Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-12-09 / 932. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 december 9. Szent Gell érti Gyógyfürdő Vizgy ágy intézet és Napfürdő j Külön férfi és női osztály. | A legmodernebb berendezés, f Szakképzett személyzet. ? ban a tuberkulózist, a rheumát és íoleg a gyermekfaló rachitist, ezeket a tömeg- és penészbetegségeket a nap, a víz, a levegő', a tüzes föveny együttes hatásával gyógyító ingye­nes strandfürdő kell.” Talán ennek a hatása alatt most igen értékes gondolatokat tartal­mazó levelet írt a Budai Napló szerkesztőjének „Sz ........i” nyu­ga lmazott ezredes, aki e betűk alá rejti inkognitóját. Nem szívesen közlünk ismeretlenektől cikket, de itt oly kiforrott, oly csiszolt gon­dolatokról, oly alapos érvelésről van szó, hogy a köz érdekében kénytelenek vagyunk kivételt tenni és közöljük a level idevágó részét: Nem! Nem! A Margitszigetet nem adjuk a népnek, nem mintha a népét kevésre becsülnénk, nem is, mintha a Margitszigetet sokallanánk tőle, ha­nem egyszerűen azért, mert altkor ez a nemes paripa gazdátlanul maradna, vagy két gazda nyerge alatt feltúro- sodnék. r „ Én ugyanis, aki a lövészárkok pergő tiizei alatt megismertem és szivemig megszerettem a mi igazán honszerető és mondhatnám, tetőtől-talpig nemzeti érzésű városi és mezei munkásainkat — az én gyerekeimet — állíthatom, hogy ez a mi pesti népünk nem is nyúlna a sziget után még akkor sem, ha tálcán kínálnák neki azt. Sokkal értelmesebb, semhogy ilyen nemzeti drágakövet, aminek éppen a kicsiszolt- ságában kezdődik a kincses^ értéke, vissza durvítani és elhomályosítani en­gedné. Ö nagyon jól tudja, hogy másfajta pihenés és ehhez másfajta hely kell a munkásnak meg kispolgárnak és másfajta kell a nagyvárosi polgárnak és pláne a világjáró idegennek. A munkásnak, akinek testét megdögö- nyözte a napi munka, olyan hely kell, ahol leheveredjék, ahol kinyúj- tpzhatik, ahol lélegzést kívánó testét és gyerekéit járathatja levegővel és süttetheti a nappal, főleg a nappal! Kérem, míg ezzel szemben az ernyedt izmú és inú polgár a szemet meg­nyugtató facsoportokat, pázsitokat és hosszú, minél hosszabb sétautakat és a ■ sportokon át (hangsúlyozva beleértem a lovaspólót is) a kényszer- mozgást keresi. Éppen ezért, azt hiszem, hogy el­hibázta — ha szabad úgy mondanom — túlütötte az ígéretét Rakovszky Iván kegyelmes úr, mikor a Margit­sziget belépő díjainak teljes eltörlésé­vel biztatott. Hiszen a Margitsziget luxus-hely; a luxus-kiadásokat pedig talán még a szovjet hazájában sem tolják át a közre, hanem azokra rak­ják, akik azt élvezik. Az helyes, hogy minél szélesebb ré­tegek jussanak ehhez a luxushoz, de ott mégsem tartunk, hogy a ^Margit­szigetet elvonjuk a luxust bíró pol­gári osztálytól és a szigetből munkás­kertet csináljunk; ez tiszta kommu­nizmus volna, amelyik az egyik osz­tálytól egyszerűen elsajátít valamit, hogy a másiknak ajándékozza. Ezért okos megoldás, hogy igenis, ha a polgárságnak van Margitszigete, ami a köztől rengeteg áldozatot kí­ván, a munkás- és kispolgár-osztály­nak meg legyen ingyenes Római-parti strandja, ahol a maga módján üdül, pihen és gyógyul is. A városvezetők ama hibáját pedig aperte elösmerjük, hogy a sorrendet elvétették, mert előbb kellett volna a közből az ingyenes népstrandot és csak azután a szigeti díszkertet meg­csinálni. Elébbvaló a kenyér, mint a foszlós kalács. Szántam rá annyi fáradságot, hogy megnézzem a Római-partot. Hát kérem, aki a nyers tájon és a vasárnapokon ezen a parton nyüzsgő, lihegő, ezres embertömegen keresztül látni tud, az hódolattal hajlik meg a Római Dunastrand gondolata előtt! Az eszmét a Budai Napló vetette fel legelsőnek. Az előttem fekvő városi térkép sze­rint itt csakugyan egy 50 öl mély­ségű, 600 öl hosszú közterület áll a város rendelkezésére; de micsoda több méter mélységű dunai homoktalajjal; micsoda háttérrel a budai, ürömi és pilisi hegyek aljában és micsoda táv­lattal a tóvá szélesedő Duna vizében. És ezt a csodát a szegény és derék vadevezősök fedezték fel maguknak és Budapest népének. Hát a város urai? Hát ők bekötött szemmel és elmeszesedett szívvel lát­ják el dicső, — a polgárság boldogí- tására és istápolására hivatott tisz­tüket ? Hát ahol így előttük van a terület, a föveny, a víz, a levegő, a táj, a nap, miért nem adják mindezt a köz­nek, amelyik erre úgy rászorult és miért tűrik és teremtik ezen a parton a bunyevác és móe állapotot, hogy ezt a világcsodájára méltó partot az elhajózó idegen mind, de kivétel nél­kül mind, cigánytanyának nézi és ámulattól összecsapja a kezét? Polgármester és tanácsnok uraimék, mielőtt az új nyár bekövetkeznék, autózzanak végig a. Dob-utcán, a Csikágón és a többi emberszorítón és nézzék meg a Római-partot, mikor a nap tavaszkor melegen kisüt. Önök emberek. Tudom, hamarosan meglesz az ingyenes dumaparti népstrand. Önök pedig, városszabályozó szak­emberek, ügyosztályi tanácsosok, mér­nökök és kitűzők, tegyék meg heten­ként hatszor és vasárnapon hetedszer is az utat a Római-part felé, ahogy azt a szegény lihegő nép megteszi, poron, piszkon, lotyogó híddeszkákon keresz­tül. Önök megérdemlik a büntetést. Titeket pedig, Munkás-testvérek, meghívunk a Margitsziget sétányaira, ha éppen mozogni akartok, de felté­telezzük, hogy vendégeitek lehetünk a Római-parti strandon, ha kedvünk kerül leheveredni és hegyek, vizek cso­dáin megpihenni a közös Dunánk partján.” Eddig Sz ........i nyug. ezredes le vele. Örömmel adunk helyet a ma­gyar katonaszív megnyilatkozásá­nak, amely olyan kedvesen kö­veti a mi nagy József főherce­günk ragyogó főrendiházi beszé­dének nyomát, Okuljon ebből is a nép. Ösmerje meg az ő igaz bará­tait és ne tévesztéssé meg magát az ál-apostoloktól. Nem Margitszigetet — ami má­soké, hanem ingyenes strandfür­dőt Budapest népének — ami az övé legyen! Senkisem akarja ki­szorítani onnan a szegényeket, ahová gazdagság kell. Úgy sem megy oda és ha megy — akkor már nem szegény. Ha nem lesz elegendő a Római-part strandfür­dője, csinálunk egy másikat is a város déli részén a Nádor-kertben, vagy a mostani téli kikötő helyén. De csinálunk. És ezt mi, polgárok és polgári pártok fogjuk megteremteni Bethlen István, Yass miniszter, Dréhr államtitkár, Ripka, Koz­ma és Becsey segítségével. Milyen kár, hogy a fővá­ros vezetőségéből egy nevet sem tudunk ide iktatni! Megcsináljuk mi, akik erős, egészséges népet akarunk. Sem a meztelen, sem a vörös in­get húzó demokraták egy szóval, egy ujjmozdulattal sem követel­ték az ingyenes gyógyító stran­dot, mert nekik a beteg, a satnya, az ingerlékeny nép kell a politi­kájukhoz. * Ezzel mi, Polgárok, Rakovszky Ivánnak, a fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének visszaadjuk az ingyenes Margitsziget ígéretét, de cserébe kérjük tőle a Római- parti ingyenes népstrancl valóra- j váltásának szives bemondását, Dubonai Pál. Régi kívánságokat teljesítene a Beszkárt, ha a régen esedékes óbudai, kelenföldi, rózsadombi városfejlesztő vonalakat megépí­tené. A főváros közlekedésügyi bizottsága legutóbb tárgyalta eze­ket a kívánságokat s a bemutatott terveket el is fogadta. S örömmel szögezzük le, hogy a Beszkárt-nál is van hajlandóság az évtizedes mulasztások pótlására. Ami a sorrendet illeti, első valószínűleg a Villányi-úti vonal lesz, amely­hez már a tavasszal hozzákezde­nek. Ez a vonal életszükséglete a pompásan fejlődő városrésznek. Az Öbuda-Főtér—Filatori-gát kö­zött létesítendő vonal kifelé a Miklós-úton, befelé pedig a Szent- endrei-úton fog haladni. A rózsa­dombi villamost a Keleti Károlv- utcán át akarják felvezetni, majd a Bimbó-utcán és Mész-utcán át haladna tovább. Szó van a Bécsi- úti vonal meghosszabbításáról is az új temetőig, ez azonban egye­lőre egy vágányon történne. ZVERKÓ SZÁLLÍTJA a legjobb, legolcsóbb jóté­konycélú GYERMEKCIPŐT asztaltársaságoknak A Várszínház tatarozása régóta szükséges. A színház belső berendezését már régebben leszerelték és a Budai Színkörbe szállították, de a külső ré­sze a műemlékszámba menő épületnek erősen leromlott. Tizenegyezer pen­gőre lesz szükség a helyreállításhoz, amelyet a főváros póthitel útján kí­ván fedezni. A szellemi szükségmunka január elsején indul meg a fővárosban és öt hónapig tart. Jelentkezni dec. 20-án kell az egyes elöljáróságokon. Az útrendezési munkát a Böször- ményi-út — Enyedi- és Királyhágó- utca közötti szakaszán Ámon Antal és Fiai cégnek adta a főváros 37.784 pengő költség mellett. A Tárnok­utca, Fortuna-utca, Dísz-tér és Bé­csika pu-tér között fekvő szakaszának csatornázási munkálatai 80.968 pen­gőbe kerülnek. A Szabadpolgári Kör dec. 1-én tár­sas estét rendezett, amikor Szabó Ár­pád alelnök üdvözölte a vendégeket s a társasvacsorán Szigeti János felső­házi tag, elnök, mondotta a felkö­szöntőt, A Szent Cecilia kórus dec. 5-én egyházi _ hangversenyt rendezett a városmajori plébánia templomban, amelynek műsorán a legkiválóbb ze­neszerzők szerepeltek a kórus kitűnő előadásában. A konferencia-beszédet dr. Koudela Géza egyetemi karigaz­gató mondotta. ' Kertészet és fűrtfíváros Ikertestvérek ^ezek, mert fürdővá­rost kertészet nélkül még elképzelni is nehéz. Ezt a nehéz kérdést válasz­totta felolvasása tárgyául Morbitzer Dezső szkfv. kertészeti főfelügyelő és az Okleveles Kerteszek Orsz. Egyesü­letének elnöke, akinek Buda szépítése körül nagy erdemei vannak. A most lefolyt^ ^kertészeti kongresszuson a kertművészeti szakosztály értekezletén tartott felolvasásában abból indult ki, hogy a budai polgárok jól felfogott érdekükben lelkesen fölkarolták a „Budapest-fürdővájjros” eszméjét s en­nek hatása alatt a székesfőváros taná­csa rendeztette is már a Gellérthegy lejtőit, mert itt vannak a tulajdonát képező gyógyforrások és mert Buda­pest akkor lesz csak fürdővárossá, ha kertvárossá — nagy virágoskertté — alakítjuk át. A Széchenyi-fürdő a vá­rosligetben fekszik, park közepén, — de a budai fürdők még nélkülözik a kertműveszeti kiképzést és dekorációt. Csakhogy kertészeti dísszel és művé­szettel kell ékesíteni a fürdőkhöz ve­zető utakat és tereket is. Ezért kell föleleveníteni újból a „Virágos Buda­pest”^ jelszót és így megvalósítani a kertvárost. .Összefoglalva e téren a teendőkért a Ferenc József-híddal szemben éktelenkedő bódékat és hir­detőtáblákat el kell távolítani. A Gel­lérthegy déli lejtőjét dendrologiai ala­pon kellene felépíteni és a megszállt területek flóráját kell ott összponto­sítani. A Rudas-fürdőnek a Hungária- f or rast ^ fojtogató gépházát és igazga­tósági épületét sürgősen kell lebontani es a nyert területet a Döbrentei-téri parkhoz hasonlóan parkírozni. A Rác-fürdő környéke a tabáni kert­város keretében oldandó meg. A Ki­rályfürdőt, a Ganz-gyár átköltözte­tése revei felszabaduló telektömb egy részének parkírozásával lehetne elha­tárolni a hozzátapadó házsoroktól. A Lukács- és Császár-fürdők dunamenti oldala sürgős rendezésre szorul. Ugyanott az éktelenkedő kő- és ho­mokrakodó teret is alkalmasabb és eldugottabb helyre kell áthelyezni, mert csak a külföldi vendégeknek megbotránkozását váltja ki. Ezek he­lyén pompás parkot lehet létsíteni. Nem kevésbé sürgős rendezésre szorul a két fürdővel szemben álló domb­oldal, mely ma ugyancsak a jóízlés­sel ellentétben álló, szomorú képet nyújt. A legelhanyagoltabb azonban a nagy múltra visszatekintő Római­fürdő és környéke, amelyet alapjában kell felépíteni parkszerűen. Miután Pßdig a felsorolt fürdők egy össze­függő vonalat képeznek végig a Duna- parton, s ezért ezt a szemétdombok­kal, vágányokkal és bűzös nyílt csa­tornákkal tarkított útvonalát, főként a Margit-rakpart aszfalt-sivatagját kertészetileg rendezni kell. A villa­mos vasút vágányait pázsitszalagok­kal lehetne szegélyezni, mi szintén vonzóbbá tenné az amúgy is eléggé rideg úttest képét. Az idegenek által felkeresett kilátókat (J ános-hegy, Hármashatár-hegy stb.) a Széchenyi- kilátópark mintájára kell rendezni. A Disznófő környéke szintén kerté­szeti kiképzésre vár. A történelmi, hadtörténelmi vagy egyéb szempontból fontosabb helyeket (Normafa, Hon­védsír, ütegállások, ostromparancs­nokságok stb.) környezetből kiemel­kedő színes tarkalevelű fákkal, cser­jékkel kell megjelölni, hogy már tá­volról felismerhetők legyenek. Fontos a svábhegyi fogaskerekű vasúti vonal kertészeti díszítése, a töltések, egyes kitérők és megállók kertművészeti ki­képzése kívánatos. Ezeket ajánlja an­nak a kertészeti bizottságnak a figyel­mébe, amely hivatva lesz Budapest— Fürdőváros megvalósításánál közre­működni. Ádventi estét rendezett dec. 2-án este : az óbudai kath. egyházközség hitbuzgalmi szakosztálya Leiner Mi­lady segédlelkész fáradhatatlan és ötletes rendezésével. A hatásos meg­nyitó beszédet szintén ő mondotta, majd P. Badalik Bertalan domon­kosrendi plébános beszélt nagy figye­lem ^mellett amerikai útjáról. Szántó Jenő, a nagy jövő előtt álló hegedű­művész, ‘ Ferenczy Károly színmű­vész, a sokat megtapsolt humorista és az egyházi énekkar Hollós István vezénylésével szerepelt a jól sikerült estén. A zárszót Sagmüller József apátpébános mondotta. A Budai Zeneakadémia dec. 10-én este félnyolc órakor a. Budai Vigadó­ban magas nívójú hangversenyt ren­dez, amelyen közreműködik Clauserné Tholt Margit, Flittner Rózsi, Paulo- vics István, Hanffy Zoltán és Ma­le czky Oszkár, Clauser Mihály, a je­les dirigens és zeneigazgató vezetése mellett. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-a. 12 Evangélikusok műsoros ünnepe lesz dec. 8-án délután öt órakor a Ju­rányi-utcai felső kereskedelmi iskola tornatermében, amelyen Gaál József vallástanár, a Ponty-utcai, Jurányi- utcai, a Szilágyi Erzsébet leány- liceum, Márvány-utcai felső-kereske­delmi iskolák evangélikus fiú- és le­ány ifjúsága. A zenekart Unghváry Attila tanár vezényli. A tiszta jöve­delmet harmómiumbeszerzésre for­dít j ák. Csupa budai szerepel a belvárosi plébánia templom, (Eskü-tér) egy­házi hangversenyén, 1928. december 9-én, (vasárnap) este 6 órakor, mely­nek jövedelmét a Szent Ferencrendi Mária Misszionáriusnők árvaháza ja­vára fordítják. Az ének- és zeneszá­mokat előadják Pálffy Mária opera­énekesnő, Maleczlcy Oszkár, a kir. Opera tagja, Zsámboky Miklós gor­donkaművész, a Zeneművészeti fő­iskola tanára, a Szent Cecilia kórus, karnagy: Bárdos Lajos, a Zenemű­vészeti főiskola tanára. Orgonán ját­szik: dr. Dobrzymecky Árpád, a nagynevű orgonaművész. »Sopro n-G y ő rl* HITE* lig? meri ei a legjobb éa £ E«£i Sg legmegbízhatóbb r<d«p fcs fcroda : Sopron-, Győr- én Vasmegyei 'fudaazdaságt Rt [„ Khérvért-uf27.Tel. J. 128ŰM Kettős Mikulás-ünnepet rendez a Budai Klub december 8-án Tölgyfa­utca 11. sz. alatti helyiségében. Este fél ötkor a gyermekek részére lesz pompás műsor, amelyen Orbók Zsu­zsa, Seregélyes Évi és társai szerepel­nek, Oszkár bácsi mesél, Florentino bácsi bűvészkedik, Pista bácsi mókás rajzokat készít. Utána játék. A jó gyermekeknek Mikulás bácsi csokit hoz. Este pont 9 órakor a felnőtteknek jelenik meg a Mikulás, aki elmókázik majd a közönséggel s a műsoron Szarvas Béla, Flittner Rózsi opera­énekesnő, Bergmann András gitár­művész szerepel. Utána tánc. Megvédi az erős konkurrenciától a nyílt üzlettel bíró kiskereskedőket az iparhatóság azzal, hogy megtiltja a kisiparosoknak a nyílt piacon való árusítást. Ez érzékenyen érinti a kis­iparosokat, de a határozat ellen sem­mit sem lehet tenni, mivel ezt a kér­dést törvény szabályozza és az álla­pítja meg, hogy a napi piacokon ipar­cikkek nem árusíthatók. II., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMPE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI NAPLÓ szerkesz­tősége ad. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- r & lioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, IFedett téli uszécsarnok A kéklő Adria minden szépsége feltárult Czölder Dezső festőművész műteremkiállításán, amelynek megnyi­tása dec. 6-án volt, minden, tengerész- fajta védőszentjének: Miklósnak név­ünnepén. A hangulatos környezetben fekvő Ferry Oszkár-u. 4/b. szám alatti műterem ebből az alkalomból megtelt előkelő közönséggel, amely Haltenberger Mihály egy. tanár ér­tékes előadását a „Tengerparti táj­képek ’-ről cs Gramantik Mihály ten­gerészeti kapitány tanulságos érteke­zését a „hajó- és tenger festés”-ről nagy figyelemmel hallgatta és hálá­san megtapsolta. A kiállítás anyaga Czölder Dezső sokszor méltatott mű­vészetét teljes egészében mutatja be. A szive beszél a vásznakról s tehet­ségének kincsesházából pazarul hinti szét csodálatos színeit, amik külön­leges élvezetet nyújtanak a szemlélő­nek. Minden egyes képe a tengerbe szerelmes^ festő-poéta ábrándos meg­nyilatkozása, aki Isten üzenetét hozza a palettáján a legremekebb alkotás­ról, a Természetről. Különösen ki kell emelnünk azonban Naplemente, Kis vitorlásom, Istriai utcarészlet, Sirocco, Sziklás tengerpart, Bóra című képeit. A kiállítás díjtalanul megtekint­hető december 21-ig, naponta d. e. 11 álló a Krisztina-téren és a Kará- tsonyi-palotánál. vagy a 4-es jelzésű autóbusz a Győri-útón. CIPŐT ZVERKÓTÓL VESZÜNK és rendelünk A közlekedés megkönnyítése érde­kében javasolták a főváros közgyűlé­sén , hogy a Fehérvári-úton a Hév. sínpárján a Beszkárt kocsik is jár­hassanak a vámig. Ez olcsóbbá és gyorsabbá tenné a Budapestre bejáró ottani lakosság közlekedését. Karácsonyi is újéul ajándékok Elsőrangú illatszerek-, szappanok- és kazetták »CSARNOK« iilatszertárban II. KÉR., MARKOVIK II/ÄH-UTCA a Batthyány-téri csarnokkal szemben LOHfí IRMA udvari szállító utóda NAGY IMRE LÁSZLÓ élöwTdgííereslíedése Fő-utca 1 Telefon: 41-87 Menyaszonyi és alkalmi csokrok. Igen jutá- nyos árak. 1 e 1 k i i s m erete s_kiszolgálással_ ÉSCSXEU oroszhegyi Szabó István ékszerész-órásnál Budán, II., Fő-utca 45 sz. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI KÖZSÉGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: BUDAPEST, V., DOROTTY A-U. 4. Sürgönyeim: „FŐTAK^-RÉK“ Alapítási év: 1846 BUDAPESTI FIÓKOK: I. kér., Horthy Miklós-út 1. I. kér., Krisztina-körút 133. II. kér., Fő-utca 2. III. kér., Fő-tér 2. IV. kér., Károly király-út 30. V. kér., Nádor-utca 23. VI. kér., Andrássy-út 2. VII. kér., Erzsébet-körút 5S. VIII. kér., Rákóczi-út 11. IX. kér., Vámház-körút 1. VIDÉKI FIOKOK: Debrecen, Szent Anna-utca 13. | Nyíregyháza, Betlüen-utca 5. BETÉTEK KÖNYVECSKÉRE, CSEKK- ÉS FOLYÓSZÁMLÁRA. — JELZÁLOGKÖLCSÖNÖK FOLYÓSÍTÁSA. — TŐZSDEI MEGBÍZÁ­SOK TELJESÍTÉSE. — KÜLFÖLDI KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZEK VÉTELE, ELADÁSA. — VÁLTÖK LESZÁMÍTOLÁSA. — ELŐLEGEK ÉRTÉKPAPÍROKRA. — HITELLEVELEK BEL- ÉS KÜLFÖLDRE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom