Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-26 / 876. szám

Budapest. 1927 március 26. BUDAI NAPLÓ 3 Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádi oaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszócsarnok A Budai Dalárda e hó 15-én tartott közgyűlésén megválasztotta az alábbi tisztikart és ■ választmányt: Elnök: dr. Ripka Ferenc. Alelnökök: Dunay Jenő, dr. Véssei Ede. Ügyvezető igazgató: Schuler Alajos. J. titkár: vitéz Lánczos Károly, II. titkár: Szatmáry Károly. Pé/nztálros: Eibel Antal. Ellenőr: Grawatsch Rezső. Háznagy: Spirka József. Hangjegy- táros: Friedl Ede. Segédhangj.-tá- ros: Schweiger Rezső. Karigagzgató: Szegő Sándor. Karnagyok: Zöld Károly, dr. Oltványi Ferenc. Ügyész: vitéz dr. Pethő Zoltán. — Választmányi tagok: Csepreghy Fc- krenc, Cservenka Károly, Glaset Jó­zsef, Horváth N. János, Kovács Ja­kab, Kovács Sándor, Kulcsár Richárd Pék Béla, Sal lay Nándor, Seide Re­zső. — Választmányi póttagok: Ba­lázs Sándor, dr. Mordán Béla, Vali Gábor. — Számvizsgáló bizottsági tagok: Wiesenberger Antal, Polli Tibor, Szederkényi Nándor. n Sok a pótolni való a fővárosban, .aminek legszükségesebbjét most a város vezetősége a legközelebbi vég­rehajtandó beruházási Programm ke­retében fog megoldani. Ennek egyik tengelye Budapest fürdővárossá való kifejlesztése, amely célra a főváros ■öt millió 200 ezer pengőt irányoz elő. De ugyancsak nagyon fontos Kelen- iöldön az új tüzőrség felállítása, amelynek épülete 80 ezer pengőbe fog kerülni. Ugyancsak ilven összeg szükséges a II. kerületi tüzőrségen a tiszti ' lakás célját szolgáló emelet- ráépítésre, de ugyanennyi szükséges a III. kerületben az őrség meg nem felelő épülete helyett, megfelelő tel­ken új épület emelésére. A vízivárosi Szent Anna-templom belső helyre­állítására és a villanyvilágításnak át- 4 szerelésére 40 ezer pengő, a Nagy Boldogasszony (Mátyás) templom külső és belső teljes helyreállítására 320 ezer pengő szükséges. A várbeli leánygimnázium új épületet kap, .amelynek költsége 640 ezer pengő, míg a helyére költöző elemi iskola részére az- átalakítás' 200 pengő'.' A Kelen,földi-út és a III. kér. Hegy­vidék űj elemi iskolát kapnak 600— ; 600 ezer pengő költséggel. A kelen­földi új kisdedóvó 200 ezer pengőt igényel. Uj polgári iskolát kap a Bö- .szörményi-út, a Krisztinaváros északi része, a III. kér.. Miklós-tér kör­nyéke és űj épületet a Csalogány- utcában a felső kereskedelmi iskola - .egyenként 640 ezer pengő költséggel. Nem lesz gyógyszertár a Henger­malom és budafoki út környékén, mert ez a báró Syntínis-féle gyógy­szertár létét veszélyeztetné, amely a Horthy Miklós út 150. sz. házban van s így a főváros tanácsa Polsch Já­nos kérelmét elutasította. Ugyancsak ■elutasíltotta a tanács Kenéz Lydia kérelmét is, aki a Ferry-Oszkár út, vagy Böszörményi út környékére és Papp Ernőt, aki az Attila körút (Sza rvas és Szent János tér közötti részén) kért gyógyszertár felállítá­sára engedélyt. Mangold Béla Kolos, az általáno­san elismert Váci-utcai divatáruház és férfi szabó szalon tulajdonosa „Férfi Divat“-címen valóban hézagpótló ügyesen illusztrált lapot adott ki, mely a férfi divat általános tájékoz­tatója. Mutatványszámot díjtalanul küld megkeresésre IV., Váci-u. 15. Lófuttatás. A Magyar Lovaregylet új versenypályája ez idén fejti ki tel­jes pompáját. Parkírozását befejezték és a fiatal fák erőre kaptak. Maga az új pálya valóságos nagyvilági látvá­nyosság, amelyért megirigyelheti Budapestet minden világváros. Az idei versenyévad április hó 2-án kez­dődik (szombaton) és május 1-ig 10 versenynap lesz (közbül két verseny­nap Megyeren) még pedig a követ­kező beosztásban: 2-án, szombat: Pestmegyei hendi­kep 1200 méter. — 3-án, vasárnap: Háromévesek nyílt hendikepje 1600 méter. — 9-én, szombat: Tavaszi díj 1100 méter. — 10-én, vasárnap: Nyilt- hendikep 2000 méter.'— 17-én, vasár­nap (husvét): Pettendi díj. 1800 mé­ter. — 18-án, hétfő (husvét): Áprilisi hendikep 1000 méter. —. 20-án, szerda: Me gyér (U. Sz.) Rákosi díj. Gátverseny. Hp. 2800 méter. — 23-án, szombat: Dióspusztai díj. 2000 méter. — 24-én. vasárnap: Káposztás­megyeri díj. 1300 méter. — 27-én, szerda: Me gyér (U. Sz.) Infortune \ gátverseny 2500 méter. — 30-án, szombat: Tordasi díj. 1600 méter. — Május 1-én, vasárnap: Sashalmi díj. 900 méter. Dréfar Imre A háború után tárt karokkal fogadták a pénzügyi körök Dr.éhr Imre visszatérését a bankszakmá­hoz, pedig az előtte megnyíló fé­nyes karriér dacára, már akkor a politikai pálya felé sodorták ki­váló képességei és az a publicisz­tikai tevékenység, amellyel poli­tikai képességeinek ragyogó tanú- bizonyságát adta. Fiatalon került vezető pozícióba a pénzügyi vi­lágban és még gyorsabban érvé­nyesült a politikában. A népjóléti minisztérium államtitkársága ked­ves átmeneti pozíció számára, mert itt még gyakorlati hasznát látja gazdasági tudásának, de az egyénisége még ennél is fonto­sabb pozíciókra predesztinálja, ízig-vérig budai ember és minden budai esemény, mozgalom és tö­rekvés iránt melegen érdeklődik. DREHR IMRE államtitkár Nagyszentmiklósi dr. Dréhr Imre 1889 február 18-án született Buda­pesten, édesanyja: pécsújfalusi Péchy Panny, atyja: dr. Dréhr János ny. államtitkár, a m. kir. államnyonda volt igazgatója. Dréhr Imre az ősrégi budai Ferenc József nevelőintézet falai között nevelkedett. Már mint kis diák kitűnt mozgégonyságával és szervező-képességével. Hamarosan magához ragadta a vezetőszerepet a diákmozgalmakban, egyetemi éveiben pedig már közismert diákvezér. 1912- 1913-ban az akkor sokat szereplő Egyetemi Kör elnöke. Egyetemi jogi tanulmányainak elvégzése és a dok­tori diploma megszerzése után a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankban volontőrösködik. 1917-ben már igazgatósági főtitkár. Bár kar­társainál általános szretetnek örvend, mégis —- vagy talán éppen ezért — j ő az elsők egyike, akit a kommunista j direktórium 1919 április hó 19-én , elmozdít állásából. A tusz-szedések idején jóakaróinak tanácsára elmene­kült a fővárosból és a felvidéki fal­vakban bújdosott. Csak a kommun bukása után tért vissza, de ekkor már mint cégvezető foglalta el helyét a Leszámítoló Banknál. 1921 márciusá­ban az újonnan alakult Lloyd Bank igazgatónak hívta meg és a szerve­zési munkálatok befejezése után e pénzintézet ügyvezető igazgatója lett. Ekkor — jóllehet számos pénzügyi és kereskedelmi vállalat tüntette ki igazgatósági tagsággal — már hiva­tást érzett az országos politika iránt, 1922-ben az enyingi kerületben pár- tonkívüli programmal nemzetgyűlési képviselőnek lépett föl. Teljesen egye­dül állva, heves választási küzdelem után megbuktatja a kerület volt kép­viselőjét: Kovács J. István v. állam­titkárt, valamint Kenessey Pongrác főszolgabírót és képviselői szolgála­tait felajánlotta gróf Bethlen István miniszterelnöknek. 1922. év novembe­rében a kormányzó úr öfőméltósága érdemei elismeréseid a magyar ki­rályi kincstári főtanácsosi címmel tüntette ki. 1925. év márciusában — mivel a politikai életben mind tevé­kenyebben vesz részt — a képviselői tisztségével szemben összeférhetetlen igazgatósági tagságairól lemond s ugyanakkor a Lloyd Banktól is meg­válik. Évek óta kifejtett szakirodalmi munkásságát most fokozottabb mér­tékben folytatja, a Közgazdasági Társaságban tartott felolvasások mel­lett sűrűn jelennek meg cikkei a fő­városi és vidéki szak- és napilapok­ban. Magas színvonalú szociális el­gondolásának eredménye a Várme­gyék és Városok Országos Mentő­egyesületének szervezésébe való be­kapcsolódása, mely intézménynek ma is alelnöke. Ugyan erre az évre esik a Magyar Labdarugók Szövet­ségének elnökévé történt megválasz­tatása is, melynek kapcsán diploma­tikus és erélyes ténykedésével a leg­rövidebb időn belül, sikerül megol­dania a magyar footbal-sportra ne­hezedő problémát: az amatörizmus és professzionalizmus szétválasztá­sát, egyben pedig kiküszöbölni azo­kat az ellentéteket, amelyek a foot- balspcrt cs a többi sportágak között fennállottak. 1926 november havában a Kormányzó Ur a Népjóléti és Mun­kaügyi miniszter előterjesztésére ál­lamtitkárrá nevezte ki. — ugyan­azon év december havában az általá­nos országgyűlési képviselő válasz­tások alkalmával régi választó kerü­letében; Enyingen egyhangúlag vá­lasztják meg országgyűlési képvise­lővé. Gróf Bethlen István kormány- elnöknek magasabb politikai érdek­ből kifejezett kívánságára 1927 ja­nuár havában a veszprémi választó­kerületben lép fel a több mandátu­mot nyert és a veszprémi mandátu­máról lemondott Vass József népjó­léti miniszter helyébe, ahol egyhan­gúlag választották meg országgyü­Á mi jubileumunk Lrtékeiik a Budai Napló munkáját Kikéi a vetésünk! Kormányzatra termett egyéniség­nek megvan az a különös képessé­gük, hogy nemcsak észreveszik, ha­nem értékelik is azok munkáját, akik a köz érdekében fejtenek ki rend­szeres, közhasznú tevékenységet. Budapest Fürdőváros Egyesület egyik multévi ülésén történt, hogy a Programm ismertetése után Ripka Ferenc dr. főpolgármester odaszólt a Budai Napló szerkesztőjéhez: —■ No, Szerkesztő, kikéi a vetésed! A Budai Napló úttörő munkásságá­nak méltányolása volt a múlt hó ele­jén tartott jubiláns vacsorán tett in­dítványa is, hogy a jubileum emlé­kére állítson Buda nyomdát egyetlen régi lapja részére. Erre vonatkozólag a következőket írja Dacsó Emil szer­kesztő közbecs ülésben álló és elis­merten jól szerkesztett lapja, a „FŐVÁROSI HÍRLAP": Ripka Ferenc főpolgármester a sajtóért Társasvacsorára gyűlt össze Buda társadalmának színe-java, hogy megünnepelje a Budai Napló fennállásának 23-ik évfor­dulóját, továbbá a lap kiváló szerkesztőjének, Viraág Bélának 63-ik születésnapját és végül azt a jelentős irodalmi eseményt, hogy 43 évvel ezelőtt jelent meg a jeles iró első költeménye. A kulturünnepséggé emelkedett va­csorán megjelent Ripka Ferenc főpolgármester is, dr. Günther Tivadar hivatali titkára kíséreté­ben. Az ünneplők soraiban ott láttuk Becsey Antalt, Száivay Gyulát, Baránszky Gvnlát, Henyey Vilmost, Hódy Lajost, Hubert Vilmost, Jauernik Nán­dort, Marik Ernőt, Pásztélyi Vil­most, Serényi Gusztávot, Stark Lipótot, Ziegler Gézát, stb. A jelenvoltak lelkes felköszöntőben méltatták Viraág Béla tevékeny­ségét, amelyet lapjában Buda fej­lesztése érdekében kifejtett. A jubiláns érdemeire azonban leg­jobban rávilágított Ripka Ferenc főpolgármester felszólalása, mely egyben indítvány volt arra nézve, hogy a budai polgárság társa­dalmi úton állítson, nyomdát a Budai Naplónak és igy rója le háláját azért a munkáért, amely- lyel a jubiláns évtizedeken át oly eredményesen szolgálta Buda érdekeit. A főpolgármester gon­dolata, amellyel egy érdemes új­ságíró élete-munkáját ilyen ne­mes módon méltatta, mély meg­hatottságot keltett még azokban is, akik ismerik a főpolgármester mindenre kiterjedő figyelmét. Ripka Ferenc maga is kivette ré­szét ifjúkorában az újságírás munkájából és éppen ezért töké­letesen méltányolni tudja a sajtó­nak azt a páratlan munkáját, amellyel a közvéleményt irá­nyítja. Ripka Ferenc újból tanú­idét adta annak, hogy igazán méltányolni tudja azoknak érde­meit, akik a köz szolgálatában állanak és meg tudja találni a módokat, amelyekkel a közhasznú munkát fokozni és tökéletesíteni lehet. Minden oldalról kedvesen megnyi­latkozott lapunk és szerkesztője iránt a rokonszenv, amely már a kommun idején is, amikor a Budai Naplót be­tiltották, oly rendkívüli módon meg­nyilvánult és lehetővé tette, hogy a lap szerkesztője átélje e nehéz időket. A vendéglősipar érdekében, a nagyr hírű budai vendéglők jóhírének szol­gálatában kifejtett munkásságot ho­norálja a „Vendég" című elismert szaklap, mely a következőket írja: „Jubilál a Budai Napló és szer­kesztője, Viraág Béla, aki a vendég­lősöknek is régi jóbarátja, érdekeik­nek lapjában is hű szószólója. A Bu­dai Napló 23 éves fennállását - ürme­pelték meg egy hangulatos, előkelő estélyen és szerkesztőjének 43 évi írói működését. A jelenvolt kiválósá­gok, dr. Ripka Ferenccel az élén, el­határozták, hogy a jubileum alkalmá­ból közadakozás útján szerzett nyom­dával ajándékozzák meg a Budai Naplót és ünnepelt szerkesztőjét. A rögtönzött gyűjtésnél a jelenlevők 43 milliót jegyeztek.“ általános Takarékpénztár Tőkeemelés és mérleg A Magyar Általános Takarék- pénztár Rt. igazgatósága megál­lapította az 1926. üzletévre szóló mérlegét, amely 809.421.02 P = 10.117,762.750 K tiszta nyereség­gel zárul (1925-ben 675.107.95 P), miután a nyugdíjalapot már elő­zőleg intern 260.000 P = 3.250 millió koronával dotálták. Az igaz­gatóság a március 31-re egybe­hívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1926. évre osztalék fejében részvényenként 6.— P = 75.000 K = 12% (1925-ben 5.— P = 62.500 K = 10%) fizettessék. Az igazgatóság egyúttal java­solni fogja a közgyűlésnek, hogy az alaptőke 8,000.000 pengőre emeltessék fel olymódon, hogy a nem osztható töredéket kivéve, az összes új részvényeket a régi részvényeseknek ajánlják fel. Min­den 3 darab 50 P n. é. régi rész­vény után 1 darab új 50 P n. é. részvényt engednek át a részvé­nyeseknek. Az igazgatóság javas­lata szerint az elővételi jog 1927 április 2—8-ig bezárólag lesz gya­korolható. Az 1926. év mérlegében a betétek 48,301.089.66 P = 603% milliárd K-t (1925-ben 33,781.831.12 P = 422% milliárd koronát) tesznek ki. A taka­rékpénztári betétkönyvecskékben el­helyezett összegek 25,496.836.34 P = 318% milliárd korona (1925-ben 15,237.003.47 P) tétele felülmúlja a folyószámlán elhelyezett betétek 19,978.190.11 P = 249% milliárd K (1925-ben 14,968.619.75 P) összegét. A betétkönyvecskék, vagyis az ál­landóbb jellegű betétek aránya 56%, a folyószámlái betéteknek 44%-os arányával szemben. A betétek ösz- szege az elmúlt évvel szemben 43 százalékkal emelkedett és elérte már az utolsó békeév 65%-át. A hitelezők tétele 2,826.063.21 P = 35% milliárd korona (1925-ben 3,576.207.90 P). A takarékpénztár az 1926. évben 131% millió = 1643 milliárd korona váltót számítolt le, míg a váltótárca 30 millió 718.522.24 P = 384 milliárd K (1925-ben 20,991.412.28 P) tett ki. Említésreméltó, hogy az intézet mobilitása igen kedvező. Ha a pénz­tárállomány, betétek girószámlán és pénzintézeteknél és a váltótárca té­teleit számítjuk, akkor a mérlegnek csupán e három tétele szerint is már a mobilitás 78%, de ha hozzávesz- szük a saját értékpapírok és a lom- bardadósok tételeit, akkor az össz- mobilitás 'kb. 100 százalék. Lényeges mértékben emelkedtek az intézet latens tartalékai is. Egy­részt az értékpapírtárca és az üzleti érdekeltségek tétele az időközben beállott árfolyamok és forgalmi árak lényeges emelkedésénél fogva igen nagy mértékben növekedett, más­részt az ingatlanok tétele újabb nagy titkos tartalékemelkedést tartalmaz. A takarékpénztár ingatlanainak szá­ma az újabb fiókosítási fúziók folytán ismét két ingatlannal szaporodott, úgyhogy most már összesen 20, rész­ben fővárosi, részben vidéki bérház­zal rendelkezik, amelyek a mérleg­ben mindössze 3,222.000 P — 40 és egynegyed milliárd koronával szere­pelnek. Ez az összeg nemcsak az in­gatlanok békebeli értékének, hanem azok mai forgalmi árának is csak egy aránylag kis része. Az ingatla­nok rendkívül alacsony értékelését legjobban jellemzi, hogy ,a nyereség­számlán az intézeti bérházaknak az 1926. évben aránylag még alacsony bérhozama a 20 ház mérlegértékének 8.71 százalékát jövedelmezte. Salgótarjáni Köszénbánya Rt. igaz­gatósága most tartott ülésében megál­lapította az 1926. évi zárószámadá­sokat és elhatározta, hogy az ezévi március hónap 29. napjára egybehí­vandó rendes évi közgyűlésnek rész­vényenként 3 pengő osztalék kifizeté­sét fogja indítványozni. Trust. — Részvénytáraság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára 1926. évi mérlege 1,310.778.80 P tiszta nyereséggel zárul és az igaz­gatóság az április l-ére egybehívott közgyűlésnek 2 P = 25.000 kor. oszta­lék kifizetését (a múlt évben 1.44 P = 18.000 K) javasolja. AGschwindt-íéle szesz-, élesz­tő-, likőr- és rumgyár rt. köz­gyűlése az 1926. évre 50 pengő név­értékű részvényei után 8 pengő (régi részvényenként 3 pengő 20 fillér) osz- talé kifizetését határozta cl. A szelvé­nyek .e hónap 21 -étöl kerülnek bevál­tásra a részvénytársaság irodájában (IX.. Ipar-utca 15) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. „Hungária,, Műtrágya-, K é n- sav-ésVegyiipar Rt. március hó 10-én tartott közgyűlésén megállapí­totta az 1926. évi mérleget és elhatá­rozta, hogy a 640.463.93 pengő tiszta nyereségből részvényenként 4 pengő fizettessék ki osztalék fejében. A köz­gyűlés az alaptőkének 2,320.000 pengő­ről 3,480.000 pengőre való felemelését is elhatározta és az igazgatóságot ezen tökefelemclésnck olyként való keresz­tülvitelére utasította, hogy a kibocsá­tandó 58.000 darab részvényt 2:1 arányban teljes egészében a régi rész­vényeseknek ajánlja fel megvételre. A kibocsátás feltételei és az árfolyam megállapítása tekintetében az igazga­tóság fog határozni. ^ézbútorí, ágybetétet, összecsukható ágya'at le poles óbban Prohászka VI, Grój Zichy-u. 46. 'iák: Üllői út 9 MODERN SZŰCS JANCSÖ JENŐ « i.. Roham-U. A. Ler.-Up hivásr» hAihot nnigr HALWA SÁNDOR PU3XAMŰVES BUDAPEST, I., Krisztina-tér 2. Műhely: I., Szent János-tér 4 Telefon: Lipót 966-02 Állami díszoklevél, Eiüstkoszorús mester Nagy aranyéremmel kitüntetve VADÁSZFEGYVEREK • • • FEGYVER JA VÍ TÁS G K • ® • SPORTCIKKEK • • • CSERKÉ5Z7EL3ZE SELESEK lesn tizei soha lakbér* ha 1—35 évi törlesztésre 2-3-4-5 szobás modern, kényelmes, saját tulajdonú ÖRÖKLAKÁST vesz az „ÖRÖKLAKÁS“ R.-T.-tól IV. Városház-u. 4 (Kossuth Lajos-utca mellett) szénsavval telítve MFORRIU HAR M AT-VÍZ! Magyarország legrádiumosabb gyógyj1^- Erzsébet-hid budai hídfőjénél épült mode esarno ban. Radioac iv hatású iííhíU és caicjum-hycrrocarbonátos gy^9V IVÓ-KÚRA Keserűsó-kura. Javasolva vesebántalmak, gyomorbajok székelési zavarok, álmatlanság, vérszegénység ellen. Poharankint 10ÖO kor karlsbadi sóval 2000 kor ügaztfdtóKág tőle,’ónja: T. 86-7S Reggel 7 Órától ©SÍ0 @ Óráig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom