Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-12-09 / 932. szám

Budapest, 1928 deceznber 9. BUDAI NAPLÓ 3 nimm g9úg9F0rd6 m modern orvosi tudomány min den eszközével én a külön­böző gyógyeljd rdeokhoa szükséges fölsaereld- sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megköaellthető. SZEMÉLYI HÍREK. ’Becset/ Anted kormányfőtanácsos, az Egységes Községi Polgári Párt alel- nüke, aki heteken át súlyos karideg- -gyuladásban szenved, a Gellért-fürdő­ben történt orvosi kezelés révén ma már a teljes gyógyulás útján van. Demény Károly ny. államtitkárt a Magyar Orsz. Testedző Egyesületek Szövetsége elnökévé választották meg, — alelnöknek Kohlfeld Henrik ál­lamtitkárt. Szilágyi Károly, mint a Nemzeti Balesetbiztosító Társaság igazgatója e lió 4-én Kolozsvárra utazott, ahol egy hetet tölt. P. Bangha Béla, a nagynevű egy­házi szónok többízben beszélt a leg­utóbbi időben Budán. A budai kapu­cinusok templomában dec. 7-én tartott konferencia-beszédet. Prager Pál, a Ganz-Danubius ve­zérigazgatója, nem fogadta cl a neki felajánlott tiszteletdíj emelést azzal az indokolással, hogy a rezsiköltségek csökkentésére lévén szükség, nem emelhető ilyen körülmények között az igazgatói fizetés sem. Fábián Gáspár dr. építész, a Hol­lós Mátyás Társaság tagja, az Építő ipar—-Építőművészet kiváló szerkesz­tője nemrég járta be fél Európát s ér­dekes úti emlékeit, pompás megfigye­léseit most közli lapjában. Peterdy Sándor, a Hollós Mátyás Társaság titkárát a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége meghívta Győrbe dec. 2-án rendezett díszünne­pére, hol a kiváló író modern meséket •és a „Jó rokon” című nagy hatást keltő novelláját olvasta fel. Schvarcz Samut, a Fővárosi Tej­üzem r.-t. vezérigazgatóját a Kelen­föld—lágymányosi izr. hitközség elnö­kévé választotta. Vallási konzervati­vizmusának köszönheti diadalát. Lendl Adolf dr., egyet. m. tanár, az Allatkert nyug. igazgatója, múlt­kori hírünk kapcsán arról értesít ben­nünket, hogy az Állatkert igazgatói .állására nem páyázik. Mi budaiak sajnálattal vesszük 'tudomásul ezt, mert egyedül Lendl Adolf tudta vol­na megmenteni és újból talpraállí­tani ezt a szépen indult, de immár hanyatló kultúrintézményt. Lencll Adolf különben is meghívásra Dél- .Amerikába s onnan Ausztráliába ké­szül újabb tanulmányútra. Országos programmot adott az idegenforgalomról, fürdőügyről, az ingyenes strandfürdőről és fürdő- kórházról Váss József népjóléti mi­niszter a BUDAPEST-FURDO- VÁROS EGYESÜLET közgyűlésén, amelyet József Ferencz főherceg el­nöklete alatt díszes közönség jelen­létében folyt le. A miniszter rend­kívüli észbeli képességét bizonyítja, hogy minden kérdéshez tud érdeke­den új momentumokat fűzni. Ben­nünket budaiakat nagyon érdekelt a népstrandfürdőre vonatkozó kijelen­tése, mely szerint azt nem köti egye­dül a Lágymányos holt dunai ágá­hoz, hanem esetleg északon létesíti. Egy kissé fájt nekünk, hogy a Gel­lérthegyre tervezett kiállításról nem ■•esett szó. Idegenforgalmi szempont­ból ez a legfontosabb. Rendkívüli szimpátiákat váltott ki emyedetlen, •csüggedetlen törekvéseinek élő dr. József Ferencz főherceg és ügy- rbuzgó adlátusa, dr. Szviezsényi Zol­tán, az egyesület igazgatója. !ZVERKÓ-nál valódi gyík-, és kigyócipók 36 P Ritkán történt, hogy Budapest székesfőváros főpolgármestere részt vett volna valamely elhalálozott