Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-04-29 / 910. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest. 1928 április 29. Szent Geliert (Gyógyfürdő Géptorna (Zander) terme kiválóan alkalmas fogyókúráié tartására, izületi merevségek, izomsorvadások és hátgerinc $ elferdülések gyógykezelésére. ♦ Svéd tornaterem. t As óbudai hegyvidék Tizenötödik évi közgyűlése volt április 23-án az Óbudai Hegyvidéki követségnek a III. kér. felsőmező­gazdasági iskolában. Szilágyi Károly hatásos elnöki megnyitója után Szervey György főtitkár olvasta fel értékes titkári jelentését az eddig elért hatalmas eredményekről és a legközelebbi jövő programmjáról. Je­lentésében kimutatta, hogy a taglét­szám 434 főre emelkedett, ami az egyesületi fejlődés biztos jele. Érté­kes gondolatokat fűzött a hegyköz­séggé alakulás tervéhez, megvilágí­totta a közmüvek elhelyezésének szükségességét, _ a téglagyárak elleni küzdelmet, az Árpád-templom és em­lékmű régen vajúdó kérdésének ren­dezését, a gazdasági szakoktatás te­rén elért kitűnő eredményeket, a Hegyvidéki Kápolna Egyesület buzgó munkásságát, az Attila-park ügyét, — a hegyvidék sok gondját, baját, örömét, vágyát. A zárszámadás, számvizsgálóbizottsági jelentés elfo­gadása s a felmentvény megadása után egyhangúlag fogadta el a köz­gyűlés az 1928. évi költségvetést s ezzel kapcsolatban a választmánynak a tagdíjemelésre vonatkozó javasla­tát, mely szerint rendes tagok 1000 négj'szögöl ingatlanig 6 pengőt, 1000—2000 négyszögölig 12 és 2000 négyszögölön felül 18 pengőt s ha az ingatlanon lakhatási engedéllyel bíró ház is van, minden kategóriánál + 6 pengőt fizetnek. A felemelő hangulatú közgyűlést Szilágyi Károly elnök költői lendületű beszéde zárta, amely után társasvacsora volt a Korona Vigadóban, ahol —• Szent György- náp előestéjén — Szilágyi Károly melegérzésű, szónoki szépségekben gazdag beszédben üdvözölte Szervey Györgyöt, a Szövetség közbecsülés- ben és szeretetben álló főtitkárát és a többi György tagokat. Szervey György köszönte meg szerető sza­vakkal a bensőséges, családias ün­neplést, majd szívesen hallgatott 'szó­nok volt: Tóbiás István, dr. Lug- meyer József (a hegyközség gondo­lat apostola), Ulicsnyi Károly borá­szati főfelügyelő, Läufer József társ­elnök, Füredi Jenő, a Budapesti Gaz­dálkodók Egyesülete főtitkára. ammsiivií^smzsj^msísiá A budavári Katakombák megnyitása Irta: gróf Berényi János Veröfényes augusztus, Szent István ünnepe előtti napjának reggelén rendkívüli eseményre ébredt a ma­gyar fürdőváros. Az ország minden részéből, de főleg a nemrég vissza­csatolt magyarlakta területekről ér­kező vidékiek ezrei lepték el az utcá­kat, mint vándor hangyaboly igye­kezvén Budavára felé. A szállodákat zsúfolásig megtöltő külföldiek nagy­ban készülődtek a sokat ígérő látvá­nyosságra. Legkényelmesebb dolguk volt az amerikaiknak, akik a Vér­mező délivasúti oldalán végighúzódó, hatalmas „Majestic“-szállót egysze­rűen kibérelték, hogy onnan a Gránit- lépcső örökjáró székszalag felvonó­jához sétálva, a Várba jussanak. Fönt, az északi bástyakörönd előtti Hadtörténelmi Múzeum oszlopos be­járata körül gumibotos, browningos rendőrök sorfala választotta el a türelmesen várakozókat a meghívot­taktól, akik nagyrészt a székes- főváros színeit — vörös-sárga zász­lócskákat — viselő gépkocsikon ér­keztek. A tágas tornác, a nagyszabású ét­kezőhelyiségek, melyek egyúttal a gyalogjövők ,,hőkiegyenlítését“ céloz­zák, csakhamar megteltek bel- és külföldi előkelőségekkel. Legnagyobb udvara Mr. Williamson-nák, az Ame­rican Express Company európai igaz­gatójának volt. ami érthető, ha te­kintetbe vesszük, hogy személye a világ minden táján működő 38 ezer utazási iroda kapcsolatát jelenti. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal kitűnő igazgatósága és a Had­történelmi Múzeum szakavatott veze­tősége fáradhatatlanul tevékenyke­dett a nyüzsgő sokaságban. Ponto­san 10 órakor megérkezett az államfő, akinek katonásan, férfias személyét a latin és angolszász nemzetekhez tar­tozók Fenségnek (Altezza serenis­13 Rózsadomb és az aufóbusz-kérdés A Rózsadombi Egyesület közgyűlése A Rózsadomb a székesfőváros egyik legszebb és legegészségesebb része, a város szívében fekvő gyö­nyörű kertváros. Igazi klimatikus gyógyhely, sűrűn beépítve íélen-nyá- ron lakott, szebbnél-szebb villákkal. Külföldön felkarolnák, kihasználnák, világhírűvé tennék az ily isteni ado­mányt idegenforgalmi, gyógy-, em­berbarát! és egyéb közcélokra csak a főváros hanyagolja el. Egyetlen hátránya a közlekedés hiánya, de ez alaposan megakadályozza a fejlődé­sét. Négy év óta az autóbuszüzem és a székesfőváros közlekedési ügyosztá­lya állandóan hitegeti a rózsadombia­kat az autóbuszjárat megindításával, anélkül azonban, hogy azt megvaló­sítanák. A Rózsadombra hegyi típusú autóbuszokra van szükség és erre a Rózsadombi Egyesület már 4 évvel ezelőtt felhívta az illetékesek figyel­mét. És mégis az üzem és ügyosz­tály állandóan oly kocsikkal kísérle­tezett és tartott próbajáratokat, ame­lyek nem hegyitípusúak voltak és így a célnak már eredetileg meg sem fe-. lelhettek. lg ytörtént ez legutóbb a Békeffy- féle Rába-típusú kocsikkal is, ame­lyeket a rendőrségi szakértők szin­tén nem találtak megfelelőknek, mert nem hegyi típusúak és így a főkapi­tány e kocsikkal a tervezett rózsa-t dombi járatot nem engedélyezhette, minek folytán a közlekedési albizott­ság legutóbbi ülésén kénytelen volt elállni a járat megindításától. Azt hisszük, hogy a tél beálltáig a Bé- keffy-félé Rába-koesikkal is megin­dítható és fentartható lett volna a rózsadombi járat, azonban nagyon természetes, hogy a magánvállalko­zóknak nem érdeke az olyan járat, amelyen kocsijaik nagyobb igénybe­vétel folytán jobban romlanak, több benzint fogyasztanak, és a rosszul megállapított útirány folytán keve­sebb is a bevétel. A mai tarthatatlan helyzet tehát az, hogy a Rózsadomb ismét járat nélkül maradt! Az illetékesek ezzel nem sokat törődnek, ahelyett, hogy meg­rendelnék a megfelelő, hegyi típusú kocsikat, amelyek tucatszámra fut­nak évtizedek óta a Dolomitokban és egyéb külföldi hegyvidékeken . 2— 3000 méter magasságig, a Rózsa­domb 200 méter megjárandó magas­ságával szemben. Lehet, hogy e csikat a hazai ipar is elő tudná állí­tani, azonban e néhány darab spe­ciális hegyi típusú kis kocsi gyártá­sára nem is volna érdemes berendez­kednie, talán a szabadalom megvé­tele egymaga többe kerülne, mint maguk az összes kocsik mert az itt járó 4—5 ily kocsi legfeljebb 200.000 pengő kiadást jelent. Az egyenlő adózás, de nem egyenlő elbánás ilyen kirívó városházi értel­mezése miatt a legnagyobb elkesere­déssel és felháborodással tárgyalta a közlekedési fiaskót a Rózsadombi Egyesület legutóbbi népes ülésén Nádas Béla dr. ny. kir. ítélőbíró, ügyvéd, az egyesület főtitkára és ügyésze ismertette a fentiek szerint a rózsadombi autóbuszügy állását és indítványára a választmány egyhan­gúlag elhatározta, hogy a súlyos köz­lekedési sérelmek miatt memorandu­mot nyújt át küldöttségileg a.keres­kedelmi- és belügyminiszterhez, va­lamint a főpolgármesterhez, hogy még e tavasszal szereztessék be kiil- j földről a szükséges 4—5 darab hegyi í típusú kocsi nagy lóerővel, keve­sebb férőhellyel és erős fékberende­zéssel, az autóbuszüzem fejlesztésére megszavazott tíz millió pengő fede­zet keretén belül, annál is inkább, mert számtalan magánvállalkozó ajánlkozott az egyesületnél e járatnak két héten belül, megindítására, ha az egyesület1 kieszközli e közlekedési monopólium és a külföldi kocsik be­hozatalára vonatkozó tilalom felfüg­gesztését. Az Egyesület elhatározta, hogy erélyes akciót indít a rózsa­dombi helyes autóbuszutirány meg­állapítása érdekében s követeli, hogy átszállójegyeket adjanak az autóbusz- vonalakról a Beszkárt vonalaira, de szorgalmazza, hogy azok a rózsa­dombi utak, amelyeken a lakosság és a közforgalom lebonyolódik, hala­déktalanul javíttassa a város és az autóbuszíorgalom céljára megfelelő, szilárd burkolattal burkolja. LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Lovasbemutató ünnepélyt rendez a Budapesti Lovasegyesület Főiskolai Lovasosztálya május hó 6-án. vasár­nap d. u. 5 órai kezdettel a Székes- fővárosi Tattersallban (X., Kerepesi- út 7.) nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr Őíőméltósága és^ fő­védnöke Albrecht kir. herceg Őfen­sége jelenlétében. A főiskolai hall­gatók és hallgatónök az 1927/28. évi első 5 hónapos lovastanfolyamon heti 3 órán nyertek kiképzést a legnem­zetibb és legmagyarabb sportban. A trianoni Magyarország ifjúságának a lovassportban való folytatólagos gya­korlását legmagasabb nemzeti célok szolgálatába állította a Lovasegye­sület és reméli, hogy a lovas magyar nemzet ifjúsága méltó is lesz ősei­hez. A lovassport barátait szívesen látja az elnökség: Kállay Tibor elnök, Bakonyi János ügyvezető igazgató. Kedves estje volt a pénteki bor­gazda társaságnak e hó 19-én. ami­kor a borgazda tisztjét Kozma Dezső bankigazgató töltötte be. Közszere­tettre vall, hogy borestje egyike volt é téi legnépesebb estjeinek és még Óbudáról is jöttek vendégek. Kozma Dezső szeretettel is üdvö­zölte a vendégeit, szellemesen, ked­vesen: Zboray Gyula dr. a Bélákat üdvözölte, amit a jelen volt Bélák nevében Eináczy Béla köszönt meg. Majd Kemény Lajos az óbudaiak ne­vében Benedek Sándort köszöntötte. Szalay József a borgazdát, Túry Zoltán pedig dr. Hegedűs Miklóst, a Budai Club igazgatóját éltette. Kóf- ler Adolf főorvos, mint sakkbajnokot üdvözölte Kozmát. Közkívánatra Lendl Adolf a csigaszaporodás külö­nös elméletéről mondott elmés és ta­láló beszédet. Mint egészen új ven­dégeket, dr. Orova Zsigmondot és dr. Hegedűs Miklóst köszöntötte Zboray Gyula (Ramzesz fáraó is­mert jegyzője), amit Orova köszönt meg, visszareklamálva Óbuda szá­mára Benedek Sándort. Ezt viszont Behedek Sándor vette köszönettel, kedves reminiszcenciákat mondva el óbudai életéből. Végül dr. Hegedűs Miklós tolmácsolta a Budai Club üdvözletét. Bodrogi Lajosról, a Budán két év előtt elhunyt történelmi tanárról, akit a budai társadalom különösen meg­becsült és irodalmi működése mara­dandó emléket állított neki. szülőváro­sában, Baján, utcát neveztek el. Kollár Gábor, a budai iparosság egyik buzgó vezérét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a kéz- műiparosok érdekében, április 22-én a „Budapesti Mészáros Ipartestület“ közgyűlése 346 szavazattal elnökévé választotta. Kollár Gábor megválasz­tását megköszönve, értékes program- mot adott. A közgyűlés táviratban üdvözölte Horthy Miklós kormány­zót. Bethlen István gróf miniszter- elnököt, Rothermere lordot. Ripka Ferenc dr. főpolgármestert és Sipőcz Jenő dr. polgármestert. Nagy veszteség érte a magyar zeneirodalmat, a Magyar Dalosszö­vetséget, több dalárdát és Óbuda zenei életét Farkas Nándor országos karnagy, zeneszerző megdöbbentően tragikus elhunytéval. A kiváló zene­szerző és dirigenst, aki az óbudai r. k. egyháznak is karnagya volt — dicsősége tetőpontján, fiatalon ra­gadta el a halál. Temetése április 27-én volt óriási részvét mellett az óbudai temetőben. Az Országos Dalos Szövetség a „I<irály-díj“-as zene­szerzőnek temetésén összes tagegye­sületeivel megjelent s a dalárdák a legszebb gyászkarokkal búcsúztak az elhúnyttól. A magyar zeneművészet büszkeségét mély fájdalommal gyá­szolja neje, szül. Vass Teréz és há­rom apró gyermeke. sima) szólítanak, mely fenségesség­től őt az osztrák féltékenység kései kisugárzásától befolyásolt magyar járatlanság fosztotta meg. Az elhangzott beszédek után meg­indult a menet s mint hajdan az is­teni költő hatolt az Inferno sötét tor­nácába, úgy mentek a vendégek a hosszú tárnába, megszokva csak­hamar a boltozatban ügyesen el­mélyített „napfény“ villanykörték kékesfehér világát. Az első oldalkamrában vastag- derekú hordók jelzik, hogy itt lélek­vidító bort őriznek, várőrző katonák féltett kincsét. Odébb vannak szép sorjában a különféle élelmiszerrak­tárak, aztán üres kamrák következ­nek, melyek szükség esetén mind megtölthetők gabonával. Mély cisz­ternákban áll az összegyülemlett eső­víz, mit egyik-másik helyen a há­zak udvaráig lehet vödörrel fel­húzni. Hirtelen kiszögellik a folyosó, majd fölfelé emelkedve, súlyos vas- ajtó előtt vizes vödrök állanak, bent tágas teremben garmadába állított hordók jelzik, hogy ez a puskaporos torony feneke. Különféle nagyságú ágyúgolyókkal telerakott kamrák a hajdani harcias készültség bizonyí­tékai. Nehéz tölgyfaajtón áthaladva, tá­gasabb helyiségekbe jutunk, ahol egy­szerre csak egy földalatti kovács- műhelyt fedezünk fel... Vígan folyik a munka s a fújtató búgó lehelletétöl izzik a parázs, a tüzesvas az üllőn, melyet marcona kovácsok idomíta­nak. Odébb egy ágyúöntőtelep lük­tető életében gyönyörködhetünk. A szélesedő folyosón kis kordéba fo­gott lovacska állja el utunkat, jeléül annak a valóságnak, hogy itt a föld alatt még istálló is volt. A Szentháromság-utca alatti ré­szen pompásan láthatók Mátyás király híres egyetemének nagyterje­delmű alépítményei. Odébb, a Szent Háromság szobra alatt egy titokza­tos tó izgatja a nézők felcsigázott képzeletét. Itt a folyosó kétfelé ágazik s déli irányban haladva, egy börtön üreg­hez érünk, melynek falán karjánál és lábánál fogva szétterpesztett csont­váz függ, úgy ahogy a szerencsétlent hajdan élve odaláncolták és befalaz­ták. Tovább folytatva utunkat a tá­volból örökmécses piros lángja pis­log felénk s a kísérteties félhomály­ban, kriptasezrű helyiségben állunk, melynek közepén, üvegkoporsós ra­vatalon fekszik aranypártás, arany- rojtos díszruhában, a 16 éves korában elhalt Podjebrád Katalin, Mátyás király első felesége, akit 1464-ben az akkor itt állott Szt. Zsigmond templo­mának kriptájában temettek el. A folyosó itt felfelé kanyarodik és már messziről dereng a beszivárgó nappali világosság. Csakhamar ki­érünk a szabadba s az Alagút Pest felé néző szája feletti tágas erkély­ről gyönyörködünk a csodaszép panorámában. Visszatérve a föld­alatti világba, a folyosó északnak vezető részén haladunk tovább s a nagy csendben, melyet csak a sűrűn alkalmazott villanyos szellőztetök zümmögő búgása szakít meg —. hirtelen a mélységből fakadó fájdal­mas hörgés, meg-megújuló jajgatás és kitörő sóhajok áradata tódul fü- •lünkbe. A kínzókamrában vagyunk, ahol a fal körül futó erkélyről ké­nyelmesen, tanulmányozhatjuk a haj­dani igazságszolgáltatás szomorú emlékeit. Amit csak a betegesen túl- csigázott emberi képzelet valaha ki­talált, a kikötéstől a kerékbe törésig, mindent meglátni itt a csalódásig hűen mozgó alakokon. Innen utunk a Halászbástyához ve­zet", ahol évszázadokkal ezelőtt a Domonkosok temploma állott. Ősrégi katakombák, mélyen a föld alatt, messze elágazó titokzatos labirintu­sok között érünk egy földalatti tánc­terembe. ahol Mária Terézia idejében nagy orgiák folytak. Tovább me­gyünk a várfalig, ahol érdekes meg­lepetés vár ránk. Mintha a vastag falba vájt ablaksarozaton tekinte­nénk a szabadba... az alattunk el­terülő tájakban Buda és Pest fejlő­désének történetét látjuk kibonta­kozni, a kelta, maid római időktől kezdve, a középkoron át egész a kilencvenes évek végéig. Mester­munkái a nemesfémmel egyesített üvegfestészetnek, melyen a távlat oly tökéletes, hogy egyesek távcsővel nézik a kilátást! Kissé túlhosszúra nyúló gyönyör­ködés után folytatjuk vándorlásunkat és ismét érdekes meglepetésben van részünk. Az egyik sikátorszerű, szinte végnélküli üregben Abd ur Rahman utolsó budai basa bolygó alakját látjuk idestova lebegni. A monda sze­rint a törökvilágban élt ez a pénz- sóvár ember, aki arra kárhoztatott, hogy túlvilági életében is örökidőkig kísértsen ott. ahol életében össze­harácsolt kincseit elásta. Utolsóelőtti állomásunk egy telje­sen felszerelt alchimista laboratórium mellett vezet el, aztán jön az ostrom alatt föld alá menekült várbeli la­kosság tarka sokasága, mely aggódva várja a felszabadulást, vagy a bi­zonytalan, esetleg örökké tartó rab­ságot, mint ahogy az a múltban való­ban elő is fordult. A két kilométer hosszú földalatti útnak végére jutván, a Hadtörténelmi Múzeum előcsarnokából ismét ki­megyünk a valóságok világába. * Ilyennek képzelem az idegenfor­galom képét 1935-ben. Álom ez. amelynek megvalósulása csöppet sem tartozik a lehetetlensé­gek birodalmába. Sógor József épí­tési vállalkozó véleménye szerint a földalatti folyosók és helyiségek nem nagy költséggel rendbe hozhatók, egybe kapcsolhatók és megfelelő villanyos szellőztető készülékkel jár­ható állapotba helyezhetők. A beren­dezést és a szükséges emberi alakok nagyrészét itthon lehet előállítani. Az ősrégi katakombák gondozása, állandó ellenőrzése emelné a felszín épületéinek biztonságát. Bizonyos épületeket jó messzire el lehetne kerülni. A látványosság, — részle­teiben is jól rendezve — idevotizaná az idegeneket, mert ilyen eredeti dolgot sehol a világon nem láthatnak. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok GUNDEIi Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este sene TÁNC TflNe Ga'lértisztitásban vezet. Ára darabonként 10 fill. HINCZiü KT kelmefestő ós vegytisztító vállalata I., Httila-utca 10. (Älagut-u. és Roham-u. között)— II., Zsigmond-u. 6. (Pálífy-tér- nél) — II. Zsigmond-u. 18. (Margit-hidnál) Telefon 108-99 — IV., Eslcü-ut 5. (Váci-u. sarok, Klotild-palota.) Telefon 379-14 — V., Lipdt-körut 19. Telefon 963-68 — VIII. Főherceg Sándor utca 42. (Omnia-Mozgő közelében) Telefon 352-17. Külön vidéki osztály ■ 0 BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Rendezi a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara 1928 április 28-tól május 7-ig. A magyar ipar átfogó bemutatója amelyről egyetlen exportképes magyar iparvállalatnak sem szabad hiányoznia Jelentkezéseket elfogad és telvilágositásokat nyújt A VÁSÁRIRODA BUDAPEST, V., Alko mány uoca 8. lelefon: 254—01 Kj valamint az összes kül és p) belföldi tb. képviseletek Szíjgyártó nyerges és börőndős syas* FüieseR núrtDOR II. kardiát, FS-utea 10. u. SCHAFFER GYÖRGY útépítő­és kövező mester BL, Tulipán-utca 18 Telefon : T. 255—24 7 személyes bér­AUTÓ bérelhető éjjel-nappal GROBER ANTAL ZUGLIGET, FÁCZÁNTELEP Telefon hívószám : 661-45 Töltés 24 óra alatt! RÁDIÓ­akkumulátor töltő állomás. SCHMIDKUNZ LAJOS k. gépészmérnök III. Kórház»u. 17. (Füszeriizlet)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom