Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-01-07 / 899. szám

6 BUDAI NAPLÓ Budapest. 1928 január 7. Blataos Rudolf Fényképész műterme — - —— II., FŐ-utca 18 sz. Elrontja szép képét Budának a Rudas-fürdő hatalmas, ormótlan tűzfala, amely a Hungária-forrás mögött az Erzsébet-híd feljárójá­nak neki tehénkedik — mondotta J oanovich Pál a főváros köz­gyűlésén. Van a tűzfaltömb köze­pén egy kis Lichthof és odanyílik egy kis keskeny ablak. Nem tudja milyen ablak. És föléje van írva: „Magyar Helikon.“ Ez az épület tönkreteszi azt a gyönyörű per­spektívát, amely a hídfőtől nyílna délfelé, ha ez a csúf ház nem állna ott, amelyben két lakás s egy ruhaszárító van csak s amit a leg­rövidebb idő alatt le kellene bon­tani. — A főváros tanácsa állító­lag már keresi a megfelelő meg­oldás módját. Lelket emelő ünnepséggel ülte meg a karácsonyt és az év végét az óbudai református egyház, amely al­kalmakkor Kontra Aladár mondott prédikációt és Sátán Dáhlia. No- szeda Károly kiváló növendéke Bach örökszép két énekét: ..Jézus lelkem iidve vár“ és „Alázattal szivem­ben ...“ adta elő bársonyos hangjá­nak minden finomságával Illés Lajos karnagy orgonakísérete mellett. Majdnem megjárta a „Budai Szabadság Dalkör“. amely kisiparosok és kiskereskedők alapí­tása. Még 1920-ban felterjesztették az alapszabályokat a 'belügyminisz­tériumba s mivel sokáig választ nem kaptak, a főváros engedélye alapján a Margit-körúti iskolában szorgalma­san próbáltak GrilkMayer Endre el­nöklete alatt s ünnepélyeken, de íő- kép temetéseken is sokszor nyilvá­nosan szerepeltek. 1924. év májusá­ban is résztvettek egy műsoros ünne­pélyen s ekkor a rendőrség észre­vette, hogy a Budai Szabadság Dal­kör nem -szerepel a belügyminiszter által jóváhagyott egyesületek listá­ján. Nyomban felfüggesztették a dal­kör működését s a vezetőség eheti tiltott egyesületi működés vétsége címén megindították az eljárást. Né­hány héttel az eljárás megindítása után a belügyminisztérium az alap­szabályokat jóváhagyta és így az egyesület most már jogosan folytatta tovább működését. Az eljárást azon­ban nem szüntették meg a vezető­séggel szemben, kz ügyészség vád­iratot adott ellenük s a büntetőtör­vényszék nemrégen vonta őket felelősségre. A kihallgatások után az ügyész szigorú büntetést kért, de a törvényszék felmentette a vádlotta­kat, mert nem látta bizonyítottnak, hogy tevékenységük jogsértő ered­mény létrehozására irányult volna. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A budai zsidók a középkorban a Víziváros alsó felén a Halászváros vagy Zsidóvárosban, a mai Lánchíd és Várbazár közötti részen laktak. A Várban is volt' egv zsidó utca. a mai Dísz-téren vezetett keresztül. Kü­lönösen Zsigmond király, majd ké­sőbb a Jagellók alatt telepedtek be nagyobb számmal és a török uralmat is végigélték. A Víziváros egyes utcái még máig is a száz év előtti ne­vet viselik. így a Horvát-utcán kívül az Iskola-. Kacsa-. Medve-. Gyors­kocsi-. Donáti-. Fazekas- és Hattyú- utca. Terei közül is a Kapucinus-tér megmaradt, de ma már nem rúg ki a Dunára, csak a Fő-utca kis kiöblösö- dése. A Bomba-tér sem rég vesztette el nevét. Most Batthyány-térnek hív­ják. Ez volt az egész város legszebb tere. — írja Schams. a száz év előtti krónikás. — amíg az Erzsébet-apácák majdnem a felét kerítéssel el nem re­kesztették. Abból az időből két ház is áll régi pompájában, csak az utca íeltöltése folytán úgy lesüllyedtek, hogy az emelet mehetne el földszint­nek: egyik a hármas, másik a négyes számú. Melegedő szobák vannak V a s s József népjóléti miniszter jóindulatá­ból az otthont nélkülöző szegények részére az I.. Váli-utca 1. sz., 111.. Kiscelli-u. 80. sz.. III.. Raktár-utca 1. sz. alatti iskolákban és a II.. Men- liely-utca 3. számú házban levő Budai Menhelyen. Sajnos, most a leg­nagyobb hidegben már bei s zárták őket. Valamiképen módot kellene ta­lálni, hogy a didergők újra meleg szobához és a jó forró rántottleves- hez jussanak. A műemlékek védelmét határozot­tabban fogja ezután képviselni a fő­város állandó ilyen nemű bizottsága révén, amely most állította össze a műemlékszerü épületek jegyzékét. Fokozottabb védelmet érdemelnek a régi szép budai templomok s a koro­názó főtemplom. Ezeken kívül még 65 ilyen épületet1 vettek jegyzékbe, mint védelemre érdemeseket., ame­lyek közül a budaiak: a Gellért.fürdő, a Szarvas-tér 8. számú neoklasszikus ház, tipikus erkélyrácsával és azon a nagy' budai tűzvészt megörökítő em­léktáblával; a Rudasfürdő török idő- bők való kupolája; a Horváth-kert- ben levő Budai Színkör, a Várszín­ház copfstílű épülete, a Várban levő elöljáróság baroképíilete. szép barok- stílű lépcsőházával, stukkómenyeze- tével1 a Szent Háromság-téren, a vár­beli Leánygimnázium, a Szenthárom­ság-utca 1. sz. alatti baroképület Má­tyáskorabeli kőtöredékekkel, a For- tuna-utca 4. sz-. alatti barokház. Ci­tadella., az Erzsébet-lkilátótorony. a Fő-utca 68. sz. alatt a volt Forgách- laktanya bárok kapuzatával, a régi Szent Jáno'S-kórház, a Kiskorona- utca 60. sz. alatti neoklasszikus ház stílusos kapujával. A Királydombon 12 ház. amelyek alatt Aquincum má­sodik amfitheatrum. illetve tényleges színház romjai vaunak, amelyek lebontása után megkezdik itt is az ásatásokat. Régi emlék s áj- tatos zarándokok gyűlőhelye az óbudai Máriakő kápolna, a római vízvezeték oszlopainak maradványá­val, az Aquincumi ásatások, az Aquincum-múzeum. A Tabánban levő épületekre vonatkozóan. minthogy a'zok feltétlenül lebontásra kerülnek, később -külön előterjesztést tesz az ügyosztály. Azonban sajnálatosan ál­lapítjuk meg. hogy a fent felsorolta­kon kívül még igen sok műemlékünk van itt Budán, amit a jegyzék nem sorol fel s amelyek így védelemben sem részesülnek. Így különösen a barok-kor leggyönyörűbb emlékét, az ormótlan éktelen Öbuda-főtéri Moiidursdepot udvarán álló Zichy- kastélyt. a Kiscellen levő volt trini- tárius templomot, most Schmidt- kastélyt, az óbudai Flórián-szobrot, az újlaki Szentháromság-szobrot, amely 235 éves és 1710 óta áll mai helyén. Nem említi a jegyzék az óbudai Malom- (ma Lajos-) utca em­lékét hirdető faíaragásos kapuval ékes házakat (150. számú és Szt. Lé lek-tér 8. sz.) sem. S ami a leg­hiányosabb. hogy magyarázó emlék­tábláikat sem helyeznek el ezeken az épületeken. közgázom napló A Magyar Vasúti Forgalmi nagyarányú terjeszkedése Az 1927»es esztendőre 20 százalékkal nagyobb osztalék kerül kifizetésre A Budai Napló egyik elmúlt számában részletesen ismertette a vasútíorgalmi többirányú tranz­akcióját. Rámutattunk arra a kö­rülményre, hogy a vállalatnak nagyszabású tervei megvalósítá­sához alaptőkéjét szaporítania kell. A múlt héten össze is hívták a vasútforgahni rendkívüli köz­gyűlését, amely egyelőre 1 millió pengővel emeli az alaptőkéjét, A vállalatnál azonban olyan nagy koncepciójú tervek vannak előkészületben, amelyek ennél az összegnél sokkal nagyobb tőkét igényelne. A Budai Napló értesü­lése szerint a vasútíorgalmi új hegyivasutat létesített testvérvál­lalatával : Österreichische Ver­kehrs-Anstalt A.-G.-tal, amellyel közösen megépítették Máriacell és ezzel szemben fekvő Alpe magas­latot átívelő függővasutat. A vasút HUBERT MHB és TÁRSA betéti társaság Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 4 Telefon: Iroda: Interurban 22—67. Raktár: 109-57. Mosdók, fürdőkádak, fürdőkályhák, clozettek, csövek, műszaki cikkek féitifiritiydrtís építése kereken két és fél millió schillinget. emésztett fel. Ebből a vállalkozásból is látható, hogy a vasútíorgalmi milyen szervesen igyekszik régi pozícióját a külföl­dön teljes egészében visszaszerez­ni. A közeli időben fog megala­kulni a vállalat varsói vagónköl- csönzője. Hasonló vállalkozást lé­tesít a Magyar Vasútíorgalmi r.-t. Franciaországban is, amelyben egy nagy francia pénzintézet is érdekeltséget vállal. Gergely Vil­mos vezérigazgató a legutóbbi időben töbször tárgyalt Párizsban erről a tranzakcióról. Pénzügyi körökben a vasútíor- galmi dividendabecslése az 1927-es esztendőre 2 pengő, ami a tavalyi osztalékhoz képest pontosan 20 százalék emelésnek felel meg. * A Parkváros Rt., mely háború előtti alakulás és a budai hegyvi­dék fejlesztése érdekében idegen- forgalmi tervek megvalósítását tűzte maga elé, még annak idején nagy telekkomplexumokat szer­zett a budai hegyvidéken, melyből ma is még, többek közt a Sváb­hegyen és Gellérthegyen 400.000 négyszögöl kiterjedésű telkei van­nak. A világháború alatt nem tö­rekedhetett kitűzött céljai megva­lósítására. Most, hogy a fürdő­város mozgalom és az idegenfor­galom ismét előtérbe tolta ezeket a nagy nemzeti érdekeket és a budai hegyvidék fejlesztése első­rangú kérdéssé nőtte ki magát, dr. Bódy Tivadar, a Svábhegyi Egyesület és a Hegyvidéki Szö­vetség elnöke, aki egyúttal a NOVA vezérigazgatója is, meg­vásároltatta a NOVA által a Park­város Rt. egész részvényállomá­nyát, biztosítva magának ezzel a döntő szót a hegyvidék fejleszté­sére irányuló tervezésekben és ezzel döntő tényezővé válhat a fürdőügyi kiállítás kérdésében is. * A Ligetszanatórium rt. rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek napirendjén szerepel a Svábhegyi Szanatórium r.-t. és a Liget Szana­tórium r.-t. egyesülése fölött való ha- hározathozatal. Az igazgatóság elő­terjesztése alapján minden 5 drb Svábhegyi Szanatórium részvényre 2 drb Liget Szanatórium részvényt ad­nának cserébe. A Liget Szanatórium r.-t. alaptőkéjét ezzel kapcsolatban 8000 drb egyenként 30 pengő névér­tékű részvény kibocsátásával 1.200.000 pengőről 1,440.000 pengőre emelik fel. Az új részvényeket kizá­rólag a Svábhegyi Szanatórium rész­vényesei kapják annak fejében, hogy a Svábhegyi Szanatórium r.-t. egész vagyona az egyesülés útján a Liget Szanatórium r.-t. tulajdonába kerül. Ezután a Liget Szanatórium r.-t. tu­lajdonába került 6500 drb saját rész­vény megsemmisítésére tesz javasla­tot az igazgatóság, úgv hogy az 1.440.000 pengőre emelt alaptőkét végeredményben 1,245.000 pengőre szállítják le. A magyar téglagyárak a lendületes építkezések következeken kivétel nélkül fogják emelni nz Idei osz­talékokat A téglakartell egyszázőtven- millió darab téglát szállított le az elmúlt évben Az építkezési konjunktúra fel­lendülése folytán a magyar tégla­gyárak üzletmenete rendkívül eredményesnek mondható. Most, amidőn a téglagyárak elkészültek az 1927. évre vonatkozó munká­lataikkal, meg lehet állapítani a magyar téglaipar produktumát és termelési mérlegeikből következ­tetni lehet az idei mérlegre vonat­kozólag. A Budai Napló munkatársának a téglaipar; elmúlt évének szám­szerű eredményeiről autentikus hírforrásból a következő informá­ciókat sikerült beszereznie: A téglakartel budapesti rayon- jába tartozó téglagyárak az elmúlt esztendő alatt több mint 150 millió darab téglát adtak el és szállítot­tak le. A kartel vidéki rayonjába tartozó téglagyárak évi eladása és szállítása 50 millió darab téglát tesz ki, úgy hogy a szállítást 200 millió darab téglára tehetjük. Ez a mennyiség természetesen nem je­lenti az egész esztendei produk­tumot, mert mint tudjuk, a tégla­gyárak itt Budapesten és vidéken évi termelésüknek mintegy 25 szá­zalékát tartalékolták készletnek a jövő tavaszra, úgy hogy az egész termelést kerekszámban 250 millió darabra tehetjük. A gyárak természetesen nem használhatták ki teljes kapacitásukat s ha az át­lagos loglalkoztatás középarányo­sát vesszük alapul, a gyárak ka­pacitása 1927 folyamán 65 száza­lékig volt kihasználva. Természe­tes hogy ennek a jó foglalkozta­tottságnak és eladási konjunk­túrának’ a téglagyárak által 1927. évben elért anyagi eredmények­ben is megfelelő látszata van. Ehhez képest az összes vezető téglavállalatok 1927-re fizetendő osztalékukat lényegesen felemelik. A téglaipar jövő esztendei kilá­tásai nagyszabásúak és igen jónak mondhatók. Bár igaz, hogy az állami és városi építkezési Pro­gramm 1928-ra még nincs fixiroz- va, de valószínű, hogy a jövő évre — mint ahogy ezt a kultusz­miniszter úr programmba vette — nagyarányú kórház- és iskola- építkezés várható, sőt lehetséges, hogy a népjóléti minisztérium bér­házépítési akciója is tovább fog folytatódni. A magángazdaság építkezéseinek sorsa is abszolút biztatónak mondható, mivel az ipari hitelek és a most kibocsá­tásra kerülő záloglevelek leg­nagyobb részt az építkezés céljait szolgálják, mely a jövő év tava­szán előreláthatólag még az ez évinél is nagyobb méreteket fog ölteni. A Közgazdasági Társaság egyik legutóbbi ülésén dr. Imréd.v Béla. a Magyar Nemzeti Bank nagy kon­cepciójú igazgatóhelyettese, rendkívül érdekes magas színvonalú előadást tartott a produktivitás és a fizetési inéi heg összefüggéséről. Az, előadást közgazdasági és politikai életünk leg­kitűnőbb reprezentánsai hallgatták meg. A Nemzeti Bank főtanácsa el­határozta, hogy a februári közgyűlés- nek 11 százalékos osztalék fizetését fogja javasolni. Ez az osztalék a Nemzeti Bank részvényének mai ár­folyama mellett körülbelül 6.5 száza­lékos jövedelmezőségnek felel meg, s ezzel a Nemzeti Bank vezetősége nyomatékosan alátámasztotta azt a kívánságot, hogy ha azt akarják, hogy részvényeiket a tőzsdén vásá­rolják. a részvények megfelelő kama­tozását biztosítsák. A Fabank idei üzletéve tőzsdei körökben elterjedt hírek szerint, rend­kívül jól alakult. Az intézet legutóbbi időben igen nagy forgalmat bonyolít le és betéteinek gyarapodását olyan mértékben sikerült fokozni, hogy az idei üzletévre, a múlt évinél is na­gyobb osztalékot képes fizetni. + A Magyar-Német Mezőgazdasági R.