Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-06-02 / 913. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928. június 2. Szent Gellért r /»• • / // Gyógyfürdő Iszapkezelés társashelyisighen vagy külön fülkében a világhírű Kolopi „Szent Gellértu rádiumos gyógyi9zappal. Rheuma, izületi bántalmak- nál páratlan gyógyító hatású. A nyúlfarknyi villamos, mely az Átlós-úttól a Sós-fürdőig vezet, meghosszabbítva ennek a kör­nyéknek hatalmas fejlődését segí­tené elő, mert az építkezési ked­vet nagy mértékben fokozná, ha a fővároshoz intenzívebben kapcso­lódhatna a Sós-fürdőn túli vidék. De Kelenvölgyre is ki kell építem minél előbb a villamost, mert on­nan 1500 munkás jár be Buda­pestre, a munkahelyére nagy ne­hézségek között. Kelenvölgytől a Hév is messze esik s így kényte­lenek a kelenföldi állomásra menni s onnan a városba. A kelenvölgyi lakosok már jártak a kereskede­lemügyi minisztériumban, a ta­nácstól is kérték, hogy a kelenföldi vonalat hosszabbítsák meg egé­szen Kelenvölgyig. A körforgal­mat is meg lehetne oldani, ha a sósfürdői vonalat kiépítenék és ezzel a Lágymányos fejlődését is elősegítenék. Hódy Lajos, a Budai Társaskör egyik közszeretetben álló alelnöke — ahogy sajnálattal értesülünk -— súlyos kétoldali tüdőgyulladással megbetege­dett és szanatóriumban fekszik gon­dos orvosi kezelés alatt. Okos gondolat, hogy az Erdészeti Hivatal a főváros által kiutalt száz­ezer pengőből a budai hegyvidék kü­lönböző helyein apró menházakat épít a kirándulók részére. Ezek a ki­sebb méretű turistaházak fából ké­szülnek padokkal, pihenőhelyekkel. LORGNON Zibrinyinél, I., Attila-u. 12. Szilágyi Károly volt országgyűlési képviselőt és városi bizottsági tagot, Óbuda kiváló vezéremberét, súlyos gyász érte, édesanyának, özv. Szi­lágyi Károlyné szül. dobai Molnár Annának hirtelen jött elhunyta május hó 22-én, melég szeretetet árasztó, áldásos életének 75-ik évében. A nagy kort ért, köztiszteletben állott úri­asszonyt nagy család gyászolja, hat gyermeke: Károly, Etel, Zoltán, Mar­git. Laura és Gyula, valamint azok hozzátartozói, menyei, veiei. testvérei, sógorai és unokái. Gyászolják igaz szívvel a Kovács, Kindzierszky, Ba- kody, Visy, Benkó, Galata. Molnár, Újvárosi s Cservenyák-családok, — de mindannyian, akik ezt a nemes- szívű uriasszonyt ismerték, tisztel­ték és szerették. Az óbudai temetőben tették örök nyugalomra e hó 24-én és nagy gyászoló közönség kísérte utolsó útján. D rágább kávét kaphat bárhol, de jobbat, mint nálam — sehol. Schmidknns L. III. Kórház u. 17 Sokat mosolyognak most Budán az egyik várospolitikai lapnak azon a tervén, amelyik az I. kerület egyik Siókelőljáróságát a — II. kerületbe, a Fő-utcába akarja elhelyezni. Az I. kerület felosztásáról már több ízben írtunk, alapos érvekkel rámutatva a monstrum kerület és a várbeli elöl­járóság visszás helyzetére. A most újra felvetődött terv, amely az elöl­járóságot a Szebeny Antal-téri vá­rosi házba kívánja elhelyezni — ré­gen megcáfolt megoldás, jmert Kelen­föld—Lágymányos feltétlenül külön kerületig lesz s akkor újra a kerület szélére kerülne az elöljáróság. Egyet­len helyes megoldás a Déli vasút kör­nyékén megépíteni az új elöljárósá­got az I. kerületnek, Kelenföld— Lágymányos átalakul a II. kerületté s a Buda-hegyvidék lesz a III. kerü­let. A IV. budai kerületet alkotná a mostani Országút s Víziváros, de en­nek elöljáróságát a Pálffy-térre, a mo§t felszabaduló Ganz-telepre kel­lene helyezni. Óbuda—Újlak pedig volna az V. közigazgatási kerület, mint ahogy az most is az ötödik választói kerület. Papanek Ernő min. tanácsos sza­badságát családostól Olaszországban és Svájcban töltötte és e napokban tért vissza a legjobb egészségben. Hi­vatalát az újvárosházán május hó 29-én vette át. Köszönetét és bizalmat szavazott dr. Bódy Tivadar udv. tanácsosnak, a Szövetkezett Hegyvidéki Egyesületek elnökének a Farkasrét-Mártonhegy- Németvölgy és vidéke egyesület dr. Ruszlió János titkár indítványára azokért az érdemekért, amelyeket a hegyvidék kulturális és gazdasági fej­lesztése körül már eddig is szerzett. Az ezt kimondó taggyűlést május 4-én tartotta az Egyesület a Sasfészek vendéglőben előkelő közönség jelen­létében, amikor Antalffy Andor a vám­vonalak kihelyezéséről és autóbusz- járatok létesítése érdekében terjesztett elő indítványt. Perczel Béla a hegy­vidék átrendezéseit ismertette. Hősök hídja Jegyen a neve a leg­közelebb felépülő Óbuda—Hungária- úti hídnak — kívánja az egyik pesti városatya s erről indítványt jegyzett be a főváros közgyűlésén. Minden elmúlik, még a „pénteki“ borgazdatársaság kedves estéi is. Má­jus 25-én volt az utolsó, amelyen Érczhegyi Géza volt a borgazda, aki­nek tiszteletére számos vendég jött össze. Zboray Gyula dr. ügyvéd, a társaság örökös jegyzője, felolvasta évi jelentését, amelynek alapján hatal­mas vita indult meg a Gellérthegyi fürdőkiállítás ügyében. Még nyáron lesz néhány borest, amikor viszonzá­sul kint a zöldben a „vendégek“ lát­ják vendégül a borgazda társaságot. A hogv lapzártakor értesülünk, a nyári borestek a Veronika vendéglő­ben lesznek június 1. július 7 és augusztus 3-án. _____ "__ÖntI és társai" Nincs ennél a városnál furcsább vá­ros a világon. Évekkel ezelőtt a Do­hány-utca egyik bőröndöse azt írta ki a boltjára, hogy ott: „bőr- és minden­féle más Öndök kaphatók.” Ez a jó ember bizonyára azt hitte, hogy ez az ÖND a tőszó és az lehet bőr-önd, vagy vászon-önd, vagy mindenféle más önd. — A József-utcában az egyik emeletes házikón nagy vászon­lepedőre az volt rápingálva, hogy: „Borpince az emeleten". — Így va­gyunk az utcanevekkel is. Boldogult József nádor, aki a Lipótvárost épít­tette, nagy utakat mért ki, Vác felé a Váci-utat, Főt felé a Fóti-utat és Göd felé a Gödi-utat. Ezt a Gödi-utat a Bach-korszak idején GÖDERGASSE- nak nevezték, de utóbb Göttergasse- nak szépítették. Amikor a hatvanas évek végén ismét magyarrá lett Buda­pest, a szép Gödi-út nevet egyszerűen lefordították németből és lett belőle: — Bálvány-utca. Legcifrább a „Szólo­váéi“ esete. Az éhes ember, aki szereti a rákot, szívesen rendeli és kap a ne­véhez mérten egyet. Bécsben már ket­tőt adnak, Grácban pedig egy egész tányérral. De ott már Soloer Krebs- nek hívják. Ha azt kérdezi az ember, hogy hová való ez a pompás rák, akkor a vendéglős Zalamegye felé mutat és fölényesen mondja, hogy: „Da drüben von Solo!“ Így kapjuk a híres zalai rákot Grácon át Pestre, mint szolo-rákot. És ezek nem tréfák, ezek komoly valóságok és jellemzik ezt a várost, ahol az új magyar nyel vet nem az írók és akadémikusok csi­nálják, hanem a Dohány-utcai keres­kedők. — Ki csinálhatja itt a város- politikát? A városházi urak aligha. Mély tisztelettel kérjük a főpolgármes­ter urat, hogy — ha eddig nem volt — állíttasson fel egy olyan ügyosz­tályt, amely gondosan számontartja, hogy e város fejlődésének, mik vol­tak a rugói. Kár, hogy eddig nem volt ilyen, mert akkor ott, a Városházán föltét­lenül tudnák azt, hogy ezt a várost ily rohamosan és ilyen hatalmassá a 85-iki és a 96-iki milleniumi kiállítás tette. Ha pedig ezt jól tudnák a Vá­rosházán, akkor föltétlenül és minden ellenvetés nélkül megszavaznának a Gellért-hegyre tervezett fürdőügyi ki­állításra olyan összeget, amit — egy plajbásszal írott, hevenyészett költség- jegyzék alapján — a mellény zsebéből fizetett ki a főváros egy nem is egé­szen szükséges strandfürdő túlkiadá- saként a Városligetben. A Széchenyi- fürdő nem valami különös strand­fürdője 70 milliárd túlkiadással ké­szült és bizonyára nem annyira fon­tos Budapestnek ez a strandfürdő, mint Budának a Fürdőügyi Kiállítás. Eltekintve attól a nagy irredenta szol­gálattól, — Budának nagy gazdasági érdeke megköveteli e kiállítás rende­zését a Gellérthegyen, — de egyene­sen rá parancsolnak a tanácsra azok a világhírű gyógyforrások itt Budán, amelyek jól kihasználva lehetővé ten­nék, hogy egész Budapesten senki községi adót ne fizessen. Ha ezt meg tudták tenni Wiesbadenbcn, Achcnben és Karlsbadban egy-egy forrás gyógy­vizével, akkor Buda gyógyforrásainak nagy tömege, világhíre és kiválósága révén — modern és bölcs közigazga­tás mellett — föltétlenül elérhető. Él­jen, aki megcsinálja, — vesszen, aki ellenzi. Régi divatú házakat építtetett a főváros Óbudán, a Bécsi- útón. Szinte hihetetlen, modern ember által alig érthető, hogy Budapesten ma; — 1927—28-ban, — ilyen minden ízlést nélkülöző idétlen és ormotlan kaszárnyákat lehet építeni és azokat ilyen falusi díszekkel felcifrázni. Nem tudjuk, ki itt a bűnös, nem is keres­sük, késő is volna, mert mindezen se­gíteni már nem lehet. Lapunk más helyén rámutatunk Budapest székes- főváros mérhetetlen gazdagságára, mely nagy részben telkekben fekszik és ennek a fővárosnak — pont — ezen a helyen, ahol a hegyet is le kellett faragni, muszáj építkeznie, holott száz számra van alkalmasabb, kedvesebb helye, kedvesebb telke. Késő bánat, eb gondolat, — most már meg van­nak ezek a csúf bérkaszárnyák, oda­préselve a hegyoldalba, amitől a laká­sok egy része soha sem fog kiszáradni és tömlöcszerü kilátást ad a bent­lakóknak. Azért most már legalább is kedves társadalmi életet kell szá­mukra biztosítani. A III. kerületi Egyesült Polgári Társaskör elnöksége átérezte azt a ferde helyzetet, amibe a város különböző részeiből ideköltö­zött intelligens társadalom került és kedvesen meghívta e bérházak lakóit a saját szépen berendezett körhelyi­ségeibe, ahol barátságos élet folyik és a most idegenbe cseppent polgár­társaink ott kedves otthont találnak. A meghívónak bizonyára meg lesz a maga foganatja, mert azokat Andréka Károly elnökön kívül Rezső Antal ügyvezető alelnök és Móra István író, mint főtitkár írták alá. Arcképleleplezés. A II. kerület, Batthyány-utcai közs. polgári leány­iskola volt növendékeiből alakult „Iskolatársnők Szövetsége“ június 3-án d. e. 11 órakor az iskola torna­termében tartandó 25 éves jubileumi közgyűlésen leplezi le feledhetetlen megalaptójának, Kozma Gyula egy­kori igazgatónak, — dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő úr édes­atyjának — arcképét. A megemléke­zést Kozma Gyuláról Kurzenreiter Károly igazgató mondja, arcképét leleplezi dr. Scitovszky Tiborné, a Szövetség alelnöke és alkalmi költe­ményt ad elő Havas István, polgári iskolai felügyelő, egyúttal indítványt tesz a „Kozma Gyula segítőalap“ lé­tesítésére. Lampel Vilmos nyug. _ miniszteri tanácsos, föv. biz. tagot meleg ünnep­lésben részesítette a várbeli társada­lom, azoknak az érdemeknek elisme­réséül, amelyeket hitéleti, kulturális, karitativ és általános közéleti téren szerzett. Fordított gondolkozás megint, hogy a magánépítési bizottság legutóbbi ülésén engedélyt adott gyárépítkezésre az Újlaki-rakpart 47. sz. alatt minden tanácsi hatá­rozat és fürdővárosi törekvések ellenére. Azok a műszaki embe­rek, akik a város részéről ebben a bizottságban ülnek igazán avult gondolkozást! emberek lehetnek, akik nem akarják megérteni, hogy a Dunapart, a pompázatos ékkő­nek, a Dunának gyönyörű fogla­latja kell, hogy legyen, amit gyár­épületek nem csúfíthatnak el. Fon­tos volna, hogy a Közmunka- tanács végre erélyes kézzel ren­det teremtsen a főváros műszaki dzsungeljében, ahol nem látják Budapest fejlődésének az útját. Világító reklámok elhelyezését az Alagútban — kérte egy vállalkozó a közmunkák tanácsától és engedélye­zés esetén megfelelő bért ajánlott fel az államnak. Az ajánlat ügyében még nem döntöttek, mert városgazdasági és szépészeti szempontból bírálják el az oldalfalakra és mennyezetre szere­lendő reklámok ügyét. A megölt rác püspök hátborzongató regéje, akit kísérői ölitek meg, anélkül, hogy tudták volna róla, hogy püspök, mert egyszerű zarándoknak mondotta magát, most is megremegteti a kiránduló ifjúság szívét, akik: a pilisi hegyek között megpihennek a DOBRA VODA pompás vizű forrásnál. Mária Terézia idejében történt, hogy egy szerb püspök igyekezett Szentendrére gyalog- szerrel az erdőkön át és szintén Oda menő rácok mutatták neki az utal Dobravoda forrásnál meg­pihentek és a zarándoknak öltö­zött püspök lehajolt a forrás fölé, hogy igyék üde vizéből, amikor véletlenül kicsúszott a nyakába akasztott püspöki arany kereszt a kámzsája mögül. Kísérői vérsze­met kaptak, leütötték és kirabol­ták. Csakhogy ott vadászó ma­gyar urak tetten érték őket s né­gyet közülük a császárné paran­csára Szentendrén ki is végeztek. IL^en romantikával tele van a bu­dai hegyvidék, melyet most már nagyszámban keresnek fel a dilet­táns túristák is, amióta a H. É. V. kiadta rendkívül mérsékelt térti- jegyf űzetett 10 kirándulásra 6 pengőért. Válthatók a vasút bér­letpénztáránál: V., Visegrádi utca 6. szám alatt. Az aszfalton virág nyílik már. ki­tették az oleandereket és ha meleg felsőkabátban is, de kiülünk a „kert­be“. a bimbózó oleanderek alá. Estére ugyan még „behordják“ a kertet a terembe, de azért naptár szerint nyakig vagyunk a tavaszban. Ez in­kább pesti humor, mert nekünk Bu­dán szép, kertes vendéglőink vannak, bent is a városban és kint is, a hegyek között A Hűvösvölgyben Balázs, a Nagyréten Márth, lent a völgyben a régi hírű Veronika, a közelebb eső Szép Ilona, köztük a nagynevű Auguszt. A Farkasréten Milis, feljebb a szépkilátást nyújtó Sasfészek, még odább az Ördögorom-csárda. De bent is szépek, kedvesek a fürdők kertjei. Csodaszép a Gellértfürdő terrasza a kékvizü hullámfürdő partján és a többi mind; köztük a Császárfürdő régi, nagyhírű platános udvara, mely ezidén vezetni fog. De minden budai részen van ilyen kedves szép hely, hisz kedvesebbet, mint a Bellevue lépcsőzetesen emelkedő kerthelyisége, alig találni Pesten. Vetekszik vele a Lövölde parkja hatalmas faóriásaival, mely nagy szerephez jut ezidén, új bérlője: Sipos Gyula kitűnő vezetése mellett. Megnyerőén szép udvar várja ezidén is a vendégeket a Retek-utcai Trombitás-nál, elismert hely KelenföK dön a Lágymányos-utcai Wehrmann vendéglő, a Krisztinában pedig a Hor- [ váth-kert levegőjét is tálaló Ulm-féle Szent István-étterem és vele szemben a Kéményseprő. Ebből a jó levegőből jut még bőven Kobrának is a Zöldfa­udvarára. Ott van Óbudán a Duna partján Kuthy István halászcsárdája, feljebb a Molnár-féle régi hírű mű­hely ... és végig, egész sora ezeken kívül, mindannyi kellemes nyári helyi­ség, ahogy ez a leendő fürdővároshoz illik is. Uj borbevásárlási forrás. Egy régi borszakértő, DEZSÉNYI László megvált a Palugyai cégnél 6 éven át viselt üzletvezetői tisztségétől, hogy sok évi munkásságának gazdag tapasztalatait a saját pincészetében, III., KENYERES-U. 34. sz. alatt érté­kesítse. Tisztán kezelt nemes fajborait olvasóink figyelmébe ajánljuk. PHILADELPHIÁBAN ESTÉNKINT ZOMBORI SIPOSS SANYI CIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL 100 éves cég! KAPÓSA MARGIT éttermei Csak VII.T Akácfa-u. 12 I Kitűnő fajborok * Saját pincészet , Budafokon * Kitűnő halászlé Haggenmacher sörök ♦ Disznótorok Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok SZEPILONA VENDÉGLŐI KERTHELYISÉGEI Elsőrangú ételek és italok. A pontos kiszolgálást Stiginczky József | tulajdonos személye garantálja. .^OLT/ LÁSZLÓ Kertépítő kertészeti telepei: II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMRE Pest megye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesz­tősége ad­BUDAI ItOVOkDe PARK VENDÉGLŐ II., Marcibányi-tér 6. szám. Árnyas kerthelyiség gyönyörű lombos fák­kal. Külön zárt és nyitott fedett étterem. Elkülönített páholyok. Állandóan hideg és meleq ételek. Elsőrendű tájborok Dreher sör.Naponta Kaposvári Boros Misi zenekara jáiszjk. Tulajdonos sípos gyula. iff. Weffrmann Béla éttermeiben I., Cágymányos-utca 3. minden este SONJA tisztizenekara muzsikál Budai kávésok és vendéglősök figyelmébe! C A mv KÁLMÁN uAUll I sütödéje Budapest, I., Bors-utca 7. sz. Hűvösvölgy legszebb kirándulóhelye Hcgyréti iiemféglö tulajdonos MARTH MIHÁLY Legszebb vacsorálóhely a HŰVÖSVÖLGYBEN VERONIKA vend é gIö I., Hidegkúti út 20 tisztelettel RÓNA GYULA D Jt I Bk ^ O vendéglő a hűvösvölgyi végállomásnál DM LMSi W Elsőrangú konyha. Kitűnő cigány Bellevue SZÁLLODA ÉTTERMEI Budán, I. Attila-utca 53 — Igazg. Telefon: Lipóf 986—85 Minden este és a délutáni teákon Budapest elismerten legjobb jazz- és tangozenekara látszik Asz Kiváló konyha és italok ^ Mérsékelt árak talrendelés tele f o n o n is: L 1 p ó_t_J»2z±ZL­CSÁSZÁR­fürdő éttermeiben reggel 6-tól éjfél után 2 óráig állandóan frissen főtt, kiváló ízű magyar ételt tálalnak. Kényelmes, szép, úri helyiség Tulajdonosa CSIRSZKA KONRÁD

Next

/
Oldalképek
Tartalom