Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-10-24 / 926. szám
Budai Napló melléklete a 926. számhoz I fluto-körjáratop idegenekkel Budapesten Közli: Egan Ede ny. min. tan., a zürichi műegyetem okleveles gépészmérnöke Fővárosunk minden téren közeledik vagy már elérte, sőt egyes dolgokban vagy intézményeiben, — például a kitűnő és mintaszerűen berendezett és működő derék fővárosi tűzoltóságunkban, — már túl is haladta a Nyugat-Eu- rőpa nagy és gazdag fővárosainak hasonló berendezéseit. Ezen nagyvárosi létesítésekhez tartoznak az egyes fővárosokban ma már jóformán mindenhol berendezett autó-kör járatok is, amelyek az idegenek kényelmére, az idegen-forgalmat szolgálják és az jegyes nagyvárosokba a csak néhány napra érkező idegeneket igen kedvesl, felette praktikus, kellemesen oktató és — a mi szintén igen fontos körülményt képez — aránylag olcsói áron jó és tanulságos szórakoztatáshoz juttatják. Budapesten a magyar „Ibusz“ vállalat (Idegenforgalmi,, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság) által fenntartott autó-kör járatok szolgálják az előzőkben röviden jelzett célokat. A külföldi városok legtöbbjében a világhírű és közismert londoni Cook-vállalat rendezte be és tartja fenn a helyi kö/járatokat. Véleményem szerint nagyon helyes, hogy ezen berendezést itt a magyar fővárosban egy magyar vállalat létesítette, amely teljes garanciát nyújt arra, hogy a szóban forgó autó-kör járatok fővárosunkhoz méltóan, elsőrangúan rendezte be. Fontosnak tartom azonban azt, hogy idegenforgalmunk folytonos fokozására az „az Ibusz“ a világot uraló Cook nemzetközi utazási vállalattal szoros kapcsolatot tartson fenn. Az autó-kör járatok terén Budapesten,, — amit ma kevesen tudnak, az úttörő a ,,Svábhegyi Egyesület“ volt, amely egyesület már 18 év előtt, a fővárostól a jogot megszerezve, dr Baumgarten Izidor, — az időközben korán elhunyt kiváló és köz- tiszteletben álló királyi koronafőügyész — egyesületi elnöksége alatt, javaslatomra és berendezési terveim alapján, lévén akkor az egyesület (fizetés nélküli) igazgatója, létesítette a „Svábhegy- Jánoshegyi“ első budapesti autóbusz közlekedést, amely autóüzem keretében az autó-kör járatokat — Svábhegy-Vasútállomástól kiindulólag — szintén tervezésbe vettük és próbajáratokat is tartottunk; állandósításukra azonban sajnos nem kerülhetett a dolog, mivel az időközben kitört világháború és az összes e célokra szolgált autókat a katonai hatóságok háborús célokra jigénybe- vették. Ismerve továbbá saját tapasztalataim alapján Berlin, London, Párizs, Edinburg, Nizza, Monte- Carló stb. városok idegenforgalmi autó járatait és megemlítve, hogy mint idős közlekedésügyi szakember kedvet kaptam és célirányosnak tartottam, hogy a mai budapesti autó-kör járatokat személyesen kitapasztaljam és tanulmányozásom tárgyává tegyem; aminek megtörténtével pedig a nagy nyilvánosság előtt, egy hírlapi cikkben tapasztalataimról beszámolva, az e téren a netán még szükséges pótlásokra az érdekeltségek figyelmét jóindulatúlag felhívjam. Ezen célokra a Szent-István előtti napok egyikét véltem a legalkalmasabbaknak, amidőn nagyobb idegenforgalomra lehetett számítani; miért is nemzeti ünnepnapunk előtti pénteken a reggeli órákban az „Ibusz“ Vigadó- téri központi irodája ellőtt megjelentem, a honnan igen célirányosan megválasztott helyről indulnak a nevezett vállalat a kilenc-/éle útirányú, délelőtt és délutánonként megtartott, autó-kör- járatai; ezen autó-járatokról bárki, tehát budapesti őslakosok is, ingyen minden fontosabb európai nyelvű szövegben kiadott és röviden, de különben elég jól tájékoztató díszes prospektusokat kaphatnak, amelyet a jegyváltásnál is az utasoknak a jegygyei együtt kézbesítenek. Ezen „Ünnepségi programúi“- nyomtatványnak sajnos azonban egy nagy hibája volt; nevezetesen igen sok programm-pontnál nem lett a hely megnevezve, hogy hol rendezik a látnivalót, illetve, hogy melyik helyen van a rendezett kiállítás; a felsorolt 23 programm- pont, közül hét-nél hiányzott a hely megjelölése. Túl hosszú lenne a cikkem és ennek elkerülése végett a részletekre nem terjeszkedhetek ki, szükségesnek tartom azonban azt megjegyezni, hogy ezen hiányt a másnapi autó-kör- járatomon több idegen is indokoltan kifogásolta; miért is erre az érdiekeiteknek figyelmét, akik a programmot szerkesztették, illetve a jövőben szerkeszteni fogják, ezen lényeges hiányosság jövőbeni elkerülése végett ezennel felhívom. Az autó-járatok Vigadó előtti indulási helyén a jelzett napon már a kora reggeli órákban nagy élénkség uralkodott; a világ minden nyelvén beszélő idegenek csoportosultak ott, hogy az időközben beérkezett „Ibusz“ autóbuszain vagy a többi kisebb autóin megfelelő heyhez jussanak; ennek elrendezésében a vállalat tisztviselői, — közöttük egy végtelenül kedves modorú és öt nyelvet beszélő magyar tisztviselőnő is, — a legélőzékenyebb viselkedéssel adták meg a sokoldálról hozzájuk intézett kérdésekre a szükséges pre- ciz felvilágosításokat és intézkedtek higgadt előzékenységgel az utasoknak az autókon való megfelelő és azokat kielégítő elhelyezésében. Ezen a napon a nagy feltűnést okozó 17 gépkocsiból álló autó-karaván elindidása után, kezdődött az én tulaj donképeni autó-kör járati tanulmányi utam. E cél végrehajtása végett elsősorban az Ibusznak a Vigadó földszinti helyiségeiben levő nagy szabású központi irodájába és a megfelelő fülkénél az ott szolgálatot tevő „fiatal“ tisztviselőtől másnapra, szombatra szóló 8 pengős autó-kör járati utas jegyet kértem. Sajnos, „a következő napra szóló jegy“ megszerzése nem m.ent olyan könnyen és körülbelül 20 pereznyi tárgyalás után jutottam hozzá a fizetéses jegyhez; ugyanis előttem érthetetlenül és dacára annak, hogy a „fiatal“ tisztviselőnek később be is mutatkoztam, jegykérésemre azt a fura választ adta és ehhez tántorít hatatlanul ragaszkodott, hogy „nem adhat egy nappal előbb a másnapra szóló jegyet“, jöjjek holnap az autók elindítása előtt. Nem akarván a félszeg válasz után további tárgyalásaim részleteire kiterjeszkedni; itt csak azt említem fel, hogy erélyesebb hangomra a „fiaiul“ tisztviselőnek igen előzékeny modorú főnöke jött oda és a „fiatalnak“ bemondását tévesnek jelezve, azonnal megkap torn tőle a kért jegyet. A jegy boldog birtokában és bár életemben félszázadon át igen sokat utaztam vasúton, tengeren, folyamokon, nagy tavakon, autón, kocsin, repülőgépen stb., stb., az autó-jkörjáratot megelőző éjjelen, — nappal munkával lévén elfoglalva, — jóformán nem tudtam aludni; valami utazási láz-féle dolog fogott el, sőt idegesség elleni nyugtató port is bevennem kelletett. Nehezen vártam meg a hajnalodást és korán kelve, már fél 8 órakor reggelizésre a gyönyörű fekvésű Vigadó-téri kioszkba siettem, hogy csak le ne késsem a fél 10 órára jelzett autókor járati indulást. Ezen a napon a körjáratra jelentkezők száma kevesebb volt, mint előző napon, dacára annak, hogy szintén meleg, verőfényes délelőtt virradt reánk. A jelentkezett 47 utast egy 24 és egy 14 személy befogadására Alapittatott s 1847 SCHUNDA JÓZSEF síi. kir. udvari szállító BUDAPEST IV, Gróf Károlyi u. 5. és Magyar u. 18. sz. Telefon: Automata 843-79
