Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-09-02 / 920. szám

BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 szeptember 2. Közgazdasági Napló Újjáéledt és jól prosperál o Községi Reményi Schneller Lrjcs dr,, vezérigazgató nyilatkozata a Takarékpénztár áralakuláséról és munkaprogramjáról Miért nem adja ki a Községi Takarékpénztár félévi mérlegét a többi pénzintézetekével a TÉBE Pénzügyi körökben nagy feltű­nést keltett, hogy a Községi Taka­rékpénztár félévi mérlegét a többi pénzintézetekével együtt nem adta ki a TÉBE, holott a Községi Ta­karék, mint az Egyesült Fővárosi jogutódja, tagja a TÉBE-nek. Fölkerestük ez ügyben Reményi Schneller Lajost, a Községi Taka­rék vezérigazgatóját, aki kérdé­sünkre a következő érdekes fel­világosítást adta : — A félévi mérlegünk publiká­lása megállapodás alapján ma­radt el, mert a Községi Takarék a június 30-iki fordulónapon csak jogelődünknek statusáról tudtunk volna mérlegszerű adatokat a bankkartell rendelkezésére bo- csájtani. Bár még nincs eldöntve az a kérdés, vájjon tagja mara­dunk-e a bankkartellnek, de azért tartjuk magunkat a kartell kon­dícióihoz és csak olyan betéti kamatokat térítünk meg, mint a többi azonos kúriába tartozó pénzintézet. Azonban ebben a te­kintetben sem vállalunk még sem­mi kötelezettséget. —• Az új takarékpénztár munka- programmjára vonatkozóan csak annyit említhetek meg, hogy ki­fejezetten takarékpénztári jellegű üzletekkel óhajtunk foglalkozni. A takarékpénztári üzlet erős fel­lendülését várom, és úgy gondo­lom, hogy ősszel erősebb betét­képződés fog megindulni. Mi ma­gunk; is a legnagyobb mértékben a betéti üzletet fogjuk forszírozni, de nagy súlyt helyezünk termé­szetesen a folyó üzletre is s így folyószámla kihelyezéseket, lom- bardirozásokat és, a jelzálogilag biztosított kölcsönnyújtásokat fog­juk nagy mértékben űzni. Ami az új intézet klientéláját illeti, erre nézve is csak optimisztikusan nyilatkozhatom. Az Egyesült Fő­városi régi üzletfelei megígérték, hogy az ügyek rendbehozatala u én továbbra is ei fognak ben­nünket látni megbízásaikkal és azt tapasztalom, hogy az ígére­tüknek teljes mértékben eleget is tettek. Az az általános bizalom, amely a takarékpénztárt övezi, kitűnik abból, hogy az Egyesült Fővárosi ügyfelei fokozatosan visszaszivárognak hozzánk és a V ásárpénztár bankosztályának ügyfelei hűek maradtak régi inté­zetükhöz. Az .intézetnek Budán fiókjai vannak Fő-utca 2., Horthy Mik- lós-út 1., Krisztina körút 133. és Főtér 2. szám alatt, amelyek ki­vétel nélkül j,ól fejlődnek és ked­vező eredménnyel zárták félévi mérlegüket. Mindannyian Buda közgazdaságának erős támaszai és a város hiteligényeit teljes mértékben kielégítik. A takarék­menőm naponkint igyék egy pohár VIZET! pénztár többi fiókjai a felfokozott várakozásnak megfelelően mű­ködnek. * A legfrissebb magyar vezér- igazgató úr aránylag még fiatal­ember és kiváló egyéni képessé­geinek, valamint nagy szakma­beli. tudásának köszönheti azt a kivételes pozíciót, melyet elfog­lal a magyar közgazdasági élet­ben. Született 1892-ben, jogot vég­zett, majd 1920-ban a Leszámí- toló Bank cégjegyzőjévé nevezték ki. Ettől az időponttól indult meg Reményi Schneller Fajos dr. tu- lajdonképeni karrierje. Alig telt el esztendő, hogy előléptetésben ne gató lett. Mint bankigazgató szí­vósan és kitartóan dolgozott. Ami­kor 1926-ban a Viktoria konszern részesült volna. 1921-ben aligaz­gatónak nevezték ki és 1923-ban. tehát 31 éves korában bankigaz- összeomlása hatalmas meglepe­tésként érte az ország gazdasági életét, mert hiszen ezáltal az ál­lam hitelképessége is kockára te­vődött. Komoly tanácskozások in­dultak meg a Viktoria szanálására vonatkozólag, később a nagyban­kok vezetői értekezletre ültek össze és közösen felkérték dr. Dobayt arra, hogy a Viktoria sza­nálásának az élére álljon. Ugyan­ez a bankközi értekezlet kérte fel egyúttal Reményi Schneller dr.-t. hogy segítsen a szanálás munká­jában Dobaynak. — Reményi Schneller vezérigazgató a Leszá­mítoló Banknál elfoglalt igazgatói állása mellett mellékfoglalkozás­ként vállalta a megbízást és mi­kor 1926-ban Dobay elment a Vik­tóriából alakult Molineumtól, ak­kor a vezetés Schneller vezér- igazgató kezébe került. Egy évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Fő­városi Takarék bajba került, ak­kor a Pénzintézeti Központ fel­kérésére vállalta el Reményi Schneller dr. vezérigazgató a mai Községi Takarékpénztár szaná­lását. Az Egyesült Fővárosi szanálá­sának eredményeit nem birj,uk megállapítani, de több mint való­színű, hogy nem volt más meg­oldás, minthogy ebből a bankból megcsinálják a mai Községi Ta­karékot. A múlt év végén vált meg Reményi Schneller dr. vezérigaz­gat ó végleg a Leszámítoló Bank­tól és a közelmúltban foglalta el a mai Községi Takarékpénztár ve­zérigazgatói állását azzal a pro­grammal, hogy a Községi Taka­rékot az ország legnagyobb kö­zépbankjává fejlessze. Hatalmas szellemi erőket kíván ez a munka, de ha úgy valósul meg, ahogy a tervek mutatják, Reményi Schnel­ler Fajos dr. vezérigazgató ban­kári zsenialitásának egész ereje fog kibontakozni benne és ezzel a szereplésével a zenitre jut azok közé a kivételesek közé, akik si­kerekben elérték mindazt, amit csak elérhetnek ebben a kis or­szágban. Ferenczy László Pasoréí legforgalmasabb helyén nyitotta meg eníes­árúháza fiókját üucaUeszi-út 1. szám alatt új kertes bér- hái ban, az l 'j Szent János kórházzal szemben i m a r Krisztina 1crt 8—10 Dr. Domony Móric miniszteri tanácsos, a MEFTR vezérigazga­tója szabadságra utazott. * Reinitz Ernő, a Fonciere Biztosító ügyvezető igazgatója 3 heti szabadságát Balatonfüreden tölti. * Dr. Lengyel Mihály, az Ofa ügyvezető igazgatója házasságot kötött Kőszeg Licy úrhölggyel, Dr. Kőszeg Miksa főorvos leányával. Tanuk voltak: Sonnenfeld Lajos, az Ofa vezérigazgatója és Wilheim Arthur, a Hatvány-cég igazgatója. A fiatal pár a Budai Napló értesülése szerint házasságkötés után Olasz­országba utazott. * Gergely Vilmos, a Magyar Vasútíorgalmi Rt. vezérigazgatója 43 éves korában munkás, és, ered­ményekben gazdag karrier első stációjaként közgazdasági tevé­kenységének 25 éves jubileumá­hoz érkezik el. Gergely Vilmos, aki 19 éves korában került a vál­lalathoz, a legnehezebb éveken vezette át a Magyar Vasút forgal­mit. A konszolidáció óta pedig a terjeszkedés oly nagy mértékben sikerült, hogy a Vasútíorgalmi Gergely Vilmos vezetése mellett ma már a magyar gazdasági élet kimagaslóan reprezentáns válla­lata, amelynek külföldön is nagy súlya vám. Gergely vezérigazgató jubileuma barátainak és tisztvise­lőinek körében osztatlan örömöt vált ki. A pénzintézetek egysé­ges félévi mérlegei A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének kötelékébe tartozó budapesti pénzintézetek ez év ele­jén elhatározták, hogy mérlegei­ket a jövőben egységes alapelvek szerint fogják elkészíteni és hogy az így egységes elvek szerint fel­állított mérlegeket nemcsak az évi közgyűlések alkalmával, ha­nem félévenként fogják közzé­tenni, továbbá, hogy ezen közzé­tétel egy közös táblázatban fog megtörténni. A pénzintézeteket ezen elhatározásukban fontos bankpolitikai szempontok vezet­ték. Fontos mindenekelőtt az egy­ségesség elve, annyival in inkább, mert az egyes külföldi államok­ban is egységesség látható a mér­legekben és különösen Német­országban már hosszabb ideje az összes német pénzintézetek telje­sen egységes minta szerint állít­ják fel mérlegeiket. Vezető pénzintézeteink már a háborút megelőzőleg is rendszere­sen közzétették félévi mérlegei­ket s így a félévi mérlegek közzé­tételére vonatkozó határozat visz- szatérést jelent a háború előtti szokáshoz azzal a lényeges kü­lönbséggel azonban, hogy most ezen határozat folytán a TÉBE kötelékébe tartozó úgyszólván valamennyi pénzintézetnek mér­lege félévenként fog nyilvános­ságra kerülni; az újítás továbbá az, hogy a közzététel egy táblá­zatban történik. Ezek az újítások bizonyára kedvező megítélésben részesülnek egyrészt a belföldi közönség részéről, de másrészt a külföld részéről is, amely ezen reform iránt, annak nyilvános­ságra jutása óta messzemenő ér­deklődést tanúsított. Az egységes alapon felállított félévi mérlegek ezen összesített kimutatásban most először kerül­nek nyilvánosság elé. * A Magyar Országos Ipari Zá­loglevél Kibocsátó Intézet augusztus 29-én tartotta alakuló közgyűlését a Pénzintézeti Központ tanácstermé­ben. Hosszú éveken át folyt ennek az intézetnek felállítására az előkészü­let. A magyar ipari vállalatok a há­ború és az infláció alatt csaknem tel­jesen elvesztették forgótőkéjüket és kénytelenek voltak üzemeik fenn­tartásához igen drága rövid lejáratú kölcsönöket igénybe venni. A gyár­ipar érdekképviselete, hogy ezt az egészségtelen állapotot megszüntes­se, már 3 évvel ezelőtt kidolgozta egy olyan intézménynek terveze­tét, amelynek az a feladata, hogy a külföldi töke segítségével hosszú- lejáratú törlesztéses kölcsönt sze­rezzen az iparvállalatoknak az el­veszett forgótőke pótlására. A leg­utóbbi beruházási törvényben Búd János exposéja nyomán a kormány biztosította a felállítandó intéz­mény alaptőkéjének első részletét, azaz 3 millió pengőt, amelyet a múlt héten a minisztertanács ki is utalt. Ennek a 3 millió pengőnek a Pénz­intézeti Központhoz való befizetése után történt meg a közgyűlés ösz- szehívása Zs'.gmondy Kálmán mi­niszteri tanácsos elnöklésével. Az intézet elnökévé megválasztották Zichy János grófot, vezérigazgatóvá pedig kinevezték Varsányi Emil mű­egyetemi tanárt, vezérigazgató helyettesül Hámos Róbertét a Her­mes volt igazgatóját. Dr. Friedmann Ernő, aki az intézet felállítása körül kiváló érdemeket szerzett, az igaz­gatóság intentióinak az ügyvezetés irányításában való érvényesítése végett administrateur déléguéríek kérte el, aki ezt nobile officiumként vállalta is. Az új intézet Béla-utca 2. szám alatt a Magyar Gyáripar székházában kezdi meg működését. A Községi Takarék 100 pengő névértékű részvényeiben az első kötés 110 pengős kurzuson jött létre a tőzsdén. * A Budapesti Kisipari Hitel­intézet ha nem is a legnagyobb ne­hézségekkel, de csak részben tudta kielégíteni a tömegével hozzáfor­duló kisiparosok és (kiskereske­dők kölcsönigényeit. A legutóbbi tőkeemelés sem tudott teljes mér­tékben segíteni a helyzeten, mert hiszen kevésnek bizonyult az az 1 millió pengő is, ami a Kisipari Hitelintézeten át az állam részéről került szétosztásra a kiskereske­dők között. A főváros tanácsa ezért elhatározta, hogy 500 ezer pengő állandó betétet helyez el a Kisipari Hitelintézetnél, amely ezt az összeget is apró kölcsönök formájában a nagyszámú kisipa­rosok és kiskereskedők hitelellá­tására fogja fordítani. * A Rimamuránvi Salgótarjáni Vasművek június végén zárta üzlet­évét. Azóta serényen folyik a mér­leg feldolgozása, amely már annyira előrehaladott stádiumban van, hogy nagyjában képet lehet alkotni az el­múlt év üzleteredményéről. A Budai Napló értesülése szerint a mérleg kedvezően alakult, úgy hogy a válla­lat bő tartalékolással is könnyen megfizetheti a múlt évi osztalékot, sőt emelhetné is 2 pengővel, azonban nem hisszük, hogy erre sor fog ke­rülni. * A Salgótarjáni Kőszénbánya r. t., amely a villamossági iparban mint köztudomású állandóan tért foglal, Szolnokvidéki Villamossági r. t. cég alatt új részvénytársaságot létesí­tett a közelmúlt időben, 600.000 pen­gő alaptőkével. * A Fabank szintén elkészítette félévi mérlegét, amelyet azonban nem hozott nyilvánosságra. A Budai Napló értesülése szerint azonban kitűnő eredményről szá­moltak be és így mindenben iga­zolták a pénzpiac és a részvé­nyesek várakozását ezzel az igen agilis és jelentős középintézetünk­kel szemben. * A Magyar Textilgyárosok Or­szágos Egyesülete azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy a közeljövőben fel fogja állítani a racionalizálási ta­nácsot, amely elsősorban van hi­vatva az egységes üzemgazdálkodás megvalósítására, üzemgazdasági elő­adások megtartására, továbbá a termelési tanács felállítására. Kü­lönösen a magyar textiliparnak lenne fontos ennek a megvalósítása, mert a jelenlegi helyzet ezt feltétlenül megkívánja. Az egyesületben oly kiváló szakemberek vennének részt, akiknek a racionalizálási tanácsban való bevonása az iparnak rendkívül nagy előnyét jelentené. * A Magvar Országos Központi Takarékpénztár 1928 első félévi mérlegtételei a multévi június 30-i állományokkal összehasonlítva, az intézet üzletének számottevő fej­lődését mutatják. A könyvecskékre és a pénztárjegyekre elhelyezett ta­karékbetétek 58.6%-kai 32.3 millió P-re, a folyó- és csekkszámlán elhe­lyezett tőkék 46.21 %-kal 43.5 millió P-re, vagyis az állandó jellegű ösz- szes betétek 51.24%-kal emelkedtek, míg a hitelezők tétele 18.8%-kaI csökkent. Idegen tőkék a 100 millió P-őt meghaladják. A takarékpénztár vállalatai, élükön a söripari konszern­nel, az elmúlt félévben is gyara­podtak. Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÓ. Laptulajdonos: VIRAÁG és TARSA Kiadásért felelős; Viraág Béla. ÁMOK ANTAL ÉS FIAI kövezó'mesterek, út, csatorna- és betonépítési vállalkozók Föld­munka Vágányfektetés Mészkő­bánya — Telefon : J. 203-85. Vili., Futó-utca 10. szám. J Á n y Árpád I., BORS UCCA 1. TliLEFON: CnTHTlP TELEFON : A. 503-35. X \J U Ü3 A 503-33 KÁLYHA/I Béres Márton I., LOGODI-U. 19» Tel.: L. 972-33. Mieden e szakmába vágó munka ügyében iorduljon bizalommal e régi jóhirü céghez. Szíjgyártó nyerges és böröndős SÄ“ FLieeeR nfinooR It. kordát, F*-uteo 10. u. Thermosfóíh Központi fűtések fe szellőzte ések, biolpS jriai szenyvizti8ztit<£ lerendezések, vlzy^ zeték és csatornázás^. íflrdöberendezéackI» épületbádogos mun­kák tervezése és TtT szítése. Szabadalmád zott kovácsolt tm /Thermostóth“ TSE nők kizárólagos gyártói ^ / --------­Tóth Imre és Társa V., Katona József-u. 3. Telelőn : 223-93. KRAMER ADOLF festő- és mázolómester l.v Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 E RZSEBETHID 3 SZÁLLÓ Tolsfon 108-43 Budán, I. Kökény-u. 14. Ráczfürdö mellett. HUHQARIA-G90G9F0RRAS szénsavval telítve: HAR MAT-VÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyvize. Az Erzsébet-hid budai hídfőjénél épültmodernivó- csarnokban Radioactiv hatású lithiumos és calcium-hydrocarbonátos gyógyvíz IVO-KURA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság vérszegénység ellen. Poharankint 8 fillér Karlsbadi sóval 16 fillér Reggel 7 órától este 6 éráig 1 clefon : T. 286-76 Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában. Budapest. V.. Ügynök ucca 8. — (Nyomdaigazgató: Sziklai Pál.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom