Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-01-07 / 899. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 január 7. \SzenJ_GeíIért\ I Gyógyfürdő j S Vizgyögyintézet és Napfürdő j ! Külön férfi és női osztály. 1 % A legmodernebb berendezés. 1 | Szakképzett személyzet. | Ereky Károly a volt miniszter, érdekes előadást tartott már több helyen és úgy tanulmányai, mint tapasztalatai alapján kifejtette az ö bravúros előadásában, hogy a gazdasági élet javulása csak akkor érhető el, ha a törvényhozásnak, közigazgatásnak, sajtónak, iskolának és hitelszervezeteknek teljesen a közgazdasági élet szolgálatába kell szegődni. Természetesen át kell vinni a köztudatba azt a princípiumot, amely az angol-szász népfajt naggyá teszi, azt tudniillik, hogy a becsületes munkájából meggazdagodó polgár a legnélkülözhetetlenebb embere a társadalomnak. Külföldi, különösen angol és amerikai példákkal illusztrálta többféleképpen e tétel igazságát, szembeállítva azokat a mi állapotainkkal, ahol a kereskedő, az iparos, a termelő hónapokig szaladgál a közigazgatási hivatalokban, hogy valamilyen jelentéktelen kis ügyét elintézzék. Az angol-szász kereskedő és termelő minden ügyét telefonon és azonnal elintézheti. Nekünk is a magyar élet egész területét át kell szerveznünk ilyenformán, kezdve az iskolától, amely úgy az elemi, mint a közép- és felsőfokon teljesen eltávolodott a gyakorlati élettől. Az amerikai kis diákok 5 dolláros jutalomdíjért kereskedelmi és gazdasági kérdéseket dolgoznak ki. Egy- egy gyakorlati, kalkulációt és spekulációt igénylő kérdésre pályáznak. Például: Miért kerül 6 fillérbe egy zsemlye? Nálunk csak eszményi dolgokkal foglalkoznak s így természetesen lemaradunk a nagy gazdasági versenyben. De nemcsak az iskola áll a közgazdaság szolgálatában, hanem a sajtó is 80 százalékos arányban és csak 20 százalék foglalkozik hírekkel, szenzációkkal. Az egész élet tengelye, központja ott a közgazdaság. amelynek még a közigazgatás is alárendeltje. Ott a tisztviselő a közönségért van. Csak kisebb alapfize-, tést kap, amelyet azonban prémiumokkal növelhet két-háromszorosára. De a prémium csak a jó és gyors munkáért jár. Nincs protekció. Akinek restanciája van. annak nincs prémium! Szalad is mindenki. ír. telefonál, maga sürgeti a szakvéleményt, végső és jó intézkedést, mert különben veszendőben a hó végén a prémium! Igaz. hogy jóval egyszerűbb az igazgatás és mégis jobb! Dacára a gyorsaságnak. Ezekben az államokban mindenki bizalommal van az új vállalkozások iránt, mert intézményesen van biztosítva a kis ember befizetett kis pénze, ami sokezerszer megszorozva nagy összeget ad. Ott a feltaláló vagy alapító, aki gazdasági téren esetleg járatlan. először fölkeresi az organiza- tort, aki az új vállalkozást kellő formába önti és kap egy kis részt a begyűjtendő tökéből, — ha ez kész, jön a financzirozó bankár, aki megszervezi a társaságot és hirdetések útján gyűjti a részvényeseiket 1—2 pengő betéttel. Ez csak fedezi a vagyonával a begyülő pénzt, mely ha együtt van és a részvénytársaság megkezdi a működését, jön az állami ellenőr (olyan kereskedelmi közjegyző féle állás), mégpedig hetenként és ha bajt lát. jelentést tesz. Ez a három tényező nálunk teljesen hiányzik a gazdasági életből, mely ezek nélkül a szélhámoskodásnak van kitéve. Mindezt meg kell itthon is szervezni és ha megjön a bizalom, megjön a föllendülés is. Kirf« mindenütt a ,Sopro n-Q y 6 r I* TPiFT merí ez a ,esi°bb 9 kJCä I j legmegbízhatóbb Tetei» és Iroda ; Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I. rehérvárl-ut27.Tel. J. 128-01 Az első vízmüvet a rómaiak építették, amely a Római-fürdőtől kiindulva Aquincumnak szolgáltatta a vizet, főként fürdők céljaira. A kb. 2300 folyóméter hosszú aquaeductus pilléreinek maradványai részben még ma is láthatók a Külső Szentendrei-úton. Mátyás király budai palotája is el volt már vízzel látva. A vízmű gyüj- tőmedencéje a Svábhegyen volt a Szerviták knyhója mellett. Innen ólom-, ón- és agyagcsöveken keresztül vezették a vizet a Várba. A budai kioszk helyén is egy vízmű állott, emlékét a mai Vízmű-utca őrzi, mely nevét innen kapta. Itt fából készült lóhajtású szivattyúszerkezet emelte a vizet a Várba. A törökök emberhajtotta taposómalmok segélyével emelték a Duna vizét a Várba és a Rudas-fürdőbe. A Lánchíd fölött is volt egy ilyen vízmű, a II. kér. elöljáróság helyén. Ennek is taposómalom volt az emelőszerkezete, melyet 1855. évben Clark angol mérnök gőzüzeműre alakított. A felsorolt műveken kívül még több vízvezeték nyomai voltak fellelhetők többek között a Svábhegy egyik kútjánál, mely a Szentháromság-térre vezetett s ott Pallas Athene szobra díszítette azt. A különféle vízművek csőhálózata folyton növekedett, egymásba kapcsolódott. Későbbi időkben a Rudasfürdő szivattyúja is táplálta Duna- vízzel ezt a folyton fejlődő hálózatot. A pesti oldalon a régi időkben kutakkal és a Dunából hordott vízzel történt a vízellátás. A karácsonyi zenés misék mind nagyon szépek voltak Budán és még az utcákon is sűrű sorokban álltak a kath. templomokból kiszorult hívek. Különösen áhítatra indító volt a fe- rencrendiek országúti templomában a fél tizenkét órai mise. amelven a P. Valérián buzgó igazgatása alatt működő Liliomkoszorú énekkar adott elő gyönyörű régi magyar s franciából s norvégből átdolgozott karácsonyi énekeket (Jertek hívő lelkek. Cseng harang) és Schubert híres Bölcsődalát. A lelkeket a kis Jézuskához emelő precízen előadott énekeket Malisokká Anna karnagy tanította be példátlan szeretettel és vezényelte vérbeli muzsikushoz méltóan zenekari kísérettel. A fiatal énekesnők közül ki kell emelnünk Wcndl Erzsiké. Billett Manci. Gold testvérek, Antok testvérek és Schopf Anna kulturált énekét és Gold Márton művészi hegedűjátéikát. Az óbudai templomban Farkas Nándor és Hollós István karnagyok az Egyházi énekkarral ifj. Hollós ünnepi miséjét adták elő pompás betanulással. A szólórészeket Nedelkovits Anna énekmüvésznő és Hollós Kató adták elő. Az újlaki templomban Háry Ferenc kántor betanításával és vezénylésével a római egyházi zene egyik örökszép miséjét adta elő a templom énekkara zenekari kísérettel. A Szent Anna plébánia-templom ének- és zenekara Krén Géza karnagy vezetésével Beliczay: F-dur miséjét adta elő. A szólórészeket Sztrakoniczky Magda és Pribil Margit énekelték. A zugligeti Szent Csaliul templomban (Angol kisasszonyok) a zugligeti énekkar Mindszenthy Boldizsár vezénylésével Palesztrina: Missa brevis-ét adta elő, Wawrinecz: Karácsonyi miséjét a- budaivári koronázó főtemplom ének és zenekara Sugár Viktor karnagy, kor- mányfőtanác.sos vezénylésével. A magánszólamokat Schatz Robertné, Pálffy Mária, GölLner János és Grajer Károly énekelték. A budai közlekedés létkérdése, hogy az óbudai híd felépüljön, mert a Margithídon már csak nagy nehézségek által tudják lebonyolítani a megnövekedett forgalmat. A híd felépítése tehát halaszthatatlan. A híd tervei teljesen készen vannak, amelyek szerint ez teljesen hasonló volna a Mar- githídhoz s a Margitsziget felső csúcsához kapcsolódna. A legnagyobb gondot természetesen a híd felépítéséhez szükséges összeg előteremtése okozza. Az óbudai híd építési költségeiről eddig csak hozzávetőleges költségvetést készítettek, amelynek ijesztően magas összege teljesen kizárja, hogy az óbudai híddal egyidőben felépítsék a borárostéri hidat is. Mindenesetre óriási érdek fűződik ahhoz, hogy egyelőre az óbudai hidat felépítsék, amely nemcsak a vasiparnak adna megélhetést, hanem a város fejlődését is nagymértékben elősegítené. De nagy nehézséget okoz az a mértéktelenül felhajtott telekspekuláció is, amely most Óbudán az elfajulásig tobzódik. A tervezet szerint az óbudai parton a Zichy, Kiskorona és a Kulcsár-utcák között fekvő területet akarják kisajátítani, mert az óbudai híd tengelye — az eddigi tervek szerint — a pesti oldalon a Hungária-útról az óbudai katholikus plébániának vezet. Ez a terület a legrendezetlenebb, tehát teljes egészében kell kisajátítani. Azonban a telektulajdonosok teljesen elkábultak a gyors meggazdagodás reményétől s óriási összegeket követelnek. Hiuába adta a közmunkatanács az érdekelteknek tudomására, hogy a kisajátított területek után kapott pénzen még most tudnak házakat és telkeket a környéken vásárolni, amelyek — ha a hidat felépítik — értékben emelkednek s ez a különbözet kárpótolni fogja őket. A telektulajdonosok azonban nem engednek, viszont az állam se enged s nincs kizárva, hogy a vételeket bírói úton fogják végrehajtani. A törökök kiűzése után még igen sokáig siralmas képet mutat a lábadozó Buda s csak II. József császár, a kalapos király rázza fel élénkebb életre, a főbb hivatalok'Budára’helyezésével. Zúgolódtak is a kényelemhez és szórakozáshoz szokott császári tisztviselőik, akik a pozsonybeii szépséges álomból egy szegényes, unalmas fészekbe pettyantak. ahol nem volt sem ..Au", sem „Putzen- hausel“, színháznak pedig pftárne hírét sem ismerték. Ott volt ugyan a Várban Gara nádor egykori házában (a mai Iskola-téren a Kedvessy-ház) a „Vörös sündisznó“. ahol a Hetz Theater működött és a Vízivárosban a „Spektákulum“, ahol orfeumféle kvodlibetet adtak, de ezek nem voltak kullturhelyek. Bécs közelében, a császári fény árnyékában mégis csak más világ veit, A cifra, meleg életből a szennyes, hideg Budára jönni — keserves dolog volt. Mentek is a panaszok, alázatos instanciák Becsbe és a császár egy napon Budára készült. A Herr Polizei Direktor, Major von Perczel „tudtára adta mindenkinek, akit illet“, hogy díszítse fel házát tehetségéhez képest, söpörtesse fel a járdát, mert a császár leglkegyelme- sebb látogatásával tiszteli meg „tartományi“ fővárosát. A látogatás megtörtént. de arról volt nevezetes, hogy úgy a katonai, mint a civil program- mok teljesen halomra dőltek. A császár kitért az ünneplés elöl és idejének túlnyomó részét Hillebrand udvari építész társaságában töltötte, miközben személyesen győződött meg a város rendetlenségéről. Figyelmét semmi sem kerülte e)l, amit rövid időn belül tett intézkedései is bizonyítanak. így egyik tipikus alkotása a Városmajor volt. mely a nagy- vendéglöve'l és a ,.L -jthaus“-zal egyidőben létesült a polgárság nem csekély örömére, mert mindazt feltalálta ott, amit egy akkori értelembe vett nagy város a közönségének nyújthatott. Volt ott sör. rezesbanda, tánc, mariandli. biribis. drumadam. váganó, lutri, oliafortuna... csupa olyan játék és szórakozás. melyek nagyjában máma is meg vannak, de más formában, más köntösben. A császár intézkedésével teljesen megnyerte a népet, de még a hivatalos köröket is. Visszhangzott a Városmajor a ler- chenfeldi dialektustól, s a Budára telepített tisztviselők legalább is úgy érezték magukat, mintha valamelyik osztrák tartomány fővárosában lettek volna, — ahogy ezt kedvesen írja W 1 a d á r Róbert a „Magyar Tűz“ című folyóiratban. A budai orvosok bálját régi hagyományos keretek között rendezi a „Csaba“ bajtársi egyesület „Budai Koponya“ törzse 1928. évi január hó 5-én 9 órakor. Az estélv legfőbb védői dr. fái Fáy Aladár nv. államtitkár és dr. Bakay Lajos egy. nv. r. t.. védnökei pedig a budai orvostársadalom legjelesebbjei, akiknek legnagyobb része személyesen is megjelenik a pompáson előkészített tánc- estélyen. A budai társaságban nagy érdeklődés nyilvánul meg az estélv iránt, amelyre a rendezőség az idén csak nagyon korlátolt számban bocsátott ki meghívókat. A sikert biztosítja ifj. Ivanich Ferenc szigorló- ' orvos, törzsfő és lelkes munkatársainak ötletes munkássága. Az első erdei iskolát, a hozzáértők minden tiltakozása dacára, a svábhegyi Léderer-telepen fogja a főváros 60 ezer pengő költséggel felállítani. A tisztiföorvos vezetése alatt bizottság szállt ki a helyszínére s megállapította, hogy erdei iskola céljaira a Léderer-telep rendkívül alkalmas. Ott most két egyemeletes villa áll erre a célra rendelkezésre, amely jelenleg bérlakások céljait szolgálja. Minden lakó legkésőbb január végéig ki lesz telepítve. A két villa száz gyermek internátusszerü elhelyezésére fog szolgálni, megfelelő átalakítással. Építeni kell egy betegszobával kapcsolatban orvosi rendelőt, három tantermet, továbbá konyha, éléskamra és tüzelökamra és étkezőhelyiségekből álló épületet. A népjóléti miniszter hajlandó ugyanazt az összeget megadni, mint amit a főváros az erdei iskolára szánt. A zeneéle! Budán korán kezdődött, már a török kiűzése titán néhány évvel. Először csak a templomokban találjuk a zenét, de nem hiányzik a világi zene sem. amelynek művelői gyakorolt mesterségük alapján már a XVIII. században polgárjogot nyerhettek. Így tudjuk azt. hogy 1708 december 19-én ily módon veszik fel pl. a budai polgárok sorába a muzsikus Csanádi Jánost. A század második felében pedig már a zenészek céhszerű kon- fraternitása is megalakul Budán. Székházuk már 1689 óta van. Ettől kezdve rengeteg adat beszél a szervezett muzsikusok és a jámbor erkölcsű, szigorú városi tanács hosszú és változatos viszálvkodásairól s a szervezettek harcáról a kontárok ellen. A városi tanács megszorításokra, a szervezettek privilégiumokra törekszenek s már korán keresztülviszik, hogy csak tanult zenész vehető fel a testvéregvesijlet tagjai közé. A szelíd harcok között is örvendetesen fejlődik a zene. de jönnek az elemi csapások, amelyek sok reményt tesznek tönkre, A budai főtemplom 1694. évben készült orgonája (Esterházy Pál nádor ajándéka) 1723-ban tűz martaléka lesz. Egy kis orgona helyettesíti. míg végre 1768-ban egv új nagyobbszabásút kap. Megjelenik 1727-ben az első zeneiskola. Nase György, a sziléziai Kreutzendorfból bevándorolt vállalkozó szellemű muzsikus állítja fel. ő volt az első hivatalosan elismert zenetanító Budán — mint az okiratok jelzik: „Musikalischer Schulmeister“. A főtemplom mellett a vízivárosi Anna-templom kórusa a második tűzhelye a zenének. ennek ügyes-bajos dolgait is több adat őrzi. A rendszeres torony- zenéről az 1726 aug. 23-iki tanácsi határozat intézkedik: a nagyhét kivételével minden nap délelőtt 11 órakor két részben összesen félóra hosz- szat kellett hogy muzsikáljon a városi „Thürmerek“ fuvóegyüttese. Nyoma van Budán is az énekes fiúk (Chorknabe) nevelésének. Ez a mindenkori regens chori feladata. 1733-ban van szó először az írásokban „magvar zenészekéről. Schilling Ádám. Millovics Kristóf és Müllner Márton volt e három „magvar ze- I nész“. akiknek a városi tanács nagylelkűen elengedte a fejenkinti 50 déliáros adót. 1737-ben meg már külön inti a tanács a városi zenészeket, hogy a magyar zenészeket ne merjék háborgatni. A zenei színjáték a balettel kezdődik. A XVIII. század második felében épülnek mindkét várös- ban a színjáték állandó hajlékai. 1773-ban alakítják át a hajóhíd tói délre eső pesti básíyatornvot színházzá. Ez a híres „rondella“, mely a magyar színészetnek is bölcsője lett. Budán 1783-ban Reischl G. ácsmester ró össze egy deszkaszinházat nem messze a hajóhídtól. A várbeli kar- melita templomot pedig 1786—87-ben alakítják át színházzá. A Kelemen László magyar színjátszó társaság előadásai alatt már egv nógrádi magyar cigányzenekar játszik régi magyar nótákat. A zenei előadások lelke Szerelemhegyi András s az ő fáradozásainak köszönhető, hogy sikerült szinrehozni 1793 május 6-án a magyar társulatnak Budán a „Pikkó hertzeg és Jutka-Perzsi“ című parodisztikus vígoperát, — (az első magyar nyelvű operaelőadás) — | melyet pár nap múlva, május 13-án a pesti rondellában is nagy sikerrel mutatnak be. 1800 május 7-én pedig már Beethowen tart hangversenyt a Budai Theatrumban. Beethowen különben két ízben járt Budán. 1800- ban. amikor hangversenyen szerepelt és 1809-ben. amikor csupán látogatóba jött gróf Brunswick Ferenchez. Miután az első alkalommal is Brunswick hívására jelent meg Budán, minden valószínűség arra vall. hogy nem vendéglőben szállt meg, hanem a Mikó-utcában lévő Brunswick-ház- ban. Más forrás szerint a nagv zeneköltő a „Hét választófejedelemhez“ címzett szállodában lakott. De két ilyen nevű szálloda volt: az egyik Pesten a váci-utcai Korzó-mozi helyén, a másik Budán a Döbrentey- utca 7. számú házban, amely egvkor a Fischerstadt főutcájának volt 372. számú háza és ezt a múlt század ötvenes éveiben alakították át szállodából lakóházzá. Ez a ház tipikus iriégi szálloda, kocsibejáróval, sön- Ü téssel és az udvarban látszik a hatalmas gerendák által tartott szála, amelyből lakások lettek. Ez volt a régi „Hét választófejedelemhez“ címzett vendégfogadó és az eddigi hagyomány szerint Beethowen itt szállt meg. SZEMÜVEG Zibrinyinél, I , Attiia-u. 12 KIRÁLY.FÜRDÖ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA bulai basa. Budán, II., Fő-utca 84. szám. ■fir _ szénsavas nátront, í Jtfí f IV szénsavas meszet, IWP lUIAUw szénsavas klórnátriumot a—a és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteSségek, fém- mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhúlyagbán- talmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő férfiaknak ... reggel 5—1 óráig ‘ nőknek hétköznap délután 2—7 óráig £ £ IVÓ KURAÜ GUNDEIi Szent Gellért ÉTTERMEI Délután és este zene TÁNC íme p ADÓS “ Józsei vendéglős által megvásárol POZSONYI vendéglő az Anna-udvarban I., Krisztina-körút 8—10. sz. Minden csütörtökön lOMPÁS DISZNÓTOROS P < vacsora különlegességek polgári konyha és á rak! BUDAI NŐ BUNDÁJÁT BUDÁN vásárolja — alakítja VAGÁCS szűcsnél II. kér. Fő-utca 11. szám. A budai KÉMÉNYSEPRŐ VENDÉGLŐ I., Pauler-u. 3. (A budai Színkörre! szemben) tulajdonos: PÁNTOL MÁRTON Családok és egyesületek szolid találkozó helye. Teljesen újjáalakítva. Minden kényes igényeket kielégít. Régi, híres magyar konyhája sajátszüretelésű borainak kiválósága közismert. Minden pénteken halászlé. Szombaton disznótoros vacsora. E RZSEBETHID ] SZÁLLÓ Telefon: 108-43. Budán, I. Kökény-u. 14 Ráczfürdő mellett. Bellevue «.„.»Éttermei E K ■ J t ludán, 1. Attila-utca 53 « Igazg. Telefon: Lipót 986—85 Minden este és a délutáni teákon luciapest elismerten legjobb jazz- és tangozenekara játszik Kiváló konyha és Italok ^ Mérsékelt árak Isztalrendelés telefonon is: Lipót 986—84.
