Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)

1928-01-07 / 899. szám

Budapest, 1928 január 7. BUDAI NAPLÓ 3 Évtizedes szokás és szinte ün­nepnappá vált, hogy az évforduló első napján Buda vezető egyesü­leteinek elnökségei összegyűlnek dr. Ripka Ferenc lakásán és hálás szívvel méltatják szónokaik azt az emberfeletti munkát, amelyet ér­dekükben dr. Ripka Ferenc végez. ' Nincs a társadalmi életnek itt Bu­dán olyan rugója, amelyet ne mozgatna avatott kézzel, hivatott lélekkel és áldott jó szívvel ez a különös ember, akinek egyetlen . szenvedélye a munka, egyetlen öröme a szegények és gyámolta­lanok segítése. Aki Istenbe vetett hittel, de a saját erejének tudatá­ban, látszólag könnyen old meg olyan nehéz feladatokat, amikre más vállalkozni sem merne. Min­den egyesület, mely az ő vezetése alá kerül, valami rendkívüli vi­rágzásnak indul, minden sors, amely az ő befolyása alá kerül, jobbra fordul. És mellette áll magasztos egy­szerűségben az őszfürtű nagyasz- : szony, akiről sugárzik a jóság, szelíd tekintete nyugalmat visz a zakliatottak szívébe, — anyai gon­doskodása fájó sebeket gyógyít, , — megjelenése reménységet önt a csiiggedőkbei. Ennek a háznak a küszöbét min­denki áhitatos tisztelettel lépi át, mindenki érzi, hogy e világváros, a magyarság élete e lüktető köz­pontjának első polgára elé lép és sehol a házban semmi -külső jele ennek a hatalomnak, ennek a vi- lágpoziciónak. Budapest főpolgár­mestere ma az ország egyik leg­hatalmasabb tényezője. A világ Budapestben látja Magyarorszá­got és Magyarországot tényleg Budapest képviseli. A főpolgármester hajléka ma is az az egyszerű úri otthon, amely évtizedekkel ezelőtt volt. Az ott­hon maradt a régi, csak a ház ura gyarapodott díszben és tisztes­ségben. És gyarapodott emberszerető munkában. Ezt jötték megköszönni mindazok, akik üdvözlő szóval tolmácsolták küldőik szerencsekivánata-it é.s mind­azok hálás köszönetét, akik Budán érzik a főpolgármester szíve melegét. A tágas hall szorongásig me stellt hölgyekkel és férfiakkal, akik közül elsőinek ANDOR ENDRE nyugalmazott államtitkár az 1. kerü­leti rk. egyházközség nevében üdvö­zölte annak elnökét Ripka Feren­cet. aki a saját személyében fényesen demonstrálja, hogy Magyarországon teljes mértékben él a ríeme-s de­mokrácia, mert szerény sorsból a leg­nagyobb méltóságba -emelkedett sa­ját erejéből. A társadalom minden osztályának része van abban, hogy idáig eljutott, mert Ö hivatott arra, hogy a szétszaggatott társadalom minden rétegét ismét harmonikusan egyesítse. Kiemelte nagy érdemeit az Egyházközség fejlesztése körül, amely Néki köszönheti új harangjait és új orgonáját, amiket csak az Ö rendkívüli energiája tudott előterem­teni. Az éljenzés csillapultával HOÓR TEMP IS MÓR dr. mondotta el keresetlen szavakkal- a Budai Társaskör üdvözletét, különös súlyt helyezve arra. hogy nem a Fő­polgármesterhez. hanem a régi ked­ves jóbaráthoz jött el a Kör, akinek azt kívánja, hogy valljon valóra min­den terve és kerüljön tető alá a fő­városi új törvény, mely a jószándék­hoz megadja a szükséges eszközöket is. Befejezésül külön s Méltóságos- asszonynak is. mint- a vezér hűséges hitvestársának is kifejezte Buda tár­sadalmának legjobb kívánságait, me­leg lovagias szavakkal üdvözölte Öt. Szavait lelkes éljenzés kísérte, mely többször megismétlődött, majd pedig a Budai Kath. Kör nevében BARÁNSZKY GYULA dr. tolmácsolta annak üdvözletét, ki­emelve azt. hogy nagy változásokat ígér az új esztendő, mely nagy mun­kát- ró ismét a főpolgármesterre, aki azonban méltó kárpótlást talál ezért kedves családi életében és annak örö­meiben. Hazafias lelkesedéssel üdvözölte Ripka Ferencet a I. kér. Iparosok és Keresk. Köre nevében HUBERT VILMOS elnök azzal a biztató szóval, hogy ez a nemzet egy évvel ismét köze­lebb jutott a megváltáshoz, ö tolmá­csolta a Vöröskereszt Egylet Kriszti- nabcli fiókjának és a budai OMKE révén egyesült budai kereskedők üd­vözletét is. azzal az óhajtással fe­jezve be szavait, hogv az ö bölcs ve­zetése alatt megéri e főváros az or­szág megújhodását. Budai Dalárda üdvözletét VÉSEY EDE hozta el és rövid beszámoló után megköszönte az ügybuzgó elnöknek, hogy lehetővé tette a Dalárda misz- sz,iót teljesítő utazását Angliába ez év tavaszán, ahol e nemzet nagy har­cához a magyar dallal igyekszik meg­nyerni a rokonszenvet. BOSNYÁKOVITS KÁROLY a 33 FG sneidig üdvözlete után a ..Budai Nők Kulturális és Jótékony- sági Köre“ megbízásából * dr. SZEMERE SAMUNÉ mondotta el üdvözletét, melyet első­sorban Ripka Ferencné nagyasszony­hoz intézett, akinek nevét az egyesü­let lobogójára írták s akiinek a há­zához nem csak a kötelesség, hanem a hazaszeretet hozta őket. Azután a Főpolgármester felé fordulva elmon­dotta. hogy kívülről várjuk, hogy megváltsanak, holott itthon kell test­vérekké válnunk, mert ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor az egész vi­lág sem tud rajtunk segíteni. Ö bízik és várja a jobb jövőt, amelyet az az erkölcs hoz meg, amelyben a Ripka család él. Nagy tetszés kísérte ezeket a sza­vakat, melyek után KÁDÁR GUSZTÁV üdvözölte a Főpolgármestert, mint annak hűséges öreg barátja, aki büsz­ke arra, hogy részese lehet annak a nagy munkának, amelyet a vezér a Klctild-szeretetház és az ott ápolt száz árva érdekében kifejt, száztíz gyermeklélck zsolozsmája száll az éghez hálával és köszönettel. Azt kí­vánja. hogy ugyanolyan Renaissance elé vigye a fővárost, mint amimőt megteremtett a Klotild-szeretetház- ban. A bensőséges szép szavak után a szereteíház egyik neveltje az árvák nevében mondott meleg köszönetét és lelkes üdvözlést. A látogatók zsongó sokasága hirte­len beállott csendben figyelt föl, ami­kor megszólalt dr. Ripka Ferenc főpolgármester, mélységes hálával és megilletődéssel köszönetéi mondva azokért a szavakért, amelyekből a rokonszenv, a szeretet és a barátság szállnak feléje. Meg van benne a jó szándék, hogy a jókívánságok e tö­megére érdemessé válljék. A küszö­bön álló 1928-ik esztendőtől nagy változásokat várunk úgy a főváros, mint az egész ország gazdasági és politikai életére s az ezzel járó nagy munkához Ö itt — a polgárság kö­rében — meríti az erőt a szeretet lángjánál. Tudja azt, hogy nem csak a Főpolgármesterhez, hanem a régi jóbaráthoz jöttek el ide. akihez már évek hosszú során át eljönnek e na­pon és eljöttek akkor is, amikor még szó sem volt arról, hogy ö a magyar főváros legdíszesebb polcát betöltse. Polgártársainak szere-tete és az ős- crejü budai erkölcs állította Öt elő- munkásnak a legelső sorban. Ez az ő vagyonleltárának legnagyobb értéke. De ez a nagy lelkiérték is állandóan ki van téve a körülötte lefolyó jelen­ségek hatásának úgy. mint azok a fi­nom műszerek, amelyeknek egyes ré­szeit működésükben megzavarják az úgynevezett ..kóbor áramok“, ame­lyek inagnietizálják azokat. Azért időnkint meg kelt őket szabadítani ezektől a hatásoktól, amit egy pozi­tív erőforráshoz való kapcsolás vé­gez, amely újból demagnetizálja a za­vartan működő részeket. Számára ez a tiszta, élő erőforrás az a szeretet, amely polgártársait ide hozza, amely új erőt ád neki ahhoz, hogy megma­radjon abban a tiszta budai erkölcs­ben, amely a fórum élére állította. Örömmel látja itt egész Budát a tár­sadalmi élet minden megnyilatkozá­sában. Az egyháziközség szónokának gondolatai bibliai bőven termő fára emlékeztetnek, amely gyökereit le­ereszti a mélységekbe, de koronája mindig magasabbra nő. így kell a földi élet eredményeivel mindig köze­lebb jutnunk Jézushoz, akinek közel­sége betölti mindnyájunk lelkét sze- retettek megbocsátással, a szegények segítésével és figyelmeztet arra. hogy aki gyűlöletet hirdet, az neki a leg­nagyobb ellensége. A társadalmi szer­vezeteket a polgárságnak kell hatal­massá tenni. Visszatekint tíz évre a főváros tör­ténetében és összehasonlítja azt a mostani időjárással. Fagyhullám sza­kadt ránk, rettenetes kínlódás járt a nyomában, azután jött az enyhülés és ezt nagy havazás követte, mekv min­dent eltemetett, lehetetlenné tette a közeledést egymáshoz, mindeneket elválasztott egymástól. Három és fél év előtt az Ö kezébe adták a lapátot, hogy csapást ásson e politikai hósi­vatagon át és biztosítsa újból a köze­ledést, tegye lehetővé az egvmásközti érintkezést. Nehéz munka volt, de megerőltető lapátolás után végre si­került jel hárítani, az akadályokat. A szörnyű tél után jönnie kell a tavasz­nak. jönnie kell az olvadásnak, a me­leg tavaszi sugár kezdi már áttörni nemzeti életünket borító ködöt és ha­vat és ez a sugár nem keletről jön, hanem északnyugatról, melyet oly epedve várunk, mert ez jelenti a bol­dog nagy Magyarországot. Ám ma még sok a torlasz, sok az akadály, egyesült erővel kell mind­ezeket eltakarítanunk és ebben kell, hogy őt minden polgár segítse, c nagy munkához mindenki összefogjon, mert az eljövendő boldogulás fundamen­tuma a polgári összetartás. Rendületlenül bízik abban, hogy az a nagy férfiú, akinek vezéri szelleme minden magyar embert megillet, gróf B e t h 1 e n István miniszterelnök, ösz- szekovácsolja ezt a társadalmat s nagy munkával ez az új esztendőben hatalmas lépéssel visz bennünket elő­re. Azután lelkes szóval így fejezte be beszédét: .,— Békét hirdettem és alkotó munkát, ebben segítsetek!“ A szomszéd szobából pedig szállt magasra a Budai Dalárda éneke: „Hiszek egy istenben .. Az ünnepélyes üdvözléseket meg­előzően Zelliger Vilmo-s apátplébáncs. a plébánia és az Oltár-egyesület hölgy­küldöttségei kíséretében üdvözölte melegen Ripka Ferencet és nejét. A Kelenföldi Társus Kör már Horthy Miklós-út 6. sz. alatti díszes új helyiségében tartotta meg az, újesz­tendei üdvözlését Siimeghy László kir. közjegyző volt az ünnep szónoka, üd­vözölve a kör törvényhatósági bizott­sági tagjait, Becsey Antalt, Pompéry Elemért és Dinich Vidort. A Budai Társaskörben Hoór-Tempis Mór elnököt üdvözölték a kör tagjai, aki Ripka Ferenc főpolgármestert él­tette köszönő szavaiban. A Budai Polgári Kör küldöttségben kereste fel elnökét Kozma Jenőt, aki meleg szavakkal köszönt© meg a sze­retet és ragaszkodás megnyilvánu­lását. A Ili. kér. Egye'siilt Társaskörben Szepessy Ágoston ny. postaigazgató köszöntötte Andréka Károly elnököt. Januarius hava a tősgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte ne­vét, akit a szerencsés kezdet is­teneként tiszteltek. A hívők újév­kor kalácsot tettek Janus oltá­rára. E napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kí­vántak egymásnak. Krisztus szü­letése előtt 153-tól kezdve lett csak januárius az év kezdete, amely különféle népeknél és ko­rokban más-más időpontra esett. Ma már az egész keresztény vi­lág január 1-én tartja az újévet, amely nemcsak polgári és hiva­talos, hanem egyházi ünnep is. mert Krisztus születésének dec. 25-ére tétele óta az ünnep nyol­cadára, vagyis január 1-ére esik a Megváltó körülmetéltetésének (Circumcisio Domini) ünnepe. Ez ünnep latin nevének vége a cisió a magyar Csízió-naptár elneve­zésben maradt fenn. Nagyon el­terjedt népszokás ilyenkor a szláv révén hozzánkkerült kole- dálás v. koledajárás, amely a ró­mai újév Calendue emlékét őrzi. Nevezetes dátumok e hóban: 1-én született 1823-ban Petőfi Sándor. 1876-ban lett kötelező a métermérték Magyarországon. 1891-ben helyezik üzembe a Budapest—bécsi telefont. 1912-ben Budapest két technikus ta­nácsnokot választ; 3-án 1900-ban ! nyílik meg a Budapest—nagyváradi telefonvonal; 4-én 1301-ben megmér­gezik s meghalt az utolsó árpádházi király, III. Endre, 1849-ben meghalt Gabelsberger, a gyorsírás feltalálója; 5-én 1643-ban született Newton, a hí­res csillagász, 1855-ben Poilák Mi­hály, a Nemzeti Múzeum s több budai palota építője meghalt: 7-én 1834-ben Reis Fülöp, a telefon felta­lálója született: 8-án 1642-ben Galileo Galilei fizikus meghalt; 10-én 1778- ban Linné természettudós meghalt; 11-én 1896-ban üzembehelyezik az. óbudai hajógyár úszódokkját; 13-án 1847-ben József főherceg. Magyar- ország nádora meghalt Budán. 1800- ban Fedlik Ányos fizikus született: 15- én 1870-ben a budapesti Városház (Váci-, akkor Lipót-utcában) építése: 16- án 1849-ben született Mikszáth Kálmán; 17-én 1706-ban született Franklin Benjamin, a villámhárító fel­találója, König Ferenc, a gyorssajtó feltalálója 1833-ban meghalt. Vajda János 1897-ben meghalt; 18-án 1903- ban Marconi az első dróttalan táv­iratot küldte az Unióból Angliába; 19-én 1736-ban Watt James, a kon­denzátor feltalálója született. Besse­mer Henri a nevéről ismert világhírű acél feltalálója 1813-ban; 20-án Stocck József mérnök, a Királyi Jó­zsef Műegyetem első roktora szüle­tett 1819-ben, az Iparcsarnok építése 1884-ben; 21-én 1823-ban született Madách Imre. 22-én Ampere fizikus született 1775-ben, Ybl Miklós, a ki­rályi vár építője meghalt 1891-ben: 25-én Kruspér István a geodézis ta­nára született 1818-ban. id. Szász Ká­roly született 1798-ban; 26-án a bu­dapesti Közúti Vaspálya Társaság összes vonalai villamos üzemre elké­szültek 1898-ban, Gyulai Pál született 1826-ban; 27-én 19Í9-ben Ady Endre meghalt; 28-án 1876-ban Deák Ferenc halt meg, Benczúr Gyula született 1844-ben, Csokonay Vitéz Mihály meghalt 1805-ben; 30-án Rudolf trón­örökös halt meg 1889-ben, Virág Be­nedek, a magyar Horác meghalt 1830-ban; 31-én Bajza József szüle­tett 1804-ben. A „betlehem“ eredetéről, mely ké­pekben vagy szoborcsoportban jele­níti meg Jézus születését, érdekes új adatokat sorol fel egy francia bencés tudós. Ezek szerint Rómában már régen őriztek a S. Maria Maggiore- templomban egy fából készült bet­lehemet. A negyedük századtól kezd­ve megtalálhatók a betlehemi jelene­tek a sarkofágoikon és falfestménye­ken. Hozzájárult a karácsony litur­giája is a népszokás elterjedéséhez. Sajnos, hogy mifelénk a karácsonyfa kiszorította a betlehem ősrégi szoká­sát. — A budai templomokban a ka­rácsonyi szent idő alatt Vízkor észtig mindenhol gyönyörű szép jászolok és betlehemek díszítik a templomokat és vonzzák a hívőket a kis Jézuska imádására. De különösen művészi betlehem ékesíti az óbudai Jó Pász­tor kápolnát (Szőllő-utca), amely a betlehemi istállót és a népek hódo­latát a kisded Jézus előtt nem festett képben, hanem művészileg faragott alakokkal mutatja be úgy. amint e hódolatot a XVI—XVII. században Nápoly vidékén nyilvánosan előad­ták. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy dr. B e v i a q u a Béla érdekes tanulmányt írt a „Pesti Hír­lapiban a vízivárosi Szent Anna- templom betleheméről. Többek kö­zött elmondja, hogy az ódon plé­bániatemplom marionette betlehe- mes ládája tavaly is megjelent a mellékoltáron, sőt évek óta minden karácsonykor. Azonban egyetlen mozdulatlan színpadi képet, a Jászol előtti hódolást mutatta csak be. A bábuk az idén karácsony után fog­nak először megmozdulni. Mert a kitűnő hagyományos érzékű plébá­nos elhatározta, hogy pótolja a hiányzó figurákat, tehát az idén. Ka­rácsony második napia után, a Já­szol előtt összegyűlt figurák már az ünnepkör Lepergésém-ek rendjében fognak távozni a Jászol elöl. Hosszú, színes menetben fognak elvonulni a Napkeleti Bölcsek, minden nap köze­lebb jutva a marionette-szekrény széléhez (a sekrestyés minden este más helyzetbe rakja őket) s végre Három királyok napján eltűnnek — a ládába. A Szent Család az üldöző Heródes gyilkos zsoldosai elől sza­márháton fog menekülni Egyiptomba. A pásztorok dudaszó és tilinkó mel­lett fognak visszatérni mezőikre. Pest száz év előtt címen tart Budán a Szabadpolgári Körben január 7-én este ( órakor Szigeti János, a Kör másodelnöke előadást. Ezt hangver­seny követi, amelyen dr. Schindler Marianne zongoraművésznő. Kohla Margit operaénekesnő. Kovách Ernő .szavalóművész és Dolinay Gusztáv dal- és zeneszerző szerepelnek. Utána társasvacsora. Százhúsz árva karácsonya. Minden esztendőben kétszer áll meg egy sor autó a Pasaréti-úton épült KLOTILI) SZFRFTETE1ÁZ előtt, amelynek történetét legutóbb részletesen ismertettük. Ez a sor autó azokat a nemes emberbará­tokat hozza oda, akik szívükön viselik annak a száztíz árvának a sorsát, akiki nagyobbrészt hadi­árvák, akiket itt föltétlenül meg­mentenek a magyar jövő szá­mára. Nyár elején az egyesület közgyűléséhez hozzák ki az autók az érdeklődőket, karácsony előtt pedig, ezidén december 22-én dél­után az árvák karácsonyi ünnepé­hez. Mert tulajdonképen a szere- tetházba ezen a napon jön el a kis Jézus és hozza el azokat az ajándékokat, amiket emberi erőt meghaladó munkával gyűjt össze dr. Ripka Ferenc elnök, aki ennek a száztíz árvának valóságos édes­atyja. Nagy terem telt meg az ajándékok tömegével, amely tö­megben ott volt mindaz, ami a gyermeknek öröm és boldogság. Az illusztris vendégek sorában, ott volt első helyen Auguszta főher­cegasszony, akit hódoló tisztelet­tel üdvözölt dr. Ripka Ferenc és akinek elcsuklott a szava, amikor beszéde végén arra tért rá, hogy a megmentett árvák hazafisága révén visszatudjuk szerezni bol­dog nagy Magyarországot. Ked­ves volt az árvák által betöltött műsor, mely váltakozva szavalat­ból és karénekből állott s befe­jezte egy kedes „betlehemi jele­net“, amikor a jászolhoz vezető ragyogó csillag mellett kigyult Nagymagyarország transparenses képe. Rufíy Pál államtitkár mél­tatta ezután lelkes szóval dr. Ripka Ferenc nemzetmentő áldá­sos munkáját, melyet a közönség felharsanó éljenzése kísért. Ez­után megnyílt az ajándékok ter­mének ajtaja s betódult a száztíz árva boldogan, ragyogó szemek­kel, hogy mindegyik átvegye a neki szánt ajándékot. Dinich Vidor kormányfőtanácsosuak a budapesti leventefelügvelőség igen étrékes emléktárgyat nyújtott át el­ismeréséül azoknak az érdemeknek, amelyeket Dinich részben mint sport­ember. részben mint a törvényható­ság testnevelési bizottságának tagja a leventeügvek. az iskolán kívüli test­nevelés és általában az ifjúság sportja körül szerzett. lőlttiuij - GERŐNÉL I., Krisztina-kit. 8-10. — Anna udvar A Lánchíd rengése mindinkább ve­szedelmesebbé válik, ha a kétemele­tes. tömörgummis autóbusz jár rajta végig. Rémesen csörögnek ilyenkor a Lánchíd tartószalagjai s a híd egy­szer csak le fog szakadni. A vas. acél bizonyos idő múlva bizonyos kristályosodási folyamatba megy és akkor nem lehet előrelátni, mikor kö­vetkezik be törés. Amikor pneumati­kus kocsi megy át. a Lánchíd meg sem érzi. De mikor a telegummis megy át. a szalagok csörögnek. Ennek a gyönyörű alkotásnak, a polgárok testi épségének védelmét és biztosí­tását szem előtt tartva ismételten kérték már a főváros közlekedési bi­zottságában, hogy ott ezeket a tele­gummis kocsikat ne járassák. Nagy szerencsétlenségnek tartják, hogy Bécs városának kidobott autósze­métjét a fővárosnak kellett meg­vennie. Ha már ezeket a telegummis vén sanaglyákat látnick kell az utcá­kon, járjanak azok Pesten, ahol nem veszélyeztetnék az emberek életét s a rendes közlekedést. A jelenlevő Till Antal autóbuszüzemi vezérigaz­gat ó megígérte, hogy Budára ezentúl nem járatja majd a kifogásolt kocsi­kat. Pauluk Mihály dr. ügyvédnek, a II. kér. Iparoskör ügyészének a Kor­mányzó Úr Öfőméltósága megen­gedte, hogy ezentúl édesanyja nevét, a Pénzes családi nevet törvénye­sen használhassa. Eljegyzések. Weihárt Kálmán fő­városi főszámtanácsos, a 111. kerületi elöljáróság adóhivatala vezetőiének leányát. Hildát, eljegyezte Szil­veszter estéién Málv Ferenc fővá­rosi tanító. — Özv. K é h 1 i Józsefné óbudai jóhírű vendéglős leányát. Terikét, eljegyezte Winkler László, Winkler Ferenc vendéglős fia. Újév — Budán Buda üdvözölte dr. Ripka Ferencet w1,w> conl'oc Ao cv/ínfo íítl- LptK/pq rre.silnHi plip<•.£Kr»n pg G

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom