Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-02-19 / 903. szám
XXV. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 50 filiér. 20 mm. 1928 évfolyam. Előfizetése egy évre 16 pengő, félévre 8 pengő. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. február 903. sz. y ' Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1., Éors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K. 502—96. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 19. Budát kell szeretnünk! Elmondotta dr. TÚRY ZOLTÁN közigazgatási bíró a vízivárosi iskolaszék új elnöke, székfoglaló beiktatása alkalmából az iskolaszék és a tantestület által a tiszteletére rendezett társasvacsorán Túl az életnek a szebbik felén, amikor a nyári napok után közeledik az őszi alkony és rövi- debb lesz a nap és hosszabbak és sötétebbek lesznek az erdő árnyékai, akkor látja, akkor érzi az ember, mi hiányzott abban a hosszú, végigtaposott életben, Én éreztem és megéreztem ezt a hiányt és ha volt valaha ambícióm és vágyam, hogy irányt szabjak, hogy elveket hirdessek, ez az ambícióm csak az volt, hogy a világ legnagyobb hatalmasságát, azt, amely a jövendő gyerek lelkét idomítja, — a tanítóságot nyerjem meg magamnak és ő előttük tárjam fel azt a hiányt, amelyet életemnek már lefolyt szebbik részében sokszor megkönnyezve, sokszor megdöbbenve tapasztaltam. A vándor, mikor a sivatagban megáll a gúlák előtt és feltekint ezekre a szédületes építkezésekre, nem tud szabadulni attól a két gondolattól, amelyeket ezek a gúlák megtestesítenek, az emberi alkotóképesség ás a rabszolgaság felismerésének, a tudatra ébredésének gondolatától. — Ha az ember Rómában megáll a Szent Péter templomnak nagy csarnokában, szinte fizikai fájdalommal nyomja meg a lelkét a kereszténység érzése, Krisztus keresztáldozata és a vértanuk ezreinek emléke. A protestáns ember, ha bemegy az esztergomi bazilikába, önkény- telenül meghajtja fejét a katoli- cismus roppant lelki hatásai és eredményei előtt, — és a katolikus ember, ha bemegy a debreceni ősi templom kapuján és meghallja Rákóczi harangjának kondulását, önkénytelenül fejet hajt a reformáció nagy gondolatai előtt. Ezekből a történelmi helyekből úgy tódul felénk a fu- valat, mint a kriptából a léghu- zam, vagy a rózsakertből az illat, — és ez a fuvalat, ez érinti meg az ember lelkét, ez hangolja meg azokat a gondolatokat, amelyek a helyhez kapcsolódnak; ez a génius lód, a helynek a szelleme, amely megkapja, amely megköti és amely megláncolja az embert. A génius lóci betölti és átformálja az emberi szívet. És ha az emberi szív kiejti magából a génius lócit, a hely és a szív között meglazul a kapcsolat. Minél erősebb a génius lóci, annál áldozatosabbá teszi a lelket, annál ragaszkodóbbá. A génius lóci, amely az embert szülőföldjéhez, szülőházához, ősi birtokához, kis iskolájához, a füzeshez és az erdőhöz köti, kíséri véges-végig az élet vándor útjain, ez vonzza vissza, ha az utak messze ágaztak, ez adja a visszaemlékezésnek derűs perceit és ez kapcsol egy kettészakíthatatlan láncot az ősi föld és a vándorló ember lelke közé. Ez tartja meg az emberben a régi szokásokat, ez ad az embernek karaktert, amelynek kapcsán különbözik a többiektől. A háborúban* ez a génius lóci megpattant. Az emberek valahogy eltérítődtek az emlékektől; a katonák messze mentek a szülőhatártól, az itthonmaradottak pedig ezer egyéb gonddal voltak lekötve; meggyengült a kapocs, amely a szülőházzal, az anyafölddel a lelkeket összekapcsolta és ennek a meglazulásnak a következménye volt a lelkeknek egy olyan siilyedése, hogy minden ember- feletti hősies áldozat után eler- nyedt, ölhetett kézzel vártuk azt, mit hoz ránk a végzet. Nem ott volt a bukás, hogy az ország területének kétharmad részét elvették; ez egyszerű csatavesztés volt, amilyen megtörtént a világ- történelemben számtalanszor és megtörtént Magyarországgal is már harmadszor. A csatavesztésnek ezt a fájdalmas eredményét egy jobb csata, vagy egy jobb politika reparálhatja. A génius lóci meglazulásának sokkal borzalmasabb eredménye volt az a hihetetlen lelki depressió, amely ekkor elkövetkezett. Az ember nem tudná elképzelni, az ember kor tűi íéueti rémregenynek gondolná azt, hogy ugyanaz a magyar nemzet 'volt az, amely felelt Mátyás király uralkodott és ugyanaz a magyar nemzet az, amely feleit Kun Béla uralkodott. Pedig a nemzet ugyanaz volt, csak 1918-ban megpattant a génius lóci, mint a lanton a húr és az eddigi csengő hangok helyett zűr-zavar és lelki meghasonlások kaosza dübörgőit. Ez az a hiány, amit én az élet alkonyán érzek és látok és látom azt különösen itthon, ami legszűkebb hazánkban, Budán. Valamitől, valahogyan meglazult az a kapcsolat, amely a budaiakat Budához kötötte. Megváltozott a gondolat, megváltozott a tradíció. Buda a puritán egyszerűség, a kiskereskedelem, a kisipar és a csendes polgári existenciák szépséges termő talaja volt. A maga egyszerűségében, a maga konservativ gondolkozásmódjában élt, szenvedett, küzdött és ernyedetlenül dolgozott négy évszázadon át. Török dúlás, császáriak és kurucok küzdelme, viharok és árvizek, négy évszázadon keresztül pusztították ezt a kis királyvárost, de újra épült, újra fejlődött és újra csak Buda lett. Mátyás királynak, a hollósnak, szelíd, munkás és alázatos városa. Ahol minden ember a maga kis házának, a' a maga kis szőlőjének, a maga kis céhének, a maga kis boltjának, a maga társadalmának és a maga városának élt. A Biedermeyer szorgalomnak, a puritán, becsületes konzervativizmusnak szimbóluma. Mikor 50 esztendővel ezelőtt Pest városával összekapcsolódott, a síkon épült város fölénybe került a hegyen épített várossal szemben. Az természetes is volt, hiszen a sík területen épült városnak fejlődési lehetőségei lényegesen nagyobbak voltak, mint az erdőkkel és hegyekkel koszorúzott és körülzárt telepnek, A pesti oldal szédületes fejlődése sok tekintetben magával ragadta a budai oldalt és ez a konzervatív kis városka nem látta azt a nagy különbséget, amely erkölcsi felfogásában, üzleti gondolkodásában, a Krisztushoz való ragaszkodásban és a földhöz való hűségben a Duna két partja között mutatkozott. A szólamok elszédítették, a paloták lázba ejtették, kezdte felvenni azokat a modernebb testi és lelki öltözékeket, amelyeket a túlsó oldalon látott és lassan-lassan, de egy két évtized alatt majdnem teljesen elhalt a génius lóci, elhaltak az emlékek, elhalt a négyszázados múltnak szeretete, a régi dal helyébe új dal, a rét.i tánc helyébe új tánc került és a budai lélek felcifrázta magát pes.i eszmékkel és megpattant a génius lóci húrja. — Hogy ez Budára nézve milyen veszteséget jelent, azt csak azzal akarom jellemezni, hogy Buda, amely királyváros volt, ma Pestnek másodrendű városa. Mindazok a jószágfonások, amelyek valamikor Budát naggyá tették, lassacskán megszűntek. Az ipar, a kereskedelem pusztaiéban van és pusztaiéban vau az az erkölcs is, az a tartózkodás, az a házhoz, otthonhoz való ragaszkodás, amely valamikor Budát jellemezte. És amit itt látunk Budán, így volt ez az et ísz országban. A szülőhely gémvj/nik a lángja sokat veszített fényéből, melegéből, erejéből és evvel legtöbbet vesztett az ország. Minden nemzetnek meg van a maga faji specialitása, a maga faji kölünleges- sége, a maga faji génius lócija és amely nemzet ezt a fajiságát, ezt a történelmi karakterét levetkőzi, az a nemzet elveszti a szeretetnek érzését a földje iránt, elveszti kötlességtudását nemzete iránt, elveszti reményét és jogosultságát az örök élet iránt. Önök előtt; a budai 'tanítók és tanítónők előtt, kellett ezt elmondanom. Önök a nemzet kertészei, az önök kezében vannak a nemzet virágai. Önök ápolják és önök nyesik a magyar jövendőt. Egyedül önök azok, akik visszaadhatják azt, ami reánk nézve elveszett, visszaadhatják a gyereknek a génius lócit, megmutathatják nekik a múltat, beléjük olthatják az otthonnak, az elvnek hitét és szeretetét és önök formálhatják ezeket a kis lelkeket odáig, hogy azok ne világvárosi polgárok, ne világpolgárok, hanem ragyogó szemű kicsi budai gyerekek ' le-i gyenek. Hogy bekövetkezzék egy jobb kor, amikor Buda társadalmának minden polgára ráébredjen arra a tudatra, hogy ő elsősorban budai és csak azután budapesti. Mint az iskolaszék elnöke, igen sokszor fel fogom önöket keresni második otthonukban, a gyerekek között, szép és pompás hivatásuk teljesítése közben. Mindig figyelemmel fogom kísérni a működésüket, de arra előre Tigyel- ineztetem, hogy az első kérdésem mindig az lesz: mit tanított ma Budáról, mit tanított tegnap Budáról, mit fog tanítani holnap Budáról és mindennap és mindennap Budáról — a gyerekeknek? A Budai Klub dr. Scitovszky Tibor és neje fővédnökségével február 4-én a Szent Lukács-fürdő fehér termében fényes sikerű bált rendezett. — A klub Margit-köruti helyiségében január 31-én este dr. Imre Sándor „nemzedékek ellentéte“ címen tartott nagyértékű s nagy figyelemmel hallgatott előadást. Budán, 1Q2S. február 18 A Tabán fölépítése érdekében megtörtént első lépés. Uj rendszert állapítottak meg a Városházán, mely szerint fokozatosan kiürítik a diile- dező tabáni házakat még pedig felülről kezdve lefelé, úgy hogy a Gellérthegy oldalán álló házak kerülnek majd elsősorban lebontásra. A tabáni házak bérbeadását eddig az elsőkerületi elöljáróság intézte és Boldogít Ágoston volt a tabáni szegény bérlők jószívű gondozója. Most a tanács úgy határozott, hogy a megüresedett lakásokát újból ki nem adja és fölülvizsgáltatja ezeket a nedves rozoga viskókat, lakhatás szempontjából. A hegyoldalban lévő egy-kettő-három bérlővel biró rozoga házakat kiüríti és ezeket a bérlőket a völgyben megüresedett lakásokba helyezi át. Ezzel az átcsoportosítással azt éri el a város, hogy a felsőbb régiók mielőbb fölszabadulnak. A völgyben megtiresedétt és fenntartott lakásokba áttelepített lakók kikölöztetése után a hegyoldalban álló viskókat azonnal lebontják és lehetőleg még ez év folyamán megkezdik a már megállapított szabályozási te.ry szerint a városrész rendezését, így a szabályozás is megindul, anélkül, hogy a szegénysorsú lakosokat katasztrófa elé vinné, de átmegy a köztudatba a tabáni részen, hogy onnan mégis csak el kell költözködni rövid időn belül mindenkinek, amihez természetesen a Székesfővárosnak azzal kell hozzájárulnia, hogy a Tabánon is épít kislakásos bérházakat. Mindenesetre örvendetes, hogy Buda egyik legszebb részét, mely a belvárossal szomszédos végre bekapcsoljuk a Székesfőváros belső területébe, ami lehetővé teszi a Belváros lakásínségének enyhítését és — ami fő — újjab lépést tesz előre Buda fejlődése. Andréka Károlynét lepte meg kedvesen a HL kér. Egyesült Polgári Társaskör, melynek e hó 7-én tartott társasvacsoráján Rezső Antal iigyv. elnök a virágdísz és csdkrok megváltása címén gyűjtést rendezett és egymillió koronát gyűjtött a kerület szegény gyermekei javára, mely összeget Andréka Károlyné úrnőnek adták át az ez évi karácsonyi gyer- rnekfelruházás céljára. A Klotiíd Estély, mely a budai farsang elite estje már évek óta, ez- idén a Bellevue-száiló termeiben volt e hó 13-án és előkelő közönség vett azon részt. Az udvar részéről megjelent azon Auguszta főhercegasszony és Seefried grófnő főhercegnő, báró Thierry és Lucich altengernagy kíséretével, továbbá gróf Karátsonyi Jenő és neje. dr. Ripka Ferenc főpolgármester és családja és a budai társadalom számos előkelősége. Az estély műsoros részén részt vettek Baranyi Lili zongoraművésznő, Goda Gizella operaénekesnő, Gróh Klári hegedűmüvésznő és Pilinszky Zsig- mond operaénekes. A közönség nagy elismeréssel, sűrű tapssal jutalmazta a bravúros előadásokat, amelyeket tánc követett, mely reggel 3 óráig tartott: A Klotild-szeretetház javára is szép összeget juttatott a kiválóan sikerült estély. Mátyás király három lustája emlékére február 6-án kedélyes estét rendezett a Hollós Mátyás Társaság a Császárfürdő vendéglő külön termében. A ^nagyszámban megjelent tagok és családtagjaik kedves közvetlenséggel ültek vacsorához, melyet R. R é w Sándor következő asztaláldása vezetett be: „Magyarok Istene, áldassék szent neved e társaság ajakán, amely zengő hanggal — az írott szó, a harmonlás színek, a köbe vésett forma nemes művészetének angyalszárnyán s a hatalmas tudomány tündöklő arany híd ián íve- lödik Hozzád! Szenteld meg Uram hív akarásunkat: Hollós Mátyás király csillagzó szellemének lángragyujtá- sát itt. a múltba felejtkezett Budán, amelynek boldogabb jövendőjét a szeretet szépséges veretével ékes szívünkkel építjük. i és vezess bennünket Uraim magunkra vállalt köteless H Neked áldozva, ház-' tiszta győzelmet \ Vacsoraközben dr. y/.ö elnök szíves szó\lv t jelenvoltakat s rneíég Kezett Janus Pannonius-ról. a király nagy költőjéről. V i r a „ g Ilonka klasszikus művészetéből nyújtott kedves táncszavalati füzért, amelyet sok tapssal honorált figyelmes hallgatósága. S z á v a y Gyula kormányfőtanácsos, a társaság főtitkára mondotta el sok humorral. Rózsadomb minden bájával ékes, napsugár derűvel hímzett emlékbeszédét a „három lustá“-ról, akiknek kései utódai az ígéretek göngyölgetésében ma is élnek. Elmondotta a „három rost“ tanulságos és kevéssé ismert élettörténetét, amelyből a tanulságot a mai időkre is Levonta. Hollós Mátyás király „íródeákjának“ és „naplójának“ az ő szellemében megújhodó Budáért való harcában pedig a már múlt évben kilátásba helyezett nyomda mellé beigéi t egy papírgyárat. Az ígéretek terére lépve még egy szobrot és egy ' ú: lóct í. »O Ü jC/ÍL i l l icl |jru£tlí.‘ o‘Z O'i ivCOAf t**j O nek a 25-ik évfolyamot jubiláló alkalomból. Szerkesztőnk mint modern „Mózest“ köszöntötte Szávayt. aki bevezette őt az ígéretek földjére. Ugyancsak a Budai Napló jubileumával foglalkozott szellemes fordulatok- [ ban és szatírában gazdag beszédében Peterdy Sándor is. Kedves tárogató- és zongoraszó mellett sokáig áldozott még a társaság a „3 lusta“ emlékének. (f.) Ä mi jubileumunk Váratlanul és meglepetésszerűen sok kedves megbecsülhetetlen és nem remélt megnyilatkozásban van részünk, abból az alkalomból, hogy a „Budai Napló“ 25-ik évfolyamába lépett, ahogy azt a legutóbbi számban jelentettük. Egyesületek, asztaltársaságok, de főképen magánosok halmoztak el bennünket kedves megemlékezésekkel és lapzártakor hozta a posta a budai fürdőügy legfőbb pa'trónusának Dr. JÓZSEF FERENC főherceg úr, a Fürdőváros Egyesület elnökének jóságos szeretettel megírt levelét. Mindazoknak, akik bennünket ez alkalomból fölkerestek, szóval és írásban itt mondunk nyilvános köszönetét, most és a jövőszámban, amikor ezt a mi háziünnepünket a nagy nyilvánosság előtt hálás tisztelettel és köszönettel lezárjuk. „Budai Napló“ szerkesztősége. Patikát kér a Farkasrét és Német- völgyi-út környéke, amelyet azonban a közegészségügyi bizottság nem javasolt azon a címen, hogy a városrész még nem épült ki annyira, hogy elbírna egy gyógyszertárt. Az í. kér. elöljárósága most átirattal fordult a közegészségügyi ügyosztályhoz és hivatkozott arra, hogy a környéken az építkezés újabban nagyarányban megindult közegészségügyi szempontból szükségesnek tartja a gyógyszertárnyitási engedély kiadatását. Megkönnyíti az érintkezést a tagok és a Svábhegyi Egyesület központi irodája között a telefon, amelyet a legközelebbi jövőben rendeznek be a Költő-u. 16. szám alatt lévő irodában Bercsényi Antal igazgató száma: S. 660^11.
