Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-04-29 / 910. szám

XXV. évfolyam. 910. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K.502—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 április 29. Eltemetett források Irta: Dr. Eperjessy István A budai hegyvidék, amely ideális fekvésénél, pormentes ózondűs leve­gőjénél fogva a legszebb és legkivá­lóbb üdülőhelyek és kirándulóhelyek egyike, jelenleg vízben szegény. Nem így volt ez a múltban. A budai hegyvidék bővizű forrásokban, patakokban bővelkedett és azok az Ördögárokba szakadva, annak medrét annyira rongálták, hogy Buda város tanácsa azok egy részét eltömette, másik részük pedig gondozás hiá­nyában eliszaposodott, bedugult. Nézzük, hol voltak ilyen források és mi maradt meg azokból. A Svábhegy oldalán a Béla király- út közepe táján van a Béla király kútja, a Béla király-út felső végén pedig a Város-kút néven ismeretes Nádor-kút. E két forrás vize egye­sítve, csöveken át a Várban a Szent­háromság-téren felállított márvány- kűtba vezettetett és a várbeli lakos­ság vízellátására szolgált, ahonnan puttonyos asszonyok hordták szét a vizet a lakók részére. A vízvezeték bevezetése után a vári márványkutat lerombolták. József nádor a sváb­hegyi kútból hozatta ivóvizét és Buda főváros közgyűlése, — hogy a jeles nádor emlékezete, aki a fő­város emelése és fejlesztése érdeké­ben annyit fáradozott, e szép virányú rájön is fenntartassék. — a forrás­kutat Nádor-kútnak nevezte el. A Nádor-kűtból már 1688-ban Budavár visszafoglalása után Everling nevű katonai törzsorvos akarta a várat vízzel ellátni, ezért hívták egyidőben Doktor-kútnak is, de a vízmű csak Kerschensteiner Konrád nevű je­zsuita atyának tervei szerint sikerült. Az ő tervei szerint a kútból 1304 méter távolságra fenyőfacsőben, azután 2675 féternyire ólmos csöve­ken át vezették fel a vizet a Várba. Mindkét forrás még ma is megvan elhanyagolva és a közönség elől el­zárva. A kiránduló közönség hallhatja az elzárt víz csobogását, de ahhoz nem juthat és szomjasan kénytelen mel­lettük elmenni. A Disznófőhöz címzett vendéglő mellett egy kőből faragott vadkan fejéből egy bővizű forrás vize csu­rog ki. Ezt a forrást régen Mátyás királyról, aki gyakran járt ki e vi­dékre vadkanvadászatra, Mátyás csurgójának nevezték. A törökök idejében ez a forrás Király-forrás (Királ bunár) és az a hegyhát, amelyből a forrás fakad, Király- forrásdomb (Királ bunár bairi) név alatt volt ismeretes. A Disznófő-íorrás jelenleg magán- tulajdont képez, és azt tulajdonosa a kiránduló közönség elől bármikor elzárhatja. A Disznófő felett a Szarvas-kút nevű forrás, attól jobbra az Isten szeme villa irányában pedig a Hangya-forrás fakad. A Szarvas-kút nevét valószínűleg onnan vette, hogy Mátyás király vadaskertiének szarva­sai ide ehhez a forráshoz jártak szomjúságukat csillapítani. Mindkét forrás most magántulajdont képez, befoglalva nincs és így annyira be- iszaposodott, hogy már nyomát is alig találni és azok létezéséről csak igen kevesen tudnak. „ , A Disznófő-forxásról. a Szarvas- kútról és a Hangya-forrásról, ezt a hegytetőt Hármas-kút tetőnek nevez­ték el. A Disznófő vendéglőtől jobbra az Isten szeme villában egy tengerszem­szerű kis halastó van, amelyet szin­tén a Hármas-kút tető forrásai táp­lálnak. Dr. Zcrkovitz Imre ügyvéd Szi- lasy-út 10. szám alatt levő villája telkén, — amely ide néhány száz méter távolságra fekszik, — régi kőbevájt vízvezetékcsöveket talált, amelyek még a vízvezeték előtt való korból valók, tehát szennyvíz leve­zetésére nem szolgálhattak és azo­kon a vízmosás meglátszik. Forrás­nak nyoma azonban dr. Zerkovitz Imre telkén nincsen, úgy hogy lehet­séges, hogy ezen csövek a Disznófö vizét Mátyás királynak a krónikák által gyakran említett budai vadász- kastélyához vezették, ami annál is inkább lehetséges, mert a monda sze­rint a mai Fácánhoz címzett ven­déglő, illetve most a zugligeti Fácán üdülőtelep táján volt Mátyás király fácános kertje, a Disznófő környé­kén pedig gyakran tartott vadkan­vadászatot. Lehetséges, hogy ezen kőbe vájt csövek még valamikor út­mutatással fognak szolgálni Mátyás király vadászkastélyának ásatások útján való feltárásához, amely kas­télyt később a budai pasák háremévé alakították át. A Zalai út mentén a Zalai út és a Dániel út sarkától lefelé számított első vízbuktató alatt van egy bővizű forrás, amelyből addig, amíg e vi­déken víz nem volt (15—20 évvel ez­előtt) a lakosság a vizet szamárháton puttonyokban hordta. A vízvezeték bevezetésével e forrást nem használ­ják, nem tisztítják, az már meglehető­sen eldugult és jelenleg száraz tüs­kékkel, gallyakkal hányták be. Ezen forrás vizéből egy nagy me­dencét lehetne állandóan megtölteni, amely uszoda vagy strandfürdő cél­jaira szolgálhatna. Még gyerekkoromban a Zugliget régi lakóitól gyakran hallottam em­legetni, hogy a mai Szarvas ven­déglő helyén még a múlt század ele­jén egy fürdő állott, melyet egy kénes melegforrás táplált. Az egész Szarvas telep berendezése egy fürdő képét mutatja és annak udvarán a múltban mindig számos rozsdás vascső he­vert. Az angolkisasszonyok templomá­val szemben az Áldásy-féle telek egy darabon állandóan nedvesebb, ezen a részen a kerti vetemények nem teremnek meg és a hó itt olvad el legelőbb. A környék lakói szerint itt lehetett a fürdő melegforrása. Szakáll Lukács pasaréti építőmes­ter gyakran mesélte, hogy ezen a környéken pincejavítás illetve víz- mentesítés közben egyik munkása meleg forrásra bukkant, ő a gödröt azonnal behányatta és a munkást más helyre rendelte ki. Fürdőt szeret­ne ide építeni, vagy átadni a titkot, ha kártalanítják. A zugligeti árokban, a Leipnikker- féle villával szemben szintén volt egy kisebb hideg forrás, amely az árok rendezése és beboltozása alkalmával oly erővel tört fel, hogy a boítozási munkákat az eltömés befejeztéig, kb. két hétig megakadályozta. Heufler: „Buda Pest“ című munká­jában a Ferenchalmon levő kénes forrásról tesz említést, mondván: „Eine nach Schwefelwasserstoff riechende Quelle befindet sich auf der Franzenshöhe im Garten des Herrn Architekten Hild. dann zwei andere derlei Quellen in den Drei­brunnenberg“. (Hármaskúttető, disz­nófői források.) 15—20 évvel ezelőtt a székesfővá­rosi könyvtárban a zugligeti források után kutatva, a könyvtár egyik könyvtárosa adatokat bocsájtott ren­delkezésemre, amely szerint a zug­ligeti régi végállomásnál, ahol ma a posta és a rendőrség van, a hegy­oldal köves levágásában szintén volt egy forrás. Ez a feljegyzés azonban a háború alatt elkallódott és azt megtalálni azóta nem tudtam. Boldogult édes atyámnak a Zug­ligetre vonatkozó feljegyzései kö­zött kutatva, a Hűvösvölgy és Lipót- mező forrásaira a következő adato­kat találtam: História Budáé: Auctore Th. Bon- finius. In vivaria regis Mathiae apud Nyék est a riva augeus piscina alta nomine Pál etc. (L. 87. oldal.) Buda sacrae: In convalle apud montem Paulum est rivus. qui in aliqua alta lacuna fiúit. (L. 163. oldal.) stb. Hosszas lenne mindazokat az ada­tokat felsorolni, amelyek feljegyzé­seiben erről a patakról szólnak. Ez a kristálytiszta patak, mint az összes forrásmunkák megemlítik. Hi­degkút község erdejében, a Pálhegy (a mai Nagyhárshegy környékén fa­kadt a Hűvösvölgyön és a Lipót- mezőn keresztül, egy romantikus fek­vésű tóba szakadt. Az említett patak, amelyet a Szép Juhásznénál levő világhírű pálos ko­lostorról Pál patakjának neveztek, megfelel a mai Ördögároknak. For­rását Buda város tanácsa eltömette, mert az Ördögárok partját, amely a Városmajoron és1 az Árok-utcán át folyt a Dunába, erősen rongálta. Éz a patak a múltban tele volt ha­lakkal, valószínűleg sebes folyása és kristálytiszta vize miatt pisztrán­gokkal. A Zugliget, amely a fővároshoz való közelségénél, ózondús levegőjé­nél, szélmentes fekvésénél fogva első­rendű nyaralóhely lenne, nagyon érzi egy uszoda vagy strandfürdő hiá­nyát. A nyaralók a legnagyobb nyári hőségben, túlzsúfolt villamosokon háromnegyedóráig kénytelenek utaz­ni, amíg a legközelebbi uszodáig, a Lukács-, Császár-, vagy a Rudas- I fürdőhöz eljutnak. j Óriási áldás lenne e vidékre, ha az említett kénes melegforrás felkutat- i ható lenne és gmnak vizéből, vagy esetleg a Zalai út mentén, városi terü­leten ma is meglevő hideg forrás napon melegített vizének felhaszná­lásával egy uszoda vagy strandfürdő létesíthetnék. A közterületen a közönség elől el­zárt források, továbbá a .magánterü­leten levő források megnyitása ál­tal az eltikkadt kiránduló közönség üdítő tiszta forrásvízhez jutna. Az Ördögárok forrásának megnyi­tása esetén a Hűvösvölgy és Lipót- rnező lakói egy kristálytiszta patak­hoz jutnának, amely a város belsejé­ben a most csatornául szolgáló Ör­dögárok öblögetését is ellátná. Az Ördögárok forrásának megnyi­tási költségei —- amennyiben azok még megtalálhatók — megtérülnének az újonnan képződő pisztrángos pa­takra kiadandó horgászati jegyek árából. Az unatkozó nyaralók és a kirán­duló közönség a horgászás útján hasznos szórakozásban vehetnének részt. A Lillafürednél levő 1 km. hosszú, gyönyörű fekvésű Hámori tó a kis Garadna és részben a Szinva patak­nak egy töltéssel való elzárása útján keletkezett. Ugyanígy elzárható lenne a hű­vösvölgyi új patak medre is és az így újonnan létesülő tóban a nya­ralók csónakázással is megfelelő szó­rakozáshoz jutnának. Ezek vezették a Virán3ros-Kútvöl- gyi Gazdasági és Kulturális Egyesü­letet akkor, amikor indítványomra a zugligeti források valamelyikének felhasználásával egy strandfürdő lé­tesítésére, a Budahegyvidéki Társas­kört pedig, amikor a zugligeti for­rások és az Ördögárok forrásának megnyitására hívta fel a székesfővá­ros tanácsának figyelmét. Értesülésem szerint a Virányos- Kútvölgyi Egyesület kérelme folytáé a magyar királyi földtani intézet is foglalkozik a zugligeti melegforrások felkutatásával és a közeljövőben megtartja az első helyszíni szemlét. Kívánatos lenne, ha a többi egyesü­letek is, továbbá a hegyvidéki egye­sületek szövetsége megvitatná a zugligeti források ügyét, gyűjtene azok helyére vonatkozó adatokat és a források hasznosításának felkaro­lásával is vinnék előbbre vidékünk fejlődését és szépítését. dl Nesnzetlcözi Vásár e hó 28-án szombaton megnyílt és nyitva marad május hó 7-én estig. Országos kiállításnak is beillő méretei, a kiállított tárgyak nagy tömege és kiilönfélesége, az euró­pai nívót is meghaladó látványos­sággá teszik az idei nemzetközi vásárt. Budán, 1Q2S. április 2S A budai választók száma a név­jegyzék mostani kiigazítása foly­tán a következőképen alakul: az /. kerületben az eddigi 35.947 választó 38.234-re emel­kedett. A három körzetben 2981 választót vettek fel és 694-et fagytak ki. Különösen feltűnő a 2. körzetben az 1550 főnyi emelke­dés. A II. kerületben a múlt évi 18.093 választóval szemben 1031 az emelkedés, míg 362 választót kihagytak. A ///. kerületben az eddigi 14.767 választói létszám a mos­tani összeírásnál 1573-mal emel­kedett. A kihagyottak száma itt 375. A kihagyottaknak a száma rendkívülien magas mind a három kerületben — bizonyára a polgári pártok rovására. ALPÁR IGNÁC váratlan elhúnytá- val a Községi Polgári Párt elvesztette egyik városi képviselőjét s a sorrend­ben a következő kerülne a törvh. bi­zottság tagjai közé. Ezt a második helyet dr. Kozma Jenő után tragikum ksíéri. Első ízben a második volt dr. Kollár Lajos. Elhúnytával jött utána Alpár Ignác, akit rnost Horváth Ist­vánnak kellene követnie, de ő is el- húnyt előzőleg s így az ötödik, Bá­rány Oszkár kerülne sorra. Utána kö­vetkeznek: dr. Kolozsváry Endre, Fáber Fülöp és Zboray Gyula stb. Krivoss Árpád dr. szórakoztatta e hó 26-án este a Budai Társaskör tagjait és a meghívott illusztris ven­dégeket Amerikáról és az ottani vi­szonyokról elmés éllel elmondott be­szédével, amit a zajos elismerésen kívül Ziegler Géza elnök köszönt meg neki. A társasvacsoránál Pasztélyi Vilmos és Kapcza Imre fel­szólalása után Szalay József egy kedves adoma kapcsán éltette Krivoss Árpádnét, a gondos asszonyt. Csúfsága a fővárosnak az a fé­lig összedült, rozoga, ütött-kopott, lakatlan épületmaradvány, amely Buda központjában, a Margithíd- tól néhány lépésre, az Irgalmasok kórházával szemben éktelenkedik. Néhány év előtt szó volt arról, hogy az Elektromos Művek tiszt­viselőháza kerül oda, de úgylát­szik a terv dugába dőlt s most az idegenek csodájára járnak e bu­dapesti piszokfészeknek. S ezen kívül, bár nem olyan szembetűnő helyen, van még egypár ilyen szennyfoltja a fővárosnak, amik­hez hozzányúlni, ezeket hivatal­ból lebontani nem. szabad. Uj tör­vény vagy szabályrendelet kell ide, amely megengedi az ilyen csúfságok eltüntetését, a tulajdo­nos költségén. Oszoly Kálmán, a Budai Társas­kör új háznagya, akit osztatlan biza­lommal és szeretettel iktattak ebbe a tisztségbe és nagy várakozással tekint mindenki várható erős tevé­kenysége elé. Oszoly Kálmán, mint iskolaigazgató kitűnő névre tett szert, kedves modorú, rokonszenves megjelenésű, szimpatikus beszédű és a régi magyar világra emlékeztető magyar úr. Üj életet, új fellendülést vár tőle a Budai Társaskör minden tagja, kívánságai előtt szívesen defe- rál mindenki. Vannak ötletei, eszméi, tervei és van elég energiája, hogy azokat valóra váltsa. Minden tekin­tetben segítője e törekvéseiben az elnökség és a tisztikar, de legnagyobb segítségére van Fejér József ny. h. államtitkár, akit most választott meg a közgyűlés társelnöknek és aki a maga részéről is különös ambícióval viseli szívén a Budai Társaskör sor­sát. Nagy elfoglaltsága mellett csak­nem minden nap szakít időt arra, hogy megnézze a Társaskört és köz­kedvelt egyéniségével segítse — mintegy aláhúzza — a háznagy mű­ködését és agilitását. A legsiralmasabb állapotban Óbu­dán, de talán az egész fővárosban a Szöllö-, Szöllökcrt-, Főid- és Gyűrű- utcák vannak, ahol a legelemibb egészségügyi szabályokat sem tart­ják be, mert az utcákon rothadó szennyvíz állandóan fertőzi az egész környék levegőjét. Hetven érdekelt háztulajdonos most beadvánnyal for­dult a Ilh kér. elöljárósághoz, hogy utcáik siralmas helyzetén segítsen. A Vaszary család, budai bennszü­lött müvészcsalád. Vaszary Gábor, a ny. elöljáró, kedves alakja a budai társadalomnak, aki János testvérével együtt a festészetnek és a szobrá­szatnak hódol. János hivatásszerűen, nagy névre tett szert. Gábor család­jában csupa művész él. Egyik fia, Gábor, Párisban fest és a napilapok­nak karikatúrákat rajzol, — másik fia, János, a Magyar Színház rende­zője, kiváló operettszövegíró és a múlt évben nagy sikert aratott da­rabja „Bohózat egy párisi szállodá­ban“ most szerzőtársával, Szántó Armanddal új jazz-operettet fejezett be „Fáraó unokahuga“ címen, zené­jét Ábrahám Pál, a Zenebona jeles szerzője írta. Nyáron vagy őszkor kerül színre és a darabnak nagy sikert jósolnak. Leánya, Vaszary Piroska, a Nemzeti Színház kitűnő komikája, akinek nagy jövőt jósol­nak a színpadon, öt és János báty­ját legutóbb rendes tagokul válasz­totta meg a Hollós Mátyás Társaság. Ez a színmagyar úricsalád közeli rokonságban áll Vaszary Kolos el­hunyt hercegprímással. A Budai Klubban április 24-én Dánielné Lengyel Laura írónő a művészet és a valóság viszonyáról beszélt. Értékes fejtegetéseit sok tapssal jutalmazta a nagyszámú kö­zönség. A Beethoven emléktáblát május 7-én leplezik le a Várszínházban, annak emlékére, hogy a nagy zene­szerző száz évvel ezelőtt, 1828 május 7-én dirigált a színház színpadán. Égető kérdése a Krisztinához tar­tozó hegyvidéknek a farkasréti- iskola ez évben való felállítása, mely­nek ügye még mindig vajúdik a vá­rosházán, pedig ezt határozottan megígérték a város urai. amikor dr. Ripka Ferenc kihívta őket a Farkas­rétre, hogy az ottani helyzetről köz­vetlenül tájékozódjanak. Hogy örült ez ígéretnek az egész hegyvidék. Sasad, Mártonhegy, Farkasvölgy, Németvölgy és környékének nincs egyetlen egy iskolája sem s így több száz tanköteles gyermek marad év- ről-évre iskola nélkül. A Márvány­utcai elemiiskola volna az egyetlen, de ez annyira túlzsúfolt, hogy a köz­vetlen rayonbeli tanköteles gyerme­keket sem tudja már az idén befo­gadni. Ebbe az iskolába voltak eddig bepréselve a hegyvidéki gyermekek is, pedig több kilométer távolságra esik az a lakóhelyüktől. Évről-évre megosztott, délelőtti és délutáni elő­adásokat kellett tartani az említett oknál fogva. Kálváriajárás volt ez, amiijt a korasötét, téli délutánokon, fázva-dideregve bandukoltak haza, a hegyek közé az apró, kis emberkék, sokan télikabát nélkül, mert leg­többje a legszegényebb osztályból való, alkinek villamosra nem telik. A közoktatásügyi bizottság úgy ha­tározott, hogy ha az iskolák felállí­tása után a költségvetésben előirány­zott összegből marad, úgy a farkasréti iskolát is felépítik. Az eddigi tapasz­talatok szerint sohasem maradt, sőt kevés volt a pénz. még ha a legsze- i rénypbb formában építenék is fel. Pedig a helye is ki van jelölve, az új orthodox zsidó temetőnek hagyott területén. Ha már rendes iskolára nem tellik, — ami több mint valószínű, — úgy az említett mélyreható, súlyos j okoknál fogva, legalább ideiglenes, kisegítő barakkiskolát kérünk, de még az idén, a tél beállta előtt. Dr. Ruszkó Jários.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom