Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-05-19 / 955. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 május 19. SzeníGel/érí Ovógyíürdő Isz ap kezelés társashelyiségben vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szent Gellert“ rááiumos gyógyiszappal. Rheuma, izületi bánialmak| nál páratlan gyógyító hatású. kül. Ez jó alkalom volna, hogy a törvényt életre váltsuk. Baránszki Gyula dr. a^ budapesti szobrok furcsa elhelyezésének kérdését vázolja s megállapítja, hogy Attila szobra csak a magyar történelem őshelyén, Budán állhat. Havas István Zajti Ferencnek a magyar lelket megmozgató nagy tevékenységét méltatja és utal Zempléni Árpád költői munkásságára, mely a turanizmust szolgálta már évtizedekkel ezelőtt apostoli lélekkel. Poétiku- san fejtegeti, hogy Attila szobra tulajdonképen Indiából jön, onnan hozta el Zajti Ferenc. Páratlannak, világraszólónak kell lennie és ver- senyre kell hívni a művészeket, hogy a legnagyobbat alkossák. Krivoss Árpád dr. tett hitet azután a felvidék magyarsága mellett, majd Massányi Ernő dr. ajánlotta, hogy országos mozgalmat indítson a Társaság és kapcsolja bele elsősorban az egész magyar sajtót. Indítványozza, hogy küldjenek ki még a mai napon egy előkészítő bizottságot. Kapcsa Imre őszinte szeretettel üdvözölte Zajti Ferencet és lángszavakkal fejtegette, hogy a revíziónak, a nemzet egyetlen igaz nagy gondolatának legjobb kifejezője az Attila- szobor. Az Isten ostoráé, aki innen mutatja meg az egész világnak a magyarsággal való testvéreségét. Ez hirdetni fogja keleti rokonainknak, hogy mi itt vagyunk s ha majd újból köszörülik fegyvereiket Európa ellen, akkor mi már nem a minket rútul legázolt nyugat pajzsa és megvédelmező je, hanem ázsiai testvéreink előőrsei leszünk. Európán már egyszer végigvágott az Isten ostora és lehet, hogy ez még egyszer megtörténik. Poétikus befejezés után arra kérte Zajtit, hogy jöjjön gyakran közénk Budára és vigyen el bennünket gondolatban Indiába, édes testvéreinkhez. Szilágyi Károly a fanatizmus mindent átható erejével, buzgalmával, lelkesedésével állott a szoborállítás gondolata mellé. A magyar lélek, a magyar erő és a magyar művész prófétasorsát rajzolja meg, mely a gondon, a sanyarúságon át az elmegyógyintézethez vezet, de nem riad vissza semmiféle akadálytól. Akarni kell’ s akkor Attila szobra is állani fog Budán. Viraág Béla mondotta el ezután Kosten német ezredes esetét, aki politikai küldetésben élt itt a világháború idején, és áld Tibetben való tartózkodása idején tudta meg ősi származásunkat és őskultúránkat. Szerinte mi magyarok vagyunk a világ leg- gyámoltalanabb nemzete, mert ősi- ségiinket és őskultúránkat nem vittük át a köztudatba. Ha Európa tudta volna, hogy egy négyezeréves kultúr- nemzetet tipor el, bizonyára nem dobott volna martalóc népek martalékául Trianonban. A Hollós Mátyás Társaságban a legmelegebb helyre került Zajti Ferenc, mert ez a Társaság semmiféle külső formákban nem éli ki magát. Ez az a hely, ahol... valahol, néhány magyar összehajol, hogy nemcsak kötelességszeriileg, hanem szeretettel vigye előbbre a magyarság és ezzel Buda sorsát. Ajánlja, hogy a jelenlevők valamennyien alakuljanak át szervező bizottsággá, amibe azután belekapcsolódnak azok, akiknek szerepük lesz a szoborállításnál. Ezután Zajti Ferenc ismertette még, hogy Attilával nyolcszáz munka foglalkozik, melyeknek jegyzéke negyven évi gyűjtés eredményeképen Bal- lagi Aladár hagyatékában van elraktározva. Ennek a munkának a kiadását is a szoborállítással kapcsolatban elő kellene készíteni. Szávay Gyula Zajti Ferencet mint apostolt látja s oly álomszerű volt, amit eddig hallott, hogy azt csak a szív tudta felfogni. Azonban az Attila- szobor felállítását és a könyv kiadását olyan jól kell előkészíteni, nehogy a sietés révén rosszul induljunk el. Bizpnyos tempót ajánl és csatlakozik Viraág Béla indítványához. Morvay Győző elnök összegezve az elhangzottakat, határozatilag kimondja, hogy a jelenlévők alkotják a szoborállító, előkészítő bizottságot, amely a kebeléből kiküldi Zajti Ferencet, gr. Apponyi Antalt, Lechner Jenőt, Mas- sány Ernőt, Viraág Bélát és az elnököt, akik a szükséges előmunkálatokat elintézik. Új gondolat vonult ezzel az emberek leikébe, szívébe, elméjébe, hitre, bizalomra, bátorságra nevelő, mert nem vagyunk társtalanok a népek nagy tengerében. Hatalmas hun lovasok árnyéka rajzolódik megcsonkított egünk kék boltozatára s Isten osto- nának villogó kardja magasba lendül. Óriás árnyak imbolyogtak hétfőn a sötét magyar éjszakában. A történelem melegebb áramlása járta át az emberek lelkét. Nem vagyunk már árvák széles e világon, (r. s.) OLT/LÁSZLÓ Kertépítő kertészeti telepei: II., PASARÉTI-ÚT 129. Hadafród iskolánál SOLTSZENTIMRB Pettmegye Műrész! kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesztősége. ad. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I., Attila u. 12 A választói névjegyzék az 1930-as évre elkészült. Az I. kerületben 38.334, a II. kerületben 18.600, a III. kerületben 16.491 választó van. A pünkösdi ünnepeken keresse fel a Hűvösvölgyben Balázs szépfekvésű, az utóbbi időben rendkívül divatossá vált nagyvendéglőjét, ahol a gyönyörű helyiségekben pompás idei rántott csirkét ehet fejessalátával és hallgathatja a remek cigányzenét. Jubiláns ünnepét üli a Budai Torna Egylet 60 éves fennállásának emlékére május hó 19-én és 20-án. Az ünnepségek sorrendje: Május 19-én: 9 órakor d. e. hálaadó Istentisztelet a krisztinavárosi plébániatemplomban és az egyesületi zászló megszentelése. — %11 órakor d. e. „Hősök emlékművé ”-nek leleplezése a BBTE Attila-utca 2. sz. alatti tornacsarnoka előtt. — 11 órakor d. e. jubiláns díszközgyűlés a BBTE At- tila-utca 2. szám alatti tornacsarnokában. — y24 órakor délután az egyesületi tagok ünnepi felvonulása és jubiláns torna és atlétikai háziverseny a BBTE szénatéri sporttelepén. — Május 20-án: 4 órakor délután jubiláris torna és nemzetközi atlétikai verseny a BBTE szénatéri sporttelepén. — 9 órakor este díszvacsora a Szent Gellért gyógyfürdő csarnokában. Demény Károly elnök, Tatár István főtitkár. A „Hősök emlékművednek leleplezésénél: Nemzeti Hiszekegy. Elnöki megnyitó: Demény Károly. Ünnepi beszéd: vitéz Végh Kálmán dr. Ünnepi óda: Irta Thornée József. Szavalja: r. Fluck István. Szózat. — A jubiláris díszközgyűlésen: Elnöki megnyitó: Demény Károly. Ünnepi beszéd: Prém Lóránd dr. Üdvözlő felszólalások. Beérkezett üdvözlések: Ismerteti Tatár István. Díszjelvények kiosztása. Záróbeszéd: Holfeld Henrik. Himnusz. Nász. Weimess Marián építész leánya Gabriella és oi’oszi Marton György dr. ügyvéd, június hó 1-én délután fél hét órakor tartják esküvőjüket a várbeli evangélikus templomban. Cím: II., Zárda-utca 18. FÜRDŐANKÉT Rendelte: Budapest Fürdőváros Egyesület Hl. előadás-sorodat Budapest Fürdőváros Egyesület harmadik előadássorozatát a Szent- Gellért-fürdő hangversenytermében dr. Gerlóczy Zsigmond prof., főor- j vos, a felsőházi tagja nyitotta meg, ki- j mentve József Ferenc dr., kir. herceget, aki akadályozva volt a megjelenésben, úgyszintén Szviezsényi Zoltán igazgató is, aki üdvözölte egyúttal az előadókat és átadta a szót BALKÁNYI KÁLMÁN szerkesztőnek, az OMKE igazgatójának, aki azzal vezette be előadását, hogy úgy érzi, miszerint felszólalása voltaképpen bekonferálása annak az értékes fejtegetésnek, melyet Horváth Ödön, Amerikából jött honfitársunk mond el. Foglalkozásánál fogva jobban ismeri a kereskedelem helyzetét, tehát innen indul ki. Ma annak a háromszorosa kell az üzleti költségre egy kereskedőnek, mint békében, ezzel szemben a forgalom a harmadára csökkent. Tehát az egyik oldalon megnagyobbodott költség, a másik oldalon csökkent forgalom van. Ez a magyar kereskedelem általános helyzete, amely mellett még adó-bajok is vannak. Sok üzlet van, amely a maga létét ideig-óráig csak viszi-húzza azért, mert az üzleti költség-apasztást hirtelen végrehajtani nem képes. tJjabb s újabb áldozatokat hoz, hogy az üzlete rendjét tovább tudja fenntartani. Sajnos ez nem mindig sikerül és látjuk, hány üzlet megy tönkre. Ezért, ma a kereskedelem szempontjából életbevágó érdek, hogy azt a forgalmat, amit az itteni piacokon elérni nem lehet, idegen piacokon elért eredményekkel emeljük fel. Ez pedig csak a,z idegenforgalom emelésével történhetik. Elégtétellel és örömmel gondol visz- sza arra az előadásra, melyet ennek az egyesületnek mindnyájunk által hódolattal tisztelt elnöke tartott, amelyben mindenkinek úgyszólván a fülébe húzta, hogy Budapestet csak a fürdői révén lehet gazdaggá tenni. Rámutatott arra, hogy az idegenforgalom a kereskedelmi mérleg legaktívabb tétele. Fő érdek, hogy az idegen jöjjön ide és a kereskedelmet gazdagítsa, Ezek a tételek igazak, s így el kell jutnunk a forráshoz, ahhoz a nagy rezervoárhoz, amelyből Magyar- ország számára a legtöbb idegent számíthatjuk; meg kell őket keresni Amerikában. Az érdeklődés nemcsak az amerikai magyaroknál van meg Magyarország iránt, de meg van az amerikaiaknál is, ha arra a mostaninál hathatósabb eszközöket használunk fel. S itt eredményre vezet a kereskedelem spccializálása és a nagystílű reklám. Az idegenforgalom aktív tételeinek vizsgálatánál le kell számítani azt a veszteséget, hogy a tranzitó-forgalmat elhanyagolták 6" a lendületnek indult tranzitó-kereskede- lem, amely alkalmas lett volna idecső- díteni a keleti részről a kereskedőket, hogy azok Budapestről szerezzék be egész évi szükségletüket, nem valósult meg. Ezzel szemben a .nagy mozgalom, mely Amerikából indult ki, hogy a kereskedőknek nemcsak árut kell nyújtani, hanem szolgálatot is, ez a gondolat lassan kezd érvényesülni Budapesten is, arai igen fontos eleme az idegenforgalom emelésének. A harmadik fontos kérdés a keleti nyelvek megtanítása, mert meg kell szereznünk nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet egyszerűbb vásárló közönségét is. Keleti akadémiánkat, melyet a háború után megszüntettünk, vissza kell állítani. A propaganda szempontjából a kereskedelemre vár az a feladat, hogy a vevőközönséget felvilágosítsa. A Nemzetközi Vásárnak is ingyen propagálói voltak a kereskedők, ezt a a fürdőváros érdekében is szívesen felajánlja Balkányi Kálmán az Omke részéről. Ma Amerikában a kollektív-reklám legyőzi az öp-reklámot s ezzel kapcsolatban kifejti, hogy addig, amíg nem lehet keresztülvinni azt, hogy a reklámot együttesen szervezzék meg, nálunk is, bizony meglehetősen hátramaradunk. Ilyen kollektív-reklámnak nézi a csoportos kirándulást és azt hiszi, hogy az a csoportos utazás, melyet az elmúlt évben Amerikába tett a kereskedők egy csoportja, szerény, de mégis komoly reklámja volt a mi kereskedelmünk törekvéseinek. Ez útmutatás arra is, hogy a fürdőváros ezt a gondolatot ébrentartsa és menjenek csoportok kisebb országokba, csináljanak reklámot a magyar kereskedelem jogos törekvéseinek. A külföld idevonzása érdekében utal arra, hogy az elmúlt években nem volt hét, amikor ne jöttek volna ide komoly testületek. Ezek a magyar kereskedelemnek és iparnak is hasznára voltak. A felsoroltak használnak az idegen- forgalomnak, ezzel szemben árt az idegenforgalomnak a kelleténél j óbban megadóztatott kereskedelem. Ha azt akarjuk, hogy a kereskedő a maga érdekeinél fogva szívvel és lélekkel akarjon idegenforgalmat csinálni, hogy reggeltől estig küzdjön az idegenforgalomért is, akkor lehetővé kell tenni azt, hogy a rája nehezedő adózási terheket könnyítsék meg. Összefügg ezzel a luxusadó kérdése is és hangsúlyozza az előadó; hogy ez nem egyoldalú anyagi érdek, amikor ar' luxusadó-rendszer ellen felszólalnak. Iia azt akarjuk, hogy necsak a Balkánnak legyen a Párizsa Budapest, hanem a nyugati embernek is, akkor nem szabad a luxusadó'-jövede- lemhez olyan nagyon ragaszkodni. Amikor mi az idegenforgalom jövő fejlődését akarjuk biztosítani, választanunk kell két irány között: térjünk-e vissza ahhoz az irányhoz, mely a luxus nélküli, vagy ahhoz, amely a luxust is figyelemre méltatja. Igenis, mi inkább luxussal akarjuk vonzóvá tenni Budapest Fürdővárost. Gerlóczy elnök megköszönte az előadást és felkérte az illusztris külföldi vendéget, Horváth J. Ödönt, az amerikai Magyar Kamara elnökét, hogy előadását megtartsa, akinek előadását legközelebb közöljük. Neid is Gerlóczy elnök mondott köszönetét, érdemeit méltatva. HUSZAR KAROLY foglalkozott mindkét előadás értékes anyagával, majd bejelentette, hogy a Fürdőváros céljaival teljesen egyforma elgondolás szerint 1930-ban Budapesten óriási erőkifejtést tesznek és az egész világ különböző köreivel lefolytatott tárgyalások alapján nagy világünnepet akarnak rendezni májustól novemberig a Szent évvel kapcsolatban. Nem úgy _ gondolja, hogy csak a katholikusok ünnepe legyen ez, hanem magyar^ügyet akarnak ebből csinálni. Lényegében hasznot akarunk hajtani hazánk gazdasági életének és elsősorban fogják hasznát érezni a fővárosi üzletemberek. Ha a társadalom összefog, akkor igen nagy dolgokat tud kivinni. t Gerlóczy elnök megköszönte Huszár Károly felszólalását is és megnyitotta a vitát. Első felszólaló Sági Lajos volt, aki hangsúlyozta, hogy mindenkinek össze kell adni a filléreket, hogy reklámot tudjunk teremteni. El kell helyezni cikkeket, ismertetni Magyar- országot és ha sok barátot szerzünk, nemcsak a fürdőügyet, hanem Magyarország ^ szent ügyét, a revizió ügyét is előmozdítjuk. A ^ következő felszólaló Magyar Miklós volt, aki a kormány erőteljesebb anyagi segítségét kérte, Karcag Vilmos pedig megállapította, hogy Budapest nagy tömegeinek nincsen elég fürdője és addig, míg a szegény lakosságnak nem tudunk elég ^fürdőt adni, addig Budapest fürdővárosról szólni nem lehet. Klár Zoltán felszólalása után Szviezsényi Zoltán reflektált az előadásokra es hozzászólásokra, Huszár Károly közléseit a legnagyobb diszkrécióval kezelve, fölajánlotta Budapest Fürdőváros Egyesület legmesz- szebbmenő támogatását. Megköszönte hálásan az előadó urak előadását es fáradozását és kifejtette, hogy két gondolat áll szemben egymással. Az egyik, hogy Budapest már fürdőváros, vagy pedig, hogy Budapest csak ezután lesz fürdőváros. A kérdésnek ilyen kiélezése teljesen felesleges. Rámutatott örömmel arra a tényre, hogy a Carlton- szálloda 60 szobát fürdőszobával, a Gellért újabb 60 szobát, a Central- szálló újonnan átalakította az összes szobáit, úgyanígy a Pannónia, modernizálta a szobáit a Vadászkürt. Gel- lér, az Astoria-szálló' vezetője 200 szobát építtetett. Ezeknek az ankéteknek meg volt az a hatása, hogy kaptunk eredeti gondolatokat, ötleteket, itt reflektált Kiár Zoltán bizottsági tag felszólalására. Ö jelezte a látszólagos eltérést, ami Tasnády Sziits és a Szviezsényi között fennállott, de utalt arra, hogv a főváros bizottságának 300 tagja közül csak 8—10-et volt szerencséje megszámolni. Budapestnek, mint fürdővárosnak, 1914-ben csak egyetlen fürdője volt, a Széchenyi-fürdő, éppen ezért a Rácfürdő megvétele közérdek, mert a székesfőváros fürdőpoliriká1 nem fog tudni folytatni a Rác-fürdő nélkül. Megköszönve az érdeklődők figyelmét, Gerlóczy elnök üdvözölte a jelenlévő dr. Feiner Ede orvost, aki a fürdőváros gondolatát felvetette és dr. József Ferenc kir. herceget, ^ akinek az ügyhöz való ragaszkodása: viszi előre Budapest Fürdőváros Egyesület ügyét. A társaság ezután levonult a szálló földszinti márványtermébe, ahol Gun- del Károly pompásan terített 100 személy számára. ludas-fürdő A budai forráscsoport I« rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok Hűvösvölgy legszebb kirándulóhelye Hmétíuenfléglő Naponta cigányzene! tulajdonos MARTH MIHÁLY Telekvásár A nagyjövőjű subalpin klimatikus gyógy helyű és nagy fejlődésnek induló SVÁBHEGY villanegyedében gyönyörű fekvésű és szélmentes, építésre különösen alkalmas telkek, különböző nagyságban, méltányos áron, kedvező fizetési feltételekkel kaphatók. Felvilágosítást ad: Svábhegyi iroda a Svábhegyen, Költő-utca 16. (Diana-úti iskola közelében) hétköznapokon d. n. 3—7-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 10-ig. Tel. Aut. 660-11. „KAKUK“ ISSE keríhelyíség, kűlönszobák 1, Kereszt ucca 6 (TABÁN) Előkelő, intim, hangulatos Magyar, francia konyha — Esíénkint Bercelly Gyurka énekel és muzsikál m ÁUAGON CáSáCE l&udapest, 1. HicsRei u. 3 a Horthy Miklós úti köröndnél. Tel. J. 408-95 Kétszáz kocsi férőhely, $ Benzinkút Bérautók Úrvezetőknek Öltöző »•-. . és mosdószobák ©J|©0 — / nappal! ERZSÉBET sósfOkdő KELENFÖLDÖN új vezetés alatt áll (BOHUNICZKY-BANK érdekeltsége), — Ttraészetes keserűsósiürd IVÓKÚRA Olcsó pensió, perc a Park-Strand GELLÉPvTFÜRDŐTŐL villamoson BÉRAUTÓ autótaxi lakodalmakra, temetésekre. Vidéki túrákra is minden időben. Rendeléseket felvesz: HOftlÓíil Ä.S Telefon: 623—89 gmiMiE SZÁLLODA I., ATTILA-UTCA 53 TELEFON: AUTOMATA 528-84 Délután: TEA Este: TÁNC Budapest elismerten legjobb JAZZ- éS TAN GÓzenek ara — Kitűnő konyha és italok. — Mérsékelt árak ASZTALRENDELÉS: AUT. 5 2 8-8 4 r E T T E R M E i C7IR7ZKA Konrád éttermei a Császárfürdőben. Iil., Zsigmond-u. 31. sz. Nyári terrasz megnyílt a gyógyudvarban. Lakomákhoz, esküvőkhöz, társas estékhez külön termek. Bácskai ételkülönlegességek. DREHER-féle SÖRÖK. ÖRDÖGOROM CSARDA Budán, az 59cs villamos végállomásnál ELIT RE STAU RÁNT, - Polgári árak. RAD1CS ERNŐ cigányzenekara.
