Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-04-28 / 952. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest 1929 április 28. Szent Gellert Iszapkezelés tdrsashelyiségben vagy külön fülkében a világhírű Kolosi „Szent Gellert“ rádiumon gyógyiszappal. Rheuma, izületi bántalmak- nál páratlan gyógyító hatású. FÜRDŐVÁROS ANKÉTET rendez a „BUDAPEST FÜRDŐ­VÁROS EGYESÜLET” Budapest fürdő- és gyógyértékei- nek különböző szempontokból való megvitatására. Az előadáso­kat vita követi és azokhoz bárki hozzászólhat, ha ebbeli szándékát megelőzően a titkársággal közli. Előadók: április 30-án, d. u. fél 6 órakor, a Magy. Mérnök és Épí­tészegylet helyiségeiben (Reálta­noda-utca 13—15. sz.) Gerlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár „Budapest fürdőinek gyógy érté­kei“, Császár K. Ferenc építész­tanár „Budapest fürdőinek védő­övezete és Budapest fürdőfejlesz­tési feladatai“, május 2-án dél­után fél 6 órakor a Lipótvárosi Társaskör nagy előadótermében (Lipót-körút 1.): Tasnády Szüts András dr. államtitkár, az „IBUSZ“ ügyvezető al elnöke, „Budapest Fürdőváros az idegen- forgalom szolgálatában“, Eresz Károly dr., a „TŰBE“ igazgatója, „Budapest Fürdőváros nemzet- gazdasági jelentősége“, május 4-én délután fél 6 órakor, a Szent Gel- lért-szálló hangversenytermében: Balkányi Kálmán dr., az „OMKE“ igazgatója, „Budapest Fürdővá­ros az ipar és kereskedelem szol­gálatában“, Horváth J. Ödön, az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke (Newyork), „Bu­dapest Fürdőváros lehetőségei az Egyesült Államokban és az ame­rikai magyarok között“ címen. Május lió 4-én az előadók és az illusztris külföldi vendég: Horváth J. Ödön, az Amerikai Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnökének tisz­teletére az Egyesület társasvacso­rát rendez a Gellért-szálló már­ványtermében, este 8 órakor. Ügy a vacsorán, mint az előadásokon résztvesz az elnök: dr. József Fe­renc kir. herceg. A vacsorán való részvétel 24 órával előbb az Egye­sület Lipót-körút 15. szám alatti irodájának (telefon 156-68) be­jelentendő. Egy teríték ára 6 P. Öltözet: szmoking. A régi budai házak a szédületes iramú haladásnak útjában vannak s bár mi Buda romantikáját erősen féltjük a modern kor pusztításától, — belátjuk, hogy a műemlékjel- leget nélkülöző viskók tényleg meg­értek a lebontásra. Ezek a ro­zoga, ócska házak rontják az ut­cák szépségét és ma már a köz­lekedést is akadályozzák. Ilyen a Vitéz-utca 22-es számú sarokház, amelyiknek tégláit már csak a rája ragasztott plakát tartja össze, a Csa­logány-utca 39-es számú ház, amely­ben már lakó sincs, annyira fenyegeti az összeomlás, a Batthány-utca 15-ös számú ház, amely a mellette lévő fő­városi üres telekkel együtt kikönyö­köl az utca közepéig, a Mária-tér 2-es számú alacsony épület, amely előtt egy nagyobb kocsi elhaladásakor mindig megáll néhány percre a for­galom, és a Csapláros-utca 17-es számú ház, amelyet öt vasdorong tart megtámasztva, nehogy az utcára hull­jon az egész épület. Ezek az őspél­dányok már a régi Buda csúfságai is lehettek s ma már igazán nem illenek bele a főváros tájképébe. Vasúti menetrendváltozás. A Ma­gyar Királyi Államvasutak, Duna- Száva-Adriai Vasúttársaság, GyŐr- Sopron-Ebenfurti Vasút és az összes magánvasutak vonalain a nyári me­netrend május 15-én lép életbe. Vál­tozás majdnem műiden vonalon lesz. Az államvasutak és a Duna-Száva- Adriai Vasút vonalain igen sok új idényvonat .fog közlekedni. A teljes és részletes nyári menetrendeket a május első napjaiban megjelenő 49 év óta ismert Vasúti Útmutató a ma­gyar és közös közlekedési vállalatok Hivatalos Menetrendkönyve fogj a kö­zölni. Ära 1 pengő 60 fillér. Kapható az állomásokon levő ujságárusítóhe­lyeken, könyvkereskedésekben és do­hánytőzsdékben. A Vasúti útmutató közel ezer oldalas „nemzetközi” ki­adása, — amely úgyszólván egész Európa menetrendjét tartalmazza — néhány nappal későbben fog meg­jelenni. Budai kertek felújítása.^ A divat minden szeszélyes változásán keresz­tül a rózsa megtartotta napjainkban is azt a pozicióját, amelyet a kerté­szet terén évszázadok óta elfoglal. Evről-évre újabb fajták jelennek meg a piacon, s ezek között a ke- vésbbé szakértő kertkedvelő alig is­meri ki magát. Megbízható vezető a Magyar Magtenyésztési Rt. Monori Magkereskedésének rózsaárlapja. A jegyzékben foglalt^ fajták tartósság, forma, szín, virágzóképesség és köny- nyű felnyílás tekintetében a legmesz- szebbmenő követelményeknek is meg­felelnek, s a fagyokkal szemben is különös ellenállást tanúsítanak. A Monori Magkereskedése (Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 3.) szívesen megküldi rózsaár lapját mindenkinek, -mely egyben a legszebb évelő növé­nyeket is felsorolja. Félárú utazási díjkedvezményt engedélyezett a MÁV igazgatósága a Nemzeti Vadászati Védegylet Buda­pesten, a Mezőgazdasági Múzeumban május 18—28-ig tartó vadásztrofea- ldáilításának vidéki látogatói szá­mára. Bővebb felvilágosítást nyújt Nadler Herbert ügyvezető alelnök: Budapest, VI., Városliget, Mezőgaz­dasági Muzeum. Csak 1928-ban elej­tett vad trófeája állítható ki. A tró­feák bejelentésének és beküldésének legvégső határideje május 5-ike. A bérmálás és szentáldozás ünne­pén, régi szokás Budán, hogy a bér- máltakat lefényképezik és ezt a ked­ves, családi szokást szolgálja szeretet­tel a budaiak kedvenc fényképező műterme II., Fő-utca 18., ahol Bla- hos Rudolf különös budai kedvez­ményképpen hat levelezőlapot és egy nagyképet tíz pengő kedvezményes áron készít. LÁTCSŐ, Zibrinyinél, I. Attilaou. 12. Az óbudai leventék szorgalmasan dolgoznak. Rá akarnak szolgálni az elnökség dicséretére, amelynek élén dr. Bipka Ferenc főpolgármester és Andréka Károly h. főkapitány álla­nak, mint díszelnökök. Dr. Krivoss Árpád az elnök és id. Mihalek Ferenc az ügyvezető alelnök. Ez a Pannó­nia. nevű levente egyesület április hó 28-án a Lajos-utca 1. szám alatti pol­gári leányiskola tornatermében este hat órakor előadja Nyári Andor há­rom felvonásos színjátékát: Levente­fiúk. Pásztor Károly rendezi és 35 le­ventefiú és leány adja elő. Belépődíj nincs. Műsor megváltása kötelező. Felülfizetéseket az új otthon javára köszönettel fogadnak. Ripka Ferenc oz ipnroM élén A budai Iparosszövetség megalakulása ÜnniepeSiék dr. krivoss Árpádot, mint az iparosszövef- ség létesítőjét — Kétszáz terítékes bankett a Zöldffá-ban A budai iparostársadalom már ré­gen készült, hogy kitüntető módon ün­nepelje dr. Krivoss Árpád ügyvédet, áld több mint egy féléve kitartó buz­galommal és nagyarányú agitációval igyekezett egy táborba tömöríteni az iparosokat Budán, hogy így kellő súlyhoz juttassa a városi társadalom erős pillérének elismert, de szervezet- lenül álló iparosokat. Jó alkalomnak kínálkozott az általános rokonszenv- nek örvendő ügyvéd 40. születés­napja, amellyel összeesett boldog há­zasságának 10. évfordulója. Az ér­deklődés az iparosság körében a rö­vid előkészület dacára oly nagy ará­nyokban nyilvánult meg, hogy a szervezés alatt álló Iparos Szövetség elhatározta, miszerint ezt az alkalmat használja fel a végleges megalaku­lásra és a nagytekintélyű vezér meg­választására. Meghívták erre az ünnepi alka­lomra dr. Bipka Ferenc főpolgár­mestert, akit Krivoss Árpádhoz csa­ládi kötelék fűz és meghívták a rokon iparos-egyesüléseket és társasköröket. Meg is jelentek úgy az I., műit a II. és ÍII. kerületek iparoskörei, a Fod- rász-ipartestület, az „Iparos és Ke­reskedő Ifjak Kulturegylete“, a Le­vente-egyesületek, két húsipari testü­let, a Budai Társaskör, az I. kér. Ipa­rosok és Kereskedők Köre és számos asztaltársaság. Ezeket Kollár Gábor, az I. kér. Iparoskor elnöke üdvözölte, azután köszöntötte dr. Krivoss Árpád ügyvé­det, akűiek működését évek óta figye­lemmel kisérte. Utána Máté István bizottsági tag, az I. kér. iparosság régi vezérembere szólalt fel és első­sorban Krivosst, aki megértette az iparosok panaszát és megteremtette az Iparosszövetséget, —- majd pedig dr. Bipka Ferenc főpolgármestert üd­vözölte, akit az iparosság Ránt ér­zett szeretete vezérelt ide. Átnyúj­totta neki az Iparosszövetség alap­szabályait és fölkérte, hogy vállalja a szövetség elnöki tisztségét. E szavakra a mintegy másfélszáz résztvevő iparos felállott, harsányan éltetve a főpolgármestert. A lelkes, meleg ováció után Kap ez a Imre a Budai Társaskör nevében,, mint annak ügyvezető alelnöke, üd­vözölte az Iparosszövetséget és Kri­voss dr.-t, hogy ezzel erősítse a két társadalmi egyesülés közötti jóvi­szonyt. Történelmi visszapillantást vetve a magyar iparosság qzerévesj múltjára, üdvözölte az öntudatra éb­redt budai iparosságot és ama emelte poharát, hogy az iparosság szervez­kedése álljon ezentúl is összhangban a haza szent eszméjével. A tartalmas, szép beszédet megéljenezték. Utána Margittal Gyula bádogos- mester^ köszöntötte Krivosst a kelen­földi és lágymányosi iparosok nevé­ben és Ripka főpolgármestert, áld mint árva fiú, egy budai bádogos iparosnál talált otthonra. Általános figyelem és csend fogadta a szólásra emelkedő dr. RIPKA FERENC főpolgármestert, aki nem hideg udva­riasságból jött az iparosok közé, nem is mint főpolgármester, hanem mint budai polgár, aki velük közösen vé­gez régóta közmunkát Budán. Örül, hogy eljött, mert azt látja, hogy az iparosság felismerte az összetartás­ban, az összefogásban rejlő nagy erőt. Ez ,n, városfenntartó, városfejlesztő társadalmi osztály a város fundamen­tuma, ezt kell a város vezetőségének erősítenie, mert ha .ez megromlik, megdől a város. Most nehéz helyzet­tel vívódik, de ezt is elviselhetetlenné teszi a szervezetlenség. A magyar faj minden téren ki tudja termelni a nagyságokat,, így az _ ipar terén is. Örül, hogy Krivoss Árpád születés­napjára esik az Iparosszövetség meg­születése és örülne, ha az öregek foly­tatását találnák meg benne és ve je az iparosság bizalmára érdemesnek bizonyulna. Á szervezetlen iparosság laza egységét hamar megbontották hi­vatalos demagógok. Ö is tudja, hogy sok a baj és kevés a kereset, de jó helyről szerzett értesülései alapján ki­jelentheti, hogy a kormány meg­találta a megoldást, mely a helyzet javulásához vezet. Áz építkezés alap­feltételeinek megteremtése és elsősor­ban Buda nagyarányú fejlesztése ré­vén olyan nagyszabású építkezés in­dul meg a közeljövőben, mely ezt a tespedő temetői levegőt, az iparosság nyomasztó légkörét mint a napsugár felüdíti majd. Pest régi adósa Budá­nak, ezt lehetett elodázni, de eljött az idő, mikor ezt az adósságot meg kell fizetni. Maga a pesti polgárság a saját érdekében fogja feltárni azo­kat a természetadta kincseket,, amik­kel oly bőségesen áldotta meg Budát az Isten. Ebben az Ígéretben, ebben ' a reményben a budai iparosság nem i fog csalódni! A legnagyobb örömmel ! vállalja az elnökséget. — (Az iparos- \ ság vezérei: Máté István, Kollár Gá­bor, Ravasz László, Hubert Vilmos és a többiek fölállanak és lelkes él­jenzéssel fogadják ezt a Iájelentést) — a^ főpolgármester törvényadta ha­talmát pedig mindenkor az iparosság érdekében fogja érvényesíteni! (Lei­bes éljenzés és taps). Meleg szóval köszönte meg ezután az esr, foivamán iránta megnyilatkozott rokonszenvet. ö marad a regi, aki volt és segíteni bősz. Több nem akar lenni, de még tbbb jót és_ hasznosat akar cselekedni! Regen látott ünnopeltetés kísérte a főpolgármester szavait, amiket Kollár Gábor köszönt meg, arra kerve a pesti vendegeket, hogy ne vegyék zokon, ha ma este Buda van előnyben. Ezután ^ meleg ^szóval üdvözölték lapkát, Krivosst es az Iparosszövet- seget, a II. kér. Iparoskör részéről Vali Gábor, az óbudai iparosok ne­vében Halaman János és az I. kér. Iparosok es Kereskedők Köre meg­bízásából Hűkért Vilmos. ^ Befejezésül szólásra állott fel dr. Krivoss Árpád és megköszönte ezt a kedves, meleg ünnepeltetést, amit előlegnek fogad el a további műkö­déséhez. A frázisok után most a munka következik es boldog, hogy az ő szavára ^ indult meg az iparosság szervezkedese. Ö nem keres e címen sem tisztséget, sem kitüntetést, de brüh hogy ebben a szervezkedésben Budánál^ jutott a vezetőszerep, mint volt a régmúltban. Ö a polgártársai megbecsülését akarja kivívni az ipa­rosság szamara es ennek a sikerére íiriti poharát. A lelkes hangulat újabb ovációk­ban robbant ki, amit tetézett az a kedves jelenet, amikor Kollár Gábor ízléses, feliratos virágbokrétát nyúj­tott át az iparosság új vezérének. Végül a nők üdvözölték Krivosst, majd a pestiek nevében Leszlauer Gyula s a budai fodrászok részéről Krem Győző elnök. Befejezésül a cigány a Magyar Iliszekegy-et muzsikálta és utána sok szép magyar nótát. A hangulatot emelte a díszesen terített asztal és a Zöldfa vendéglősei Strassenreiter és özv. Kodráné kitűnő konyhája, ebben a barátságos új teremben, amilyenre már régen nagy szükség volt a Krisz­tinában. Halat és vadat s ami jó falat szem szájnak ingere, mondhatjuk mi is a költővel, jó budaiak, mert május elsejével egy ilyen természetű speciá­lis üzletet nyit az elismerten jónevű Fernengel és Czickeli-cég Krisztina- tér 9. szám alatt. Ebben az európai nívójú üzletben — speciális hűtőkkel és bázeliekkel ellátva — élő halakat fog ez a jóhírű cég árusítani és nem­csak folyami és tavi potykákat, ha­nem harcsát, süllőt, csukát, kecsegét és balatoni fogast is. Ha valaki vizát vagy tokot óhajt, azt is kaphat. Príma baromfiakban nagy választék lesz, a rántani való csü’kétől kezdve, jérce, kappan, kacsa, liba és pulyka áll majd rendelkezésre. Ez az új üz­let az ősz, folyamán vadkereskedés­sel is bővül, amelyben a szezon sze­rinti mindenféle apró és nagy vad, mint fürj, fogoly, fácán, nyúl, őz, szarvas, vaddisznó, sőt még szalonka kapható majd. A tulajdonosok előre is biztosítottak bennünket, hogy ebben a speciális üzletben fcxrga^ lomba kerülő elsőrangú áruk egy fillérrel sem foglak többe kerülni, mint a központi vásárcsarnok napi­árai. A budai gourmandok tehát örül­hetnek. Két telefon-automata kell a sváb­hegyieknek: az egyik a fogaskerekű alsó, Retek-utcai állomásán, a másik a Svábhegyi nagyszálló előtt. Ezeket legutóbb beadványban kérte a Sváb­hegyi Egyesület a fővárostól. Gyász, Sátán József festőművész, a pasztelfestés kiváló mestere, akinek különösen Santa néven festett ma­donnái tetszettek a közönségnek, hosszas szenvedés után, 56. évében Óbudán elhunyt. Mélyen gyászolja őt ^ angol születésű neje, Douglas Zsófia és gyermekei: Dahlia, Jessa­mine és Elüli Pán. Temetése április 24-én volt az óbudai temetőben a re­formátus egyház szertartása szerint. Rudas-fürdő A budai forráscsoport lejj- rá dioakti vabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnek 8 Urmánczy Nándor, a Trianon el­leni küzdelem legtántoríthatatlanabb vezérének tiszteletére április 20-án a Császárfürdőben nagy társasvaesorát rendeztek hívei és a „Honvédelmi Párt”^ igen nagy sikerrel. Gajda Béla dr. főgimnázium! igazgató üdvözölte Urmánczyt, aki hatalmas beszédben mutatott rá a trianoni csapásé pusz­tító tíz esztendejére s nyomorúságos következményeh’e. A leíkes, szűnni nem akaró tapssal fogadott beszéd után Ilosvay Gusztáv vázolta a Tria­non elleni politika és a revízió to­vábbi célkitűzéseit nagy hatás mel­lett.^ Többen felszólaltak a kerület ré­széről és sokan a megjelent előkelő­ségek közül, a leglelkesebb hangulat­ban. ISZTER SZŰCS I., Attila-u. 23. Szőrme megóvás. Javítás a holt idényben olcsóbb. Telefónhívó : 520—44. A sétálók pihenéséről is gondos­kodik a Svábhegyi Egyesület, amikor a főváros Tanácsától az Isfenhegyi- úton 24, a Denevér-útón 20, a Város- kúti-úton 17, az Ordas-útón 10, a Gyöngyvirág-úton 6, a Báró Eötvös- úton Í5, összesen 92 vasbeton-pad el­helyezését sürgősen kéri. HŰVÖSVÖLGYI’ KERTESZET (végállomás). Gyümölcs-, rózsa- dísz-, fenyőfa, cserje, virág. Á tejkereskedelemből élő sokezer család ionkremenését jelentené, ha a főváros saját üzemébe venné a lakosság tej ellátását Mi! mond Gerlsy La|o$ vezérigazgató? Az elmúlt év december hónapjában, amikor, mint ismeretes, a gazdanapo­kat tartották, a tejgazdasági bizott­ság ülésén Vájná Ede a közélelme­zési ügyosztály tanácsnoka előter­jesztette azt a projektumot, amelyet a főváros közélelmezési bizottsági ülésén az egyik bizottsági tag a tej­üzemek községesítése tárgyában tett. Vájná ezt az indítványt százszáza- lékban magáévá tette és rámutatott arra az alig- hihető körülményre, hogy. a tej nem megy keresztül megfelelő ellenőrzésen s különben sem tartja eléggé megbízhatónak a fővárosi tej- kereskedelmet. Vájná tanácsnok fel­fogása szerint a főváros megfelelő és higiénikus tej ellátása csakis akkor biztosítható, ha a főváros saját üze­mei részére monopolizálja a tejkeres­kedelem jogát, vagyis minden néven nevezendő konkurrenciát Iáküszöböl és a főváros területén maga lesz az egyetlen tejkereskedő. A főváros köz- élelmezési bizottsága ebben az ügy­ben a napokban határozati javaslatot fogadott el, nevezetesen, hogy a fő­városi lakosság tej ellátását vegye át saját üzemébe. Ez a híradás tejke­reskedelmi körökben nagy izgalmat váltott ki, bár alig hihető, hogy a fő­város terve valóra váljék, hiszen hogy ha ez megtörténne, a tejkeres­kedők és általában a tejkereskede­lemből élő exiszteneiák teljes meg­semmisülésére vezetne. Munkatársunk ebben az ügyben kérdést intézett Gerley Lajoshoz, a Budapesti Központi Általános Tej­csarnok vezérigazgatójához, akitől a következőket tudta meg: — Vájná Ede expozéjával szem­ben maguk a termelő gazdák egyön­tetűen állást foglaltak és azt hangoz­tatták, hogy a tanácsnok indítványa teljes ellentétben van a szabadverseny elvével. Már pedig a szabadverseny­nek a termelők nemcsak agrár, ha­nem kommerciális szempontból is hí­vei és a tejtermelést csak azon eset­ben látják biztosítottnak, ha a tej- kereskedelem terén a szabadverseny lehetőségei továbbra is nyitva marad­nak. A tejgazdasági bizottság ülésén a szakmabeli kereskedelmi érdekelt­ség képviseletében egyébként magam is résztvettem és élesen utasítottam vissza az elhangzott tervet, mely ismét csak növelné a munkanélküliséget, mert hiszen többezer munkás, keres­kedő és iparos exisztenciáját támadja meg létében. Széles alapon indokol­ták, hogy mindazok az állítások, ame­lyeket Vájná tanácsnok a tejkereske­delem községesítűsének támogatására felhozott, nem helytállóak és a terv keresztülvitele \csayt, legfeljebb arra volna jó, hogy a gazdasági életben előforduló zavaroknak cseppet sem kívánatos jelenségeit idézze elő. — Ilyen előzmények után tár­gyalta a közélelmezési bizottság ezt a kérdést néhány nappal ezelőtt és a határozat meghozatala után jelent meg a fővárosi sajtóban Vájná Ede tanácsnok nyilatkozata erről az ügy­ről. E nyilatkozatból megállapítható, hogy az egész tejkérdés teljesen hely­telenül van beállítva és az, hogy a községesítés gondolata egyáltalában felvetődhetett, csak a probléma isme­retének teljes hiányát igazolja. Mind- ezideig még egyetlen metropolis taná­csának sem jutott eszébe, hogy a tej- ellátást monopolizálja, miután köztu­domású, hogy a tejüzlet éppen olyan élő és folyamatos, mint maga a tej és az is köztudomású, hogy ennek a gyorsan élő üzletnek az adminisztrá­ciója semmiféle hatósági bürokráciát nem tűrne el. Nem is beszélve arról, hogy talán mégsem tartozik a fővá­ros eminens feladatai közé a tejkeres­kedelem és a tejtermék-üzem teljes tönkretétele, melynek első és látható eredménye az lenne, hogy a főváros és az állam ismét szegényebb lenne néhány ezer dolgos és adófizető pol­gárral, akik pedig igen szép sum­mákkal gazdagították eddig is úgy a város pénztárát, mint az állam- kincstárt. — Az az idea, hogy a fővárosba érkező összes tejet felülvizsgálás vé­gett egy helyre kellene dirigálni, iga­zán nem nevezhető másnak, mint tiszta fantasztikumnak. Elképzelhető, hogy mi lenne a tej­ellátásból, ha előzőleg egy hosszadal­mas és nehézkes hatósági vizsgálat­nak vetnék alá a fővárosba érkező tejet, amely mondjuk éjjel egy óra­kor érkezik a fővárosba és reggel már három órakor szűrve, pasztörizálva és megfelelően lehűtve megérkezett az elárusíttó- vagy a fogyasztóhetyekre. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy az a kb. 400.000 liter tej, amely napon­ként érkezik a fővárosba, ha előzőleg hatósági, sőt rendőri vizitációnak lenne alávetve, nagy késedelemmel, megsavanyodott, vagy egyébként meg­romlott állapotban juthatna csak el a fogyasztóhoz. Alig hiszem, hogy sor kerülhessen a tejkereskedelem közsé- gesítésére, mert maga a tényleges helyzet lehetetlenné teszi azt, hogy a főváros ezt a kifejezetten kereskede­lemellenes gondolatát megvalósíthassa. Ciundel „iniMHHI TTT»V~*—™ éttermeiben a Szent Gellert Szálló­ban nagysikerű amerikai turnéjáról hazaérkezett iff. Berkes Béla m » z s i k á I Városligeti intim étter­me ismét megnyílt■ Ta­vaszi speciális ínyenc ia- lataival várja régi kedves vendégeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom