök), Bánlaky Géza, Bársony Oszkár, Exner Kornél dr. (alelnök), Gulden Riehárd, Hubert Vilmos, Marik Ernő, Man- ninger Vilmos dr., Nádas Béla dr., Neuschloss-Knüsli Koméi, Oszoly Kálmán, Ripka Ferenc (sz. o. elnök), Szviezsényi Zoltán, Zilaliy Dezső, Zubriczky József dr.

Morvay Győző dr. elnök üdvözölte a társaság vendégeit és tagjait, felkérve Zajti Ferenc, az Indiába szakadt hun-magyar törzsek történetét kutató tudóst, hogy az indiai magyar kapcsolatokat ismertesse. Zajti Fe-' renc évek óta tart állandó összeköttetést indiai tudományos körökkel, így a legutóbb nálunk járt nagynevű Módi professzorral is. Zajti nemrég tért vissza indiai útjáról,

ahol sikerült felkutatnia a hunoknak és szittyáknak Ids, elszigetelt területen élő egyenes utódait és az elnök melegen üdvözölte őt sikeres útja alkalmából.

ZAJTI FERENC

érdekes előadásban fejtegette eddigi tudományos eredményeit. Beszámolt arról, hogy a régi, hét-nyolcszázéves krónikák és az indiai szakirodalom, nemkü lömben az angol indiakutatók valemennyien bizonyítják a magyarhun rokonságot. A hun, szkita, turáni népfajta Indiának ma is vezető kulturális eleme és a 330 milliónyi indiai lakosságnak túlnyomó része — az angol statisztikák szerint is — 150 millióra tehető a turáni eredetű nép, amelynek szókészlete megegyezik az ugor nép szókészletével. Feridun turáni fejedelem Kr. e. 1300. évben meghódította Indiát és azóta az ar- budai szent hegyről származó, tűz- ből pattant parmár, solánki és más gulyár (gulyás, pásztor) fejedelmek uralma alatt él tovább ez a nép. Ez volt és ez ma is India legintelligensebb népe, amely világhódító útján megkímélte Rómát és építette Indiában a világ legcsodálatosabb márványremekműveit, azok között a százkupolás délvárai márványtemplomot. Ez az a nép, amely Attila alatt legázolta a verhetetlen római légiókat és tért vissza oda Indiába, hogy megpihenjen Ahanlesvár fellegekkel játszó pompás lovagvárában, amilyet Európa sohasem tudott építeni. Megállapítható, hogy az indo-szkita nép a lelki kulturáltság terén előtte járt Európának, de mögötte soha. Amikor templomot épített, különbet alkotott, mint Európa s amikor filozófiát, irodalmat, vallásos eszméket kellett létrehozni, a hunfajta nép járt elől nagyszerű példákkal. Amikor a nyugathoz simuló, a maga múltját eléggé nem ápoló magyar nép az ősi- ség nagy ihlettségét elhozta keletről ide Európába, keresztény hitre térve, egymásután öt szenttel ajándékozta meg Európát, illetve a keresztény világot.

Itt Indiában találta meg az előadó Magara tartományt, melynek ősi .szókészlete teljesen egyező a mi göcsei és^ erdélyi szókészletünkkel. Ennek a népnek egyik ága a gulyás, gulyár vagy guzsár nép, amelynek Ősi múltját kutatja — Zajti Ferenc. Ennek az ős-népnek pátrónusa Gandhi, aki a mi pátrónusunk is lehet. Az a nagy Gandhi, aki az indiai egyesült népek zászlaját csodálatos véletlen, vagy talán inkább ősi ösztön alapján a magyar nemzeti színekből alkotta meg. A párszok népfajtája is teljesen magyaros és tipikusan magyar. Földjükön ott sétál a büszke darú és a páva, a hun-magyar ősmese madara.

Ügy érzi ott magát, mintha odahaza volna. Mi a hun testvériséget tartottuk a. múltban is, de a régi krónikák alapján és az ott talált kapcsolatok révén ez bizonyossággá válik. Ügy Gandhi, mint Módi professzor és az ottani turáni népek, nemcsak szavakban, de tettekkel is bizonyítják a velünk való rokonságot. Amikor itt járt Módi professzor, nagyon csodálkozott azon, hogy még mindig nem találtuk meg Attilának, az Isten ostorának, a nagy hun királynak a. sírját. A Budán járt, Budán élt Attilának szobrát is kereste és onnan Indiából jön a vágy, az üzenet, hogy Attila szobrát minél előbb fel kell állítani. Ennek ümiepies, világraszóló, nagyszerű felavatására Indiából nagy küldöttség élén fog eljönni Gandhi is, Módi is. A Hollós Mátyás Társaság van hivatva, hogy ennek a gondolatnak apostolává legyen, mert Budán kell hogy álljon a legrövidebb időn belül Attila urunk hatalmas szobra. Ez annál is szükségesebb, mert vannak nemzetek, amelyek ki akarják sajátítani Attilát, világpolitikai céljaik számára. S ezzel kapcsolatban figyelmébe ajánlja a Társaságnak, hogy egy 1700-ban megjelent három kötetes genealógiai munka az ősi Estorás, ma Eszterházyak családfáját Attilától vezeti le. Ajánlja, hogy a Társaság az Attila-kultusz kialakítása érdekében herceg Eszter- liázy Pált kérje fel, hogy vegyen részt a szoborbizottság munkájában. Indiai rokonaink készek anyagi segítséggel is hozzájárulni a szoborállítás költségeihez.

A nagy helyesléssel és elismerő tapsokkal kísért előadás után Morvay Győző dr. elnök köszönetét fejezte ki az előadónak s egyúttal üdvözölte gróf Apponyi Antalt, mint a Társaság új tagját és fölkérte a tagokat, hogy a fölvetett, nagyhorderejű tárgyhoz szóljanak hozzá.

Elsőnek Turcsányi Tihamér dr. vendég szólalt fel és az Eszterházy nemzetség családfáját magyarázta, érdekes történelmi adatokkal, majd Leehner Jenő dr. egyetemi tanár műépítész fejtette ki, hogy a magyar stílus keresésénél minden művész előbb-utóbb Indiába kerül. Ez történt a nagynevű Leehner Ödönnel is, de így járt ő maga is, aki gyakorlati téren épen most egy hun szarkofágszerű emlékművet állít Budapesten. Meleg szavakkal ajánlja fel szolgálatkészségét a szoborállítás eszméjének kiviteléhez.

Gróf Apponyi Antal megköszönve az üdvözlést, fejtegette a szobor nagy jelentőségét világpolitikai relációkban. Nagy horderejű történelmi esemény volna, ha Gandhi eljön a szoborleleplezésre és Rothermere lorddal —- letiport csonka hazánkban folytatna megbeszélést.

Massányi Ernő dr. a lelkesedés izzó magyar hevével buzdított a leggyorsabb cselekvésre, mert nincs helye a habozásnak, fontolgatásnak akkor, amikor megmutathatjuk Európának, hogy nem barbár jövevény a magyar, hanem sokezer évre visszatekintő ős- kultúrájú nép.

Tausz Béla dr. épen azt a csodálatos véletlent tette szóvá, hogy aznap kapott két üzenetet Indiából és — ime —• itt a harmadik kapcsolat Indiával. Az idő hajtja az eseményeket és ő is megállapítja, hogy Attilához senkinek másnak nincsen annyi joga, mint a Hollós Mátyás Társaságiak. Ez a Társaság van hivatva Attilának szobrot emelni itt Budán, ahol Mátyás király nagy tudósa: Bonfini a hun-magyarok eredetéről írott munkájában négy hatalmas fejezetben Attilának itt, Budán való tartózkodását örökítette meg.

Pávai Vájná Ferenc a székelyek nevében, akik Attilától származtatják eredetüket, kívánja, hogy a legmelegebb kapcsolat fejlődjön az indiai rokonok és a magyarok között és álljon mielőbb a hatalmas monumentum itt Budán, Európa közepén, bizonyítva ez ősi nép erejét, bizodalmát, a rettenthetetlenségét.

Lugmayer József dr. az óbudai Árpád templom parkját vélné legalkalmasabb helynek Attila szobra számára, mert e templom és egy hatalmas emlékmű felállítását már az idevonatkozó 1908-ban hozott törvény határozta el, de eddig eredmény nél-