-T. most tartott rendkívüli közgyű­lésén elhatározta, hogy alaptőkéjét 1.04 millió pengőről 2.6 millió pen­gőre emeli íel 78.000 darab 20 pengő névértékű új részvény kibocsátása által. Az új részvényeket 2:3 arány­ban a régi részvényeseknek ajánlják fel 25 pengő kibocsátási árfolyamon. Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÓ. Laptolajdonos: VIRAÁQ 6« TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. KRAMER ADOLF festő- és mázolómester I., Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57 Az Első Magyar RÉSZVÉNY SERFÖZÖDE újévi meglepetése a Szent Cdszíó Sör HIRDETÉS BUDAI TELKEK ^ ÖRÖKLAKÁSOK ^ BÉRLAKÁSOK TÖKEELHELYEZÉS „Centrum“ Házépítő- és Ingatlanvállalat. Horthy Míldós-út 15/b, 9—12,' 3—y?5 közt. Telefon: József 442—25. Szakszerű, legkorrektebb ügyvitel. Bankreferenciák. A budai telekpiacon 20 éve vezetünk. Par­cellázásokat vállalunk, telek tömböket, telkeket vásárolunk, közvetítünk. Ajánljuk ügyfeleinknek a mielőbbi vételt, mert tavaszra az erősen fejlődő krisztinavárosi, különösen pedig a kelenföldi részen, amely óriás] fel­lendülés előtt áll, további értékemelkedések várhatók. Kitűnő vételek egyebek közt: * Bérháztelkek a Horthy Miikilós-, Villányi-, Böszörményi-útón, Alkotás-utcában, Krisztina-térnél, Fő-utcában stb. 80 'négyszögöltől és 65 pengőtől kezdve. Vlllatelkek a Kelenhegyi-. Ménesi-. Szüret-. Lenke-. Németvölgyi-, Kutvölgyi-úton. Hadapród-, Nárcisz-utcában, Naphegyen, kiépített köz­műves utcákban, 100 négyszögöltől és 18 pengőtől kezdve. Nagy jövőjű, 90—200 négyszögölles családiháztelkek a Horthy Miklós-útnál, továbbá a kiépítés előtt álló Sasadi-úton, déli fekvéssel, ötévi részletfizetésre, 19 pengőtől. A Fehérvári-útón (Kábelgyárnál) 24 pengőtől. Horthy Miklós-úton parcellázható 2600 négyszögöl 42 pengő­jével. Kitűnő spekuláció! A kertes társasházbau. mely a Horthy Miklós-úton épül, napos­fekvésű, előkertes, főlépcsőházi, két-három-négyszobás nagyértékű örök­lakások kertrenyíló mellékhelyiségeikkel, loggiákkal. Mittel, örökáron megszerezhetők. Referencia gyanánt szolgálhat az igazgatónk által^ húsz éve megszervezett, kitűnően prosperáló első hat budapesti társasház. Tizenkét százalékos tísztajövedelmet biztosíthat magának a Horthy Miklós-úton épülő társasházban öröklakások megvételével és bérbe­adásával. Déli fekvésű kertes bérházban. Ferry Oszkár-utca 47, 75-ös vil­lamosmegállónál. főtépcsőházi két-háremszobás lakások loggiákkal, erké­lyekkel, remek kilátással, májusi beköltözésre tiszta pengőbérérr kaphatók. »CENTRU M« házépítő és ingatlanvállalat m. sz. Nyomatott a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. Nyomdájába«, Budapest. V„ Ügynök-«. 8. — Nyomdaigazgató: Sziklai Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom