Budai Napló, 1929 (26. évfolyam, 936-978. szám)

1929-12-12 / 977. szám

BUD A I NAP L0 Budapest, 1929 december 12. SZENT OESUaERT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintéiet és napfürdő —— B---­Kü lön íérli és női osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet nem tudja megadni a társadalmi „Hin- terland”-ot. Ez a fő bökkenő! A fürdőhely nem olyan, mint az óceánjáró hajó, amely egy exclusiv társaság részére magából, magának él két-négy vagy nyolc hétig, adva a hajónak a normális élettől eltérő- bi­zarr életízét. A fürdőző, pláne a gvógyfürdőző az ő rendes polgári éle­tét akarja, a házi gondjainak kikap­csolása és betegségének kezelése, ápo­lása mellett folytatni. Tudjuk, hogy milyen szövevényes a rendes polgári ■ólet kielégítése. A kombinációk mi­csoda tömegét állítják be a legkülön­bözőbb országokból gyógyfürdőn vagy üdülőhelyen összekerülő életek. Ezeknek kiszolgálásához a nagy vá­ros minden rétege, foglalkozása és mestersége kell: a filharmonikus or- ckestertől le a kocsmai eiteráig, az Operától a Feld-színkázig, az orvos- professzortól a kuruzslóig, a hátas­lótól a tolókocsiig, a Ritztől a kis Piszkosig, a luxusautótól a taxiig, Gerbaudtől a nápolyi szeletig; a Hungária-szállótól a Mezítlábasig, hozzáadva még a pincért, a szoba­lányt, a háziszolgát és a többieket, be- levéve a por nélkül dolgozó utcasep­rőt is. Ne áltassuk magunkat, hogy Ma­gyarország fürdőország; ahhoz nincs meg a külső technikai felkészültsége a vidéknek sehol; nem is szólva a má­sik két kívánalomról. És ne álmodjunk „üdiilőhelyüzem”- ről még játékkaszinó segélyével sem, a Balaton mentén, mert ott híjával vagyunk a legelemibb külső technikai felkészültségnek; és ott, ha a termé­szeti Hinterland bekapcsolható volna is, hol van még a bekapcsolásra al­kalmas háttér? Mikor lehet a balatoni legényből hajlóderelcú pincér, vagy gépérzékű soff őr? Mikor lesz a baltoni lány­ból pincérnő vagy varrónő, és az öre­gekből mikor válik zölségtermelő bol­gár, gyümölcsöt dédelgető tiroli vagy tejet manipuláló hollandi fajta? Ez nem egy-kettő-három, mint ahogy a 'színpadon a taxisoff őrből gróf, elnökigazgató és közgazdász lesz egy óra alatt. Európai értelemben vett gyógyfür­dőnk csak Budapesten lehet. Itt meg van a gyógyvizek káprá­zatos tömege, meg van a külső techni­kai felkészültsége és egyelőre még meg van az egy egészbe kapcsolható természeti „Hinterland”-j a. és meg van a nagy világfürdő üzembe készen átömleszthető komplikált, vidám, jó­lelkű és szellemes polgári életének jó vére. És meg van a fürdőüzem szolgála­tára szorító kényszer is. Budapestnek kenyér kell. És pe­dig új kenyér! Dr. R. L. A Svábhegy fejlődése érdekében a Svábhegyi Egyesület elnöke dr. Bódy Tivadar ny. polgármester,, a felsőház tagja nyílt szemmel nézi mindazokat a hiányokat,, amelyek ma a Svábhe­gyen lakók életét nehezítik. Ilyen pél­dául a Diana-út gyalogjárója, mely a Ivakuk-úttól az Istenhegyi-útig a gyalogközlekedésre teljesen alkalmat­lan sártenger. Ennek mielőbbi kiköve­zését kéri a Svábhegyi Egyesület. Ugyancsak a Diana-úton a Svábhegyi Nagyszállótól a Ivöltő-utcáig nincsen gyalogút, alig száz méter a távolság és ennek járdával való sürgős ellátá­sát kérik. Tűzvédelmi szempontból fontos volna, hogy most, amikor elké­szült a svábhegyi tűzoltólaktanya, szaporítanák és kellő tűzcsapokkal látnák el a Svábhegy lakott részeit, körülbelül 100—100 méter távolságra egymástól. Most az a helyzet, hogy néhol félkilométcrnyire van a vízcsap s így a tűzoltóságnak rendkívül meg­nehezítheti esetleg a munkáját. Kéri továbbá, hogy az Istenhegyi-út kiszé­lesített szakaszán kialakult szigetek közül az Orbánhegyi-út és Matyók- uteai szigetet kertészetileg díszítsék és a kipusztult útszegélyző fákat pó­tolják. A közönség könnyebb tájékoz­tatása kedvéért azt is kéri a Sváb­hegyi Egyesület, hogy a Svábhegyen elkészült kertészeti, tűzoltósági és köz­tisztasági épületeket feliratokkal és a főváros címerével lássák el. Karácsonyfája alá gyűjti az adományokat 110 árva magyar Hú számára a Klotild Szereteti') áz és nagynevű elnöke, dr. Ripka Ferenc most küldötte széjjel azo­kat a leveleket, amelyekben Buda polgárságát fölhívja, szívhez szóló ! szavakkal fölkéri, hogy Buda leg­nagyobb árvaháza számára küldje el mindenki a maga adományát. 110 árva magyar fiú emlegeti i majd áldva jótevőjét. Sikerült hangversenyt rendezett dec. 1-én a gázművek Dal- és Ön­képzőköre a gázgyár színháztermében. Az énekkart Zöld Károly, az országos nevű karnagy és a zenekart a nagy­tehetségű Müller Antal karnagy ve­zényelte. LÁTCSŐ Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. A „Fcnóka“ háziipari kiállítása. Nein lehet eléggé méltányolni a „Fonóka“ lelkes gárdájának munká­ját, mely önzetlenül, a legtisztább altruista alapon dolgozik azon, hogy a magáncsaládoknál termelt áruk a közönség körében megfelelő vevőkre j találjanak. Most legutóbb a krisz- { tinatéri iskolában, a „Táborral” | együttesen rendezett karácsonyi vá- | sáron sok volt a kedves, Ízléses és | mindeüekfelett magyaros stílusú kézi- ' munka. A rendezés körül Szigeti Já- nosnó, Vasch Gézáné, dr. Berzsenyi Károlyné, Kemény Mária, Kelemen Konstaneia és Kelemen Edit szerez­tek igaz érdemeket. Vasárnap, a ren­dezőség tea-délutánnal tette még kedvesebbé a kiállítást, melyen nagy tetszés mellett dr. Arányi Béláné énekelt dalokat, saját harmonium kísérete mellett, majd Andor Endre író, a Hollós Mátyás Társaság titká­rának ez alkalomra írt „Székely szőt­tesek” c. költeményét szavalta el Doroghy Miklós. Az ügyes előadót és a szerzőt, akinek szép költeményét most közöljük,, a közönség’ lelkesen megtapsolta. öúiyos baleset érte Barsi Lászlót,, a BBTE világhírű futóját, aki torna­termi tréning közben szárkapoescsont törést szenvedett. Teljes felépülése előreláthatólag ' 6—8 hetet vesz igénybe. Az árvák és szegények javára ren­dezte pompásan sikerült, művészest- jét december hó 7-én a III. kerületi Református Nőegylet, amelynek el­nöknője almási Balogh Lórándné ked­ves hívó szavára nemcsak előkelő kö­zönség gyűlt össze, hanem kiváló mű­sort is adtak az illusztris közreműkö­dők. A műsort ifj. Balogh Elemér szavalata nyitotta meg,, akit Héjjas Évi dalénekesnő előadása követett, zongorán kísérte Dalmáth Lenke. A pompáshangú Bullten Ella énekmű­vésznő brill iáns énekszámait almási Balogh Pál kísérte zongorán. Majd Viraág Ilus orkesztikai művésznő ra­gadta cl szavalatával és nagy mozdu­latművészetével a hallgatóságot. Utá­na nagy tetszést aratott S-zilassy Győző operaénekes két dallal, akinek pompás hangja betöltötte a nagy ter­met és általános lelkes tapsot váltott ki. Énekét zongorán K.inszky Róbert kísérte. Kiváló hatásokat váltott ki Gyöngyösii Judith gordon kaművésznő játéka, akit szintén Balogh Pál kísért, nagy sikert aratva utóbbi bravúros zongorajátékával. Ezután S. Schack Manila melodikus dalait énekelte Mór Julianna, az Operaház tagja, akit Pető Imre karnagy kísért zongorán. És nagy sikert aratott S oly moss Bea írónő néhány hangulatos költeményé­vel. A szép estét befejezte Molnár Imre zeneakadémiai tanár éneke, aki régi magyar dalokat adott elő. ÚRI SZABD, kiváló szabász: GLASZ Péter, I., Maros-utca 11. Iskolatársnők találkozása. A Bu­da-Várbeli polgári leányiskola 1888— 89. évben végzett növendékei ez év december hó 13-án, pénteken este 5 órakor, Budapest, I., Krisztina-tér 3. sz. alatt, az Auguszt-féle 'cukrászdá­ban találkoznak. Akik nem jöhetnek el, küldjék el pontos címüket dr. Ba- ranskl Gyuláné szül. Adamofsky Ka­talin, I., Naphegy-utca 21. sz. címére. PHILADELPHIA kávéházban PÁSZTOR GYULA szalonzenekara muzsikál. ML DUNÁNIiÜIiI PáLTilüOVAB Valamikor sűrűn deputációztak öreg budai küldöttségek mindenféle fórumokon, helytartótanácsnál, „Süd- bahn” igazgatóságánál és egyebütt, hogy a Délivasút végállomását Bu­dán, a Krisztinavárosban építsék föl. Meg is fúrták a Gellérthegyet és csúnya nagy árkot ástak a vasútvo­nal számára egészen a „tábornoki rétig” — Generalwiesen — a mai Vérmezőig. A Délivasútnak akkori­ban nagyon kevés gondot okozott Budapest és nem igen törődött a belső pályaudvar fejlesztésével. Az igazgatósága Pesten volt a Tüköri- palotában, az üzemvezetőség pedig a Mészáros-utca végén. Osztrák vállal­kozás volt;, amely Magyarországot szintén gyarmatszerűen kezelte. Azóta természetesen nagyot változott a vi­lág és ma a magyar Délivasút már nem is Délivasút , hanem Duna— Száva—Adria Vasút, amelynek hiva­tása van a magyar nemzet gazdasági életében és Budapest fejlesztésében. Megírtuk már egy alkalommal, hogy itt két irányzat- vitatkozik. Az egyik szerint a belső budai végállomást telje­sen meg kell szüntetni és a végállomást áthelyezni a Kelen­földre. A másik szerint a végállomást itt fenn kell tar­tani és kiépíteni, modern nagyvárosi pályaudvarrá. Buda fejlődése, ahogy a példa is mutatja, éppen a Délivasút vonalán túl, ■— rohamosan megindult. Egész új utcasorok, egészen új városnegyed épült fel a Svábhegy, Mártonhegy és az Orbánhegy tövében és terjed föl a Németvölgyi-út mentén a temetőig és az Orbánhégyi- és Mártonhegyi-út közötti medencében a svábhegyi villa­város felé. Egy vékony szál, a far­kasréti villamos köti a fővároshoz, mert útját állja a Délivasút útteste, mint valami mély sáncárok. Ha a két egymással szemközt álló véleményt alaposan megvizsgáljuk, rájövünk, hogy tulajdonképpen a kelenföldi megoldás a célszerűbb, de az is csak úgy, hogy a kelenföldi pályaudvart leg­alább egy kilométerrel viszik odább, délfelé, Budapest hatá­rára. Viszont, ha itt akarják a végállo­mást fenntartani, akkor a mélyen fekvő pályatestet több helyen át kell hidalni és modern pályaudvart építeni a mos­tani helyén a fából tákolt kocsiszín helyett. A nagyvárosi pályaudvarok körül eleven élet folyik, környékük roppant gyorsan beépül, tehát szol­gálják a város fejlesztését. A Keleti pályaudvar közvetlen környezetében 6—8 szálloda van, ahova fuvar nél­kül jut el az utazó- közönség. A Déli­vasút érkezési oldalától még a közeli Bellevue-szálloda is távol esik. Döntő tényező a városfejlesztés tekintetében a pályaudvar forgalma, amely, sajnos, a Délivisútnál évszak­hoz kötött és átmeneti. Utaskontin­gensét a Balaton szolgáltatja. Más­különben alig van jelentősége, mert a dunántúli forgalmat a MÁV több vonala is igyekszik lebonyolítani. A megoldás kérdése tehát ott rejlik, hogy ez a forgalom növelhető-e? Kétségtelen, hogy a Központi pálya­udvar már csak nehezen bírja a for­galmat, túlterhelt s így kézenfekvő megoldás: — a dunántúli forgalmat a Déli- vasút végállomásához irányítani, ami ennek a pályaudvarnak a for­galmát erősen megnövelné és teher­mentesítené a Központiét. Ez az in­tézkedés föltétlenül előnyösen befolyásolná Budá­nak fürdővárossá történő kifej­lődését. Maga után vonná, a Déli vasút belső állomása környékének még rohamo­sabb fejlődését és ezzel a Krisztina- körút ma holtponton álló részének — a Karácsonyi-utcától a Kékgolyó- utcáig — monumentális kiépítését, amit ugyan erősen zavar majd az ott dísztelenkedő fedett vásártér, amely egyáltalában nem való a körútra. Csak budai körúton lehetséges. Elősegítené e vasút forgalmának helyi lebonyolítását az a régi budai kérelem is, hogy a BSzKRT építse ki azt az arasznyi sínpárt az Alko­tás-utca sarkától a Kékgolyó-utcáig és létesítsen olyan járatot, amely kapcsolná a Központi pályaudvart a Nyugatival és a Délivasúttal. Szóval járassa a 46-ost a Keletitől a Déli- vasútig. Ez a kérdés a legközelebbi válasz­tásokon az I. kerületben döntő erejű lesz, mert nagy Hinterland.] a van. Homonnay Tivadar dr. országgyű­lési képviselő lapja, a .nagy gonddal szerkesztett „Közlekedési Tudósító” most foglalkozik „Budapest negyedik fővasúti pályaudvara” címen a vasúti forgalom előnyösebb lebonyo­lításának kérdésével. Kimutatja, hogy Buda fejlődésével kapcsolatosan Bu­dapestnek súlypontja közeledik a Dunához s így a negyedik pályaudvart a mai közraktárak helyén, a pesti Vámház mögött véli legcél­szerűbben fölépíthetőnek. Mi viszont azt tudjuk, hogy terü­letileg a súlypont már a Dunába esik, — a közraktárakat pedig azért igyek­szik eltávolítani mai helyükről a székesfőváros, hogy a Dunapart felszabaduljon és a Belváros ott nyerjen terjeszke­dési lehetőséget. A székesfőváros tehát bizonyára el­lenezné az új, a negyedik pályaud­varnak oda való telepítését, de elle­nezné azért is, mert ez-, a pályaud­vart az új kikötő mellett kell föl­építeni, a vasúti összekötő hídon túl. Ha — pedig a távolságokat mérjük, akkor a Belváros szivétől távolabb esik a Keleti pályaudvar, mint a Délivasút és a Dunántúlról befutó vonatok, — eltekintve a bécsi fővonaltól — rö- vielebb idő alatt futnak be a mai délivasúti végállomásra, mint nagy kerülővel a Keletire. A negyedik pályadvar helyett te­hát célszerű volna a Dé ivasút nagy­arányú átépítése, aminek Budára vo­natkozó előnyei feletn vitatkozni nem 1 lehet. (F. B.) RUDAS FÜRDŐ A BUDAI FORRÁSCSOPORT LEG- IÍÁDIOAKTIVABB H Ő F O R R Á S A A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényel­mes gőzfürdő •— Kádfürdő FEDETT TÉLI USZÓCSfiRNOK Francia-magyar eiemi iskola II. KERÜLET, BIMBÓ UCCA 9. sz. Igazgató: DB. SYPOSS KATALIN. Rendes tanulóknak államérvényes bizo­nyítványok. Bármely iskola 6—13 éves tanulói és leánykái részére francia játékdélutánok. Kezdőknek és hala­dóknak két-kétórás teajourök, francia társalgás keretében. Kérjen kimerítő prospectust. TELEFON! R. 526—22 CÍMFESTŐ Első' budai, legrégibb címtáblaíestészet VÄLi G. ésTsa, 81, Sskola-u. fö SU TOR ASZTALOSTÓL = háló 300-tól, ebédlő 440-től, uri- szoba 450-tő!, saját készítményt! kárpitosbútorok. Részletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat­mentesség. MÜLLER LAJOS „Margit", fióküzlet: II., Margit-körut 54 Tel.: Aut. 558—81. Főüzlet: VII., Dohány-utca 31. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég Cummiharisnyáik, fűzök, gyógyhaskölők, lő5 egészségiigyi cikkek legolcsóbb bevásárlási forrása Hungária Kőíszergyár R.-T. fiókja Buda, !., Krisztina-tér 3. sz. g^*gp,Bg Mfa közveüera be­sä« hozatal, a termelő eredeti csomagolása. Nagyban és kicsinyben BOZÖ gyógytár, L, Alkotás ucca 34. sz. ÜÄlflhfff? Minden szakmabeli ügyben lUályilíii 5 forduljon a régt jóhírű céghez SSPÄLYÄ íl. FO-U. ES PALFFY-TER SAROK A LEBONTOTT GANZ-MŰHELY TELKÉN OKTATÁS, MELEGEDŐ, BUFFET HETENKíNT TÖBBSZÖR ZENE ídényfegv P. Napijegy 1 P. Ed. EUTOS SÁ^SDOÜ i, Logcdi-u. S3 Bérei Kürtőn Tál.: 530-33 Bérantr?."“ QQ lakodalmakra, v&ij 03; temetésekre, vidéki túrákra rendelhető VS fi }< 55 W f 1? minden időben. Hl, Főtér 1. Q. U i V U I U Dé j karácsony, szilveszter, újévre Í lepje meg kedveseit a legszebb és legpraktikusabb ajándékkal ÜBEfL Kamenlcsky SVSsklós i „CSARNOK“ illatszertárából | !!., MARKOVICH IVAfcl-UTCA 2. | WINKLER fi II, FŐ-UTCA 8 „3 '«ír ÉTTERME j i SZILVESZTERKOR, ÚJÉVKOR jj j p társaságoknak gi jj nagyszerű! f § ; j K Ü L Ö N T E U M E K | BUBÁN ELŐSZÖR LSVASÚT KÁVÉHÁZBAN Lj Allkotás iseca a3-as autóbusz végállomásánál November 1-íő'f Elismert jó konyha. Menü-rendszer. Oicsó árak. CSIRSZKA KÜLÖNTEREM esküvők, társaságok és egyesületek száma:a TELEFON: A. 512-95 KOMRAD ÉTTERMI Eí a Csészéi fürdőben JJ;, Zsigmand-u. 31 Telefon : A. 537-87 FRISS WBRAGO&! SZOLID ÁRAK! LOHR IRMA utóda NAGY IMRE LÁSZLÓ II, Fő-lltca 1 udvari szállító avasz CUKRÁSZ SZALON BELSÖTERME ELŐKELŐ, INTIM, CSALÁDIAS HELY ELISMERTEN JÓ KÁVÉ ÉS SÜTEMÉNY !, KRISZTI MA-KORÚT 75. T.: A. 502-34 Remek felvételek | műtermen kívül is 8 FÉNYIÍE , Fő-uSca 18. sz. BÚBOS Rudolf SiíígylrtMiraes és Mräadäs megbízható, régi üzlet FLIEGER, HL Fő-uSca MÉZÉTl MAGYAR MAGTENYÉSZTÉSI RT. BUDAPEST—MONOR KÖZPONTJA: BUDAPEST IV., SZÉP-UTCA 1 MONORI MAGKERESKEDÉSE BUDAPEST IV., KOSSUTH LAJOS UTCA 3. SÜRGÖNYCÍM : GRANARIUM Te’eíón : Automata 868>80, 868-68, 868-69 ŐSZI ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENT ! GAZDÁKNAK KÜLÖN NAGYBANI ÁRAJÁNLAT "BUDAPESTS“ " 1 ““ GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSULT és 6RAMAMKENYÉR tápszercikk gyártmányok, amelyek gyomorbetegeknek, gyen­gélkedőknek és gyermekeknek is egyaránt ízletes, tápláló és könnyen emészthető tápszerek, eredeti gyógyforrásvízzel készülnek. — Tejbe, kávéba, teába mártva, vajjal megkenve, vagy húsételekhez elsőrendű, ízletes és omlós. — Neves orvosok ajánlják. Felesleges Pénz­kidobás tehát, a karlsbadi drága cseh kétszersiiltet fogyasztani, amikor ez 40%-kal olcsóbb^ Gyártja : NEUMANN BÉLA ezüstkoszorús sütömesíer tápszerüzeme Budapest, II , Margit körút 16 — Telefen: A. 512-26 Az 1926. évi nemzetközi embervédelmi kiállításon Budapesten, aranyéremmel, az 1925. évi kézmű­ipari tárlaton aranyéremmel; a magyar országos iparegyesület díszoklevelével es ezüst érmévei FIÓKLERAKATOK FINOM SÜTŐ és CUKRÁSZOKNÁL; Noszlopi Tivadar, IV., Sz(v-u. 13, Noszlepl Dezső, Vili., Nép- Minden jobb csemege- és élei- szlnház-u. 51, Berger Jenő, Vili., Práter-u. 21, Berger Ig áo, miszerüzletben is beszerezhető VII., Király-u. 25, Ziffer és Fuchs, VII., Csengery-utca 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom