Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-03-26 / 876. szám

4 SZENT LUKflMDß a magyar Pőstyén. Éhgyomorra naponkint igyék egy pohár KRJSTÁLY-vizeS! ij3llfltaMUl0^0aK6,,4 Óbudai Hesyuitféiii éi hivatalos közleményei Kedvező elintézést nyer rövi­desen a Nyiri-úti vízvezetékcső lefektetésének ügye, melyet úgy az igazgatóság, mint Mészáros Antal a Vízművek főtanácsosa melegen felkarolt. A jövedelmező­ség és kihasználás megállapí­tása céljából Szövetségünk fel­kérés alapján kimutatást készít a környékbeli épületekről, s így valószínű, hogy a főváros taná­csa eltekint az újabb hozzájárulási és bekebelezési nyilatkozatoktól. Uj tagok. Szövetségünknek 400-ik tagja vitéz Lukács István nyug. tiszt- helyettes, Testvérhegy 2827-28. sz. ingatlantulajdonos; az 5-ik százat Dinjer István bérlő tagtársunk nyitja meg, lakik: Perényi-űt 10. szám. Vadászati tilalmat sürget a szövetség az óbudai hegyvidék részére, mert gyakori eset, hogy a kertekben tartózkodók mellett süvít el a vadászok golyója. Az elavult törvény idevonatkozó ré­szét sürgősen módosítani kell. Gazdasági szakelőadások. Lim­bacher Károly gazd. tanácsos e hó 13-án délelőtt Läufer József társ­elnök gyümölcsösében, a szabadban tartott’ előadást -a gyümölcsfa-met­szésről. mintegy ötven tag előtt. A kissé megfázott társaságot Szilágyi Károly és Läufer József elnökök lát­ták vendégül meleg tízóraira a Heinrich-féle, remetehegyi vendéglő­ben. —- Március »15-én este Lim- bácher tanácsos a kiskorona-utcái felső mezőgazdasági iskolában a gyümölcsfa-ültetést ismertette és Szervei György főtitkár méltatta március Idusának ünnepét — Ugyan­ott március 21-én Szemere László dr. a mérges és ehető gombákról ér­tekezik, — végül március 25-én dél­után 3 órakor a külső Bécsi-úton, a Schoner-féle vendéglőben Ulichni Károly borászati főfelügyelő tart elő­adást a szőlőmetszésről. A Tábor- és Remetehegy össze­köttetésének kiépítésére a főváros 50 ezer a Mátyáshegynek, a Szépvölgy­ből kiindulólag, a Remeteheggyel való összeköttetés céljára pedig 56 ezer pengőt áhított az idei költség- vetésbe. A nagyszámú érdekeltség örömmel fogadta a hatóságnak ez intézkedését, azonban a Mátyáshegy útépítését a Kiscelli vár ura, Schmiedt Miksa részéről veszede­lem fenyegeti. Az itteni útügyben ta­núsított Janus szerepét nem értjük; parkot, játszó teret akar juttatni a Mátyáshegyen a gyermekeknek, de hajléktól és járható utaktól el sze­retné tiltani őket. Az útépítés érde­kében március 13-án tartott rendkívüli választmányi ülés határozata értel­mében 14-én megjelentek a választ­mány kiküldöttei. Szilágyi Károly el­nök és Szervei György főtitkár ve­zetésével doberdói Breit József al­tábornagy, Brandstein Arthur gyár­igazgató, Cséfalvay Vendel gazdál­kodó, Gludovácz János őrnagy, Ha- romy Ferenc százados, Khayll Osz­kár, Kuszenda Gyula mérnök és Phózer Sándor tábornok tagtársaink az építési ügyosztály vezetőjénél, Solty Lajos tanácsnoknál és kérték a jogos közérdek védelmét. A ta­nácsnok megígérte támogatását, de hangsúlyozta, hogy pénzügyi szem­pontok nehezítik az útmegépítését s ajánlotta a további illetékes ténye­zők felkeresését, amit a szövetség legközelebb megtesz. Háztata r ozásnál előnyös feltételek mellett vállalkozik Nagy Pál bádogos góz, vízvezeték, csatorná­zás, fü rdőberendezés és központ fűtés vállalaté II., FÖ-UTCA 20. SZ. Telefonhívó 179—42. A TÉBE jelentése, mely előkelő ki­állítású füzetben most jelent meg, nagy vonásokban felöleli az egész gazdasági életünket 1926-ban. Hege­dűs Lóránt elnök, előszavában meg­írja, hogy miért volt szükség a Taka­rékpénztárak és Bankok Egyesületé­nek létesítésére. Amikor 1918. őszén a nagy összeomlás megtörtént, azok,- akik (közülök ma már’egyedül vagyok életben) a TÉBE megalapításá­hoz fogtunk, mert be kellett lát­nunk, hogy a világgazdaságba be­kapcsolódó magyar kapitalizmust talajvizek vetik fel, hiszen pénz­intézeti tisztviselők sorából kerül­tek ki a leghangosabb népbizto­sok, a legerősebb agitátorok és a legtökéletesebben berendezett banképületeket a vörös jelszavak által el kábított saját őrségeik ad­ták át a romboló hatalomnak, utolsó pillanatban próbáltunk akkor egy nemcsak gazdasági, hanem politikai gátat építeni a bekövet­kezett bomlasztó lavinának, s azt majdnem életünkkel kellett meg­fizetnünk __“ A jelentés között megrajzolja az el­múlt év pénzügyi történetét, ismerteti az országnak a szanálás terén megtett útját és érdekes grafikonban tünteti fel a betétállomány növekedését 1924-től az 1926. év végéig. Befeje­zésül adatkat közöl az egyesület jó­tékonysági tevékenységéről, amely Milos György kormányfőtanácsos ve­zetése alatt működik. A TÉBE az előző évi 1.137,500.000 koronával szemben 1926-ban 1.641,000.000 koro­nát folyósított jótékonysági, tudomá­nyos és kulturális célokra. A nagy gonddal, szakértelemmel és gazdasági tudással készült jelentést Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke, dr. Kresz Károly igazgató, dr. Nvuldszi János igazgató, dr. Jármay Pál és Némethy Kálmán, a TÉBE vezető tisztviselői írták és állították össze. Kollár Gábor az I. kér. Iparoskor elnökének névnapját nagy fénnyel ülte meg a kör és mintegy százötve­nen jelentek meg a tiszteletére ren­dezett társasvacsorán, ahol számos felköszöntőben volt része. Számosán üdvözölték táviratilag és meleg han­gú levélben üdvözölte őt Hubert Vilmos, az I. kér. Iparosok és Keres­kedők Körének iigyv. elnöke. Gyász. Dura Máténé B a r t h a- 1 o s Lenke, a Horthy Miklós-úti elemi iskola tanítónője hosszú szenvedés után a napokban elhúnyt. Életét a buzgó kötelesságtudás, lebilincselő kedély és meleg szeretet jellemezték és benne Dura Máté, a jeles poéta, a Hollós Mátyás Társaság tagja vesz­tette el hűséges életpárját. TÁVCSŐ Zibrinyinél, Attila-u. 12 Kuiturestéket rendez az óbudai róm. kath. egyházközség saját szék- házában a nagyböjt vasárnapjain. Legutóbb, március 6-án dr. Domokos G za orvos mondott lelkes, tanul­ságos egészségvédelmi előadást, melynek kapcsán a Katliolikus Sza­natórium Egyesület létesítésének szükségességét fejtegette. Az egy­házi énekkar Hollós István karnagy ügyes vezénylése mellett a „Király- díjas“ Farkas Nándor dalaiból éne­kelt pompás készüitséggel, nagy kul­túrával. Holló Ferenc hegedűművész Gounod: Ave Mariá-ját adta elő nagy s.ker mellett. Nedelkovits Anna hang­versenyénekesnő bársonyos, melegen zengő hangjával és szinte kivétele­sen biztos zenei érzésével előadott áriája és dalai fényes művészi kere­tet nyújtottak az estnek, amit szűnni nem akaró taps kísért. Benők István hatásosan szavalt)., ' Március 13-án dr. Mészáros Já­nos érseki helytartó mondotta a me­leg érzéstől áthatott, gazdag tudás­sal felépített ünnepi beszédet. Biscara Betta operaénekesnő sok tapssal kí­sért éneke, Szántó Jenő hegedűmű­vész hatásos játéka, a Szent Alajos Kör zenekara, Farkas Nándor kar­nagy budafoki dalárdája és Ferenczy Károly, a kitűnő komikus szerepelt a kitűnően összeállított műsoron, me­lyet nagy tetszéssel fogadott a zsú­folásig telt terem közönsége. Március 20-án P. Bangka Béla beszélt elismert nagy szónoki tehet­ségével. Komoly művészi ígéret Gregor Klára orgonaművésznő. Sugár Viktor jeles tanítványa, aki márc. 15-én este mutatta be nagy tehetségét a Zene- akadémián. Előadott darabjai szép ké­szültségről tettek tanúságot, amelyet az előkelő közönség meleg elismerő tapsokkal honorált. A közreműködő dr. Paulovics István énekművész szépen kultúrált hangjával ért el nagy sikert. Gyász. Sztojanovits Pál dr., szé­kesfővárosi tanácsjegyző és Sztoja­novits Pálné dr.-né született Herz Imy kisleánya Nóra, c hó 20-án életé­nek harmadik évében targikus körül­ményeik között elhunyt. Gyufával ját­szott és ettől ruhácskája meggyuladt. A gyors segély dacára oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy két nap alatt kiszenvedett. BUDAI NAPLÓ Budapest, 1927 március 26. Budai keservek Irta dr. Beviiaqua Béla I. Utcakeresztel ósdi Ez a cikk, illetőleg hasonló tárgyú, a külföldön nem jelenhet­nék meg. Helyesebben, — felesle­ges lenne megjelennie, mert ott hiányoznak azok az okok, melyek ilyen cikket életre keltenek. Mert ugyan kinek jutna eszébe például Velencében, hogy a Ríva degli Schiavonit (ejtsed Szkiavo- nit), a Dogepalota előtti rakodó­partot új névre keresztelje. E név pedig azt jelenti, hogy „a dalma­ták rakodópartja“, mert itt kötöt­tek ki a XIII. század óta a velencei köztársaság fennhatósága alá tar­tozott dalmát partvidéknek áru­val, főleg tölgyfával megrakott trabaccolói, bragozzói s egyéb, szélesfarú szállítóhajói. Schiavn- ne—sclavone—slavone szlávot, vagyis röviden dalmatát jelent. Itt voltak a dalmát hajósok bankjai, a középkori dalmata fabörzéje, al­bérlői, vagyis Herbergjei, azaz szállásai. A hely géniusza azonban oly következetesen imponáló mó­don él ebben a nemes és ragyogó hagyományú fajban, hogy a XIII. század óta, akárhányszor is vál­tozott Dalmácia és Velence köz­jogi viszonya, lehetett az magyar, francia, osztrák, vagy török ke­zén, a politika bárhogyan is guri- gálta forgandó kerekét, a nemes és erős konzervatizmus saját pa­tinás stílusát európai színvonalát jelző hagyománytiszteletét, csillo­gó helyi színeit soha fel nem adta, e/t az utcanevet nem sietett sem­milyen korszak nagyságainak, vagy divatjainak kultuszára be­váltani: a Ríva degli Schiavoni maradt és marad örökké Ríva degli Schiavoni! Ugyanígy őrzi középkori nevét a Dalmáciával szomszédos görög kereskedelem­nek emlékét őrző Calle dei Greci, vagyis a „görögök csatornája“. A velencei görög Herberg neve ma is Hotel de Grecs, illetőleg Casa dei Greci. Képzeljük el, mi lett volna eb­ből a helyi kegyeletet őrző száza­dos névből — Búdén? Ami a Fazekas-térből, meg a Bomba-térből, meg . . . De nézzünk egy más példát. Pá­rizsban van egy hely, terület, vá­rosrészlet: a Chatelet, mely a köztudatban él. A földalatti villa­mos, a híres Métro állomásán a kalauz Chatelet!-1 kiált, a közeli színház neve Théatre du Chatelet, a kávéház Colé au Chatelet. Ámde Chatelet nevű tér, utca, vagy ilyes­mi nincs. Mit jelentsen ez? Azt, hogy a Pont St. MicheT-en, vagyis a Szent Mihály hídján átkelő XIV. századbeli francia polgár a Notre Dame utáni kis szigeti hídról egy hatalmas barbacan-on, tehát kapu­védő erődön volt kénytelen át­menni. Ez volt a váracska. vagyis Chatelet. Ezt még XIV. Lajos bontatta le. ámde emléke megma­radt csökönyös következetesség­gel a mai napig s bizony nem tu­dom, mi történnék azzal, aki arra a balog ideára vetemednék, hogy ezt a mégcsak utcai táblán sem létező, ámde a nagy francia kon­zervativizmusban s a hagyomány- talan barbárok számára követésre érdemes chauvinizmusban — min­den nagy nép sovén, a pusztulásra szánt kis nációk nemzetköziek, ez rideg törvény, ami alól nincs kivétel — gyökerező köztudati el­nevezést szegényes öEetagyalá- sokkaj megváltoztathatőnak — gondolná? Mert kimondani nem merné! Ezzel szemben mi történik Bu­dán? Az, hogy százados múltú, gyer­mekségünk s már dédapáink tu­datába gyökerezett, patinás elne­vezéseink, különös ötletek har- mincadjára kerülnek. Legújabban a Retek-utcát akarják Soproni­utcának elkeresztelni. Helyes, ne­vezzenek el utcát a íidelissima civitas-ról, de ne régi, hanem új utcáit, melynek még nincsen neve, elég épül, vagy fog épülni a villa­övezetben. A réginek, amely a mienk, budaiaké, hagyják meg a nevét örök időkre! Mert Buda nem a pestieké, sem azoké, akik — akámilyen jó magyarok legye­nek — gyökértelenül élnek e vá­rosban s akiknek nincs érzékük a budai levegőben adott történelmi- ség és hagyományok iránt! Ünnepélyesen tiltakozunk a tör­ténelmi helynevek oktalan, célta­lan, felesleges, pénzt pocsékoló, zavart és kellemetlenséget okozó megváltoztatása ellen s ezt nem a mélabú szentimentális hangján, hanem konkrét javaslat formájá­ban fogjuk megtenni. Aki szívén viseli a dolgot, tartsa kötelességének a Budai Napló szerkesztőségébe tiltakozását írás­ban (levél, levlezőlap, névjegy) bejelenteni! Társaskörök, egye­sületek, hivatalok, családi és ba­ráti körök íveken gyűjtsék össze a velünk egyetértők aláírásait. Ezekre hivatkozva fogjuk további lépéseinket megtenni. Ha a francia és az olasz, a német és angol le­het soviniszta, akkor a félig éhen halt budai ember is lehet az, annyival is inkább, mert annak a pénznek, mit az új utcanévtáblákra költenek — ahelyett hogy elren­delnék a meglevőknek éven.kint legalább egyszer való megtisztí­tását, vagy átfestését — ezer jobb és sürgősebb helye akad! Legközelebb többet mindezek­ről. Kedves gondolat és értékes törté­nelmi anyag volt a háborús újságok, különösen a képes újságok gyűjtése. Sokan megkezdték, de kevesen fe­jezték be a négy háborús év lég­szomj éltetőbb leírását. Az Érdekes Újságnak nyolc háborús kötete, tel­jesen új állapotban, egyforma díszes kötésben, kedves kézből, most eladó a legmérsékeltebb áron. Érdeklődni le­het: Vágó István, I., Attila-u. 57. sz. alatt. Az Iglói diákok örök-bájos énekes diáktörténetét adta elő pompás sze­reposztásban Sárosi-Schöberl Ferenc tehetséges rendezése mellett a III. krr. Pannónia Levente Egyesület március 20-án a III., kiskorona-utcai polgári iskola tornatermében. A fel­vonások között a Szent Alajos Kör zenekara játszott Heil János vezény­lés ével. S o p r o Fs-0 y <5 r 1“ meri ez a legiobb ér- legmegbízhatóbb relep é* Iroda ; Sopron , Győr- es Vasmegye r«!gazdnsági i?t i.. Fehérvári-ul 97 Tel |. >28-01 TEJET, Asszotiykám című operett ment nagy siker mellett március 13-án a B. I. K. I. K. E. városmajor-utcai szín­padán Magyar János karmester agi­lis vezetése mellett a közönség nagy tapsai mellett. Reng a világ címen Gyomlay László az ismert ifjúsági író tanulsá­gos s nagyon érdekes irredenta re­gényt írt. amelyet a magyar Ifjúsági Irodalmi Társaság adott ki. A pompás stílussal megírt munka megérdemli, hogy a nagyközönség nagy mérték­ben karolja fel. Az Ízléses kiállítású könyv az Attila nyomda nagy tech­nikai felkészültségét dicséri. A Nemzeti Szalon erzsébetiért helyiségeiben e hó 25-én nyílik meg a Szinyei-Merse Pál társaság Tavaszi szalon II. Tárlata. ntmm\ edgyFOii a modern orvosi tudomány min- j den eszközével és a i.üldn- } böző gyógy eljárás okhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megkö sell h ct 8. CIPŐK Báli-, selyem-, brokát-, lakk-, speciális vadászcipők és egyéb cipőkülönlegességek leg- juíányosabb beszerzési helye ZVE II KO (Budai Vigadóval szembe) ^sssxzzz Többszörösen kitünte ve SVÁBHEGYI FOGASKEREKŰ végállomása r PÁLL J VENDÉGLŐJE FIGYELMES KISZOLGÁLÁS, KITŰNŐ ÉTEL ÉS ITAL. ESTÉNK! >;T ZENE. KáLYHáfl Béres Márton LOCÜDMJ. 18. SZ* Telefon! L 372-33 Minden e szakmába vágó munka ügyében forduljon bizti~ ómmal t régi jóhirü eights. Szíjgyártó nyerges és bórőndös SÍK? FweseR nánooR II. kei-ülsí, Fe-utoa 10. íz. Thermostóth KcUpoitf fű rések ée szellőzte ésen, bioló­giai szenyviztisziitó" berendezése«, vi ve­zetek es csa ornázas. fürdőberendezések é» épületbádogos mun­kák tervezése és ké­szítése. szabadalma­kovácNO i va® „Thermostóth*' kazé­nők kizárólagos gyártói 167 Tóth Imre és Társa V., Katona Józsof-u. 3. «lafon 23—S3 Szerkesztő: FERENCZY LÁSZLÓ. Laptulajdonos: VIRaAÜ és TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. UZSEBETMIP 1 SZÁLLÓ Budán, 5. Kökény-u. 14. Ráczfürdő maliéit. BUDÁN,!!., 7 Telefon 188—09. _íadienbacher (§yorgrj bádogos, gáz, vízvezeték, csatornázás, fürdőberendezés és központi fűtés vállalata. Nyomatott a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. Nyomdájában. Budapest. V., Úgy nők-ti. 8. — Nyomdaigazgató: Sziklai Pál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom