Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)
1927-09-18 / 888. szám
4 BUDAI NAPLÓ Budapest. 1927 szeptember 18. A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdők Fedett téli uszécsarnok Autóbaleset érte Bódy Tivadar ny. alpolgármestert a Kékgolyó- és Ráth öyörgy-utca sarkán, ahol egy, a Ráfch Qyörgy-utcából hirtelen kiforduló, romlott fékezett! autó nekiment Bódy autójának és csaknem felborította. A két autó megrongálódott. Wagner György dr. nyug. tiszti- főorvost egészségügyi főtanácsossá nevezte ki a kormányzó öfőméltó- sága. Budán kedves hatást váltott ki a kinevezés, mert 20 éven át viselte lelkiismeretes gonddal és ügyszeretettel az I. kerület tisztiorvosi tisztségét és kedvelt embere minden társaságnak. Wagner György dr. 1S64- ben Budapesten született régi pesti, r. Ik. patrícius családban. Édes atyja, az ismert nevű építész ikor- és játszótársa volt Ybl Miklós nagynevű építésznek és Sirnor hercegprímásnak. Az ö tulajdonában volt és ő építette a legendás ..Giilbaba sírjá“-t a Rózsadomb elején. Fia, György, Budapesten végezte az orvosi egyetemet és 1888-tól budai lakos. 3 évig volt Farkas László tanár mellett a Vöröskereszt-kórház segédorvosa, ismét 3 évig báró Schwarzer Ottó elmegyógyintézetéinek másodorvosa. Az elöljáróságok átszervezése ailkalmá- val 1894-ben a közgyűlés megválasztotta az I. kér. tisztifőorvosává, ahol 20 éven át fejtett ki áldásos működést. A háború alatt mint nyugdíjas díjtalan önkéntes szolgálatot vállal az egyik budai kórházban. Mint a Zugligeti Egyesület tagját kitüntetése alkalmából lelkesen megünnepelték. Szombathy Kálmán, a Háztulajdonosok Orsz. Szövetségének ügyvezető igazgatója és a „Honvédelem“ szerkesztője, a szövetség érdekében nyáron át kifejtett erős munka után, néhány -heti pihenésre nejével együtt liirschwangba utazott. Kéri« mindenütt a Í28 „S o p r o n-G y 6 r i* TTB» IIS? mert ez a legjobb és B 1 £ legmegbízhatóbb Telep és Iroda : Sopron-, Győr- és Vasmegys Tejgazdasági Rt. 1., Fehérvári-ut27.Tel. J. 128-0: Állítólag kilátó legyen a Kis Hárshegyen, a Nagy Hárshegyen, de a nevem Pista legyen, ha az égen kívül mást is lát a szemem, se a tiéd. se az enyem. A „makáma“ talán így terem. Ment ismét egy darab Budapest, a fordított, amely kilátókat állított a Kis és Nagy Svábhegyen, de ott aztán a kutya se gondolt vele többet és a két kilátót úgy körülnőttek a bokrok és fák, hogy ma már — ahogy az előkelő helyről érkező panasz mondja — minden erőlködés hiábavaló és kilátástalan, mert kilátás nincs. Ez iaz első talán, hogy a pesti városházán valamit megengedtek Budán: azt, hogy a fák túlnőjenek a kilátókon. De ez is azt bizonyítja, hogyha kilátásrój. van szó, nincs a városnak — belátása. A húsdrágaság 119 év előtt egészen más volt, mint ma. 1807 április 20-án Pest vármegyéhez panaszt nyújtottak be, hogy a mészárosok túldrágán mérik a húst. A vármegye a közgyűlés elé vitte a panaszt, amely a „hús és hozzátartozandó árak eránt“ a következő határozatot hozta: „Tekintetbe vétetődvén egyrészről a vágni való való marhák árának a tavasz beálltával reménytelenül való nevelkedése, de leginkább szabad királyi Pest és Buda városába az országgyűlés végett számosán összve tódult népnek rendkívüli sokasága miatt a mészárosoknak sok húsról kell gondoskodni s ebből nagy károk következhetnek, másrészről a marhahús ezen most folyó hónapnak 24-ik napjától fogva a legközelebb reánk következő szent Iván napjáig egy kraj- czárral följebb, azaz tizenkét kraj- czárokra emeltettek fel. Eszerint lé- szen Budán és Pesten a marhahúsnak fontja 12 kr., a faggyúé 24 kr., a gyertyáé 36 kr., a szappané 56 kr. A borjúhúsnak fontja 20 kr. és azt minden embernek fontonkint adják. A bárány, ürü és juhhúsnak ára szent Iván napjáig a maga valóságában megmaradván, azok fontja lészen 8 kr. A mészárosok pedig a publikumot jó, friss hússal tartsák és senkit hamis mérték által meg ne károsítsanak.“ Irigykedve gondolunk a régi pest-budai polgárokra, akiknek ilyen drágaság miatt keliett panaszra men- niök. Vili. Nem árt néha visszanézni a múltba és aki kezébe veszi — „Budapest szkfv. közigazgatása 1905-ben“ — című munkát, különös dolgokat tapasztalhat, amelyek fölemlítése talán lelkiismeretesebb munkára serkenti a főváros urait. Nagyon aktuális például a főváros kerületeinek már 25 évvel ezelőtt az akkori polgármester által tarthatatlannak mondott beosztásának kérdése. Az idevonatkozó jelentés így szól : „A polgármester, mint az utóbbi években mindig, a közigazgatási bizottsághoz intézett 1 9 0 5. évi jelentésében is utalt arra, hogy a mai kerületi beosztás úgy a területre, mint különösen a lakosságra való tekintettel és a változott viszonyoknál fogva n e m m i n d enb e n felel meg a közigazgatás akadálytalan és hatásos működése iránt joggal emelt követelményeknek és ez okból a fővár ősi tör - v é n y revízió j a k o r okvetlenül szükséges a kerületek a r á n y o s ab b, ú j a b b beosztása és kike reiz í t é s e.“ Tehát már egy negyedszázad előtt sem felelt meg a beosztás s azóta a különbségek még feltűnőbbek. Félhivatalos jelentés szerint, kijegyezve azt a „Statisztikai zsebkönyv 1924.“ című munkából, az 1. kerület lakossága 96.609 lélek, viszont a IV. kerület, a Belváros lakossága 28.306 lélek. A Belváros tehát lakosság szerint egy harmada az í. kerületnek. Terület szerint a.z I. kér. 58, négyszögkilométer nagyságú, vi-1 szont a Belváros 0.9 négyszög- • km., azaz hogy az I. kerület het- venkétszer nagyobb, mint a Belváros. A VII. kerület 11 négyzet-kim. tehát területileg ötször kisebb, mint az I. kerület, de 11-szer akkora, mint a Belváros. A VII. kerület lakóinak száma 176,321 lélek, tehát mégegyszer annyi mint az I. kerületé, de hatszor több, mint a Belvárosé. Olyan kirívó ellentétek ezek, hogy szinte megdöbbentők. Az 1. kerület akkora mint San-Mari- nó köztársaság, négyszer akkora, mint Ung vármegye. Szegednek alig húszezerrel több a lakosa, mint az I. kerületnek és 10 kerületre van beosztva. Budapest bölcs tanácsa 25 év óta osztja ketté (?) az I. kerülete'!, de még mindig nem osztotta el. * ígéretekben mindig nagy volt a tanács. Hogy itt is klasszikus példát idézzünk a már említett „Budapest szkfőv. közigazgatása 1905-ben“ című munkából kiírjuk szó szerint a következő részé: „Igen sokat foglalkoztunk ez évben a r é g ebb i, de még be nem fejezett vonaltervezetek ügyével. így az 1 9 0 5. évbe n adatott ki a vasúttársaságnak az ób u- d ai te m etöi v o n alt e r- vezetr e, valamint e vonal mentén létesíteni szándékolt forgalmi telep, nemkülönben a kelenföldi forgalmi telep mellett létesítendő új forgalmi telep építése és üzletére vonatkozó engedély- okirat is, úgy hogy a z ó b u- d ai te m etöi v o n a l megépítése — a HL kerületi pol gárság régi óhajára — a k i- vitcl stádiumába ju- t o 11." Nesze neked Óbuda! Huszonöt év előtt már jelentette a város, hogy „ ... a III. kerületi polgárság régi óhajára az óbudai temetői vonal megépítése a kivitel stádiumába jutott...“ Ezt az ígéretet megismételte Folkusházy első alpolgármester űr Öméltósága is a farkasréti temetőben, két évvel ezelőtt, harminc tanú jelenlétében, amikor kijelentette, hogy „ ... a farkasréti temetőbe már nem temetkezünk, hanem egyelőre az óbudaiba és rövidesen kiépítjük oda a villamos vasutat.. Óbudán pedig már földig érnek azóta a szekállak. Érdekes adatot szolgáltat Óbuda mostoha állapotára dr. Ugró Gyula, Újpest nyug. polgármestere, aki most közöl visszaemlékezéseket Újpest múltjából az „Újpesti Napló“-ban. Abban a harcban, mely Újpestet egyrészt rendezett tanácsú várossá kívánta átalakítani, másrészt Budapesthez akarta csatolni, az előbbi álláspont győzött, mert a Budapesthez való csatolást — amit a belügyminiszter is kívánt — Óbuda elmaradottságára való utalással ellenezte' Újpest polgárságának nagy többsége. De ki kellene keresnünk a Budai Naplóban évekkel ezelőtt. megjelent .hírt, hegy Óbudára büntetésből leláteztek át egy rendőrtiszt- visefcá. \j ❖ 1905 június 13-án az a gyász érte a nemzetet, hogy Budapest nagylelkű és nemesszívü jóakarója és pártfogója, József főherceg elhunyt. A polgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze és meleg hódolattal búcsúztatta el a nagy halottat és felhívta a tanácsot, hogy az elhunyt emlékének méltó megörökítése iránt minél előbb tegyen javaslatot. A tanács erre azt javasolta, hogy őfensége emlékére a Margitsziget valamely alkalmas pontján emlékszobor állítandó fel, amit a közgyűlés július 15-én egyhangúlag elfogadott, csak a szobor felállításának helyét tartotta függőben. Ma, 22 év múlva is függőben tartja azt a tanács, pedig adakozásra hívta fel a törvényhatóságokat és maga is „ húszezer koronát szavazott meg e célra. Mi ez? ... Abdera? így jár! boldogemlékezetü Batthyány Lajos gróf, az első magyar alkotmányos miniszterelnök, a nemzeti vértanú. Tanács és közgyűlés elhatározta, hogy Budapesten szobrot állít neki és negyvenezer koronát szavazott meg. Hol a szobor? * Fz Budapest, a fordított város. Dubonai Pál. ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a Lánclud-kávéház Uj színnel lett gazdagabb Buda. F napokban megnyílt a Lánchíd- kávéház. Hosszú hetek óta folytak az átalakítási munkálatok, míg végre most a ragyogóan elegáns helyiségben megkezdődött az élet. Orosz Albert vállalkozott a nagy feladatra, hogy a mai drága és pénzszűkös világban olyan kávéházat adjon Buda közönségének, amely minden tekintetben kielégíti a modern igényeket, s amellett nem rettent el magas áraival. Terve sikerült is. Kor raj znak is beillik annak az elmondása, hogy a nagy pénztelenség ellenére, közel másfélezer látogató vett részt a Lánc- híd-kávéház megnyitóján. Az új helyiség csillogásával, fényével, a nyújtott gyönyörűségeknek káprázatos variációjával, valósággal vonzotta magába a közönséget. Tessék elképzelni többezer gyertyafényű tündéri villany- világítást, a kosztümök és estélyi ruhák pompáját és a muzsikát, melyet a zenekar szolgáltat. A helyiség otthonos, ragyogóan tiszta, s ami a fő, kitűnő kávéházi és konyhai specialitásokat élvezhet az ember. Este kilenc óra. A kávéházban tündéri fényesség. A helyiség megtelik, a hangulat emelkedik, a zene új erőre kap. Ha a tekintet átfúródna a tükörablakok selyem- függönyein, a kávéház előtt nagy tömeget láthatna, amint bámulják a hatalmas kivilágítást. Bizonyos, hogy a Lánchíd-ká- véház rövidesen egyik legkedvesebb reggeliző, uzsonnázó és vacsorázó helye lesz a budai, de még a pesti közönségnek is, amely örömmel és megelégedéssel üdvözölte az első napokban a Lánchíd-kávéházat, amely feltétlenül emeli és teljesebbé teszi Budapest világvárosi képét. Versek Irta: Ring Pál. Az előszót írta: Krúdy Gyula. Ring Pál budai ember. Ahogy Krúdy előszavában írja: „...Egy Váci-úti gyárat fiit az ő ütőere“. Világot járt ember, ak> a fémiparban nevet szerzett magának és Európa minden nagy városában tanult valamit az ő vasgyáros keze. De a lelke is. Amerikát is jól megnézte és aztán hazajött, hogy tudását itthon értékesítse. Pcétalelkü ember, akit melegít a • honszerelem, aki szereti szülőföldjét és aki egy-egy ihletett órába:' rímes sorokban írja le gondolatait. Az előszót a következő sorokkal fejezi be Krúdy: — Nem tudom, hogy minden verse eléri azt a mértéket, amelyet esztétikusaink Várnak a versektől. Én csak szeretni tudom ezt a világjáró magyart, aki sok esztendős vándorlásaiból forróbb honszerelmet hozott haza. mint a mi honszerelmünk, akiknek megadatott a kényelem, hogy mindvégig hazánk keblén maradhassunk. A verskötetből találomra kivettük a következőt, hogy mutatóba adjukBALATONON. Fürge habok hullámai Játszadoznak vélem. Mintha csak az édesanyám Ringatna ölében. Karjaimban az evező Hajladoz recsegve, A hullámraj csónakomra Hullámot szór egyre. Emlékeim, sorsosaim. Mondjátok cl nékem. Hiányoztam vájjon nektek Által annyi éven? S gondoltatok vájjon reárn Amennyit én rátok? Bárhol jártam, bárhol értem Ezt a nagyvilágot. Ha ringatott messzi tenger. Veletek volt lelkem. Rátok gondolt, ahol tavat, Vizet láttam, szeltem. Minden pálma tietek volt E nagy földi léten, Riviéra Velencével Mind lemaradt, mélyen. Pedig nagy föld, mit bejártam: Hegyet, völgyet, tengert, Tavat, folyót, patakokat, Miket szívem kedvelt. Szép Balaton! Lelkem álma Léssz ameddig éljek: Síron innen, síromon túl, . Akármerre téved. GUNDEL Szent Gellért PflRKTERRflSZ# egész nap nyitva Délután és este zene! íme a iflHQ Svábhegyi Szanatórium a legszebb és legmodernebb klimatikus és diétás gyógyintézet Budapest centrumától 20 percnyire, ősrégi nagy parkban, 430 méter magasságban. Napidij: ötszöri diétás étkezéssel és vizikúrával egvütt 18 P-től ROZII B0ÜFEDÉLLEMEZ ®ra>$, tartós, vihadáiSó aszfaltozás, teíiíeSés, lalnlBizszlietelés GR0Z1T aszfalt és kátrány vegyitermékgyár Budapest, VJ„, Berlini-tér 7 Tele'on : 267—96 H AIWA SÁNDOR PU5KAMŰVES BUDAPEST, üzlet és műhely: 1„ Szent János-tér 4 Telefon: Kr. 507-37 Állami díszoklevél. Ezüstkoszorús mester Nagy aranyéremmel kitüntetve VADÁSZFEGYVEREK *e ft 9 FEGYVER JA VITÁSOK « © ® SPORTCIKKEK © © a CSERKÉSZFELSZE&ELÉS1K TaünréHpgnzifif li a taWrfbetéteRneft kényelmesebb gyűjtése céljából takaréklapokat bocsájt a felek rendelkezésére. Könyvceskékre elhelyezett betétek és folyószámlára elhelyezett összegek után 6 sióiéit Kamatot téri* o Indul Általános Morékpéimár rt. Bails, il, Fő-utiű 9. Pénztári órák : 9 — 3-ig. Telefon : T. 214-21. — Váltóüzlet és tőzsde- osztály : T. 133-50. — Tőzsde kirendeltség V . Szabadssg-tér 17. Telefon : J. 902-88. $ OF*és első budai -— Xzimíábiai festészete Wefonli9 té6. J E.Zfskala u.16. Ä fordított város S^égs ígéreteik — Közigazgatási abszurdumok — Rettenetes számok