egy­szerű polgárember temetésén, aki semmi egyéb nem volt, mint vendég­lős. Sem bizottsági tag, sem egyesü­leti elnök, de még a főpolgármestert támogató párt tagja sem. Most, ami­kor a polgárerények kultuszát tűzte maga elé e város főpolgármestere, megtörtént, hogy más teendőit félre­téve elment olyan ember temetésére, akit személyesen nem is ismert, de tudta róla, hogy az illető kivált pol­gártársai közül munkája és szorgal­ma révén, mit a most elhúnyt Kodra WINKLER ANTAL „HÁROHIIERÉB“ vendéglője (a régi „Pilsen!“) II., FŐ-UTCA 8. SZ. elsőrangú magyar konyha, közismert kitűnő fajborok UDVARI SÖR Társaságok számára KÜLÖN TERMEK zongorával! ZÓNAREGGELI Károly vendéglős és iparában kiváló eredményt ért el. Ripka Ferenc fő­polgármester megadta neki a tisztes­séget és rögöt ejtett a derék polgár sírbaeresztett koporsójára. ELTEMETETT FORRÁSOK címen, a vízjelen i budai hegyvidék vízzel való ellátása ügyében decem­ber hó 10-n, este 7 órakor a Csá­szárfürdő földszinti termében ren­dezi az első értekezletét a Hollós Mátyás Társaság. Előadók : dr. Eperjcssy István tanács jegyző és dr. T a u s z Béla főorvos, az Ide­genforgalmi Szövetség alclnök-igaz- gatója. A Budai Iparosszövetség szervező bizottságának f. hó 3-án tartott ülé­sén részletesen megvitatták a Budai Iparos Székház felépítésének módoza­tait s Pathó István lelkes buzdítására egyhangúlag elfogadta Iíalwa Sándor alelnöknek azt az indítványát, hogy a budai iparosság minden egyes tagja vegyen fel a Székház megszerzéséin valamely pénzintézettől megfelelő köl­csönt s vállalja magára a kamatok fizetését mindaddig, míg a kölcsön ősz- szege visszafizethető lesz. Elhatározta az értekezlet, hogy ebben az értelemben tesz előterjesztést az I. kér. Iparos­körnek f. hó 10-ére egybehívandó vá­lasztmányi ülése elé. — Dr. Krivoss Árpád elnök beszámolt a Szövetség létrehozása érdekében tett legutóbbi in­tézkedéseiről. Elmondotta, hogy, mint az Országos Kézműves Testület iparos hitelosztályának előadója, terjedelmes memorandumot terjesztett gróf Hadik János elnök elé, melyben rámutatott az ipari hitel kérdésének legégetőbb problémáira. Sürgeti ezen memoran­dum az iparosság adóztatása körüli visszásságok mielőbbi megszüntetését s különösen azt, hogy az iparosság jöve­delem adóköteles létminimuma a mai évi 600 pengőről emeltessék fel 3,600 pengőre, miként az a magánalkalma­zottaknál van. ROTHERMERE LORDNÁL címen tart előadást e hó 13-án este Marik Ernő kormányfőtanácsos londoni útjáról. ZVERKQ CIPÓK ARANYÉREM­MEL KITÜNTETVE II, Corvin lér 6 Vízvezeték kell a hűvösvölgyi gyermekmenedékházhoz, mert a nya­raló gyermekek és kiránduló felnőt­tek ennelc nagyon érzik hiányát. Kell e színház Budának? Sajátságos, hogy ezt a kérdést még csak fel is lehet vetni és vitatkozni kelljen arról, hogy egy kétszázezer lakosú nagyvárosnak — hozzá a ko­ronázóvárosnak — szüksége van-e színházra? A fennálló színházak igazgatói, akik konkurrenst látnak minden új színházban, természete­sen ellenzik a budai állandó színház létesítését. De — azt hiszem — szín­házak jiem az igazgatók kedvéért, hanem a közönség kedvéért épülnek, Buda közönsége pedig nemcsak fenn tud tartani egy állandó színházat, de joggal követelheti is, hogy meg­legyen a maga színháza. Gondoljunk csak vissza a régi kedves Várszín­házra! Mily gyönyörű színházi élet volt itt, míg a Nemzeti Színház és az Opera játszottak benne. A szín­háznak szinte összes helyei bérletben keltek el, úgy hogy annak, aki nem volt bérlő, nehéz volt jegyhez jutnia. Abudai közönség tehát pártolta és fenn is tartotta színházát addig, amíg az igazi kultúrintézmény volt és tiszta művészetet nyújtott. De amint a két állami színház belőle kivonult és más igazgatók — a régi tradiciók elejtésével — kezdtek ott kísérletezni, a közönség pártolása elmaradt s a színház válságba került. Sorozatos előadásokra, melyek 40—50-szer ismételnek ugyanegy darabot egy­másután, a budai közönség nem volt kapható; ilyenekre hiányoznak itt azok a nagy tömegek, melyek a pesti oldalon megvannak a csekély értékű selejtes darabok részére is. Budán nem lehet az évadot egy-két darabbal kihúzni, mert a budai műértő közön­ség a színháztól művelődést s mű­vészeti élvezetet vár s nemcsak felü­letesen szórakoztató s pusztán ne­vettető előadások folytonos ismét­lését. A budai álandó színháznak kul túr missziót kell teljesítenie, itt rideg üzleti szellemre alapított vál­lalkozásnak sikerre nincs kilátása, ha az a művészeti szempontokat és a művelt közönség jogos igényeit mel­lőzi. Arra, az ellenvetésre pedig, hogy a közönség, mely azelőtt a Várszín­házát fenntartotta, ma már nem ké­pes ily áldozatra, feleletünk ez: — ha ez a közönség, mely ma nagy számmal látogatja — budai színház hiányában — a pesti színházakat, Budán is megtalálja a maga művé­szeti szórakozását, szívesebben fogja a budai színházat látogatni, sőt biz­tosra veszem, hogy egy valóban magas nívójú színházat a pesti kö­zönség is sűrűn fog felkeresni, mert valódi művészetért az is éppen oly szívesen fog Budára átjönni, mint ahogy ma a budai közönség kényte­len Pestre átmenni. Végeredmény­ként állítom, hogy Budának állandó színházhoz való jogát vitatni nem lehet. Dr. THIRRING GUSZTÁV, Bontják a régi várost s a mind szaporább csákányütések nyomán mindinkább szegényebb lesz * Buda emlékekben. Nemrég bontották le a Margit-körúti Orfeusz-mozgó házát. A mozi ajtaja két öles falba volt vájva, ugyancsak a mellette levő fan­tasztikus kurtakorcsmáé is. E fal va­lamikor a török városfal része volt. A korcsma feletti kis manzard-ablak szakállaspuska-lőrés volt. Az udva­ron veresmárvány faragott követ ta­lált: gótikus párkányrészletet Bevi- laquua-Borsody Béla dr., a régi bu­dai emlékek lelkes búvára. De lebon­tották a Kapás-utca sarkán levő fur­csa régi házat is, melynek a körútra ugró fala maga. a városfal volt. E városfalon minden évben virult egy elvadult gyümölcsfa. Sokszor kivág­ták, de a fal rovásaiba szorult gyö­kerek újból kihajtottak. Most már el­búcsúzunk tőle végérvényesen. Ta­vasszal nem fog már virágozni. Az odaépülő felhőkarcoló nem engedi. Gyermekmüvész társaság rendez december 9-én, délelőtt 10 órakor elő­adást Kolosváryné-Tésai Foglár Er­zsébet vezetésével a városmajori elemi iskolában. Pamutfonó és cérnázó ipartelep létesül a Lenke-út, 134. szám alatt az Etabl. Bemard et Pierre Dewarvin S. A. bejegyzett cég alatt. LORGNON Zibrinyinól, l„ Altila-u. 12. A Svábhegy fürdőjét, uszodáját kívánja a Svábhegyi Szanatórium mindenre figyelmes vezetősége meg­építeni, hogy a legnagyszerűbb kli­matikus gyógyhelynek e hiányát pó­tolja a Svábhegyi Egyesület hatha­tós segítségével. A tervezett uszoda 33 és fél méter hosszú és 12 méter széles lenne, amit füves, napos strand vernie körül s amelyet június 1-től szeptember 10-ig lehetne használni. A hullámfürdővel kombinált uszoda lé­tesítésé tetemes összegbe kerül, amit a szanatórium vezetősége csak akkor vállalhat, ha a villatulajdonosok több évre megváltott bérletjegyekkel segí­tik elő az építést. A négy évi bérlet díja ötszáz pengő. A Rácfürdő megvétele. A főváros fürdőpolitikájának lényege, hogy a világhírű budai fürdők, de különösen a gellérthegyi forrásmedence vizei a saját kezében legyenek s ott ne ke­resztezhesse, vagy gáncsolhassa ide­gen vállalkozás a források kiaknázá­sát. Ez a gondolat vezethetett ahhoz a tárgyaláshoz, mely a főváros és a Rácfürdő tulajdonosai: a Heinrich- örökösök között megindult s amely­nek a végcélja az lepne, hogy fő­város megvalósítsa régi vágyát és a Rácfürdővel végre a legértékesebb rádióaktiv forrásokat is megszerezze. A Heinrieh-család közel száz év óta bírja a Rácfürdőt, előtte egy Alsdorf nevű családé volt, de a fürdő törté­nelmi múltja sokkal messzebbre nyú­lik vissza. Ezt bizonyítják a csodála­tos módon teljes épségben megma­radt török kupolafürdők. Ez voltba török időkben a középsorban élők fürdője, ólomtetővel, díszesebb be­rendezéssel, nyolc medencével. ^ De vannak adataink, hogy már ^Mátyás király is szerette ezt a fürdőt, nagy pompával tartotta fenn s királyi kert­jéből virágokkal díszítették. Közös fürdőjének egyik megkopott már­ványlapján azért még ma is látható Mátyás király címere. -— A Rácfürdő megvételével megvalósulhat az a. régi ten- is, amely az Erzsébet-híd budai hídfője közelébe nagy gyógyszállót kíván, a Rudas- és Rácfürdő vendé­geit magába fogadva. De^ a fürdő megvétele a Tabán újjáépítésére is bizonyára erős hatással lesz. Itt már úgy kell építeni a házakat, hogy für­dővendégnek kiadható külön szobák legyenek bennük. ZVERKÓ cipő elegáns és me bizbató Hazánk legnagyobb orgonája a ko­ronázó (Mátyás) templomban volt, hetvenhét játékkal és négy manuállal. Ezt most felülmúlja a szegedi foga­dalmi templom új orgonája. Kipróbálás. A jövedéki rendeletről volt szó. Harapós rendelet, az ugyan belekap mindenkinek az inába. Ez volt az általános vélekedés. A kor­mány mégis köti magát hozzá . . . — Piát úgy van vele a kormány, mint az egyszeri szíves gazda, akinek a portájára egy toprongyos ember jött. — No csak kerüljek beljebb! — mondja a szíves gazda a toprongyos­nak, akit meglep a szíves invitálás, de azután meghökkenve látja, hogy ménkű nagy juhászkutya vicsorítja rá a fogát a gazda mögül. — Nem harap ez a kutya?! — Nem tudom! — feleli a gazda nagy lelki nyugalommal. —■ Tegnap kaptam a komámtól, majd mindjárt kipróbáljuk! Eszék-utca az új neve a Fadrusz- utcától a Fehérvári-útig terjedő, a Lenke-úttal párhuzamos névtelen utcának. Emlékkiállítást rendezett a Nem­zeti Szalon, agilis igazgatójának, Déry Béla festőművész-igazgatónak kezdeményezésére, néhai Basch Gyula festményeiből. A kiállítás december 1-én nyílott meg. A korpádi legenda. (Peterdy Sán­dor új regénye. A Hollós Mátyás Társaság kiadása). A romantika modern, új szépségekkel kiépített utakon jön vissza, hogy kézen fogva húzzon maga után, hol szelíd mosolyt csillogtatva meg szemünkben, hol pedig a csendes könnyek országába vezet. Peterdy gondos művészettel megírt új regénye az irodalomnak ezt a legmelegebb életáramát dobog­tatja előkelő ízléssel, válogatott esz­közökkel, emelkedett elgondolással, nemes tónussal. A formai, szerkezeti, stílusbeli felkészültsége hiba nélkül való. Alakjainak lelki köntösébe rejti mélységes emberi megértését, életigazságát, báját, sugárzó magyar­ságát, akik ennek nyomán frissen, elevenen, pergetik a színes képekben gazdag, érdekes meseszövést. A há­rom Korpády külön-külön izzó, kü- lön-külön kavargó, fokozataiban tel­jesen eltérő szerelmére egy meleg könnycseppen keresztül mosoly­gónk vissza. S ez az igaz dokumen­tum a könyv kiválósága mellett. A címképet fia, Peterdy Ottó tervezte. gallértisztítása vezet Drbja 10 fill. Telefon Külön vidéki osztály Még mindig piszkos és lezüllött a Lajos-utcai elemi iskola épülete, amelyben menekültek laktak s ezért Brunekker Lajos főv. biz. tag indít­ványozta a közgyűlésen, tatarozzák minél előbb és így legalább az 1929— 30-ik iskolaévben adhassák át rendel­tetésének ezt a régen nélkülözött is­kolát. KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fö-utca 84. szám. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas m e s z e t, szénsavas klórnátriumoi és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbán- talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő: férfiaknak .... reggel 5—1 órálf nőknek hétköznap délután 2—7 óráig !! IVÓ KURAÜ Taxi-ügy Az adminisztráció csődjét je­lenti a városnál, hogy autó taxi nagyvállalatoknak akarják kiadni az új autotaxi rendszámokat. Nem merik adminisztrálni az egyesek tömegét. Egy, két, három céggel igyekeznek szemben állani és nem ezer emberrel. Pedig az elosztás kérdése igen egyszerű. A nagyközönség vagy telefonon kér autót, vagy az utcán keresi azt. A többszáz kocsival rendelkező autotaxi vállalatok ép olyan szük­ségesek, mint az egy számmal biró vállalkozók. Fontos dolog, hogy a nagy vállalatoknál telefon- rendelésre rögtön kapjon kocsit a közönség. De épen olyan fontos, hogy az utcán is mindig találjon kocsit a siető ember s viszont épén ezért, fontos, hogy egyesek is minél nagyobb számban kapja­nak rendszámokat, akiket csak az utcán találhat meg a nagyközön­ség. Szükséges, hogy nagyon sok helyen legyen autotaxi állomás, fölváltva magánosok és nagy vál­lalatok állomásai. Ez az alapföl­tétel aztán megadja a most kiosz­tásra kerülő rendszámok elosztási módját. Ahány rendszámot kap­nak magánosok, ugyanannyi rend­számot kell adni a nagyvállala­toknak. Minden kocsi az utcán áll és a járókelőknek mindegy, hogy hova tartozik az autotaxi, amibe beleülnek. Az utca tehát el volna látva. De el volna látva a tele­fonon rendelők igénye is, mert a nagy váll al átok szintén kell ő számú rendszámot kapnának. Most két nagyvállalatot ismerünk, a szürke és a vörös taxit, valószínű, hogy az új rendszám-tulajdonosok, mint magánosok, szintén közös egyesü­lésbe, testületbe tömörülnének, mondjuk a „sárga” vagy a „barna” színben s akkor három nagy testület áll majd a közön­ség rendelkezésére, ahol telefonon is rendelhet taxit. Ez a három tömörülés tökéletesen elég ahhoz, hogy egymást ellenőrizze és ellen­súlyozza s negyedik vagy ötö­dik nagyvállalkozóra egyáltalá­ban nincsen szükség. A magáno­soknak szánt rendszámok kiadá- j sánál arra kell ügyelnie a város­nak, hogy jóvátegye a múlt bű­neit és elsősorban talán azoknak az árváknak kell következniük, akiknek a pénze a város árvaszé­kénél értéktelenedett el, másod­sorban pedig arra kell ügyelni, hogy azok, akik különféle ideig­lenes vagy helyhez kötött fuvaro­zási engedélyek kedvéért abba ug­rottak bele, hogy autót vegyenek. Óbudán szórakoznak Elit-estje volt c hó 1-én az Óbudai Társaskörnek, amelyhez ismertető jelül hozzá kell tennünk, hogy „egységes” és „polgári”. Nagyon kedvesnek igér- kező műsorral előkelő társaságot hoz­tak össze a körben. Martin Gyula igazgató, a körbeli vigalmak főrende­zője konferálta az estét és sajnálattal jegyezte meg, bogy a Kisfaludy Szín­ház beígért tagjai — nem jöttek el. Nagyon megvakarta erre a fejét jó Móra István, akit előtte való este ex­press kért föl Horváth Lajos, a kör titkára, hogy az esethez illő prológot írja meg. Amilyen kevés ideje volt, olyan sok gonddal írta meg prológj át, oly sok szellemességgel, találó helyi vonatkozásokkal, hogy nem győztek neki eleget tapsolni. Természetesen mindig abban a tudatban, hogy ott lesz a színház. De nem volt ott. Ám rá is húzta a vizeslepedőt a titkárra, akinek vendéglője látja el a kört étel­lel, itallal, s akinek megmagyarázta, hogy: „Fiát azt hiszed Te, — nézz rám [komolyan — hogy a prológ is csak épen olyan, mint a rántotta ?— Fenét, mint a lóhús, olyan soká fő az igaz prológus. A prológusból kiemeljük a Miku­lásra vonatkozó bájos részt, akihez most sok levelet írnak Óbudán is a gverekek: „Én már nem írhatok, sorsom mi más! öregebb vagyok mint a Mikulás ... S ha írnék is, az elnököm diktálna, Schmidkunz mutatna billegő pontjára, Szilágyi Károly messziül fenyegetne, hogy hegyvidékét vegyem levelembe, Reisinger is sürgetne valahol, hogy iskolája van — még sincs sehol. Mindent ha összeírnék Mikulásnak: tán az országból is kiszökne másnap...“ — és folytatja így tovább, hol csúfo- lódva, hol dicsérve, elmondja Óbuda műiden baját, minden óhaját és azzal végzi: „s mit én elfeledtem kérni, én halandó, majd kipótolja a Budai Napló.“ De azért nem bántotta a Kisfaludy Színházat, sőt megígérte, hogy vissza­adják neki ezt a — vizitet! Móra Ist­ván után dr. Bihari László felolva-1 sása következett, „Reminiscenciák a kuruekorból” címen. A kuruckorra való ezen emlékezés hangulatossá té­tele érdekében a felolvasás megkez­dése előtt tárogató szólóval Szijj Dé­nes tárogató művész adta elő az „Őszi harmat után” kezdetű kuruedalt, me­lyet Angermayer. Béláné Gyurcsi Mar­gitka úrnő énekelt. A felolvasás után a kuruckorra való emlékezés megrög­zítéséül egy alkalmi zenekar kíséreté­vel ugyancsak Angermayer Béláné kuruedalokat adott elő nagy rutinnal, kellemesen csengő hangon. A közre­működőknek előbb Martin igazgató, azután pedig az elnök Andréka Ká­roly köszönte meg a kedves szép estét és mindazoknak, akik azt elősegítet­ték és akik ezzel szolgálják azt a célt, hogy a polgárság egy táborban tömö­rüljön, a város és a haza érdekeinek szolgálatára. A hangversenyt társas- vacsora és tánc követte. BOHUNICKY BANK Rt. (II. Margit körút 87) ^ “fizeti Budán A LEGMAGASABB betéti kamatot KOPFMANN JANOS CUKORGYÁRA karicst„ir>ésr„. I., Krisztina körút 91 n. sangra ajánlja köz­ti Ókja I., Margit körút 36 »amerten elsőrangú ‘ ’ B készítményeit LURIE a CAUSA EEJÖZEME BUDÜH I., ORBÁN HEGY KÚT 6. SZ. Telefon: Automata 534—TI. RUZICSKA PÁL sütemény és kenyérgyára II., Horváíh-ulca 29 Telefon: Auíomaía 518-23

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom