Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-01-22 / 871. szám

2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 január 22. szépért lievülő, kitűnő tollú szerkesztője, Viraúg Béla előtt. A Budai Napló ma a főváros jobbparti részének legelső bás­tyája, legnagyobb mecénása, legszeretőbb atyja. Nem is tud­ják a budaiak, mily sokkal tartoznak a Budai Naplónak és kiváló szerkesztőjének. Dr. F. G. Szokatlan a^ mai rideg világ­ban, ahol mindenki csak saját ér­demeit látja és méltatja, mindenki csak annyit hajlandó más valaki érdemeiből elismerni, amennyi nem árt az ő külön érvényesülé­sének, ahol azt látjuk még a poli­tikában is, hogy az elsőséget a ké­sőbb jövők, milyen mohón igye­keznek önmaguknak kisajátítani, — hogy ilyen viszonyok mellett az elismerést nemcsak telt pohár­ral, hanem telt vödörrel méri la­pom számára az, akinek léte, ér­deke, kenyere, hogy e város szép­séges kiépítését szolgálja, hogy éppen érdemes építőművész, Fábián Gáspár dr., aki e nagy és szent cél érdekében, anyagi ál­dozatok árán lapot tart fenn és szerkeszt — saját érdekeivel szemben — tünteti ki lapomat és ennek révén a magam igénytelen­ségét. Sok szeretet és aranyos barát­ság nyilvánul meg e somokban, mintha új lelket akarna belém va­rázsolni, akit annyi keserűség, félre- s megnemértés ért, aki nem „örökifjú“ vagyok immár, hanem egy zsörtölődő öreg úr. Nem ér­dem, hogy szeretem Budát, tiszte­lem egyszerű, jóravaló, erkölcsben élő polgárságát, becsülöm kis igé­nyekkel küzdő, művészekké fej­lett kézműiparosait és kicsinyes félreértéssel birkózó kereskedőit. Már több mint két évtized óta ők adják a kenyeremet. Pedig nekik sem jut kalácsra. Áldozatot hoznak. Nincs szenzáció az újsá­gomban, nem rágom mások becsü­letét, nem tárom világgá, nagy­betűvel mások bűneit. Nem uszítom a polgárt, polgár ellen. Szeretem ezt az elhanyagolt várost, minden hagyományát, minden ősi kövét. Szeretem benne a jó embereket. Rendületlen hittel hiszem, hogy ezt a fordítva csinált várost, sike­rül még az utánam jövőknek visz- szafordítani, — látom, hogy Budát szintén rajongva szerető, finom lelkű, csiszolt agyú egyéniségek kerültek vezető helyre a fővárosnál, annak képviselőtestületébe, akik számára piedesztálnak gyönyörű­séggel hordottam össze érdemeik tégláit, hogy minél előbb és minél magasabbra léphessenek és minél nagyobb hatalommal emelhessék mind magasabbra a magyarság örökszép városát s abban a szent hegyet: — Budát. Boldogan állot­tam őrt én, a laikus, az álmodozó poéta, itt ezen az oldalon és lát­tam, hogy jöttök egymásután Ti, a nagyerejű, képzett tudású ifjú­ság és annak élén a zászlóval Te, — harcra készen, megvédeni a magyarság legnagyobb alkotását, ezt a milliós világvárost, Kelet- Európa ragyogó gyémántját: •— Budapestet. írásaimban és lapomban szigo­rúan kerülöm azt, hogy bármely szereplésemről szó essék. Sokan vannak tanúim, hogy nem kerestem soha az egyéni elisme­rést. Nekem kötelességem volt, hogy legjobb tudásomat, a szépért yaló rajongásomat, poéta lelkem minden virágját az én nagy szerel­mem — Buda szebb jövője — oltá­rára tegyem. Nem vártam érte dí­csérő szót és anyagi elismerésben csak annyit, hogy szíthassam az oltár tüzét. Szegény város, szegény újságja vagyok, örültem, hogy ol­vasóközönségem beérte azzal, amit nyújtani tudtam. Az egyetlen el­ismerés, hogy sok a jóakaró bará­tom, kevés az ellenségem. Egyet­len eredményemre vagyok büszke — hogy felköltöttem a budai ön­tudatot. Szívesen áldoztam ennek életem javát. Szeretném, hogy maradandó jelszóvá legyen ez a két sornyi írásom, amit a Hollós Mátyás Társaság zászlajára ír­tain: — „Tegyük Budát ismét Má­tyás király virágzó váro­sává, ahol jómódú pol­gárság él“. Mert görnyedő hátam is kiegye­nesedik, lankadt karom megacélo- sodik, hogy égnek emelve azt, új­ból hitet tegyek amellett, hogy a magyar irredentizmusnak legerő­sebb fegyvere, leghangosabb kiál­tása: — a szűk határokon messze túlragyogó Budapest! — amely­nek ragyogása fölmelegíti elszakí­tott magyar testvéreink szívét-lel- két, amelynek fényessége megkáp­ráztatja ellenségeink szemét, de amely fényt meglátják turáni testvéreink egy másik földrész túlsó oldalán is. Minél szebbé tesszük Budát, an­nál szebb lesz a magyarság jö­vendő sorsa. Fábián Gáspár! Köszönöm ne­ked, hogy volt hozzám jó szavad! Viraág Béla. Budán, 1Q2*J. január 21 Rajta csak! — Amerikai induló — Tüske ér, vagy rózsatő, — Rajta csak! Hó csap rád, vagy jégeső, — Rajta csak! Tétlenül ne sírj és ülj ott, Hol nem fog halat a horgod, Kezdd megint elől a dolgot, — Rajta csak! Ha vetésed jég elverte, Ha a csúcsról is esel le, — Hogyha nincs is egy fttyinged, Már-már megkísért a bűntett, Mondd, hogy már elnyertél mindent,—- Rajta csak! Hogyha minden végét járja, — Vígan nézz a tölt kupába, — Nézd: a vadmadár mi boldog, Halld: mint csengnek a harangok S dalolj, ha gyötörnek gondok, — Rajta csak! STANTON L FERENC. Értesítés. A Budai Társaskör elnöksége tisztelettel értesíti ez úton is a t. Tagtársakat arról, hogy a tagok nagy részének kí­vánságára társasvacsoráit a szom­bati napról ismét csütörtökre helyezte vissza s így az említett e hó 20-ik.i vacsorától kezdődőleg társasvacsorák minden héten CSÜTÖRTÖKÖN lesznek. , Nemes Antal budavári püspök a koronázó templom plébánosa fényes segédlettel mondott mise keretében helyezte el e hó t6-án Szent Szaniszló lengyel szentnek a pápa által küldött csontereklyéiét a kőbányai, nemrég felszentelt lengyel templomban és egyúttal fölszentelte a templom új harangját. A szertartást ősi lengyel egyházi énekek kísérték. Csordás-eset. Rendkívül exponálta magát a Ripka-párt dr. Csordás Ele­mér tisztifőorvos megválasztásakor, most nem is olyan régen és már is úgy viszonozza ezt Csordás úr, hogy alig melegedett bele új tisztségébe, már is politizál és megengedte magá­nak azt, hogy rossz tréfának is be­illő megjegyzéssel érintse Bud-mest törvényhatóságának fejét. „A Ripka- szorosban minden csendes!“ Az e^sz szellemeskedésnek nincsen valami sok súlya, de szaga van. Politikai sz^a, s ezért figyelmébe ajánljuk azt az esetet, amikor a kis Móritz azzal jött haza sírva az iskolából idő előtt, hogy a tanító úr azt mondotta neki: te büdös zsidó! Mire a Móritzka anja azzal küldte vissza az iskolába fiát, hogy ,,... mond meg a tanító úrnak hogy te nem vagy ibolya, téged a ta­nító úr ne szagolgasson, hanem ta­nítson ...“ Amiből viszont az a ta­nulság, hogy most a nagv influenza- járvány idején ne a Ripka-szorosba dugja a főorvos úr az orrát, hanem állja útját a járvány terjedésének. Ott mutassa meg, hogy milyen nagy po­litikus. Szalay Sándor elöljáró, kormány­főtanácsos neje, súlyos betegen ke­rült a Szent János kórházba és a gondos kezelés révén már a javulás útján van. A stadion Budán épül és ezt a végelges döntést a kormányzó úr Öfőméltóságának köszönheti Bu­da, mert bölcs belátással, az ösz- szes eddig ajánlott helyek és te­rületek gondos tanulmányozása után úgy döntött, hogy egyetlen alkalmas hely a fővárosban a lágymányosi téli kikötő mellett el­terülő síkság. Nagy előnye, hogy közvetlen közelében van az Elek­tromos művek telepe s így az úszó medence állandóan 21 fokos vízzel áll a versenyzők rendelke­zésére. Eddig ugyanis az Elektro­mos müveknél elhasznált víz csaknem forró állapotban és ha­talmas mennyiségben a Dunába folyt, de egyszerű módon felhasz­nálható a meleg, tiszta vízmennyi­ség úszóstadion céljaira. Kedves elégtétel ez számunkra, akik ál­landóan e hely egyedüli jogosult­ságát vitattuk a többi tervbe vett alkalmatlan helyekkel szemben. Szöts Gyula dr. gimnáziumi tanár e hó 22-én este 7 órakor Rákócziról tart előadást a Szabadpolgári Körben. Utána társasvacsora lesz. a teríték ára 2 pengő. Az adókivető bizottságok közül, melyek most rendkívül fárasztó és nagy körültekintést, méltányosságot és emberismeretet követelő munkát végeznek, az első jelentést az I. ke­rületi 2-ik számú bizottságról kaptuk kézhez. A gondosan összeállított bi­zottság élén, mint elnök, Ziegler Géza kormányfőtanácsos, építész, vá­rosi biz. tag és a Budai Tárakor elnöke áll, akinek kezéhez tették le a tagok az esküt. Helyettese Auguszt József cukrász. A bizottság tagjai: — a pénzügyminisztérium részéről kine­vezve: Lampel Vilmos, Pakányi Fe­renc és dr. Wladai Márton rendes ta­gok, Földváry Ferenc, Ravasz László, Hubert Vilmos póttagok, — a tövh. bizottság részéről: dr. Wildner Ödön r. t., Gamauf Géza p. t., — az ipar és keresk. kamara részéről: Auguszt Jó­zsef r. t., Streit Lajos r. t., Oláh László p. t., Pathó István p. t., — az ügyvédi kamara részéről: dr. Papp Vilmos r. t., dr. Gáspár Izidor p. t„— a mezőgazdasági kamara részéről: Beliczey Géza r. t., März Károly p. t. A bizottság, amelyben e téren oly nagy rutinnal bíró kiváló polgártár­sunk, mint Patkányi Ferenc, vesznek részt, a legnagyobb méltányossággal igyekszik az igazságnak megfelelő adót vetni ki a polgárságra s ezzel maradandó érdemeket szereznek tag­jai. Ezerhatszáz amsríkal Jön tavasszal Magyarországba New-York legelőkelőbb negyedében működik az a hivatalos magyar uta­zási iroda, amelyet a Máv. menet­jegyirodájának vezérigazgatója, Bár­sony Oszkár, Európa leghatalmasabb utazási vállalatával, a Mitteleuropäi­sches Reisebureauval közösen létesí­tett. Az amerikai iroda — ahogy a „Magyar Külpolitika“ írja — elsősor­ban a hajóügynökségeket nyerte meg a magyar iroda számára s így sike­rült biztosítania megfelelő utashelye­ket és rövid idő alatt 1600 amerikai utast megnyernie, akik tavasszal el­jönnek hazánkba s ezzel is kétségte­lenül fel fogják lendíteni a magyar idegenforgalmat. Az utascsoport között van egy nagy és előkelő orvostársaság, amely Becker dr. amerikai orvostanárnak a személyes vezetése alatt érkezik Bu­dapestre a Külügyi Társaság elnöki tagjának, Grosz Emil dr. egyetemi ta­nárnak meghívására. Ennek a propa­gandának köszönhető, hogy ma már tengeren túl is köztudatba kezd át­menni, hogy Budapest a világ leg­szebb városainak egyike, s hogy ide érdemes eljönni még a tengeren túl­ról is. _____ Kr ivoss Árpád dr. köri ügyész által legutóbb a fővárosi törvény re­formjával kapcsolatosan fölvetett kér­dések felett e hó 20-án este Hoór- Tetnpis Móritz elnöklete alatt magas színvonalú vita indult, melyhez első­nek Vecseklöi Jenő dr., táblabíró szólt hozzá jogtörténelmi alapon. Utána dr Baranszky Gyula az autonómia de­centralizálását és fokozatos kiépíté­sét sürgette, míg végül dr. Kejzlár Gyula az előadó tervezetének egves részleteit tette bírálat tárevává í,Ten nagy érdeklődés mellett. Hoór-Tempis Mór befejezésül a gazdaságra vonat­kozó eszméket vetette fel, melyek a reform során megvalósítandók lenné­nek, esetleg az autonómia meszorítá- sával is. — A vitát e hó 27-én foly­tatják. Morbitzer Dezsöné, ahogy a budai .társaság sajnálattal értesült, súlyos betgen feküdt és csak nehezen in­dult meg, a most már tartós gyógyu­lás. Nem ismerünk rá majd a mi kedves Budánkra, ha mégis sike­rülne keresztül vinni, hogy a pet­róleumlámpákat kicserélnék vil­lamos lámpákkal. Nem nagyon bízunk benne és ösmerjiik azt a paritást, amelyben Pest él Budá­val. Ha Pesten ívlámpákkal sze­reltek fel egy utcát, akkor Bu­dán valahol meggyűjtottak egy új petróleumlámpát, — ha Pesten kiaszfaltoztak egy teret, akkor nálunk valahol elszórtak egy fu­var salakot. Eddig így volt! Azt mondják, hogy ezentúl máskép­pen lesz. Az összes petróleum- lámpák helyébe villamos körték kerülnek. Megjavítják ezt a mi nyomrult világításunkat, annyi­ra, hogy a Buda fürdővárosban este botorkáló idegen megtalálja majd a déli vasút állomását. Sőt tervbe vette a város, hogy Budán is bevezeti az utcák újfajta vilá­gítását, úgyhogy az úttest közepe felett függő ivlámpák hintik szét az oly annyira óhajtott fényt. Már ki is pecézték az egyes út­vonalakat. így a Budafoki-úton 20 ívlámpa, a Pauler-utcában 7, a Batthyány-utca elején 10 ívlám­pát szerelnek fel, összesen 27 da­rabot. Amivel megint a már em­lített különös paritást bizonyít­ják, mert e 27 darab budai lámpá­val szemben odaát Pesten 525 ív­lámpát állítanak, holott eddig is csak Pesten szereltek fel ilyene­ket próbaképpen, de sokat és több helyen. 27:525 a budai arány, így nézünk ki mi itt Budán. A jó „Krisztina“, mint telefon- központ is bevált és a mi saját külön budai központunk ellen igazán nem lehet panasza senkinek. Kedves, elő­zékeny és gyors, amit talán az a kö­rülmény tesz lehetővé, hogy egyelőre kevesen vagyunk, akiket az új köz­ponthoz csatoltak. Nagy baj azonban, hogy a többi, a régi központok a fia­tal testvérüket nem veszik eléggé ko­molyan és nem igen reagálnak a hí­vásaira. Csakhogy „nem oda buda!“ és a mi jó „Krisztinánk“ addig zörög, csenget, ha kell veszekszik is, amíg az öregek jelentkeznek. Azért mégis jó volna, ha a központi igazgatóság se­gítené őt ebben. A nagyközönség há­lás volna érte. Hagversenyt rendez a „Dalkoszo­rú“ dalegylet január hó 23-án, vasár­nap délután %5 órai kezdettel a III. kerületi „Munkásotthon“ nagytermé­ben (Selmeci-u. 14—16. sz.). Pálffy Mária operaénekesnő és Rados Ottó cselloművész közreműködésével. Zöld Károly egyesületi karnagy személyes vezetésével. Belépőjegyek 80 filléres és 1 pengő 20 filléres árban kaphatók a „Dalkoszorú“ tagjainál és este a pénztárnál. Műsort a hangversenyen ingyen adunk. _____ Ga zdabál a budai Vigadóban Székházat szeretne építeni az Óbu­dai Hegyvidéki Szövetség, amelynek élén mint elnök Szilágyi Károly v. nemzetgy. képviselő áll és rendkívüli tevékenységet fejt ki, hogy ez a szép, de minden tekintetben elhanyagolt, mégis nagyhivatású hegyvidék bele­kerüljön a nagyváros sodrába. Az óbudai híd kiépítésével egyszeribe be­népesül a budai hegyek e csoportja, ahol csodásán megalapozva sok száz holdas park nőtt fel az utóbbi évtized alatt. Ez az Attila nevű park lesz a Váci-út mentén élő gyárosok lakó­helye, egyúttal Budapest fürdő város egyik legszebb része. Az Óbudai Hegyvidéki Szövetség székház-építő törekvését segíti elő a Budapesti Gaz­dálkodók Egyesülete, amelynek vezére dr. Purébl Győző tanácsnok, azzal, hogy nagyszabású bált rendeznek a székház alapja javára. A bál fővédnökei dr. József Ferenc, a népszerű főherceg és neje, védnökei pedig Mayer János földm. miniszter, Ripka Ferenc főpolgármester és köz­életünk számos kitűnősége, az elnök­séggel. amelynek tagjai között van­nak: Becsey Antal, dr. Berczell Jenő, Jauernik Nándor, dr. Kozma Jenő, dr. Platthy György, Szente Miklós, elöl­járó, dr. Wolff Károly, Pathó István és a jeles nevek egész sora. A bálbi­zottság élén Szilágyi Károly, Szibin- kits György és dr. Lugmayer György állanak, a rendezőbizottság elnöke pe­dig a nagy agilitású Szervei György. A cigány bíró Molnár János és a tán­cokat Róka Gyula vezeti. Az Egyete­mi Zenekar és Sovánka György ban­dája felváltva muzsikálnak. SZÉCHEIUII G9áG9F0RDfi a modern orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógyeljárásokhoa szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától ! könnyen me q len ze lit hét 6. FÉRFI fehérneműt divatos elsőrangú minőségben és kivitelben 24 óra alatt szab és varr legolcsóbban úgy saját, mint hozott anyagból JENŐ fehérnemükészítő Óbudán, III., Polgár-tér 2, szám, Telefon: J. 622-68. Minden flsuänyofz kapható és raktáron van PÉCZELY ANTAL ásványvíz kereskedőnél II., SZÁSZ KÁROLY-UTCA 8. (Margit-körut mellett) Telefon 40-97 Budán kizárólagos raktára a csodahatásu természetes MIRA gyógyvíznek „MIRA“ keserüvíz kellemes izii enyhén és biztosan, minden csikarás nélkül hat. „MIRA“ gl aubersós gyógyvíz ieljet mértékben pótolja a Karlsbadi vizet „BABY“ gyermekkeserüvíz a gyér mek gyomrát és beleit állandóai rendben tartja. „LIGET” AUTOMOBIL GARAGE .R-T. illHMMkl II III H IMII 111IUHI 111 il I HÍM IMII IIII ' Budapest, VII., István-út 25. sz. Teleforr. József 18-24. w Modern gépfényezés, 5 nap alatt teljes fényezés Benzintöltő állomás, üzemanyagok eladása!! j Olcsóbb lett a benzin! SZÜLŐK FIGYELMÉBE! CSERKÉSZ f e 1 s z e r e 1 é s e k 1 eg j u tány o sab ba n, megfelelő alakban és kivitelben, mint karácsonyi és újévi fll Anpék megbízhatóan beszerezhetők a Magyar Cserkészek Termelő és Ertékesilö Szövetkezete üzletében a Budai Vigadóval szemben II., Korvln-tér 7 Elsőrangú Fűszer és Csemege kereskedés Vásárlásnál százalékos visszatérítés! Rendelést díjtalanul házhoz szállít! 1 Szent Gellert i Qyo§yfuTuQ | Iszapkezelés társashelyiséében I vagy külön fülkében a világhírű * Koíopi „Szent Gellert“ rádiumos ♦ gyógyiszappal. I Rheuma, izületi bántalmak~ I ital páratlan gyógyító hatású.

Next

/
Oldalképek
Tartalom