Budai Napló, 1927 (23. évfolyam, 870-898. szám)

1927-09-18 / 888. szám

'81 jsquiajűoizs LZ61 "4lS9fl6png BUDAI NAPLÓ 5 SZÉCHEfIVi GydG9FORDO a modem orvosi tudomány min­den eszközével és a külön­böző gyógyeljár ásókhoz szükséges fölszerelé­sekkel ellátva. A város minden pontjától könnyen megközelíthető. Óbuda megmozdult! Sérelmei? tárgyalta a III. Kér. ' Egyesült Polgári Társaskör vá­lasztmánya - Innen várja az el­szegényedett polgárság a meg­váltást. — Villanyvilágítás a Bécs-uton Szinte iinnepies hangulatban, méltó­ságteljesen és a komolv időkhöz mér­ten vette sorra és tárgyalta le Óbuda minden égető kérdését, szörnyű el­maradásának minden okozóját a „III. kér. Egyesült Polgári Társaskör“ sa­ját szép kör helyiségének boltíves nagytermében e hó 6-án Andréka Ká­roly elnök vezetése alatt, aki a nagy­számban megjelent tagokat szívesen üdvözölte. Unger Manó dr. főorvos a Margit-kórház ügyét tette szóvá, mely ma már szűknek és elégtelennek bizonyult. Ezt vallotta Andréka elnök is és mert ott. ahol áll, nem fejleszt­hető, új kórházat kell építeni, lehető­leg a hegyek alján. Az elnök ezután ismertette a Budai Hegyvidéki Egyesületek Szövetsé­gére vonatkozó mozgalmat, melyhez a Társaskör is csatlakozott, mert ez nemcsak az óbudai hegyvidék, hanem az egész főváros kérdése. Ma már a pestiek is érdeklődnek az óbudai hegy­vidék iránt és főleg a Pálvölgyet lá­togatják tömegesen. Rezső Antal ügyv. alelnök ismer­teti a szövetség alakulását, átiratán és felsorolja mindazokat az útépítési hiányokat, bajokat és ferdeségeket, amelyek sürgős elintézést kívánnak. A Szövetség ülésein való képvise­lettel a választmány Andréka Károlyt. Szepesi Ágostont, Rezső Antalt és Kemény Lajost bízta meg. Az ülés folyamán Szepesi Ágoston az elhagyott temetők végleges rende- j zését sürgette, de Kemény Lajos itt j óvatosságot ajánlott, nehogv k!e.gve­le tsértéssel vádolhassák meg a tár­saskört. A maga részéről a külső Bécsi-úti autóbuszjárat meghosszab- I bítását követelte a zsidó temetőig s | onnan az ürömi hídig vagy az óbudai állomásig, ami a vidéken lakó munká­soknak tetemes megtakarítást jelen­tene pénzben és időben. A magas színvonalon álló vitában résztvettek Szigeth Gábor. Martin József, Grosz- mann Miksa és többen. Rezső Antal még fölhívta a választ­mány figyelmét Saagmiiller apátplé­bános jubileumára és- a választmány Szepesi Ágostont kérte föl. hogy a kört képviselje. A vita befejeztével Orova Zsigmond emlékezett meg arról a nagy szolgá­latról, amit a fővárosnak azzal tett Andréka Károly, a társaskör nemes­gondolkodású, áldott szívű elnöke, hogy a munkások és munkaadók kö­zött a békés viszonyt helyreállította. A választmány ezt a tényt jegyző­könyvileg megörökíti. Andréka tilta­kozása dacára, mert csak kötelessé­gét teljesítette, ahogy azt 26 éves kora óta e téren már sokszor tette. Megtévesztően régi a prakszisa itt, hogy még Vass miniszter is az „öreg Andrékára“ bízta a békéltetést.- Végül Remény Lajos jelentette be, hogy a kör elnöksége által kezdemé­nyezett és kisürgetett villanyvilágí­tás előmunkálatait a Bécsi-út küiső részén már legközelebb megkezdik a a vám és a temető között, ahol vil­lanyrámpákkal cserélik ki az ócska petróleumlámpásokat. Az ülés után társasvacsorához ült a társaság, éltette ügybuzgó elnökét és társait. Megszűnt Buda egyik különleges­sége, az amerikai orvosok egyesü­lete,^ az „American Medical Associa­tion“. Öt évig állt fenn, volt 20—30 tagja és hozzájárult Budapest nép­szerűsítéséhez a tengeren túl. Hol- mayer dr. sebészorvos volt az el­nöke. Most, hogy az egyesület meg­szűnt, .tagjainak túlnyomó része Bécsbe költözött, ahol a hasonló egyesületnek 250 tagja van. Érdekes volna tudni, hogy tulajdonképen mért szűnt meg? Sokat beszélnek most tanügyi kö­rökben egy angol tanulmányutat megelőző tárgyalásokról, amelyek a város közoktatásügyi tanácsnoka előtt folytak le. A n d a Géza tanító, aki minden szabad idejét az angol nyelv tanulására használta föl. arra kérte a várost, hogy némi ösztöndíj yugy segítség kiutalásával küldjék ot ki Angliába, az ottani iskolai vi­szonyok tanulmányozására. A ta­nácsnok szakemberektől kárt taná­csot ez ügyben s akkor a tanácsadók mindegyike önmagát akarta kikül­detni, mindegyik máshová, anélkül, hogy az illető ország nyelvét bírta volna. A tanácsnok azzal vetett vé­get ennek a különös tanácsadásnak, hogy mégis Anda Gézát küldte ki Angliába. Dörner József gyümölcsészeti pro­fesszor a gyümölcsfák kezeléséről tartott igen érdekes és értékes, sok gyakorlati utasítást nyújtó előadást e hó 10-én este a zugligeti „Fácán üdülő“ külön helyiségében a „Zugli­geti Egyesület“ meghívására. Mun- ninger Vilmos dr. egeyt. tanár, az agilis új elnök, igyekszik meghonosí­tani ezeket az előadásokat, amelyek több élénkséget vinnének az egyesü­let életébe. Az előadást Rózsa Károly gázgyári vezérigazgató is meghall­gatta. LORGNON Zibrinyinél, I., AttiU-u. 12. Zenekari hangversenyt rendez min­den vasárnap délután 5 órától a pesti Vigadóban a székesfőváros népneve­lési bizottsága a „Székesfővárosi Ze­nekar“ közreműködésével. Három ciklusba foglalták az érdekes zene­történelmi előadásokat s azok októ­ber hó első vasárnapjától április hó utolsó vasárnapjáig folynak. Hely­árak 80 fillértől 3 pengőig. Érdeklő­dők forduljanak a Népművelési Bi­zottsághoz IV., Váczi-u. 62. vagy .telefon J.: 430—66. Drótkötéfpiílydt - a budai hegyekre A modern közlekedés vonzza a közönséget — A drót­kötélpálya oly biztos, mint a vasút — A szükséges töke itthon is meg van Széli Árpád igazgató nyilatkozik a budai drótkötélpályák tervéröl Bódy Tivadar a hegyvidékért A mai szomorú viszonyok mel­lett, amikor csak az udvarias ide­genek dicsérik Budát, fölemelő tudat, hogy lelkes emberek, a vá­rosházzal szembeszállva, a tanács ellenére is, igyekeznek e világ­szép fekvésű város jobb jövőjét, boldogulásának útjait megala­pozni és pozitiv tényekkel szol­gálni azt a célt és törekvést, amely Budából világfürdőt igyekszik teremteni. A régi szokás ellenére, hogy itt a nyugalomba vonult polgármes­terek etiketszerűen távoltartják magukat a városi ügyektől, — Bódy Tivadar ny. polgármester, a budai hegyvidék lelkes aposto­lává szegődött. Nagy tekintélye, közkedvelt egyénisége, nagy jár­tassága a városi ügyekben szinte predesztinálták erre. A kedvet meghozta ehhez az a kedvező kö­rülmény, hogy budai lakos. így aztán nem volt nehéz őt megnyernie Szél Árpád igazgató­nak, aki a Helyiérdekű vasutak műszaki vezetője, hogy a gyö­nyörű, de elhanyagolt budai hegy­vidék érdekében modern közle­kedési eszközök megteremtésé­hez hozzájáruljon. Régen szövik már ezeket a ter­veket, amelyek új életet visznek majd a hegyvidékre és gyakori autóutak bizonyítják, hogy a ter­vek már nemcsak tervek. Szél Ár­pád nagy műszaki tudása, üzleti realitása és terveinek gondos elő­készítése nemcsak a kormányfő­tanácsosi címet hozták meg neki, de megtermik Budán a külföldön oly elterjedt intézményt, a he­gyekre vivő drótkötélpályákat, amiket mint különlegességeket is szívesen használ a közönség. Ez ügyben munkatársunk, aki figyelemmel kísérte Szél Árpád földerítő útait a hegyvidéken, nyi­latkozásra is bírta a különben minden nyilvános szereplés elől elzárkózó igazgatót, aki a követ­kezőkben adta meg a szükséges felvilágosítást kérdéseire: Miért nem közelítjük meg vasút­jain, kikai a szentendrei-, illetve pilisi hegyvidéket, ha másként nem, fogas­kerekű vagy drótkötélpályával? E kérdésre viszontkérdéssel fe­lelhetnénk! Miért nem kérdezte ezt, — mondjuk 10—15 évvel ez­előtt — Szerkesztő Űr? Ugyebár azért, mert e század első évtize­dében nálunk Budapesten az ilyen turisztikai célokat szolgáló vasút­építésekről nem tárgyaltunk, megelégedtünk azzal, hogy meg­építhettük például a Hűvösvölgyi vasutat, meghosszabbíthattuk: a zúgligeti vonalat, kiépíthettük a Gödöllői vasutat. Ma már aktuális a kérdés. Ma már a közönség apraja-nagyja szabadidejében ki­rándul, turistáskodik. gyalog- szerrel, vasúttal, sőt újabban „Weekendezik“. A kor haladásával, vagy ha úgy tetszik, ezzel a divattal számolva a Budapesti h. é. v. foglalkozik í közönség ez irányban megnyilvá­nuló hajlamával és Szentendre környékén keresi azt a magas­lati helyet, ahol a külföldhöz ha­sonlóan egy elsőrangú szállodát, szanatóriumot, sporttelepet a ,.Weekendezés“-re alkalmas te­rületet adhatna a közönség hasz­nálatára. Ha megtaláljuk az alkalmas he­lyet, akkor megfontoljuk, — a terephez képest, — hogy adhae­sios vagy fogaskerekű vasutat, esetleg függő (drótkötél) pályát építsünk-e? RentabWise'bb-e a drótkötélpálya, mint a fogaskerekű, vagy adhaesios vasút? A kérdés nem találó! t. i.: nem attól függ, hogy drótkötélpálya, vagy fogaskerekű vasút bonyo­lítja le a forgalmat. Bár tagadha­tatlan, hogy a szóbanforgó „luxus“ utakra csábító a közleke­dési eszköz különlegessége is. Rentabilitási számításainknál ezt a körülményt is figyelembe vesz- szük, azonban elhatározásunkra nem döntő az, hogy függő vasu­tat, vagy fogaskerekű pályát építsünk. Hisszük, hogy az egész „Etablissement“ itt Budapesten, mint Magyarország idegenfor­galmi középpontjában a befektetés a polgári kamatjait meghozza, idővel talán jó üzlet is lesz! A külföldön már meglevő ilyen drótkötélpályák beváltak-e. és elég biztosnak bizonvultaik-e minden te­kintetben? A külföldön megépült és üzem­ben levő „függő vasutak“ (drót- kötélpályák) biztonsági tekintet­ben a megszokott adhaesios vasutakkal egyenrangúak. A drót- kötélpálya építése és üzeme, mint közforgalmi vasút a Vasúti- és Hajózási Főfelügyelőség ellen­őrzése alatt van. Mint gyakorlati mérnök, illetve „vasutas“ a füg­gő vasútnak forgalmi biztonság tekintetében előnyt adnék, mert télvíz, havazás idején a rendsze­res forgalmat könnyebben, keve­sebb költséggel biztosan lehet fenntartani. A viteldíjak hogy alakulnak ki kö­rülbelül? Nálunk erre még nincs tapasz­talat, tehát csak a külföldön ta­pasztaltakat említhetem. A Sem­mering vidékén épült „Rax“ kö­télpálya üzemi hossza 2200 m. és a viteldíj a mi pénzünk szerint oda-vissza 6 pengő. Rendelkezésre áll a szükséges töke? A „Nova“ mint közlekedési és ipari r.-t. ipari érdekeltségét a Wajgonépítési koncentrációnak. Ganz- és Társának átengedte és ezt a felszabadult tőkét „Közleke­dési“ érdekeltségeinél kívánja befektetni. Ha tehát tanulmányai­nak alapján a befektetendő tőké­nek polgári kamatjait biztosított­nak látjuk, — a tőke rendelke­zésre áll. A poloska Azt mondják, hogy Budapesten, a Nemzeti Múzeumban van a világ leg­tökéletesebb poloskagyüjteménye. Természetes. Mert az egész világon 99 fajta poloskát ismernek, de Buda­pesten 101 fajta tenyésztödik. Csak­hogy ilyen tökéletes gyűjtemény nemcsak a múzeumban van, hanem minden második házban. Legutóbb e tárgyról írott cikkünkre most Borsodi Vilmos, a 28 év előtt Ame­rikába költözött, most visszatért, de 28 év mulva ismét visszamenni készülő újságíró barátunk szellemes levélben reflektál és azt írja többek között, hogy: „...Poloskát irtani lehet, de idegenforgalmat teremteni nem lehet, mert az idegenforgalom a kultúra és a jólét következménye, tehát ezt a kettőt kell megteremteni. De a pöl0«ka kiirtása, .mégis fontos: 50 évvel ezelőtt Berlinben is volt poloska, 40 év óta alig van; Newyorkban még 35 évvel ezelőtt elegendő volt. 32 év óta kevés van: 2 év alatt kiirtották: megtanítottak minden asszonyt a ki­irtásra és annak fontosságára, nem a poloskairtó vállalatokra bízták, hogy így azok kapjanak poloskafor­galmi adót.“ Érdekes előadást tartott e hó 17-én délután 5 órakor a Gellért-szálló hangversenytermében dr. Schloss­mann Arthur belső titkos tanácsos, düsseldorfi egyetemi tanár, a „Német Gyermekorvosok Társaságáénak el­nöke. aki a kongresszus alkalmából van Budapesten. Az előadás tárgya: „Gesundheit, sociale Fürsorge u. Lei­besübungen'“ címen düsseldorfi kiállí­tás szervezése és tanulságairól az 1929-ben Budán rendezendő nemzet­közi fürdőügyi és idegenforgalmi kiál­lításra való különös tekintettel. Jó­zsef Ferenc dr. főherceg is meghall­gatta az előadást. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ezévi június 30-ára lezárt félévi mér­lege a folyóüzletek további erős fej­lődését mutatja és az 1926 december 31-re imérlegszerűen kimutatott 3,672.102.69 P összegű egész évi tiszta nyereséggel szemben az 1927. év első felére 2,651.261.78 IP tiszta nyerséget eredményezett. Zarándoklás Máriazell. 1927 aug. 14. Róma után Máriazell. Róma nagy, Róma hatalom, Róma a keresztény­ség földi vágyainak 1 betetőzése, óriási emlék a, múltból, végtelenül nagy reménység a jövőnkre. ö szent­ségét, a római pápát megláthatjuk, vele beszélhetünk, ő egv élő szim­bólum szent Péter trónján. Máriazell kicsi, nem is város, ha­nem csak község és szinte büszke arra, hogy csatornázva van, jó ivó­vize van és elektromos világítása van... Bámulatos kontrasztokat foglalt művészi egységbe az Ur Máriazell kialakításában: ma nagyboldogasz- szony ünnepe van. Az Istenanya ün­nepe. Édes anyját itt mutatja be az üdvözítő az ámuló világnak. A re­neszánsz-stílusban és keresztfotrmá- ban épült bazilika-templom hossza 84 m, szélessége 29 m„ de ez az óriási templom nem képes befogadni az egyre éríkző zarándoksereget... Az ezüstből készült kegyoltár leg­szebb dísze a hársfából vésett és drága r uhákkal (betakart, festett Szűz­anya szobra, kis Jézust az ölében tartva. Fejükön .arany koronáik, csil­logó drágakövekkel. Sziporkázva tündökölnek a drágakövek, örökmé­cset tartanak az ezüstből készült angyalok, de mégis talán legdrágáb­bak itt az élő emb ersizívek, A bizalom, a szeretet, a megnyugvás, a krisztusi lélek, amely kiárad belő­lük ... Hol van élő és látható földi ki­rály vagy királynő, akinek nevenap- jára tiszta szerétéiből, a szépség öröméért, a „szent“ szolgálat fölsé- ges kegyelméért ezerével mennek az emberek: kor, vallás, nem, nemzeti­ség, származás — nulla! „A be szolgád vagyok én“, szívük az iránytű, a lelkűk ösztöne igazítja őket ide az üdv forrása felé. „Nem vala ihiely Betlehemben.“ Nincsen hely Máriazelliben... A vasút, kocsi, autó, motor, tricikli, bicikli ontja a sok embert, ‘ abilfakom 'alatt magyar zsolozsma hangzik, kitekintek, ötven­hatvan emberből látszó magyar cso­port érkezik,' szelíd arcú magyar asszonyok, férfiak, fiatalok, egysze­rűek. gyalog jönnek! Kisietek az utcára, megszólítom a leghátul, mezítláb 'lépkedő, jó asszonykát: — Honnan jönnek, kedves testvé­rem? — Sopron megyéből. — Hány napja jönnek? — Két nap, két éjjel... Kérdeznék még egyebet is. so­kat. de komolyan tekintenek rám az előlmenök. amiért elszakítottam tő­lük társukat — tehát útiárai eresztem a zarándokot. Sietve készülődöm magam is. mert már délelőtt jelezték, hogy most, délután 6 órakor grá­ciák jönnek ötezren. Már nin­csen üres hely. házróLházra járnak az emberek éjjeli szállást keresvén — és még ötezren jönnek! Itt meg kell ismétlődni a hegyi jelenet­nek ... Magyarok — hála Istennek — vannak legalább ezren, akik ide engedelmeskedni jöttek. Cif- rá'ikodásra som alkalom, sem hely... „Szeressük egymást testvéreim“, dörög a Múriazell-i szószékről a, ma­gyar szerzetes hangja. „Vigyázz reánk édes anyánk, angyaloknak ki­rályné asszony^“, zeng a magyarok éneke. A kincstári oltárnál szent misét mondanak a háborúban elesett hő­seinkért.. itt van elhelyezve Nagy Lajos király kegylképe. „Megbün- hődte már e nép. a múltat s jöven­dőt“, sír végig az óriási bazilikán a (Magyarok fohásza... Felbecsülhetetlen értékek vannak itt elhelyezve üvegszekrényekben, amely értékek egytőLegyig kérelem, fohász, hála a segítő Istenanyához. Uralkodókarany, ezüst, drágakő ér­tékei. Szegény ember kezemunkája. Menyasszonyok 'berámázott koszo­rúi, szeretteik arcképei, egész sor harctéri kitüntetések. Levetett drága ékszerek, gyűrűk, órák. nyakékek, csodaszép művészi mozaik Krisztus- fejek. Erzsébet királyné, Ferenc Jó­zsef király, hercegprímás.aink. ma­gyar grófok, nemesek drága aján­dékai. Bámulatosan szép ruhák a szent Szűz szobrára szánva. Elzárt külön szekrényből szedi elő és mu­tatja fel a kincstári őr. a csodálko­zás halk moraja hallatszik a nézők ajkáról a selyem alapon dúsan arannyal, ezüsttel hímzett, drágakö­vekkel kirakott ruhák láttára. Ezt a sok drágaságot mind-mind emlékül hozzák a vallásos, meleg lelkek, -akik elhiszik azt, hogy ha tiszták és ne­mesek érzéseikben, akkor közelebb jutnak Istenhez. Haspelné-Balázsy Lujza. WIMMER FERENC épület-, gép- és műlakaiosmester II, Tölgyfa-u. 8 Tel. 125-37 Két-és háromszobás modern lakások külön hallal, központi fűtéssel, garzonlakások, üzlethelyisé­gek Horthy Miklós-uton (Lenke-út sarok) újonnan épült házban kiadók. Bővebbet »Stilus« épitő r. t.-nál, Budapest, V, Balaton-utca 10. délelőtt 10—1-ig, délután 4—6-ig. Telefon. L. 968—23 ipoíiyúszót legolcsóbban Nemzetközi Lloyd Biztosító Részvénytársaságnál Budapest, Sas-utca 1. szám Telefon: T. 105-50, 234-99 ftiztosítlmtinl Díj: Utazásra és 30 napi tartózkodásra 1000 pengő után 4 pengő Utazásra és 60 napi tartózkodásra 1000 pengő után 6 pengő KRAMER ADOLF festő- és mázolómester I., Lágymányosi-u. 4 Telefon: József 82—57

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom