Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-06-02 / 913. szám
Budai Napló XXV. évfolyam. 913. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 16 pengd, félévre 8 pengd. Egy szám 40 fillér. Szerkesztdség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: K. 502—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 fillér. 20 mm. magas hirdetés 10 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1928 junius 2. Borsazdók zászlóbontása a Krisztinában Móka Ferenc az új fővárosi törvényről — Kozma Jenő a núrtegy- ségről—Becsev Antal a B. listásokról nyilatkoznak Emlékezetes és megalakulásával együvé eső érdekes napok emlékét ülte meg e hó 24-én a BŐD A! TÁRSASKÖR, mely négy év előtt, 1924 május hó 28-án, alakult meg és június 5-én Bethlen István gróf miniszterelnök itt fejtette ki a „Polgári Községi Párt“ alakulását megalapozó program mj át. A Budai Társaskör, ahol mind melegebb és bensőbb összetartás fejlődik ki a tagok között, az elnökség úgy határozott, hogy bor- gazdai esték rendezésével fokozza a tagok barátságos összejöveteleinek hangulatát. Most a négy elnök: dr. Hoór Tempis Móritz, Ziegler Géza, Fejér József és Kun Gyula voltak az első borgazdák, — és Oszoly Kálmán háznagy meghívására száznál többen jelentkeztek, hogy a társaskörnek ezt az első borgazda estjét kellő fényben és melegségben megüljék. A Délivasút földszinti éttermében terítettek a vacsorához s 'a második fogás után Oszoly Kálmán háznagy üdvözölte a vendégeket, amihez lelkes tapssal és éljennel járult az egész társaság. Utána szólásra emelkedett Dr. Ripka Ferenc főpolgármester. A kedves emlékek egész raját kelti benne ez az est. Négy évre menve vissza, amikor a kör megalakult és amikor Bethlen István gróf itt adott programmot, itt bontotta ki a béke, a szeretet, az alkotó munka megindításának zászlaját, — amikor itt Budán a széthúzás és a gyűlölködés tombolt és el kellett válnunk azoktól, akik nem értették meg az intő szót. Melegen üdvözli a borestét rendező elnököket, akik akkor melléje állottak és rendületlenül kitartottak az általa megindított küzdelemben. Azóta nagyot fordult a várospolitikai élet és új munka indult a városi élet minden csapásán. Megindult az új, a nagy, az évtizedekre szóló Programm megvalósítása s e munka betetőzése lesz az új fővárosi törvény, amelynek végleges tervezetét még senki sem ismeri, de máris kikiáltották őt és Kozma Jenőt az autonómia hóhérjának. Szükségét érzi, hogy erről itt, e baráti körben nyilatkozzék. A kormány elsősorban jó közigazgatást akar és ennek érdekében az autonómia be nem vált kereteit ki kell igazítani. Érdekes, hogy amikor még nincs meg a végleges tervezet sem, máris vannak e tervezetnek vértanúi, hősei és máris pártok fogtak össze ellene. Nem komoly dolog ez! őszre elkészül a tervezet és ősszel le is tárgyalja a képviselőház. Ö maga híve annak az autonómiának, amely a polgárok, nem pedig a pártok érdekeit szolgálja. Viseli az ódiumot, hogy a tervezet megteremtésében része van. Itt Budán már megindult a polgárság szervezkedése, hogy annakidején felkészülten álljon az urnák elé, — és bár három kerületre oszlik, mégis egységes e téren Buda. Bizonysága ennek, hogy itt üdvözölheti Kozma Jenőt a Polgári Párt és az egészséges polgári közszellem vezérét, illetve megszemélyesítőjét. A siker érdekében nyomatékosan figyelmezteti barátait, hogy a szervezés munkájából mindenki vegye ki erősen a részét. Az első kerület mindig mentes volt a szélsőségektől, de elől járt a hazafias és keresztény irányzat munkájában, amely mindenkit felemel és nem tesz kicsinyes szempontok szerint különbséget ama polgárok között, akiket a közügyek intézésében nemes szándék vezérel. Elő kell készíteni az őszi nehéz munkát és bízik abban, hogy nem' fogják cserben hagyni azok, akik vele eddig egy utón haladtak, mert csak ez az út vezethet célhoz. A kormány erős, kitartó munkája a konszolidáció terén, lehetővé tette, hogy a főváros ügyei is konszolidálódtak s ma már annyira vagyunk, hogy a mai viszonyok összehasonlítása az öt év előttiekkel, óriási haladást mutat. Még sok ugyan a panasz, de a kormány minden figyelme az ipar és kereskedelem bajaira irányul. Bizonyos, hogy kiálltuk a nehéz idők tűzpróbáját. A borgazdák egészségére ürítette poharát, majd dr. Krivoss Árpád rövid felszólalására válaszképen újból és lekes szóval ünnepelte Fejér József társelnököt. A felviharzó taps és éljen csillapultával dr. Hoór Tempis Móritz a saját és a borgazdatársai nevében köszönte meg a szíves üdvözlést és megköszönte a vendégeknek, hogy a nyári szünet előtt még egyszer eljöttek a borestre s így üdvözöljék a hegyentúlról átjött barátaikat, köztük Kozma Jenőt és Becsey Antalt. Ez az est alkalmat ád arra, hogy a kör tagjai meghallgassák dr. Ripka Ferenc tájékoztatását. Még mindenki Bethlen István gróf nagyszabású beszédének hatása alatt áll, melyhez Herrmann Miksa miniszter beszéde is hozzájárult, amit azért fogadott mindenki örömmel, mert visszautasította azokat a támadásokat, amiket a nagyipar ellen intéztek az avatatlanok. Ezt a hangulatot most Ripka Ferenc szavai megerősítették, aki már akkor harcolt a közüzemek érdekében, amikor az még nem volt divat és a fővárosnak tulajdonképen nem is volt közüzeme. A tisztultabb várospolitikai élet megteremtése körül szerzett érdemeiért Kozma Jenőt és Becsey Antalt és végül poharát emelve élteti Kozma Jenőt a párt vezérét, — amihez percekig tartó éljenzéssel járult a társaság. dr. Kozma Jenő sajnálattal emlékezett meg arról, hogy e kör kedves estéin nem vehet mindannyiszor részt, de biztosította a társaságot, hogy minden idejét és minden munkáját a budai polgárok érdekeinek szenteli. A budai polgárok egységét már azzal is előmozdította, hogy az első és második kerületet elválasztó Ördögárok beboltozásá- nak eszméjét felvetette és keresztülvitte, nehogy az érintkezésnek ez gátul szolgáljon. (Taps és derültség.) A Községi Polgári Párt gondolata és a vezetők által végzett munka meghozta gyümölcsét, amit az is bizonyít, hogy a meginduláskor csak 25 tag-ja volt a hivatalos pártnak, holott ma már 85-en vannak. Pedig a párt jelszavánál, mely egy szóból áll: — munka —, sokkal hatásosabb jelszó volt a „kereszt“, vagy hogy még tovább menjen, a „minden a mienk“ és ha mégis a Polgári Párt jelszava győzött, akkor itt van az i igazság. Most újabb harcok elé került a párt és helyzete ma ismét sokkal nehezebb, mint a szélső- jobboldali párté, amely azt az ügyes taktikát követi, hogy a választáskor kormánypár t i, de választástól választásig ellenzéki, ő is tudna ellenzéki beszédet mondani, ő is látja az ipar és kereskedelem bajait, és tisztában van a nehéz és rettenetes gazdasági helyzettel. Ripka Ferencet és őt a támadások edzik meg, de azért csúgRedős nélkül dolgoznak a polgárok jólétéért, mert ő a p o 1 g á r i j ó 1 é t pár t- jánakakar a vezére lenni. Amióta Ripka Ferenc programmot adott, közöttük soha nézeteltérés nem volt, mindketten izig-vérig budaiak (Pesten ezt kifogásolják) és nemsokára lesz idő, hogy a Buda érdekében elért eredményeket egy virágcsokorban fogja a budai párt asztalára tehetni. Kijelentéseit zajosan megéljenezték. A következő szónok Ziegler Géza volt, aki Ripka Ferencet éltetve, melegen megemlékezett az ország angol vendégéről és annak törekvéseiről. Az ő szavai után a társaság közóhajára Becsey Antal szólalt föl. Tréfával fűszerezve mutatott rá arra a takarékossági szellemre, amely abban nyilatkozik, hogy egy borestét négy borgazda rendezett. Csak arra kéri őket, hogy ne kövessék mindenben a takarékossági bizottságot; ne tegyenek B-listára senkit. Ellensége minden tekintetben a B-listákat termelő rendszernek. Mit tehetnek arról a B-listás köz- és magánalkalmazottak, hogy az ország viharvert hajója hajótörést szenvedett? Kényelmes, de nem emberséges megoldás az, ahogyan a hajót menteni akarják: lélek- vesztőkre bízzák a hajótöröttek egy részét akkor, mikor gazdasági exisztenciánk vizei még mindig háborognak. Nem mentünk vele semmit, csak a pusztulásra szánt hajótöröttek számát szaporítjuk. Elég baj, hogy a B-lista nálunk, ha más formában is, rég bevezetett intézmény. Ott vannak a gazdasági élet egyéb B-listásai: a mezőgazdaság kis exisztenciái, mint termelő-gazdaságunk jelentős tényezői; akik az őszi eső beálltától a hóolvadásig el vannak zárva a termelő-gazdaság lehetőségeitől; utak és vasutak hiányában az év egy harmadán át a termelő- munka B-listásai ezek. Pedig, hogy ennek nem kellene így lennie, annak bizonysága az a fellendülés, amely a tiszántúli alföldi gazdasági (tanyai) vasutak mentén jelentkezett. Ott vannak a gazdasági tevékenységből munkahiány következtében napról-napra szaporodó B-listás iparosok és kereskedők; és ott vannak a munkanélküli munkások. Nincs fontosabb probléma, mint ezeknek a B-listások- nák katasztrofálisan emelkedő számát munka- és kereseti lehetőségek feltárásával csökkenteni. De vannak a nemzeti gondolatnak is B-listásai; azok, akik az interinacionaJe táborába állva világboldogító nemzetköziséget akarnak csinálni nemzetek nélkül, a nemzeti gondolat mellőzésével. Utal az Amerikából hazajött zarándokok tapasztalataira, amelyek az övével egyezőek. Amerikában a nemzeti érzés a csillagos-zászló kultuszában az elemi oktatástól kezdve a politikai és gazdasági élet minden vonalán hatalmasan jut kifejezésre. Nem szentimentá- lizmus ez, hanem annak a nagy összetartó erőnek felismerése, amelyet a nemzeti gondolat gazdasági vonatkozásában is képvisel. A Budai Társaskör és annak mai ünnepel tjei ennek a kettős államalkotó gondolatnak képviselői, amelyet a munka és nemzeti gondolat képvisel. E kettős gondotok jegyében köszönti a Társaskört és annak vezéreit. Becsey beszéde sokak szemébe könnyet csalt és a meg megújuló éljenzés tiikröztette azt a szere tetet, amellyel személye iránt a budaiak viseltetnek. A következő szónok dr. Tury Zoltán volt, aki későbben érkezett és kimentve magát, üdvözölte a borgazdákat. Beszédjének kimagasló része, annak a szép gondolatnak volt szentelve, hogy a hazafias érzést a gyermekek lelkében kell már fölkelteni. Itt Budán pedig ki kell fejleszteni és nagyra kell nevelni a gyermekek érzelmi világában a Buda iránt való szeretetet. ö most ennek szenteli életét és kéri mindenki segítségét ehhez, amire a helyeslő választ a fölhangzott éljenzés adta meg. Majd dr. Okolicsányi Kuthy Dezső emelt szót, mert ő is a munkát és a nemzeti gondolatot tekinti a nemzeti boldogulás egyedüli alapjának s éppen ezért el kellene rendelni itthon is úgy, mint Amerikában, hogy a nemzeti zászló előtt mindenki emelje meg a kalapját. A nemzeti gondolat alapjává kell tenni a tüdővészelleni védekezést. Az állam és a városi kormányzatnak itt kell jól megfognia, itt kell megkezdenie a nemzetvédelmi harcot. Ezután Viraág Béla szerkesztő mondott el néhány komikus budapesti képtelenséget az utcáról és a fürdőkiállítás ügyével foglalkozva, minden jó budainak gondolatát azzal fejezte ki, hogy ezt a kiállítást Buda fejlődése érdekében ne engedjük elgáncsolni, ne engedjük Budáról elvinni. Éljen az, aki megcsinálja és vesszen, aki ellenzi! Hubert Vilmos melegen üdvözölte elnöktársait és megköszönte, hogy a borgazdaság kedves intézményét honosítják meg és így is fokozzák a kör látogatottságát. Szükség van erre, mert a körben nyernek erkölcsi erőt barátaiktól a vergődő iparosok és kereskedők a létért való küzdelemhez, mely visszfénye egyúttal a haza vívódásának. Utalt a miniszter elnöknek a kereskedelmi pályára vonatkozó kijelentésére, rámutatott a trianoni szakadékra, amelyet munkával, szeretettel és áldozatkészséggel kell kitölteni. Poharát Ripka Ferenc egészségére üríti, aki példát mutat, hogy mik épen kell a hazát szolgálni. A Budai Társaskör egyik rokonszenves tagja Kapcza Imre szólalt föl ezután és mind a gazdasági nyomorúság jelére mutatott rá arra a körülményre, hogy négyen rendezik a borestét. Azután mint a „Dreituristenverein“ elnöke, kedves humorral tette szóvá azt az emberfeletti munkát, amit a főpolgármester végez, abban a hivatalban, amely eddig a legkényelmesebb hivatalok egyike volt. A rendkívül sikerült borgazda est így nőtte ki magát egyúttal politikai vacsorává, mely mély nyo-y mókát hagyott a megjelentekben és erős visszhangja lesz a budai társadalomban. Budán, IQ28. juunis / A főváros vagyona a legutóbbi zárószámadás adatai szerint, kereken 756 millió pengő. Négy milliót azért mégis sajnál a Gellérthegyi Fürdőügyi Kiállítástól, amellyel nemcsak a saját vagyonát, de a budai polgároknak vagyonát is szaporíthatná. A hercegprímást látta vendégül ünnepi ebédre a fővárosi bérmálások befejeztével dr. Ripka Ferenc főpolgármester. Régi szokás ez, hogy a polgármester, illetve a főváros, mint kegyúr, látja vendégül a hercegprímást, de a legénysorban élő polgár- mester helyett a főpolgármester házánál terítettek — számos meghívott vendéggel és az érdekelt miniszterekkel együtt — a hercegprímás számára. Hubert Vilmos, az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körének ügyvezető elnöke vidékre utazott üzleti ügyekben. HEZZE NEC Budapest környékét Kirándulások a budai hegyvidékre! 10 kirándulás rendkívül mérsékelt térti jegyfüzettel S PENGŐ! Felvilágosítást ad a BHÉV bérletpénztára V., Visegrádi-u. 6.