Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-01-27 / 939. szám

'? ■’ BUDAI NAPLÓ Budapest, 1929 január 27. \ Szent Gellert ] Gyógyfürdő j ♦ Viagybgyintézet és Napfürdő x I Külön férfi és női osztály, j I A legmodernebb berendezés. % X Szakképzett személyzet. | gére, a hegyvidéki lakosság' rossz, néha ellenséges modorára. Ezek után tért át a barlangok ismer­tetésére. Budapest környékén 42 barlangot kutatott ki, felmért és lefényképezett, Előadó propagan­dája nyomán indult meg a Buda környéki barlangok felásatása is, ami igen jelentős eredményekkel végződött. A Remetehegyi, a Kis- kevély-, a Legény- és Leány-, a Pilisszántói kőfülke, a Bajóti öregkő barlangja bizonyítékot szolgáltatott, hogy itt a jégkor­szakban ember élt. Megtalálták a kő- és csontszerszámait és az általa megölt nagy emlősök csont­jait, Hiéna, medve, orrszarvú, oroszlán, mammuth, rénszarvas stb. éltek együtt az emberrel. Az ősember csontjait Magyar- országon (a Balla-barlang gyer- mekcsont-leletén kívül) nem si­került megtalálni, úgy látszik, a halottakat vagy elégették, vagy vízbetemették, vagy fák tetejére helyezték a ragadozó madarak el­fogyasztására, Turisztikailag csak a pálvölgyi és a solymári Ördöglyuk jöhet­nek egyelőre tekintetbe, de ezek­nek a barlangoknak az állapota még mindig nem alkalmas arra, hogy kényes idegenek látogassák. A '’Pilishegyvidék világhírű bar­lang lelőhelyei minden bizonnyal az idegeneket is érdekelnék és fel is keresnék, ha odavezető és ki­épített utaink lennének. Itt a végső idő, hogy csele­kedjünk és megtörjük az arra illetékes, segíteni tudó hivatalos körök vétkes közönyét, Gazdagok ÖLTI LÁSZLÓ Kertépítő kei tészet' telepei : II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMRE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI SAPLÓ szerkesz­tősége ad vagyunk és mégis szegénységben I félünk. A lelkesen megtapsolt előadás után dr. Morvái) Győző elnök meleg- szavakkal köszönte meg az előadást, majd Pávai Vájná Ferenc főgeoló­gus fejtette ki érdekes és új teóriá­ját a barlangok képződéséről, ame­lyet élvezettel hallgatott a nagy­számú közönség. A kiválóan sikerült előadó estet társasvacsora követte, amelyen Mor- vay Győző éltette elsőnek az előadó Bekey Imre Gábort, aki válaszálban a szeretet legmelegebb társaságának, a Hollós Mátyás Társaságnak vi­rágzására emelte poharát, a Társa­ság figyelmébe ajánlva a Pilis-hegy­vidék szépségeit, ahová a Társaságot tavasszal szívesen kalauzolja. Yiraág Béla. háznagy a H. M. T. gyönyörű szaporodását, az értékes új tagokkal való bővülésének nagy jelentőségét méltatja. Pávai Vájná Ferenc, dr. Epierjessy István, Bekey Imre Gá­borral nagy magyar értékeket nyer­tünk s a velük folytatott eszmecserék túlnőnek a hétköznapi kereten. Az ő egészségükre üríti poharát. Kapcza Imre kedves humorral, íűszerejzett beszédben a turistaság kényesebb ol­dalait ismertette, majd Peterdy Sán­dor a nőkre mondott pohárköszöntőt finom tréfahalmozás közben. Pávai Vájná Ferenc nagy figye­lemmel hallgatott beszédben a külön skatulyázott szakemberek és a nagy nyilvánosság részére programot adó Hollós Mátyás Társaság tevékenysége között vont párhuzamot és rámuta­tott a mai gazdasági helyzetünkben hasznos irány követésére. Czölder Dezső a vendégek egészségére ürí­tette poharát, akiknek nevében Kan- kovszky Ervin és Kulcsár Richard mondott köszönetét. gallértiszfítása vezel Drbja 10 fi 1. Telefon Külön vidéki osztály Budán felejti a havat a főváros köztisztasági hivatala s csak Pesten igyekszik azt minél előbb eltakarí­tani, mert ott jobban szemet szúr. Budán — úgyis jó. Álljanak a hatal­mas hóhegyek, akadályozzák csak a közlekedést, legyen csak életveszélyes úgy a járművekre, mint a gyalog­lókra az eltakarítatlan hótömeg, amely a mostani második nagy hóeséssel még csak nagyobbodik — Budán igyis jó. Ezt a munkát a tavaszi ol­vadásra, bízzák itt, majd elvégzi az. Z v ERKÓ-cipők aranyéremmel kitüntetve I!., Corvin-tér 6. sz. Az Alpár-szobor pályázat ered­ményeként Teles Ede művét fogadta el a bírálóbizottság, míg Szentgyörgyi István és Markup Béla munkáját bronzba önteti az Építőmesterek Ipar- testiilete. A kegyeletet sértené, ha a régi vízivárosi és tabáni temető halottad kidobálnák. Ügy értesülünk, hogy a két temetőt nem ürítik ki, hanem parkokká alakítják át, mint ahogy az külföldön is ilyen régi temetőknél . szokásos. Andersen, a nagy dán mese­mondó is itt járt Budán 1840-ben törökországi útjából visszatérőben Orsovánál szállt hajóra s jött felfelé a Dunán, hogy „Buda regia”-t meg láthassa. A világjáró idegenek lelké­ben még mindig a Hunyadi Mátyás alatt csodálattal emlegetett kincses vá ros képe élt, pedig ezt részben elom- lasztotta a török és széthordta köveit a török kiűzése után betelepített gyü- levész népség. De közben a XIX. szá­zad első ' felében új lüktető élet kez­dődik, virágzásnak indul a kultúra, amit újra csodálattal szemlél az ide­gen. Andersen is mást várt, mint amit talált, amikor junius 8-án, pünkösd hétfőjén, a Medárd-napi vásárkor ér­kezett az ország szívébe. A Dunáról feléje táruló panoráma szinte meg- igézte, ahogy azt „Eines Dichters Bazar” címen 1843-ban megjelent munkájában Te is írja. Amint Budát, gyönyörű hegyvidékével meglátta, így kiáltott fel a szavak nagy mes­tere: mih7 szavakkal ki nem fejezhető kilátás! Ezzel fejezte ki hódolatát Buda előtt. Zeneestély volt e hó 22-én a Budai Klubban, ahol Pálffy Mária operaéne­kesnő kiforrott művészettel adta elő Faust „Ékszeráriá”-j át, Kerpely Jenő gordonkaművész pedig virtuozi­tással játszotta Csajkovszky, Ariesti és Popper szerzeményeit. A zongora­kíséretet a megszokott hozzáértéssel Cecelits Benő zongoraművész látta el. A közönség nagyon melegen ünne­pelte a művészeket. A fürdőügyi politika nem zár­hatja ki a szegényebb népréteget sem gondoskodása köréből, amire rájöttek a városházán is, mert tárgyalás alapjául fogad­ták el Joanovich Pál javaslatát, hogy a szegényebbek részére az Elektromos Művek kelenföldi telepe kondenz vizét használják fel strandfürdőnek. A 30 évi adómentességnek a budai hegyvidékre való .kiterjesztését kérte a „Budahegyvidéki Társaskör” a m. kir. pénzügyminisztériumtól. Kérel­mében reámutatott arra, hogy Buda­pest csak úgy tehető naggyá és gaz­daggá, ha fürdővárossá fejlődik. A város belsejében levő fürdők lehet­nek kiváló gyógyhatásúak, azonban ott a betegek nem találnak kellő üdü­lést. A Gellert-, aí Lukács- és Császár­fürdők környékét,!.a dunai hajók és a közeli gyárak füstje borítja és za­jossá teszi azt a nagy forgalom mel­lett az autó tülkölés és villamos csilin- gelés. A külföldiek üdülésére a svájci tájakban bővelkedő csendes és ózondús levegőjú Svábhegy—Zugliget és Hűvösvölgy lenne legalkalmasabb, miért is annak fejlesztése lenne kívá­natos, amit legjobban a 30 éves adó- mentességgel lehetne előmozdítani. Folyondár-utca lesz a neve a Szép- völgyi-út egyik mellékutcájának, a névtelen út a Vércse-utca nevet, míg a Németvölgyi 'árok mentén húzódó Sashegyi-útba torkoló tíz méter széles Buda földrajza Mi van alattunk? II. A budai hegyvidék és a völgyek kőzeteinek, különféle marga, agyag- és földrétegeinek érdekes képződésé­nek ismertetését folytatjuk az aláb­biakban: A nagykovácsi és pilisszentiváni édesvízi-mészkő tava az utána követ­kező geológiai időkben sósvízzé vál­tozott át. Az édesvízi mészkő felett fekvő rétegek kövületei ugyanis olya­nok, hogy azok csak elegyes, félig sós, félig édes vízben élhettek. Ta­lán a közelben már az édesvízi mészkő lerakodása idején tengerpart volt s a tó a partközeiben volt. Ilyen módon, amint a tengerpart szintje emelkedett, sós vize a pilisszentiváni tóba jutott. Esetleg a pilisszentiváni tó úgy alakult át, mint a mai belső­ázsiai lefolyástalan tavak, melyek a sótartalmat összegyűjtik és elraktá­rozzák. Ezeknél a sótartalom lassan és állandóan növekszik, míg a tengeri transgressziónál hirtelen változik át az édes víz sóssá. Néhai Hantken Miksa egyetemi tanárnak a nagyko­vácsi szénbánya feltárási munkálatai­ra vonatkozó vizsgálatai szerint ^ az édesvizi mészkőre először elegyes vízre valló agyag települ. Azután^ ismét édesvizi, majd többször ^ váltakozó édes és elegyes vizi lerakódások kö­vetkeznek. Végre győz a tenger s az egész főváros vidékét elönti a num- mulites-tenger. A nummulitesek a protozoáknak csoportjába tartozó leg­al sóbbrendű apró álladók. Többé-ke- vésbbé vataghéjú, számos kamrára osztott mészházakban éltek. Házacs­káik többnyire olyan alakúak, mint a lencse, sokszor nem is nagyobbak en­nél. A geológiai másodkor szárazulata időszaka után, amikor a tenger ismét elöntötte területünket, annak ^ fenekét ezeknek milliárdjai népesítettek be. A tengerfenék iszapjában elhalt num- mulitesházak kitűnően megkövesedtek később az iszappal együtt s az idő­sebb (geológiai) harmadkor kőzetei közül a legnevezetesebbek egyike a nummilites-mészkő. Az édesvizi mészkő a dachstein- mészkő után következő legidősebb kő­zet, mely Nagykovácsi és Pilisszent- iván községek körül található. A triász-tenger már régen eltakarodott, az iszapjából keletkezett dolomit és dachstein-mészkő napsugárra került, kikezdte mindjárt a denudáeió, úgy hogy a harmadkor elején már meg­tépázva, lekaparva állottak a dolomit és dachstein-mészkő rétegei: a kimál- lott dachstein-mészkő alól sok helyen kibújt már az idősebb dolomit. A szentiváni édesvizi mészkő ilyen mez­telen dolomit-mezőre rakódott le. Valószínűleg egy terjedelmes tó partja volt Pilisszentiván környéke abban az időben, amelyet a geológu­sok eocénnek neveznek, úgy a közepe táján. Ezt onnan tudjuk, mert a do­lomiton olyan mészkövet találunk, mely merőben elüt a dachstein-mész- kőtől. Nem is tengerben keletkezett, mrt olyan kagylók és csigafajok van­nak benne megkövesülve, melyek csak édesvízben tudnak élni. A szentiváni édesvizi mészkő többször váltakozik szenes palával, vagy tiszta szénréteg­gel. A szenet bányásszák is, 1880 óta több, mint 2 millió métermázsát fej­tettek ki csak a nagykovácsi bányá­ban. A szénrétegekkel váltakozó édes­vizi mészkövet főként széntelepekre való kutatás révén ismertük meg, mert csak kevés helyen jutnak felszínre. Barton tenger nevet viseli az a gyorsan gyarapodó új tenger, mely elöntötte a budai hegyeket, valószínű­leg az angliai Barton-Cliff elnevezés után, ahol hasonló lerakodásokat fe­deztek fel. Ez a Barton-tenger már igen változatos térszínt talált maga előtt. Az összetöredezett dolomit- és dachstein-mészkő, a hajdani algás, korallzátonyos felső-triász tenger le­rakódásai most lekopott, lemosott sziklás hegység lehetett, melynek ol­dalait sziklatörmelék borította. A Barton-tenger meszes és márgás le­rakódásai beborították az elegyes- vizi lerakódásokat, valamint a szik­lás, törmelékes, kavicsos szárazföldet. A Barton-tenger lerakodásait azért mindenütt megtaláljuk a mészkő és márga alakjában, melyeket az idő­sebb képződményektől többnyire ka­vics, konglomerátum-réteg választ el. A Barton-tenger elég sok ideig tar­tott, mert lerakodásai legalább 100 méter vastagságot érnek el. A Kis- Svábhegy északi kőbányájában a Barton-tenger történetének érdekes fejezető tárul elénk. A Barton-ten- gerből szürkés mészkő rakódott le először. Azután a foraminiferás mész­kő következett, majd egy márgapad, e fölé pedig szürkés orbitoidás-mészkő rakódott. A Svábhegy már akkor is kiemelkedhetett környezetéből, mert a szürkés orbitoidás-mészkő fölé dolo­mit-konglomerátum terült. A konglo­merátumon ismét egy márgapadot ta­lálunk, azon pedig vulkáni hamut, tu­fát. A kissvábhegyi kőbánya kőzetei­ben a Bartou-tenger állatvilágának maradványai megkövesülve fennma­radták. A nummuliteseken kívül tüs­késbőrűek, osztrigák és más tengeri kagylók, csigák, kafelopodák, a mai polypok rokonai, azonkívül többféle rák kövületei fordulnak itt elő, de találtak cánafogakat is. A (Barton- tenger lerakodásait ezenkívül is sok helyen megtaláljuk s benne a ha­sonló kövületeket. Az óbudai Szép­völgy kőbányáiban vannak cápa­fogak is. A Barton-tenger las- sankint változást szenved. Az előbb még'csak elvétve fellépő márgapadok után most már majdnem kizárólagossá lesznek a márgák. A geológusok eze­ket, a Barton-tenger ifjabb idejéből való lerakodásokat felső-orbitoidás rétegeknek nevezik, szemben az előbb leírt alsó-orbitoidás rétegekkel. Az orbitoidák a már említett nummuli- nidák egyik neme. Bryozoás-rétegek- nek is nevezik őket, mert temérdek bennük a mohállat (Bryozoa). út a „Németvölgyi árok” nevet kapta. A fürdőváros elengedhetetlen kel­léke Buda általános parkozása. A fő­város végre komolyabban fogja fel kötelességét e téren s már tavasszal megkezdi a Gellérthegy fásítását két­százezer pengő költséggel a Gellért- fürdő oldalán. De tervbe vette a fő­város a költségvetés keretén belül a Városmajor, a Svábhegy, a Drasche- féle telek, a Marczibányi-tér és a Hungária-gyógyforrás előtti terület nagyobbszabású parkírozását is. Csak a Margit-rakparthoz és Óbudához nem mer hozzányúlni. Az óbudai új piac hatalmas, rendezetlen sivatagban áll. Csak nem akarja ezt csúfságul a város így hagyni? Csekély költséggel üde növényzetet kell ideplántálni, amíg ezt a parlagon heverő hat hol­dat jobb célokra nem használják fel. De akkor is ki kell hasítani egy részt emlékkert céljára, ahová az egykori kath. temetőre való emlékezéssel ked­ves ^kis kápolnát vagy más művészi emléket kell emelni. Ezt már a ke­gyelet is így kívánja. A tél hidege nem bántja már majd a krisztinavárosi katholikuso- kat, mert az egyházközség mindenre figyelmes elnöksége a főváros taná­csát megkérte, hogy a templomot fűtse. A padló-fűtőberendezés har­minchat ezer pengőbe kerül, amelyet a főváros, mint kegyúr fedez. A világforgalom útjai címen ér­dekes, vetített képekkel kísért elő­adás volt jan. 13-án a II. kér. Iparos­körben, amelynek előadója Hollósi- Somogyi József egyetemi szakelőadó volt, akit lelkesen megéljeneztek az előadás után. Gyász. Özv. Győrffy B. Károlyné sz. Dobronyi Lujza e hó 21-én, éle­tének 78-ik 'évében, rövid szenvedés után elhúnyt és 23-án délután te­mették a farkasréti temetőben és he­lyezték örök nyugalomra. Elhunytát gyászolja leánya, jSzakál Lukácsné, kiterjedt rokonsága és tisztelői. Blaha Lujza élete elevenedett ' meg Pintér Imre és Parlaghy Kor- { nélia előadása révén dalban és zené- ; ben a II. kér. Keresztény és Nemzeti I Liga rendezésében, a Ferenc József j intézet dísztermében január 13-án. 1 Nagy hatású volt Vajda Károly fő- j gimn. igazgató lelkes beszéde a meg­szállt területi magyarság Mária-Zelli ünnepségéről. A kitünően sikerült . kulturdélutánon a budai társadalom ; színe-java megjelent. Bánk bán áldozata: Gertrud, II. j Endre neje Pilisszentkereszten, a j Buda környéki Pilis hegyvidék egyik legkedvesebb helyén van eltemetve, ! ahogy azt Bekey Imre Gábor a Hol- , lós Mátyás . Társaságiban tartott elő­adásán megemlítette. Itt hajdan ha­talmas klastrom állt s temploma ha­sonló stílusú volt, mint a világhíres zsámbéki. Itt királysírok voltak. A zárdát s templomot felégették a tö­rökök, de emlékét még ma is őrzi a „zárdakert” elnevezés, bár zárdának híre-hamva sincs. Sajnos, az itteni romok kiásására, nem gondol senki Rudas-fürdő A budai forráscsoport lejf- r á iioaktívabb hőforrása A 'örök hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszécsarnok Különben Pilisszentkereszt és Pilis­marót között a két bükkfa nyergen ót, vonult a rómaiak híres stratégiai útja. Ezen vonultak fel a tatárok Esztergom ellen és a török is. Ma járhatatlan vízmosás, pedig ez lenne a. környék legközelebbi útja a város felé. Művészi levelez őlap ok készítését kérte a Zugligetről és a Hűvösvölgy­iül a Budahegyvidéki Társaskör és felhívta a székesfővárosi Idegenfor­galmi Hivatal figyelmét arra, hogy a budai hegyvidék sváici részletekben bővelkedik, szépségeiről eddigelé csak kezdetleges kivitelű képeslevelező­lapok vannak forgalomban, holott a gyönyörű budai hegyvidékről készült művészi kivitelű levelezőlapok számos külföldit vonzanának Budapestre. ZVERKÓ CIPŐK JÓK és olcsók Az új vámépületek céljára, ame­lyek a vámhatár kitolása miatt vál­tak szükségessé, — a főváros meg­vette a Budaörsi-úton (Spanyol­réten) levő Csulics-féle telket és a fehérvári, kondorosi-utak találko­zásánál levő Gamauf-féle ötezer négyszögölön felüli telket. Űrt* tnrtwigu •-S o p r o n-G y A rl* VE ICY meri ez « legjobb és I I y legmegbízhatóbb 4» iroda ; Sopron-, Oyőr- éa Vasmegyei 1 rtgaxdnnágl Bt L, Pehérvíri-ut27 Tel. J. 12B-41 A tél nyomorultjai részére a fő­város újabb melegedő szobákat létesí­tett a Váli-uti és Retek-utcai elemi iskolákban, ahol reggel nyolc órától este hét óráig tartózkodhatnak a haj­léktalanok és munkanélküliek. A me- lesedő szobákban naponta kétszer, dél­előtt tíz órakor és délután négy óra­kor a jelentkezőknek meleg levest és tíz deka kenyeret adnak ingyen. .ÉNZKÖLCSÖNT f ingatlanokra előnyös leltételek melleit gyorsan ío yósíttatunk, INGATLANOK vitelét szolidan és eredményesen elintézi GELLÉtíT, Tere» krt 46. /4 Blahos Rudolf Fényképész _ —: műterme = II .. FŐ -utca 18 sz. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉMZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, V., 4. Sürgönyeim: „FÖTAKAKÉK" Alapítási ér: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. ker„ Horthy Miklós-út 1. V. kér., Nádor-utca 23 I. kér., Krisztina-körút 133 II. kér., Fő-utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. VI. kér., Andrássy-út 2. VII. kér., Erzsébet-körút 58. VIII. kér., Rákóczi-út 11. IX. kér., Vámház-kosát 1. VIDÉKI FIÓKOK: Debrecen, Szent Anna-utca 13. | Nyíregyháza, Bethlen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS ÉÖLYÖSZÁl^^A. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSÍTÁSA - TŐZSDEI MEGBÍZ^ SOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖFE™LÉSEKjCS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA.—VÁLTÓK LESZÁMÍTOLÁSA. FLŐL ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖL GYOMORBETEGEKNEK yengélkedöknec egészségeknek, felnőtteknek és -yermeke nek egyarán kellemes izü ’áolaló és könnyen emészthető tápszer a iUDAPESTI GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSÜLT jriginale Wasserzwieback), mindennap fris- es szakszerűen készített valódi grahamkenyér. CUKORBETEGEKNEK finden nap frissen sült és szakszerűm k.*sűted 30°/0 AUenronat-kenvér és llepronat-kétszTsiilt s >c rumnál készítve. AUenronat-lisz (Glutenmehl) < 'pható tiPlIllAUVI nél A ezüst koszorús sütftmester, MEUiVIAIMM Öfci-M tápscercikkek üzemében BUDAPEST, II-, M ARGlT-KÖiUJT 16. ELEFON: AUT. 512-26. 'öbbszörösen kitüntetve: 1926. évi budapesti „Embervédelmi« kiállításon iszoklevél és ezüstéremmel, 1926. évi kezm liparos tárlaton aranyéremmel és az Országos Iparegyesület díszoklevelével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom