Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)
1929-04-28 / 952. szám
9 / Bud XXVI. évfolyam. 952. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. Felelős szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1929 április 28. A fürdő-hét Budapest Fürdőváros ankétje Irta: SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN, a Budapest Fürdőváros Egyesüket ügyvezető igazgatója A Budapest Fürdőváros probléma olyan régi, mint maga a város. Fölösleges volna történeti fejtegetésekbe bocsátkozni és az annyiszor előadott és közismert adatokat felmelegíteni római császárok akvinkumi termáiról, Mária királynő budai függő-kertjeiről, a betemetett és eltűnt forrá- sokról, Mátyás király és a török basák fürdőpalotáiról. Mindezek csak azt mutatják, hogy ilyen hatalmas fürdőkultúrájú múlt mellett, milyen szánalmas közönnyel és bűnös nemtörődömséggel kezeli a közvélemény a jelenben ezt az elsőrendű nemzetgazdasági kérdést. A Budai Napló egy negyed század óta küzd Buda jobb jövőjéért és helyes érzékkel állítja a fejlődés és életlehetőségek középpontjába Buda természetes szépségeit és gyógyértékeit, mint amelyek hivatva volnának a polgárság jólétét, a város fejlődését és a kereskedelem és ipar érdekeit szolgálni. Csodálatos, hogy a legjobban érdekelt budai közönség tétlen közönnyel nézi azt az értékpusztítást, mely a fürdők környékének szánalmas volta, a rendezetlen építkezések, a gyakorlati fürdőfejlesztési politika teljes hiánya miatt napnap mellett éri. Pedig most kellene a budai polgárságnak sarkára állania, mikor a város vezetőségében budai emberek ülnek, akik ismerik szűkebb hazájuk értékeit, de egyben szánalmas elhanyagoltságát is. Ripka Ferenc, Wolff Károly, Kozma Jenő dr., Bérezel Jenő, Rakovszky Iván, Joanovicli Pál, Bódy Tivadar, Bárczy István, Becsey Antal — és még hányat tudnék felsorolni — fémjelzett budai márkák, vezetőtagjai a törvényhatóságnak. No és akit első helyen kellett volna említenem, József Ferenc dr. kir. herceg, akinek gyönyörű kastélyt ajánlottak fel pár évvel ezelőtt Budapesten, — Buda sze- reteté'től áthatva — a Rózsadomb mellett döntött. Tud-e még városrész ilyen közéleti neveket felsorolni, akik ! mind hitet tettek a „Fürdőváros“ gondolat mellett. Hol van hát a hiba? Fel kell rázni tétlen közönyéből a polgárságot, hogy elemi erővel törjön ki a fejlődni- és élniakarás vágya. Induljon meg a munka. Kalapács, véső, malte- roskanál, kő és tégla vár a termelő agyvelők parancsszavára, hogy a munka nyomán kenyér fakadjon és a jobb lehetőségek és keresetforrások útja megnyíljon. A Budapest Fürdőváros Egyesület, mint élő lelkiismeret, állandóan felszínen fogja tartani ezt a kérdést és ha nem fogja tudni felrázni a budaiakat, meg fogja szólaltatni a pestieket is Buda érdekében, de az egész főváros és az ország javára. Ezt a célt szolgálja április 30-án, május 2-án és május 4-én tartandó ankétsorozatunk is, hogy minden oldalról megvilágítsuk a „Fürdőváros“ gondolat külpolitikai, szociális, nemzetgazdasági, balneológiái és idegenforgalmi vonatkozásait. Ki akarjuk és ki fogjuk termelni azt az egységes atmoszférát, melyben ellenállhatatlanul utat fog törni magának a munka és alkotás vágya. Ez a generáció is élni akar és nem lehet a költségvetési mérleg egyensúlyozott erőmutatványaival operálni számunkra. — Annyi pusztulás és nyomorúság után át kell hárítanunk a közterhekből valamit a jövő generációra is. Építkezni kell, munkaalkalmakat kell teremteni, hogy gyógyvizeink, fürdőink valóban hasznothajtó értékek y maradjanak, mert kár minden a Dunába elfolyt köbméter vízért, ami el- használatlanul pocsékolódik. Nincs pénzünk ezekre? Szegények vagyunk ? Egy város, amelynek ilyen értékei vannak, sohasem lehet szegény és csak lelki szegénységről lehet beszélni ott, ahol nem tudják, vagy nem akarják ezeket az értékeket a székesfőváros egyetemes javára kihasználni. Azért szólaltatjuk meg köz- gazdasági életünk kiválóságait, hogy lássuk, mit kell tenni, hogyan kell tenni és milyen célkitűzésekkel kell Budapest székesfőváros érdekeit szolgálni. Budán, IQ2Q. április 27 Kártérítés fenyegeti a fővárost, ha idejében nem intézi el az Attila-park ügyét. E hó 20-án az Óbudai-Hegyvidéki Szövetség tisztelgett dr. Berczell Jenő alpolgármesternél és Csármann tanácsnoknál és előadta, hogy a Közmunka Tanács által elkészített és a szív. tanácsához átküldött terveket sürgősen tárgyalja | le, mert különben az érdekelt és építtetni szándékozó telektulajdonosok elesnek a 30 éves adómentesség kedvezményétől. Ha a tanács késedelme révén károsulnának, kénytelnek volnának kártérítést követelni a fővárostól. A küldöttség mindkét helyen meg>- nyugtató kijelentéseket kapott. A fedett uszoda. A fedett uszoda kérdése már évtizedek óta foglalkoztatja nemcsak a társadalmat, hanem az állami és városi hatóságokat is. A fedett uszodát Budapesten csak oly helyen lehet felépíteni, ahol természetes hévvíz áll rendelkezésre s a hely könnyen s olcsón hozzáférhető. Ebből a szempontból csak valamely budai fürdő jöhet számításba. Értesülésünk szerint a Királyfürdő részvénytársaság felajánlotta a Királyfürdőt fedett uszoda^ és ezzel kapcsolatban más közintézmények céljaira. A Királyfürdő a Ganz-, Fő- és Kacsa-utcák által határolt 965 négyszögöl kiterjedésű területen fekszik és hőforrása másodpereenkint 10 liter 52 fokos vizet szolgáltat, tehát területénél, olcsó és könnyű hozzáférhetőségénél és hőforrásánál fogva magában egyesíti mindazon követelményeket, melyek fedett uszoda létesítéséhez szükségesek. Ez a megoldás a „Budapest fürdőváros” céljait és programmját is szolgálná, mert a fedett uszoda az udvarban volna elhelyezhető^ míg a Fő-utcai fronton sportpalota és fürdőkórház volna létesíthető, reumás betegek részére s kezelésére megfelelő modem berendezéssel, ivókúrával, Zander-gyógymóddal, stb. Ez a megoldás hatalmasan emelné az idegen- forgalmat és hasznára válna a budai kereskedelemnek és iparnak. Kozma Jenő dr., Buda képviselőjének figyelmét hívjuk fel e kérdésre, mert úgy érezzük, hogy a fedett uszoda és a vele kapcsolatos közintézményeknek a Királyfürdő területén való megépítése Buda elsőrendű közérdeke. Nincs a székesfőváros közgyűlésén, aki Budának szentelné teljesen az életét Pedig Buda megérdemelné. Egy emberöltő talán kevés is hozzá," hogj mindazt, amiben Buda elmaradt, — mindazt, ami jövendő nagyságát szolgálná, ami ennek a szegény, pusztuló polgárságnak a rohamos elszegényedését megállítaná, — sorsát megfordítaná, jóléte lehetőségeit megteremtené, — hogy mindezt egy emberöltő alatt el tudná intézni valaki. Az aktuális kérdések eg&z sora azt bizo- nyítja, hogy ott a Városházán nincsen egy jó emberünk, mert amikoi vitális nagy érdekekről van szó, akkor Buda még csak szóba sem szokott kerülni. Az új ÍV árosházát tulajdonkeppen Budán űAllene felépíteni szemben a parlamenttel. Mert az mégis csak furcsa, hogy az egész világon a folyók mentén épült városok fölfelé, a vízfolyással szemben fejlődnek, ami ezer oknál fogva természetes és érthető, csak éppen Budapest fejlődik dél felé és ennek a következménye, hogy az új Városházát valahol az összekötőhíd táján akarják felépíteni, pedig volna hely elegendő, — ha már Pesten kell felépíteni — a Parlament feletti dunaparton, akár a Margithídon innen, akár a Margit- hidon ^ túl. Az új nagy Rókuskórház építésénél senki sem gondolt Budára, ahol egy kis fúrással gyógyforrást is lehetett volna találni a kórház udvarán, amivel nemcsak gyógyítani lehet a beteget, de fűteni a kórházat is. — Rákosi Jenő szobrát nem tudják hova tenni Pesten, de világért sem gondolnának arra, ^hogy a nagy író és publicista már életében itt élt Budán, itt szeretett és itt akart élni s ő maga bizonyára Budán jelölne ki a szobra számára helyet. — Tizenkét más szobrot s állít a viíros és igazán csak véletlenül, — mintha költözködés közben a szekérről esett volna le —- juttatnak egyet Budának, a leendő fürdővárosnak. Dehát nincsen ember, aki ezeket számon tartaná, szóvá tenne, Buda érdekeit megvédené. Szomorú dolog ez és attól tartunk, hogy^ megboszulja magát a választásoknál. Különben ... akkor majd megint ígérni fognak. Ezer család tönkremegy. A III ker.^ Egyesült Polgári Társaskör helyiségében Andréka Károly elnöklete alatt e hó 23-án este az óbudai zári 'élelmiszerpiac árusai értekezletre gyűltek, ahol megjelent mintegy 8C kiskereskedő és piaci árus. Majdnen: mindegyik felszólalt és előadta panaszát. A panaszok orvoslására kérelmüket már előzőleg 14 pontban foglalták össze, amely pontok közül hosszabb vita a helypénzek tarthatatlan magas volta körül, a kapualatti új üzletek beszüntetése, a piactéren levő szemét elhordatása, valamint egy nagyobb körzetben a zöldség, gyümölcs és tejtermék árusításának betütása körül folyt. Lehetetlennek tartják, hogy fűszeresek és szatócsok a festék és petróleum mellett tejtermékeket is árusítsanak, vagy hentesek és mészárosok a. pulton fekvő húsok mellett földes és poros sárgarépát, krumplit áruljanak. Megállapították továbbá, hogy jó villamos közlekedés és külföldi mintára olcsó piaci villamosjegy nélkül a piac életképes nem lehet. Dr. Orova Zsig- mond törv. hat. biz. tag beszámolt arról, hogy eddig a párt eljárt a helybérek újabb rendezése ügyében s mint látható, a tanács ezen kérdés végleges rendezéséig a helypénzek fizetését felfüggesztette. A Bszkrt már e hét péntekjén igazg. ülésen foglalkozik a villamos-körforgalom és piaci jegy kérdésével. Miután pontról-pontra megnyugtató kijelentéseket tett, hatalmasan megéljenezték. Utoljára Andréka fők. helyettes szólalt fel és kijelentette, hogy a párt a panaszokat magáévá teszi és azok orvoslását a legerélyesebben fogja, sürgetni, ezután az értekezletet berekesztette. A Zugligeti Egyesület népes érte- j kezletet rendezett a Kaiser-féle vendéglőben, a végállamás mellett, ahol Mohács Mátyás, a Kertészeti Tanintézet tanára előadásában ismertette azokat a gyümölcsfajokat, amelyek sikerrel ültethetők a Zugliget egyes helyein, — Füredi Jenő szakelőadó pedig ismertette a bevált permetező akciót és azt ajánlotta, hogy az, aki teheti, vizsgázott kertészt alkalmazzon, — aki nem teheti, bízza a permetező intézményre. Az előadáson és az azt követő társasvacsorán resztvettek számosán, köztük: dr. Zerkovitz Imre, Török László dr., ny. államtitkár, Országh Oszkár dr„ Igazgató- főorvos, Preisich Kornél dr., egyet, tanár, Rosenberg Gyula dr., igazgató-főorvos, Révész Margit igazgatónő, dr. Wladárczyk József, Baumgarten Dezső isk. igazg., Ya- gács Mihály szűcs, dr. Váli Dezső orvos, az előadók és számos hölgy. A társaság éjfélig volt együtt kitűnő hangulatban. Meia kell a lajstrom! A múlt év végén tiltakoztam e helyen a. lajstromos választásnak az új fővárosi törvénybe való felvétele ellen. Felhívtam az érdeklődőket, hogy véleményüket közöljék a Budai Naplóban, ha az nem egyezne az általam elfoglalt állásponttal. Nem jelentkezett senki, amiből örömmel állapítottam meg, hogy az objektív közvéleménynek adtam hangot cikkemben. Azóta a képviselőház elé került a köz- igazgatási reformjavaslat, mely a megyei és városi törvényhatóságok tagjainak választásánál mellőzi a lajstromos szavazást. Ellenzéki oldalról igyekeztek úgy a bizottsági tagoknál, mint a képviselőház plénumában elfogadtatnia megkísérelt lajstromos szavazást, de Seitovszky belügyminiszter ragaszkodott az eredeti javaslathoz, azzal az indokolással, hogy a külföldön is meggyőződtek a lajstromos választási rendszer hiányairól és igyekeznek azt megszüntetni. A képviselőház az eredeti javaslatot fogadta el és így bizonyosra vehető, hogy a megyei és városi törvényhatóságok választásánál nem lesz lajstromos választás. Most került nyilvánosságra, a budapesti ügyvédi kamara évi jelentése, mely a közigazgatási reformjavaslattal foglalkozva, szóról-szóra ezt mondja: „A kikényszerített és kötelező lajstrom a klikkek vezetőinek ön- J kényétől teszi függővé a különben érdem szerint igazodó szelekciót. Nem helyeseljük a képviselőválasztásoknál sem ezt a rendszert, de a polgárok autonóm életében egyenesen a szabad véleménynyilvánítás súlyos korlátjának tartjuk”. Az ország első jogászi testületének véleményét örömteljes megnyugvással kell tudomásul vennünk. Örvendünk, hogy ez a vélemény mindenben fedi a télen elfoglalt álláspontunkat. Óhajtjuk, hogy ami igazságnak ismertetett fel a vidékre vonatkoztatva, ugyanilyen elbírálásban részesüljön a fővárosi viszonyok rendezésénél is. A fővárosban még indokoltabb, mint vidéken, az az álláspont, hogy a nekünk idegen lajstromos szavazás rendszere ne kerüljön a fővárosi törvénybe. Dr. Orova Zsigmond. Egy új bizottság alakul a főváros törvényhatósága kebelében, mert hiszen nincsen eddig elég belőlük. Az új szerv rendészeti közlekedési bizottság nevet nyerte, mely Lobmayer Jenő tanácsnok elnöklete alatt áll s tagja Budáról dr. Divényi Károly, a Buda, érdekeiért mindig síkraszálló Scheuer Róbert és néhány pesti bizottsági tag. Meghívó. A SZÖVETKEZETT BUDAIIEGYVTDÉKI EGYESÜLETEK május 6-án (hétfőn) este nyolc órakor a Pannónia- szálló különtermében programm- megbeszélő vacsorát. rendez, amelyre az egyesülettek képviselőit tisztelettel . meghívja dr. Bódy Tivadar elnök. Az eddig be nem szolgáltatott tagnévsorok beadását e lió 6-án estig kéri a központi iroda vezetősége. Előkelő nyaralóhellyé varázsolta eddigi elhanyagolt állapotából a Svábhegyet hosszú óvek fáradságos munkájával, erkölcsi és anyagi tehetségének teljes latbavetésével a Svábhegyi Egyesület. A közművek, közlekedés megteremtése és javítása után kulturális téren is sokat vívott ki az egyesület, és hogy a nyaralóközönség szórakozást is találjon a hegyen, beadványban kérte a rendőrfőkapi- tányságot, tartasson ingyen térzenét zenekarával a Svábhegyi szálló előtti téren. Schmidt Hiksa Mi, akik tudjuk, — tudjuk ezt a nevet. Mi, akik tudjuk, — tudjuk, hogy ez a név egy múzeumot, egy százados kastélyt jelent, kirakosgatva az építésnek Nagy-Magyarországon és a külföldeken felkutatott, ott megszerzett és becéző gonddal Budára szállított épület-remekeivel, megtöltve a magyar múltba fogódzó családoktól eredő, — akárhánynak a biztos pusztulástól és még biztosabb kivándorlástól megmentett ipari műalkotásokkal ; megrakva a szövő, a kárpitos, az asztalos, a fafaragó, a lakatos, a ci- zeláló, a szobrász, a festő, a gölöncsér, a csempe-mozaik, üvegkép, a bőrdísz, a bronz, stb., stb. választékos, értékükre fel sem becsülhető, szinte úgy mondhatnók: az iparművészet „düreri, rembrandti, tiziani, greevi, munkáesi-i” darabjaival; mi, akik tudjuk, — tudjuk, hogy a Remetehegy, ahol a kiscelli múzeum áll, — már a neve is zarándoklás — hív, az őt karonfogó testvérhegyeivel a budai hegyvidék egyik leggrandio- zusabb pontja, amit templomnak csak főpap, gyógyhelynek csak filantróp, múzeumnak csak művészlélek választhatott; mi, akik tudjuk, — tudjuk, hogy ezt az épületet a benne büszkélkedő drágaságokkal Schmidt Miksa Budapestnek ajándékozta, azzal az áldott kikötéssel, hogy a múzeumot 120 holdas parkkal kell övezni; mi, akik tudjuk, — tudjuk, hogy józanul a majd most épülő óbudai hídnak neki kell erre vágni a Kiseelli- útnak, ,a mai Margit-kórház helyén kezdődő parknak és a fölötte álló kiscelli kastélynak; mi, akik mindezt tudjuk, — tudjuk, hogy ez a múzeum nemcsak egy hozzánk telepedett előkelő idegen hálás ajándék-gesztusa, hanem a mi nemzeti asszimiláló erőnk örök jelképe, amit egyéb gazdagsága mellett éppen ezért az erkölcsi súlyáért a hegyek istenadta talapzatára kell állítanunk, hogy úton, hídon, Dunán, síkon keresztül látható legyen, mint az országba messze tündöklő monumentum; ismételjük, hogy mi, — akik érzünk és gondolkozunk, — tudjuk ezeket, ám riadtan látjuk, hogy akiknek e dolgot még inkább kéne tudniok, a „városháziakénak, ártatlan lelkűkben minderről sejtelmük sincsen, mert máskülönben miként eshetnék meg. hogy ezt a hegyet, ezt a darab történetet, ezt a kincsesházat, ezt a parkot, ezt az útat, hidat, Dunát, perspektívát mind-mind elfalazzák a Schmidt-múzeum alatt levő, most is egyemeletes Ma.rgit-kórház 500 ágyas emelet-ráépítésével! Segítségért kiáltanak a néma kövek, a monumentum és a főváros becsülete azok ellen, akik mindezt nem tudják, — bár ezt tudni: volna az egyetlen hivatásuk.
