Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-12-30 / 935. szám
XXV. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő : Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egvszeri közlésnél 50 Iiliér. 20 mm. 1928 évfolyam. 935. sz. Előfizetése egy évre 20 pengő, félévre iO pengő. Egy szám 40 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502—96. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 10 pengő. Szövegsor ára 4 pengő. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. december 30. Elszámolás : Illik így, év végén elszámolni vagy beszámolni mindarról, ami történt, — pl. egy ilyen nagy vá- ■I rosban, mint Budapest. Arra kérjük mélyen tisztelt olvasóinkat, hogy ne ijedjenek meg, nem lesz hosszú a beszámolás, mert Budapesten 1928-ban néhány — a botrányig csúcsosodó — közgyűlési elintézésen kívül nem történt * semmi. Egészen más volna, ha arról akarnánk beszámolni, aminek meg kellett volna történnie, de nem történt meg. A kérdések tengelye Budán a fürdőügy. Ennél maradva, rikító példaképpen csak néhány esetet mondunk el. A Margitsziget, amelyet előszeretettel nevezünk „Budapest gyöngyének”, amit az egész világon, olyan keretbe foglalna minden világváros, aminő csak telhet tőle, ma is ugyanazzal a csíif, sőt utálatos kerettel bír, mint valamikor 73-ban, amikor a három város egyesült. Vele szemben két oldalt a Dunapart olyan sívár, vigasztalan, szinte mondhatnánk, hogy undorító, — és legalább is het- ■ venöt százalékkal csökkenti a Margitsziget értékét. De minden fürdőnek olyan a ; környéke nálunk, hogy szinte botrányos, pedig a város kezében lévő fürdők környékét egyszerű polgármesteri rendelettel rendezhetnék. Egy tűzfalat kéne lebontani, —- egy hetivásárt áthelyezni más piacra, — háromszáz méteren rendezni egy dunapart i részletet, — két utcával feljebb vinni a kotróhajók kikötőjét, hogy a homokot, kavicsot oda szórják, -— ami minden nem igen kerül pénzbe és mégis nagy léptekkel vinné (üőbbre a fürdőügyet. Hogy a Tanács nem tesz semmit az idegen kézben levő fürdőkért, az természetes, őket kiéheztetni óhajtja, — pusztulásba vinni, hogy potom áron a város tulajdonába jussanak. A budai oldalon várt városfejlesztő eszmék megvalósítása ösz- szefügg a két új híd építésével. Itipka Ferenc dr. főpolgármester fölismerte a kérdés fontosságát és nemcsak hogy kiásta, de a megvalósulás elé is vitte a két híd ügyét. Óbudán is, Kelenföldön is új városrész épül a két hídfő költik Buda legészakibb részén, a Római-fürdő környékén új világfürdőt épít a NOVA és az annak élén álló Bódy Tivadar, Budapest nagyérdemű, volt polgármestere. De új városrész kezd kifejlődni a Délivasúton túl a hegyek alján, amely ha eléri az Orbán-hegy s alatti felső völgyet,, akkor Buda olyan városrésszel. gyarapodik, amely méltó lesz az eljövendő világfürdőhöz. Északon, délen és nyugaton fejlődik Buda, csak a közepe, a Vár és a Viziváros stagnál. A Vár • nehéz probléma.. Megoldja majd i a magyar király. A Viziváros, —- 'jj nos a Vízivárosban most szakállt növesztenek a polgárok, mert ha a jelenjük most nem is valami rózsás, de a jövendőjük gyönyörű. Van saját külön mindent elintéző nagyhatalmú és nagybefolyású. városi bizottsági apjuk s így mindent el fognak érni, csak épen egy kis idő kell még hozzá. Egyelőre a városrész külső részét kell elintézni, a Pasarétet, ott építik az új utakat, ol t építik a csatornákat és ha odakint minden rendben lesz, sor kerül majd a belső területekre is és felépül talán egy bérház annak* a 33 teleknek valamelyikén, amelyek a város tulajdonát képezik, —- a patkány járta odúkban lakó, villanyt, gázt, vizet nélkülöző iparoscsaládok számára, hogy azok is emberséges lakáshoz jussanak. Egyelőre azonban ők is csak a szakállukat növesztik. Irigykedve látjuk, hogy odaát Tizennyolc év előtt indult meg az egész ország lelkesedése közben az Erzsébet királyné-szobor mozgalom és csak most kerül sor fölállítására, amelyet a pályázat' eldöntésének nehézségei és a helyválasztás kérdésén túl a közbejött háború és a forradalmi esztendők hátráltattak. Maga a szobor már régen készen van Zala György műtermében. Az Erzsébet-szoborbizottság az egyéb illetékes tényezőkkel együttesen elhatározta, hogy a jövő tavasszal hozzáfog a szobor fölállításának előkészítő munkálataihoz és még az 1929. év folyamán le is leplezi. A szobor helyéül a budai Várnak a külügyminisztérium épületével szemben lévő helyet jelölték ki, amelyet a volt Színház-utcai hadtest- parancsnoksági épület jobbszárny-épii- letének lebontásával tesznek szabaddá. Ezt a helyet, amely közvetlenül a Hunyadi János-útnak á Várba torkolló vége mellett van, parkírozzák és annak közepébe helyezik el a szobrot. A szobor magas, kerek és zárt oszlopcsarnok közepébe kerül, amelynek már szintén megvan a* modellje. Az új Erzsébet-szo- bor egyike lesz a főváros legnagyszerűbb és legszebb látványosságainak. — Speciális budai idegenforgalmat fog a | Pesten hatalmas városrész épül j Újpest felé, a Vizafogó — és meg fog indulni az építkezés a csepeli | kikötő mentén a Bikaréten, ahol fölépül az új kikötőváros. Az a szívós akarat, az a nagy elgondolás, az a rettenetes munka, amely- lyel Bipka Ferenc főpolgármester négy év óta dolgozik ennek a városnak az elakadt fejlődésén, immár megtenni gyümölcsét és az irigy párt tusakodás hiába rázza már a fát, ez a gyümölcs meg fog érni és a történelem beiktatja a főpolgármester nevét a budai nagy főbíráknak abba a sorába, akik már négyszáz év előtt világvárossá tudták fejleszteni Budát. Szomorú zárszámadás ez az elmúlt esztendőről, mert szinte lehetetlen elképzelni, hogy egyetlen egy ember munkája kiegyenlíthesse száz ember tehetetlenségét. Dubonai Pál. szobor teremteni, amely tündéid széppé varázsolja a Vár e csendes helyét. A szoboralap óriási tőkéjével rendezhető ott minden s Buda oly gyönyörű részlethez jut, mely ritkítja párját a nagyvilágon s olyan vih.'gismert részletévé válik Budapestnek, akárcsak a Halász- bástya. De a budai vár távlati képét Pest felől is erősen megváltoztatja majd az Erzsébet emlékmű, mely szörnyűséges vajúdások után születik meg. Megváltozik a vár képe a siklótól a külügyminisztériumig, ahol a bástya-sétány mielőbb nyitassék meg a közönség számára. Ez némileg ellentmond a közmunkatanács felfogásának, mert egy negyven év előtti jelentése szerint a Pest felé néző bástya-sétány rendezése és folytatólagos kiépítése 100 esztendőt venne igénybe. Es épen ez az álláspont követelte, hogy a Hatvany-Deutsch palota előtti bástyarészletet meghagyták a házhoz tartozó kertnek. Pedig ez jó alkalom lett volna a keleti bástya-sétány kiépítésének megkezdésére, mert hogy ezt a bástya-sétányt egy jobb ízlésű utókor kiépíti, az holt bizonyos, s akkor ismét új képet kap a budai vár. Felállítják az Erzsébet-szobrot Feléled a vértanú királyasszony emléke Buda tükre — Idegen vélemények Budáról. —Mi megszoktuk Budát is Pestet is. Előttünk nem újság a főváros panorámája sem a Várból, sem a Gellérthegyről és mégis, valahányszor látjuk, megfogja a lelkünket ez a bámulatos kép. Hát még az idegenét, aki először látja! Budapest Fürdőváros Egyesület ez évi jelentésében számos külföldi kapacitás, idegenforgalom terén tekintélyek, nyilatkozatát közli Budapestről és minden külön magyarázat nélkül közöljük azok egy részét az alábbiakban: Fröis Fröisland a hírneves norvég publicista a következőket írja: „Budapest Paris után Európa legszebb városa, ahol a meleg forrásokon kívül meleg szívekre is talál a külföldi.” Grimm Helén német írónő így nyilatkozott: „Budapestet a Citadelláról végignézni olyan látvány, mely örökké felejthetetlen marad.” Dietrich professzor a Német Balneológiái Szövetség elnöke a következőket mondja: „Egyetlen város sem oly alkalmas fürdőkiállítás rendezésére, mint éppen Budapest, mely a világ legszebb városai közé számítható.” Moreau báró a németbirodalmi fürdők szövetségének elnöke elragadtatással szól budapesti impresszióiról: „A különböző gyógyforrások különösen alkalmassá teszik Budapest városát arra, hogy nagy nemzetközi, fürdőtudományi és fürdő gazdasági kiállítást rendezzen, mely már csak azért is páratlan lesz a maga nemében, mert egy festői hegy ormán természeti és építészeti szépségek közepette jön létre.” D. Millne északindiai államtitkár el van ragadtatva Budapest fürdőitől és^ azokat a világ csodái közé számítja. Fan Breemen professzor, a Nemzetközi Rheumabizottság elnöke szerint Budapest, ez a szép és forrásgazdag város nagyszerűen alkalmas a rheumaellenes küzdelem gyakorlati megoldására, mert a gondviselés arra teremtette, hogy az iszonyúan terjedő rheuma legfőbb gyógyhelye legyen.® C. B. Hull hírneves angol város- szakértő szerint: „Budapest egyenesen predesztinálva van a fürdőváros jellegre és kétségtelen, hogy ez az okos terv kitünően fog beválni.” Theodor Paivloff bolgár követ Budapestről való búcsúzása alkalmából mondja: „Budapest egyre szépül és mindjobban kialakul fürdőváros jellege, amire predesztinálva van.” Gino Antoni a fiumei vásár elnöke Budapest fürdőváros kulturális jelentőségét világviszonylatban is elsőrendűnek és verhetetlennek tartja. Schlossmann Artúr a hírneves düsseldorfi professzor, midőn a Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 800 főnyi társaságát hozta Budapestre és Budapest fürdőit is megtekintették, így nyilatkozott: Budapest tényleg fürdőváros. Sehol én még a világon nem tapasztaltam, hogy ennyi gyógyhatású forrás együtt lett volna, j A mi koronatanúnk Részletek KfilleyTamás beszédéből Mint különös csemegét tálaltunk fel múlt számunkban néhány jellemző részletet Kállay Tamás beszédéből, de tartogattunk belőle az év végére is. Humorral és szatírával igazolja Kállay a „Fordított város ”-ról írott cikkeinket, amikor a következőket. mondja: „. . . Itt van a Rudas-fürdő, amelyre vonatkozóan mér 16 év óta készen vannak a tervek. Méltóztatnak tudni, hogy Magyarországon csak azt nem utánozzák, ami jó. A Rudas-fürdőnek van a világon a legjobb gőzfürdője. Végigjártam Bagdadtól Londonig minden gőzfürdőt, hiszen ahová utazom, mindenütt kitapasztalom. Még hasonlítani sem lehet azok közül egyet sem a Rudasfürdőhöz. Tavaly előtt elkezdték a kupolát építeni, másfél évig voltak ottan cövekek, 200 millió koronát, körülbelül 20.000 pengőt ráköltöttek és akkor abbahagyták, otthagyták úgy ahogy volt. Elment a pénz anélkül, hogy bármit is alkottak volna. De hála Istennek, hogy elment a pénz és nem változtattak rajta semmit, mert legalább nem rontottak rajta semmit . . De menjünk tovább. Erősen alátámasztja a híres Citadelláról annyiszor hangoztatott nézetünket, amelyől így nyilatkozik: „. . . Nem tudom, hogy az öreg skatulya ott .műemléknek van-e felvéve, vagy nem, mert annyira meg vagyunk szorulva, hogy azt is műemléknek vesszük fel. Ezt 53-ban amikor építették, azért építették, hogy bennünket onnan lőjjenek. Rossz kőhalom az és csak azért tartozhatunk köszönettel, hogy oda felvitték a követ és a következő építéskor a város, az állam, vagy egy vállalat talál már ott kőanyagot, amivel megkezdheti a munkát. Különben nem arra való, hogy ott maradjon sokáig.. De mintha csak összebeszéltünk volna, még a „Poloskaváros” kérdésében is mellénk áll és iga- j zat ád nekünk. így: „...Az idegenforgalom szempontjából méltóztassanak megengedni, hogy az életemből, csak a legutolsó napokból, egypár momentumot mondjak el. Pár nap előtt Bécsből érkeztem meg és egyenesen az üzletembe mentem. Én irtózatos összegeket áldozok évente a potoSkairtásra, movt gyűlölöm a piszkot és sajnos, irigylem azokat a poloskairtó vállalatokat, mert azt hiszem, hogy azoknak megy ma jól Budapesten. Megérkezem a boltomba és a galléromon van egy —• poloska. Elsőosztályú bécsi kocsin jöttem. Arról nem szívesen beszélek, hogy a hálókocsiban miként jártam, hogy 10—12 poloska volt az ágyamban az első félórában. Jelentést tettem erről az igazgatóságnak. Természetesen tudtam, hogy azt kérdi majd a kalauz: — nem méltóztatott-e hozni? Én azon kezdtem, hogy: —• hatot én hoztam, tudom, mert ismerem őket, de ez a hat a maguké! Mondom, nem vitatkoztam afelől, hozzátettem, hogy én mindig hattal járok...” Bizonyára ő is nyitott szemmel nézi Budapest térképét és látja, hogy a Kelenföldi pályaudvar nem maradhat ott, ahol most van és főleg nem maradhat meg az a rettenetes vasúti töltés, amely ezt a szerencsétlen városrészt összeforraszthat atlannl két részre osztja. Kállay Tamás is sürgeti a kelenföldi pályaudvar nagyarányú kiépítését és valószínű, hogy — ha a kormány átépíti — akkor revízió alá veszi az egész kelenföldi hálózatot és ezt a pályaudvart más, alkalmasabb és megfelelőbb helyre építi Kállay ezeket mondja: „. .. Én szerelmese voltam mindig annak, ideálom volt, hogy a kelenföldi pályaudvart építsük ki. Azt az útvonalat tegyük széppé, ragyogóvá, villákkal és kertekkel. Rövidebb az utam és régen otthonvagyok már a lakásomon, amikor a vonat a keleti pályaudvarra beérkezik. És minden szállodát közelebb érek. Milyen más formája, hangulata és környezete volna annak, ha a Gellérthegy tövéhez szép villasorban érkezne meg az ember. Milyen rossz az .út. A kis autótaxik igazán kis igazítással alig látszanának ki a lyukakból, amelyek eőttünk vannak. Ez tűrhetetlen állapot. Olyan elhagyatott kis faluja nincs az én megyémnek, amely ezt eltűrné. A félreeső szegénység lakhelye nem lehet olyan, hogy az olyan utat az alispán azon a részen egy napig is megtűrné, mint amilyenen nekünk a kelenföldi pályaudvarhoz éveken át ki kell járnunk. Méltóztassék ezeket a dolgokat városfejlesztési szempontból szem előtt tartani...” Ehhez még egy koronatanúnk van: — Becsey Antal, aki ezt már többizben szóvá tette. Fel kell osztani a Krisztinavárost! Három kerületre A hegyvidék lakói sokat szenvednek a nagy távolság miatt, amely őket gyakran aprólékos ügyekben kényszeríti — hegyről le és hegyre föl — a Várban levő 1. kér. elöljáróságra való baktatásra. A hegyvidéki egyesületek közül főleg a Zugligeti Egyesület az, mely sokat foglalkozik az I. kerület célszerűbb beosztásával, mert végre is fel kell osztani azt a kerületet, mely Budakeszi-tői a Dunáig, Albertfalvától a Lukácsfürdőig terjed és 90-szer akkora mint a Belváros. Lakossága folyton gyarapodik, igényei minden tekintetben gyarapodnak, csak a közigazgatása a régi, mely ezzel a mamuth-kerülettcl nem képes már megbirkózni. Egyik választmányi ülésen is ezt vitatta a Zugligeti Egyesület. Az új kerületi beosztást oly módon találják legmegfelelőbbnek, ha az I. kerület három részre osztatnék fel és pedig egy kerület lenne a Gellérthegytől délre eső rész, Kelenföld, Lágymányos, másik kerület lenne az új Tabán és Krisztinaváros, amely most a Németvölgy felé fejlődik, harmadik rész lenne a budai hegyvidéki kerület a Svábhegy, Zugliget, Hűvösvölgy, Lipótmcző, hozzácsatolva még a II. kerületből a Pasarétet és a Törökvészt, amelyek helyett a II. kerülethez a Vár lenne csatolandó. Ezen beosztást a mindennapi élet követelményeivel motiválták, a Pasarétet és a Törökvészt mindössze az Ördögárok, amelyet már fokozatosan beburkolnak választja el az I. kerülettől és a hegyoldal az I. kerület felé lejt. A hegyvidéki kerületi Kijáró* ság épületének elhelyezésére legalkalmasabbnak találják a vámvonalaknak a jövő év folyamán való kihelyezése folytán felszabaduló, az Uj Szent János-kórház
