Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-06-02 / 913. szám

Budai Napló XXV. évfolyam. 913. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengd. Egy szám 40 fillér. Szerkesztdség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 junius 2. Borsazdók zászlóbontása a Krisztinában Móka Ferenc az új fővárosi törvényről — Kozma Jenő a núrtegy- ségről—Becsev Antal a B. listásokról nyilatkoznak Emlékezetes és megalakulásá­val együvé eső érdekes napok emlékét ülte meg e hó 24-én a BŐD A! TÁRSASKÖR, mely négy év előtt, 1924 május hó 28-án, ala­kult meg és június 5-én Bethlen István gróf miniszterelnök itt fej­tette ki a „Polgári Községi Párt“ alakulását megalapozó prog­ram mj át. A Budai Társaskör, ahol mind melegebb és bensőbb összetartás fejlődik ki a tagok között, az el­nökség úgy határozott, hogy bor- gazdai esték rendezésével fo­kozza a tagok barátságos össze­jöveteleinek hangulatát. Most a négy elnök: dr. Hoór Tempis Móritz, Ziegler Géza, Fejér Jó­zsef és Kun Gyula voltak az első borgazdák, — és Oszoly Kálmán háznagy meghívására száznál töb­ben jelentkeztek, hogy a társas­körnek ezt az első borgazda est­jét kellő fényben és melegségben megüljék. A Délivasút földszinti éttermében terítettek a vacsorá­hoz s 'a második fogás után Oszoly Kálmán háznagy üdvözölte a vendége­ket, amihez lelkes tapssal és éljen­nel járult az egész társaság. Utána szólásra emelkedett Dr. Ripka Ferenc főpolgármester. A kedves emlé­kek egész raját kelti benne ez az est. Négy évre menve vissza, amikor a kör megalakult és ami­kor Bethlen István gróf itt adott programmot, itt bontotta ki a bé­ke, a szeretet, az alkotó munka megindításának zászlaját, — amikor itt Budán a széthúzás és a gyűlölködés tombolt és el kel­lett válnunk azoktól, akik nem értették meg az intő szót. Melegen üdvözli a borestét ren­dező elnököket, akik akkor melléje állottak és rendületlenül kitartot­tak az általa megindított küzde­lemben. Azóta nagyot fordult a várospolitikai élet és új munka in­dult a városi élet minden csapá­sán. Megindult az új, a nagy, az évtizedekre szóló Programm meg­valósítása s e munka betetőzése lesz az új fővárosi törvény, amely­nek végleges tervezetét még senki sem ismeri, de máris kikiáltották őt és Kozma Jenőt az autonómia hóhérjának. Szükségét érzi, hogy erről itt, e baráti körben nyilat­kozzék. A kormány elsősorban jó közigazgatást akar és ennek ér­dekében az autonómia be nem vált kereteit ki kell igazítani. Érdekes, hogy amikor még nincs meg a végleges tervezet sem, máris van­nak e tervezetnek vértanúi, hősei és máris pártok fogtak össze elle­ne. Nem komoly dolog ez! őszre elkészül a tervezet és ősszel le is tárgyalja a képviselőház. Ö maga híve annak az autonómiának, amely a polgárok, nem pedig a pártok érdekeit szolgálja. Viseli az ódiumot, hogy a tervezet megteremtésében része van. Itt Budán már megindult a pol­gárság szervezkedése, hogy an­nakidején felkészülten álljon az urnák elé, — és bár három kerü­letre oszlik, mégis egységes e té­ren Buda. Bizonysága ennek, hogy itt üdvözölheti Kozma Jenőt a Polgári Párt és az egészséges pol­gári közszellem vezérét, illetve megszemélyesítőjét. A siker ér­dekében nyomatékosan figyel­mezteti barátait, hogy a szerve­zés munkájából mindenki vegye ki erősen a részét. Az első kerület mindig men­tes volt a szélsőségektől, de elől járt a hazafias és keresz­tény irányzat munkájában, amely mindenkit felemel és nem tesz ki­csinyes szempontok szerint kü­lönbséget ama polgárok között, akiket a közügyek intézésében ne­mes szándék vezérel. Elő kell ké­szíteni az őszi nehéz munkát és bízik abban, hogy nem' fogják cserben hagyni azok, akik vele eddig egy utón haladtak, mert csak ez az út vezethet célhoz. A kormány erős, kitartó munkája a konszolidáció terén, lehetővé tette, hogy a főváros ügyei is konszoli­dálódtak s ma már annyira va­gyunk, hogy a mai viszonyok összehasonlítása az öt év előttiek­kel, óriási haladást mutat. Még sok ugyan a panasz, de a kormány minden figyelme az ipar és kereskedelem ba­jaira irányul. Bizonyos, hogy kiálltuk a nehéz idők tűzpróbáját. A borgazdák egészségére ürítette poharát, majd dr. Krivoss Árpád rövid felszóla­lására válaszképen újból és lekes szóval ünnepelte Fejér József társelnököt. A felviharzó taps és éljen csil­lapultával dr. Hoór Tempis Móritz a saját és a borgazdatársai nevé­ben köszönte meg a szíves üdvöz­lést és megköszönte a vendégek­nek, hogy a nyári szünet előtt még egyszer eljöttek a borestre s így üdvözöljék a hegyentúlról át­jött barátaikat, köztük Kozma Je­nőt és Becsey Antalt. Ez az est alkalmat ád arra, hogy a kör tag­jai meghallgassák dr. Ripka Fe­renc tájékoztatását. Még mindenki Bethlen István gróf nagyszabású beszédének hatása alatt áll, mely­hez Herrmann Miksa miniszter be­széde is hozzájárult, amit azért fogadott mindenki örömmel, mert visszautasította azokat a támadá­sokat, amiket a nagyipar ellen in­téztek az avatatlanok. Ezt a han­gulatot most Ripka Ferenc szavai megerősítették, aki már akkor harcolt a közüzemek érdekében, amikor az még nem volt divat és a fővárosnak tulajdonképen nem is volt közüzeme. A tisztultabb vá­rospolitikai élet megteremtése körül szerzett érdemeiért Kozma Jenőt és Becsey Antalt és végül poharát emelve élteti Kozma Je­nőt a párt vezérét, — amihez per­cekig tartó éljenzéssel járult a társaság. dr. Kozma Jenő sajnálattal emlékezett meg arról, hogy e kör kedves estéin nem vehet mindannyiszor részt, de biztosította a társaságot, hogy minden idejét és minden munkáját a budai polgárok érdekeinek szen­teli. A budai polgárok egységét már azzal is előmozdította, hogy az első és második kerületet el­választó Ördögárok beboltozásá- nak eszméjét felvetette és keresz­tülvitte, nehogy az érintkezésnek ez gátul szolgáljon. (Taps és de­rültség.) A Községi Polgári Párt gondolata és a vezetők által vég­zett munka meghozta gyümölcsét, amit az is bizonyít, hogy a meg­induláskor csak 25 tag-ja volt a hivatalos pártnak, holott ma már 85-en vannak. Pedig a párt jel­szavánál, mely egy szóból áll: — munka —, sokkal hatásosabb jelszó volt a „kereszt“, vagy hogy még tovább menjen, a „minden a mienk“ és ha mégis a Polgári Párt jelszava győzött, akkor itt van az i igazság. Most újabb harcok elé került a párt és helyzete ma ismét sokkal nehezebb, mint a szélső- jobboldali párté, amely azt az ügyes taktikát követi, hogy a választáskor kormány­pár t i, de választástól választásig ellenzéki, ő is tudna ellenzéki beszédet mondani, ő is látja az ipar és kereskedelem bajait, és tisztában van a nehéz és rettene­tes gazdasági helyzettel. Ripka Ferencet és őt a támadások edzik meg, de azért csúgRedős nélkül dolgoznak a polgárok jólétéért, mert ő a p o 1 g á r i j ó 1 é t pár t- jánakakar a vezére lenni. Amióta Ripka Ferenc programmot adott, közöttük soha nézeteltérés nem volt, mindketten izig-vérig budaiak (Pesten ezt kifogásolják) és nem­sokára lesz idő, hogy a Buda ér­dekében elért eredményeket egy virágcsokorban fogja a budai párt asztalára tehetni. Kijelentéseit zajosan megélje­nezték. A következő szónok Ziegler Géza volt, aki Ripka Ferencet éltetve, melegen megemlékezett az ország angol vendégéről és annak törek­véseiről. Az ő szavai után a társa­ság közóhajára Becsey Antal szólalt föl. Tréfával fűszerezve mutatott rá arra a takarékossági szellemre, amely abban nyilatko­zik, hogy egy borestét négy bor­gazda rendezett. Csak arra kéri őket, hogy ne kövessék minden­ben a takarékossági bizottságot; ne tegyenek B-listára senkit. Ellensége minden tekintetben a B-listákat termelő rendszernek. Mit tehetnek arról a B-listás köz- és magánalkalmazottak, hogy az ország viharvert hajója hajótörést szenvedett? Kényelmes, de nem emberséges megoldás az, ahogyan a hajót menteni akarják: lélek- vesztőkre bízzák a hajótöröttek egy részét akkor, mikor gazdasági exisztenciánk vizei még mindig háborognak. Nem mentünk vele semmit, csak a pusztulásra szánt hajótöröttek számát szaporítjuk. Elég baj, hogy a B-lista nálunk, ha más formában is, rég beveze­tett intézmény. Ott vannak a gaz­dasági élet egyéb B-listásai: a me­zőgazdaság kis exisztenciái, mint termelő-gazdaságunk jelentős té­nyezői; akik az őszi eső beálltá­tól a hóolvadásig el vannak zárva a termelő-gazdaság lehetőségei­től; utak és vasutak hiányában az év egy harmadán át a termelő- munka B-listásai ezek. Pedig, hogy ennek nem kellene így len­nie, annak bizonysága az a fellen­dülés, amely a tiszántúli alföldi gazdasági (tanyai) vasutak men­tén jelentkezett. Ott vannak a gazdasági tevé­kenységből munkahiány következ­tében napról-napra szaporodó B-listás iparosok és kereskedők; és ott vannak a munkanélküli munkások. Nincs fontosabb prob­léma, mint ezeknek a B-listások- nák katasztrofálisan emelkedő számát munka- és kereseti lehe­tőségek feltárásával csökkenteni. De vannak a nemzeti gondolat­nak is B-listásai; azok, akik az interinacionaJe táborába állva vi­lágboldogító nemzetköziséget akar­nak csinálni nemzetek nélkül, a nemzeti gondolat mellőzésével. Utal az Amerikából hazajött zarán­dokok tapasztalataira, amelyek az övével egyezőek. Amerikában a nemzeti érzés a csillagos-zászló kultuszában az elemi oktatástól kezdve a politikai és gazdasági élet minden vonalán hatalmasan jut kifejezésre. Nem szentimentá- lizmus ez, hanem annak a nagy összetartó erőnek felismerése, amelyet a nemzeti gondolat gaz­dasági vonatkozásában is képvi­sel. A Budai Társaskör és annak mai ünnepel tjei ennek a kettős államalkotó gondolatnak képvise­lői, amelyet a munka és nemzeti gondolat képvisel. E kettős gon­dotok jegyében köszönti a Társas­kört és annak vezéreit. Becsey beszéde sokak szemébe könnyet csalt és a meg megújuló éljenzés tiikröztette azt a szere te­tet, amellyel személye iránt a bu­daiak viseltetnek. A következő szónok dr. Tury Zoltán volt, aki későbben érkezett és ki­mentve magát, üdvözölte a borgaz­dákat. Beszédjének kimagasló ré­sze, annak a szép gondolatnak volt szentelve, hogy a hazafias érzést a gyermekek lelkében kell már fölkelteni. Itt Budán pedig ki kell fejleszteni és nagyra kell ne­velni a gyermekek érzelmi világá­ban a Buda iránt való szeretetet. ö most ennek szenteli életét és kéri mindenki segítségét ehhez, amire a helyeslő választ a föl­hangzott éljenzés adta meg. Majd dr. Okolicsányi Kuthy Dezső emelt szót, mert ő is a munkát és a nemzeti gondolatot tekinti a nemzeti boldogulás egyedüli alap­jának s éppen ezért el kellene ren­delni itthon is úgy, mint Ameriká­ban, hogy a nemzeti zászló előtt mindenki emelje meg a kalapját. A nemzeti gondolat alapjává kell tenni a tüdővészelleni védekezést. Az állam és a városi kormányzat­nak itt kell jól megfognia, itt kell megkezdenie a nemzetvédelmi harcot. Ezután Viraág Béla szerkesztő mondott el néhány ko­mikus budapesti képtelenséget az utcáról és a fürdőkiállítás ügyével foglalkozva, minden jó budainak gondolatát azzal fejezte ki, hogy ezt a kiállítást Buda fejlődése ér­dekében ne engedjük elgáncsolni, ne engedjük Budáról elvinni. Éljen az, aki megcsinálja és vesszen, aki ellenzi! Hubert Vilmos melegen üdvözölte elnöktársait és megköszönte, hogy a borgaz­daság kedves intézményét hono­sítják meg és így is fokozzák a kör látogatottságát. Szükség van erre, mert a körben nyernek er­kölcsi erőt barátaiktól a vergődő iparosok és kereskedők a létért való küzdelemhez, mely vissz­fénye egyúttal a haza vívódásá­nak. Utalt a miniszter elnöknek a kereskedelmi pályára vonatkozó kijelentésére, rámutatott a trianoni szakadékra, amelyet munkával, szeretettel és áldozatkészséggel kell kitölteni. Poharát Ripka Fe­renc egészségére üríti, aki példát mutat, hogy mik épen kell a hazát szolgálni. A Budai Társaskör egyik rokon­szenves tagja Kapcza Imre szólalt föl ezután és mind a gaz­dasági nyomorúság jelére mutatott rá arra a körülményre, hogy né­gyen rendezik a borestét. Azután mint a „Dreituristenverein“ el­nöke, kedves humorral tette szó­vá azt az emberfeletti munkát, amit a főpolgármester végez, ab­ban a hivatalban, amely eddig a legkényelmesebb hivatalok egyike volt. A rendkívül sikerült borgazda est így nőtte ki magát egyúttal po­litikai vacsorává, mely mély nyo-y mókát hagyott a megjelentekben és erős visszhangja lesz a budai társadalomban. Budán, IQ28. juunis / A főváros vagyona a legutóbbi zárószámadás adatai szerint, ke­reken 756 millió pengő. Négy mil­liót azért mégis sajnál a Gellért­hegyi Fürdőügyi Kiállítástól, amellyel nemcsak a saját vagyo­nát, de a budai polgároknak va­gyonát is szaporíthatná. A hercegprímást látta vendégül ünnepi ebédre a fővárosi bérmálások befejeztével dr. Ripka Ferenc főpol­gármester. Régi szokás ez, hogy a polgármester, illetve a főváros, mint kegyúr, látja vendégül a hercegprí­mást, de a legénysorban élő polgár- mester helyett a főpolgármester házá­nál terítettek — számos meghívott vendéggel és az érdekelt miniszterek­kel együtt — a hercegprímás számára. Hubert Vilmos, az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körének ügyvezető el­nöke vidékre utazott üzleti ügyekben. HEZZE NEC Budapest környékét Kirándulások a budai hegyvidékre! 10 kirándulás rendkívül mérsékelt térti jegyfüzettel S PENGŐ! Felvilágosítást ad a BHÉV bérletpénztára V., Visegrádi-u. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom