Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-12-30 / 935. szám

budai napló Budapest, 1928 december 30. Szení_OelIért Gyógyfürdő Visgyógyintézet és Napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. dőlt levő retek-utcai emeletes vámépületet, amely központi fek­vésénél fogva az elöljáróság el­helyezésére szinte hivatva van. A Svábhegyen lakók a fogas­kerekű vasúttal, a zugligetiek a 81-es villamossal, a Hűvösvölgy, Törökvész. Lipótmező lakói a 83-as vili a,mossál a Virányos, Kútvölgy, Iíunyadorom, Csillagvölgy lakói pedig a Kútvölgyi úton létesí­tendő autóbuszjárattal könnyen és legrövidebb idő alatt megtud­ják ezt a helyet közelíteni, a Pasa­rét lakóinak, amely most óriási mértékben fejlődik, az itt elhelye­zett elöljáróság csaknem lakásuk mellett van. A Vár lakói amennyiben a Vár területe a 11. kerülethez csatolhat­nék igen könnyen elérhetik sikló­val a Lánchídnál levő II. kér. elöljáróságot. Elhelyezhető lenne a hegyvidéki kerületi elöljáróság épületé a retek-utcai hurokvágány környékén, a Városmajor terüle­tén vagy a vízivárosi temető helyén is. Különösen hangsúlyozta min­den felszólaló, hogy a budai hegy­vidék kertes házaival, gyümölcs­termelésével és állattenyésztésével egész más adminisztrációt igényel, mint a belső teljesen beépített városrészek (pl. sertéstartás, a hegyvidéken más az építkezés, a hegyvidéken tartott eb házőrző kutya, míg a belterületen tartott kutyák kedvtelésből tartott ebek stb., stb.). Ez a tervezet a jövő fejlődésé­nek megfelelne és nem kellene néhány év múlva újabb beosztást készíteni. A hegyvidéki kerület­nek így mintegy természetes hatá­rát a hegyhátak képeznék és mint­hogy ezen egész vidék forgalma a Budakeszi út felé irányul a völgybe, úgy a kerületi közigazga­tás legfőbb szerve, az elöljáróság a központba kerülne. ^OLTi LÁSZLÓ Kertépítő kertészet' telepei: //., PASARÉTI ÚT 129. Hadafród iskolánál SO LTSZENTIMP E Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI PAPLÓ szerkesz­tősége ad Karácsony A vidám, a boldogság örömét hozó karácsonyi angyalka leszál­lóit a. mennyből az idén is Bu­dára, hogy azoknak, akiknek nincs otthonukban ragyogó karácsony­fájuk, kedves gyermekjátékuk és hasznos ruha és cipő ajándékuk — az áldozatos jószívek révén ré­szesüljenek ezekben. Nem felejt­keztek meg Budán az árvákról, el­hagyottakról, az öregekről sem s régen volt ilyen pompás, szép, hangulatos a szent este. A kis Jé­zuska áldjon meg minden jótevőt. A kelenföldi társaság szociális ér­zésű asszonyai Bécsey Antalné veze­tésével már hetekkel előbb szorgal­mas munkát fejtettek ki a szegények és árvák karácsonyi ünnepe érdeké­ben. A társadalmi gyűjtésben szá­mosán segédkeztek elnöknőjüknek; ezek között elsősorban dr. Sümeglii Lászlóné, Halni Sándorné, Bánlaky Gézáné, Szántó Jenőné, Ledofszky Gézáné, Ostián Antalné, Fehér Ist­ván né és mások. Gundel Károly nagyszámú karácsonyi csomaggal kedveskedett a kerület gyermekeinek. A karácsonyi ünnepségek egyik része e hó 22-én volt a Váli-uti óvodában, ahol Brandt Lajosné vezetésével gyö­nyörű betlehemi ünnepet rendeztek a kicsinyek és Mészkő József igazgató intézett hozzájuk néhány köszönő szót. Hasonló ünnepélyek voltak a, Lenke-uti barakkoknál és a Farkas- réten is, ahol Ostián Antal városbiró házánál osztották ki a szegény gyer­mekek karácsonyi ajándékait. Az akció eredményeképen összesen 130 gyermeket láttak el cipővel, ruhával, télikabáttal, ezenfelül játékokat, köny­veket és elemózsiás csomagokat is kaptak, amivel sok boldog órát sze­reztek a kerület szegényeinek. A Mindenki Karácsonyfáit a budai utcákon is szép számmal állították fel, hogy mindazokat, akiket megvert a sors s nincsen otthonuk — ott ve­hessék át a szeretet ünnepén a sze­retet csomagjait. A Gellért-szobor alatt a TÉBE áhította a karácsony­fát, a Krisztina-téren lévő karácsony­fánál a vasutas zenekar muzsikált, a Lenke-uti barakk előtt a kanadai Stockholm magyarságának fája ál­lott, míg az óbudai templom előtt a trentoni magyarság állított a szegény itthoni magyaroknak karácsonyfát és a Levente-egyesület zenekara ját­szott. Még a Batthyányi-téren és a Szépvölgy-utcában voltak „Mindenki Karácsonyfái”. A tabáni egyházközség megható ka­rácsonyi ünnepén háromszáz gyermek és száz felnőtt részesült ruha aján­dékban, amit a plébánia 5000 pengős hozzájárulása, a MÁV Istvántelki fő­műhelyének mérnöki kara, a Ziegler Asztaltársaság, Angyal Kálmán apát- plébános, Fekete Győző, Papp Gizella és Tóth Margit tették lehetővé ado­mányokkal és munkásságukkal. Az újlaki egyházközség kedves ün­nepség keretében hatvan gyermeket látott el teljes téli ruházattal Szoko- lay Antal esperes-plébános agilis munkája révén. A Németvölgyi kisdedóvóban Bal­tazár Gyuláné jóvoltából kedves aján­dékokban részesültek a piciny gyer­mekek. Az itteni Tüdőbeteggyógyító intézetben pedig Scitovszky Tiborné szép adománya tette lehetővé a hadi­rokkant és hadiárva tüdőbetegek ka­rácsonyi megaj ándékozását. Az „Örök Ifjak” nevű asztaltársa­ság, amelynek élén Freiszmuth János áll, a „spórverein” kifizetésekor, dec. 20-án öt szegény gyermeknek vett cipőt és ajándékot. Kollár Ferenc hentesmester viszont nyáriszalámit és kolbászt tartalmazó súlyos csomagot, Habermann vendéglős pedig meleg, jó vacsorát adott nekik. A budai iparosok „Balkéz” asztal- társasága Klee József asztalosmester elnöklete alatt már december 15-én felruházott hat gyermeket a Ilaber- mann-féle Maros-utcai vendéglőben, ahol a. népszerű vendéglős jó vacso­rára látta a szegény árvákat ven­dégül. BOLDOG ÚJÉVET Jubiláns újévi számunk, 1929. évi 1. számként jövő vasárnap, jan. hó 6-án jelenik meg. Buda-fürdőváros gondolata volt az egyetlen irányjelző a napi­lapok karácsonyi kötegeiben. Ez volt az egyetlen fénylő csillag, amely a jobb jövőt csillogtatta meg. Huszonötéves magvető mun­kánk került körözötten így a szé­lesebb nyilvánosság elé, aminek Buda remélhetőleg most már ja­vát látja. Különösen melegen, helytálló okfejtéssel írt a Tabán­ról, mint Budapest fürdőkerüle­téről a Nemzeti Újság, megemlé­kezve a Hollós Mátyás Társaság úttörő munkájáról is és a Pesti Napló, amelyik hivatott embert, dr. Ripka Ferenc főpolgármestert szólaltatta meg Buda-világfürdő érdekében. ZVERKÓ CIPŐK JÓK és olcsók Az iparosok tömörülését szol­gálja az a lelkes felhívás, amely- lyel Váli Gábör ügyvezető elnök a II. KÉR. IPAROSKOR választ­mánya nevében fordul a kerület­beli iparosokhoz; amelynek beve­zető sorai ezek: — „Szegény ha­zánk megcsonkításából folyó gaz­dasági válság bennünket, iparo­sokat a legt.ragikusabban gyötör. Az egyes iparos tehetetlenül áll szemközt a pusztító vésszel, mely kérlelhetetlenül elsöpri. A legsze­rényebb és legjogosabb kívánság is számtalan érdekkel ütközik össze. Kétségbeesett, gvötrelmes tusát vívunk létünkért a külön­böző érdekekkel szemben. Jogaink­hoz csak egyesüléssel, erőnk tö­mörítésével juthatunk, anélkül, hogy jogosulatlan előnyöket akar­nánk magunknak más társadalmi osztály, vagy foglalkozásbeliek kárára harácsolni. ’ ’ — A továb­biakban elmondja, hogy az Iparos­Eltemetett források íría és a „Hollós Mátyás társaság“ e hó 10-én tartott értekezletén felolvasta : Dr. Eperjessy István (Folytatás.) „Az Ördögárok. Nem ok nélkül ne­vezik így ördögi műveiről, miket oly­kor néhány perc alatt végez. Sok te­kintetben hasonlít Bécsben a Wien folyóhoz és osztja a hegyi patakok­nak (Wildbach) minden rossz tulaj­donságát, mind a mellett, hogy ő nem hegyi patak, hanem számos he­gyi patakok közös levezető árka, aminek folytán valamennyinek rontó hatását egyesíti magában. E patak a hidegkúti határszéltől végigvonul Buda egész volt területén”, Az Ördögárok sorsát az 1875-ben bekövetkezett felhőszakadás pecsé­telte meg. Horváth Farkas e katasztrófát a következőképpen írja meg: „Ez év június 26-ika volt azon vál­ságos nap, amelynek áldozatul esett a főváros jobbparti részén minden, amit a bősz vihar és vizár útjában talált. A gyönyörű budai hegyvidék, amely eddig gyönyört és élvezetet nyújtott, a gazdag fürtökkel kecseg­tető' és bő termést Ígérő szőlők a vi­har után olyan képet tártak fel, amelyre a fájdalom könnyei nélkül lek inteni nem lehetett. Az országutak 3—6 lábnyi iszappal és kőtörmelék- kid boríttattak, a közkutak betömet- iek, minden közlekedés meg volt akasztva; a vízlevezető árkok ölekre menő szélességben ki mosattak, hi­dak, véd falak el sodortattak, az úta- kon és egyes szőlőkben helyükről csak lőpor segítségével kimozdítható roppant kövek hevertek. Számos sző­lőnek nyomát sem lehetett látni. Az egész kültelek távlata a nyár derekán egy késő őszi tájkép színében tűnt fel.” stb. „Az Ördögárok beboltozott része kővel és iszappal betemetett. Az Ör­dögárok boltozata több helyen felsza- kíttatott, a rajta levő házak a lakók­kal együtt elsodortattak és temettet- tek; az árvíz tartama alatt a Vér­mező és Kelenföld egy sík tengernek látszott és a hátramaradt vizek csak később nagy költséggel vezettettek el. Mindez egy igen rövid ideig tartó Vihar és árvíz műve1 volt, amely a bu­dai hegyekben embereket és állatokat sodort el“, stb. A júniusi válság a középítési szak­bizottság tüzetes működését vonta maga után, melynek javaslatai közül fontos a következő: „1. Az erdőpusztítás meggátlandó és a kopár hegyék befásítandók. „A hidegkúti völgyben egy nagy völgyzárlat állítandó 30,000.000 m3 víz számára 100.000 frt. költséggel.“ De nem készült el a tervezett völgy­záró gát, ami pedig igen szerencsés gondolat volt. Eltekintve attól, hogy a város belseje ezen gát létesítése által az árvíztől mentesült volna, a Hűvös­völgynek egy gyönyörű fekvésű ha­talmas tava lenne, amelynek vizében a nyaralók, a nyári hónapokban fii- rödhetnének, csónakázhatnának, és horgászhatnának. A ma csaknem kiszáradt Ördög­ároknak a múltban való vízbőségét igazolva látom abban is, hogy Hcufler munkájában az Ördögárokban élő „Elritze“ nevű halról tesz említést. Arról, hogy a Guggerhegy, ITármas- liatárhegy és Mátyás-hegy által körül­zárt Szépvölgyben és Pálvölgyben va­lamikor forrás lett volna, semmi nyo­mot sem találtam. De szinte hihetet­lennek tartom, hogy akkor, amikor a Hármashatárhegy keleti oldala tele van forrásokkal, nyugati oldalán egy csepp víz se lenne. Végül megemlítem még, hogy Rupp Jakab a Sashegy oldalán a Budaörsi­ét mentén egy Isten kútjának (fons Dei) nevezett forrásról beszél, a Sas­hegy alján levő síkságon pedig az úgy­nevezett Nádas kútról tesz említést. Ezekben kíséreltem meg a budai hegyvidék mindazon forrásait ismertet­ni, amelyeknek létezéséről magam is tudok és amelyekről csak hallomásból vagy történelmi feljegyzésekből szerez­tem tudomást. E források feltárása óriási áldást hozna a budai hegyvidékre. E forrá­sok vize ivókúrára, a kirándulók szom­júságának oltására, strandfürdő, vagy nagyobb uszoda, létesítésére, esetleg utak és kertek öntözésére felhasznál­hatók lennének. A Pálpataka és mellékpatakai fel­tárása esetén a Hűvösvölgyben gát erfíelése által a fővárosi erdőből né­hány holdnyi terület feláldozásával az ország egyik legszebb fekvésű erdők által koszorúzott tava létesülne, amely­nek létesítése körül felmerült költsé­gek egyrészt a csónakázók által fize­tett díjakból, másrészt a tóra és a pa­takra kiadott horgász jegyek ‘árából törleszthetok lennének. Szinte hihetetlennek tartom, hogy ennyi forrás közül egyetlen egy se lenne olyan, amelyet hasznosítani ne lehetne. (Vége.) kör nemcsak szórakozásul szol­gáló kaszinó, hanem minden ipar­ág egyetemes érdekképviselete kell hogy legyen a jövőben. Ki­építik a tagtársaik és a hatósá­gok, közszereplő férfiak, továbbá a gazdasági szervek közötti kap­csolatot, melynek segítségével erős támogatást nyújthatnak tagjaik­nak s ebben hathatós segítségükre lesz az új elnök, dr. Tury Zoltán kiváló képességei és társadalmi nagy összeköttetései révén. Az ér­deklődőket. szívesen látják min­den csütörtökön este és vasárnap délelőtt. ZVERKÓ-nál valódi gy:k-, és kigyócipők P 36 Szilveszter estét rendez e hó 31-én este 10 órakor a Császár-fürdő Má­tyás-termében a Hollós Mátyás Tár­saság s ez alkalomra a következő meghívót küldte szét: Sylvesteri tsalogató Adatik tuttul mindeneknek, benfenteseknek, vendégeknek; im eljövénd ez évünk torja, estvéli tízre fordulóra, feledni tsalódást, meg gondot, amit ez óv hajh’ bőven ontott, öszvejövünk pár vidám szóra, jókedvű év-butsuztatóra. Külön termébe’ a Tsászárnak, Kegyelmedre szívesen várnak irkáló, művész tudós népek, — zsebre kicsik, lélekre szépek, — rendezvén ezt tagnak, meg másnak, társasága PIollós Mátyásnak. Ám lévén ez utolsó estvénk, tudományról biz’ szó se essék. Sőt begyülvén sok vidám szerzet szépen megkérjük Te Kegyelmed: zeneszerszámit kézbe’ hozza, hogy pajkos kedvünk felborozza. Kelt ezerkilencszáz’ s huszonnyócba’ a szent, szép Karátsoni hóba’ (A. E‘) Küldi pedig ezt a meghívást kiváló tisztelettel: a Hollós Mátyás Társaság elnöksége. HungliriHyóSyM Budapest fürdőváros jellegének kidomborításában a legfontosabb szerepet a Hungária gyógyforrás vi­szi, amely együk legfontosabb ténye­zője és legértékesebb fürdőügyi ak­tívája a fővárosnak. Nálunk épp úgy, mint a vidéken az orvosok a betegek egész légióját küldik a Hun­gária gyógyforráshoz, hogy gyógyu­lást találjanak. A forrást már a kora reggeli órákban köriilállják a gyo­mor-, vese- és bolya gbántalmakban szenvedő betegek, továbbá azok, akik­nek savlerakodásuk, reumájuk, kösz- vényük vagy érelmeszesedésük van. De igen sokan látogatják a forrást idegbeteg és neuraszténiás nők és fér­fiak, akiknek az idegeit valósággal re- gulálja a Hungária gyógyforrás erő­sen radioaktiv vize. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rá dioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok A kúrázók száma évről-évre emel­kedik és számuk ma már a világfür­dőket felkereső közönség számát meg­közelíti. Rengeteg külföldi keresi föl Budapestet a Hungária gyógyforrás miatt. A forrás csarnoka tágas, ké­nyelmes, ragyogóan tiszta, kelleme­sen temperált, úgyhogy az egyébként súlyos, tartózkodó helyükről nem szí­vesen kimozduló betegek is elzarándo­kolnak a forráshoz. A tisztaság, a liygiénia minden követelménye kicsik lan az egész vonalon, ami leginkább a használatban lévő poharak desin- fieiálásában jut kifejezésre. A forrás vezetősége a legnagyobb gonddal fej­leszti az üzemet és kapcsolódik bele az idegenforgalmi akcióba. Itt említ­jük meg, hogy a Harmat-víz a Hun­gária-forrás szénsavval telített üdítő­vize, ma már mindenütt az ország­ban kapható és nagy keresletnek ör­vend. . UH» tmwim ■ •Sopro n-G y 6 r f* VE !£▼ meri ez a legjobb és I CJn I | legmegbi xnatő bb Trie? és Iroda : Sopron-, Győr- éa Vasmegyei faÉgaadaségl Bt. L, Pehérvári-uf 27Tel. J. 1»-01 A főváros becsülete követeli, hogy iskolái egészséges otthonai legyenek a tanuló ifjúságnak. Ezért küzd szinte hősies önfeláldozással dr. Purébl Győző tanácsnok. Harcot kell folytat­nia a közöny, a meg nem értés és a rosszindulat ellen 51z igazság győzel­méért. Különösen Budán elszomorító a fővárosi iskolák helyzete. A henger- malomuteai barakkiskola egészen le van süllyedve. A mennyezetet az osz­tálytermekben meg kellett támasztani, mert az épület minden percben bedő- léssel fenyeget. A kelenföldi elemi leányiskolában sem vízvezeték, sem szenyvízcsatornalevezető nincs és a mellett a legközelebbi iskola hét kilo­méter távolságra van. A süppedő Bö- szörmény-uti polgári iskola barakk- épületének falai repedeznek s szintén összeomlással fenyegetnek. A kelen­földi kisdedóvó levegője romlott, füs­tös, környezete zajos, a zárdantcai óvoda teteje már két ízben beszakadt. A hegyvidéken egyáltalában nincs iskola és a gyermekeknek sokszor ki­lométereket kell megtenniük, hogy az iskolába elérjenek. S mikor mindeze­ken segíteni kell, akkor az iskoláknak, de Budának is állandó ellensége: egy pesti bizottsági tag megtagadja a költségeket. Irigyli Budától a kultú­rát s talán még a levegőt is elszivaty- tyúzná tőlünk. Öéberségének éber­sége e téren igazán kirakatba való. GYOMORBETEGEKNEK gyengélkedőknek, egészségeseknek, felnőtteknek és gyermekennek egyaránt kellemes izü, tápláló és könnyen emészthető tápszer a BUDAPESTI GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSÜLT (originale Wasserzwieback), mindennap friss és szakszerűen készített valódi grahamkenyér. CUKORBETEGEKNEK minden nap frissen sült és szakszerűen készített 3O0/o Allenronat-kenvér és Allenronat-kétszersült sacnarinnalkészítve. Allenronat-liszt (Glutenmeh!) kapható ezüst koszorús sütőmester, tápszercikkek üzemében BUDAPEST, II., MARG1T-KÖRÚT 16. TELEFON : AUT. 512-26. Többszörösen kitüntetve: 1926. évi budapesti „Embervédelmi“ kiállításon díszoklevél és ezüstéremmel, 1926. évi kézmüiparos tárlaton aranyéremmel és az Országos Iparegyesület díszoklevelével. NEUMANN BÉLA BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, DOROTTYA-U. 4. Sürgönyeim: „FŐTAKARÉK“ Alapítási év: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. kér., Horthy Miklós-út I. I. leér., Ivrisztina-körút 133. II. kér., Fő-utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. V. kér., Nádor-utca 23. YI. kér., Andrássy-út 2. VII. kér., Erzsébet-körút 5S. VIII. kér., Rákóczi-út 11. IX. kér., Vámház-körút 1. VIDÉKI FIÓKOK: Debrecen, Szent Anna-utea 13. | Nyíregyháza, Bethlen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS FOLYÓSZÁMLÁRA. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSITÁSÁ. — TŐZSDEI MEGBÍZÁ­SOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA. — VÁLTÓK LESZÁMÍTOLÁSA. — ELŐLEGEK ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom