Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)

1926-03-30 / 849. szám (850. szám)

II Budai Vigadó kávéház SZOMBATON záréra reggel 5 órakor I — A Kelenföld ünnepe volt az a kedves társasvacsora, ahol városrész vezetőit: Becsey Antalt és Sümegit i Lászlót ünnepelték a kormányfőtanácsosi méltósággal történt kitüntetésük alkalmából. Elsőnek Pompéry Elemér éltette a kormányzót aki e kitüntetéseket adomá­nyozta. Majd felolvasták az ér­kezett üdvözleteket, köztük dr Ripka Ferenc főpolgármesterét Bálatonfüredről, dr. Hennyey Vil­mos államtitkár, Szántó Jenő, dr. Sauer Zoltán, dr. Kabos Emil, Czollner Béla, dr. Halász Andor és még számos üdvözletét levél­ben és táviratban. Az ünnepi be­szédet Balogh Gyula, a Faluszö­vetség igazgatója mondotta, ha­zafias lelkes hangulatot keltve. Majd Vámos Jenő gyárigazgató köszöntötte a hölgyeket, Hódv Lajos pedig sok humorral a két ünnepeltet, mire Sümeghi László válaszolt az ő kedves, csendes modorában, akinek az okozott nagy gyönyörűséget, hogy bol­dognak látta szüleit, most, ami­kor a világfergeteg eltemetett mindent és utána itt maradt a. nagy temető. Felszólaltak még Wodjaner Béla, Ulmer Ágost, Farkas Zoltán, mely ünneplő be­szédekre Becsey Antal válaszolt, felhiva a kerület polgárait, hogy a megértés munkája érdekében fogjanak össze és építsék föl a kerületi intelligencia otthonát, a Kelenföldi Társaskört. Kérje mindenütt a 1» ,S o p r o n-G y ő rí“ mert ez a legjobb és legmegbízhatóbb Telep és iroda : Sopron-, Qyőr- és Vasmegyei Tejgazdasági Rt. I., Fehérvári-ut27.Tel. J. 128-01 TEJET, Dfl I pyilF SZÁLLODA ÉTTERMEINEK uj vezetősége felhívja nagyrabecsüit ™ t W U Eh vendégeinek és a m. t. budai közönségnek szives figyelmét teljesen átszervezett konyhájára, mely úgy a francia, mint a magyar szakácsmüvószet összes remekelt produkálja. A változatos magyar, francia és amerikai italok legelsőranguak. Az ötórai teákhoz és esti tán­cokhoz a zenét a „6 Havanna Jazz-BandM szolgáltatja, mely a főváros legelső tánczenekara Úgy a dél­utáni, mint az esti táncokat a legszebb közönség látogatja. Hétfőn, szerdán és pén eken a délutáni teákon hivatásos táncművészek ingyenes táncoktatást nyújtanak. Bálo*, társas vacsorák részére külön termek állanak rendelkezésre. Az üzem élen Szabó János, a Kiszel éttermek volt üzletvezetője áll Ferenc, özv. Doctor Adolfné. Farkas Ferenc, Gábriel Tibor. Hiller Károly, Karikó Gyula, Kiss Albert építész, László Vilmosné. Lohonva István, Tollár Lajos. Ravasz László üdvözölte vé­gül a megjelent disztagokat, Szé­kely Vladimír dr.-t és Viraág Bélát és lelkes éljenzés közt be­rekesztette a közgyűlést. Este a tagok vidám társaslakomára gyűltek össze, ahol Merényi Richárd méltatta Hubert Vilmos ügyvezető elnök érdemeit. Lelkesen fogadták Ligeti Mik­lóst, a Tiller Mór és Társa cég tulajdonosát, akit egyideig távol tartott a közszerepléstől a nehéz gazdasági helyzettel való küzdés, de ezentúl ismét tevékeny részt vesz az iparos-érdekekért való küzdelemben. József Ferenc főherceg ki­rályi herceget születése és azzal összeeső névünnepe alkalmából lampionos menettel tisztelték meg e hó 27-én a Rózsadombon levő villájában. Mészáros János érseki helynök, pápai prelátus urak ré­szére tart előadást a nagyhét hétfőjén, kedden és szerdán este fél 7 órakor a városmajori tem­plomban. — A szülök iskolája a valóságban az olyan szülői értekezlet, aminöt í e hó 19-ére liivtak össze a szülők í kívánságára a kerületi bizottsági ta- I gok: Baránszki Gvula dr.. P 1 a t- •tlh y György dr. lés iS z i g e t ii János, s amelyen először meg­vitatták a nagy számban megjelent iparos- és kereskedőcsaládok, hogy miképen lehetne ia Fehérsas-téri pol­gári négyosztályu fiúiskolát nyolc- osztályuvá (fejleszteni A szakszerű felvilágosításokat iKoíibíny i Ber­talan tanár adta meg, aki maga is azon az állásponton állott, hogy kí­vánatos volna az iskolának 8 osztá­lyúvá történő fejlesztése közgazda- sági, gyakorlati alapon. A vitához a bizottsági tagokon kívül hozzászól­tak T e 11 é r Gyula igazgató, aki örömmel üdvözölte a tervet, Né­ni e t János, Vörös László, s S t im p 1 Károly és az értekezlet végül határozatilaz kimondotta, hogy a kereskedő- és iparostársadalom ér­dekében az iskola 8 osztályúvá fej- lesztessék oly módon, hogy a iövő tanévre állíttassák fel már az ötödik osztály s a szülők e kívánságát Szi­geti János juttassa illetékes ténye­zők elé. B ö g e h o 1 d Ferenc, az iskola igazgatója, köszönte meg ez­után a szülők komoly érdeklődését és a bizottsági tagok közreműködé­sét. — Az értekezletet C s a t h ó György dr. iskolaorvos, a kelenföl­diek kedvelt orvosa fejezte be tanul­ságos és érdekes előadással a fertőző betegségek ellen való védekezésről, ismertetve e betegségek jelentkező tüneteit, a szülők első teendőit és az elhanyagolással, s gondatlansággal járó szomorú következményeket — amit hálásan vettek tudomásul a szülők. _____ — II. Rákóczi Ferencnek, a dicső­séges fejedelemnek s legönzetlenebb hazafinak március hó 27-én volt 250. születési évfordulója. Az országos ünnepségeket a Balás György, Zseny József és dr. Deák Imre vezetése alatt álló Rákóczi-ünnepély rendező- bizottság hajtotta végre a társadalom minden rétegének bekapcsolásával. Ez­zel kapcsolatban említjük meg, hogy Szigeti János I. kér. bizottsági tag a főváros közgyűlésén indítványozta, hogy a főváros a nagy fejedelemnek szobrot állítson és a rodostói házat emléktáblával lássa el. — Nász. Hutás József kir. kúriai biró leányát M a r g i t o t eljegyezte Günther Tivadar székesfővárosi fogalmazó, a főpolgármester titkára. — Az I. Kér. Iparosok és Ke­reskedők Köre e hó 21-én tar­totta évi közgyűlését, melyet Ra­vasz László elnök nyitott meg. Majd Szánthó Sándor pénztáros terjesztette be jelentését, melyek szerint a kör 8 milliót költött a múlt évben a Krisztina-körut 8. szám alatti helyisége berende­zésére és készpénzvagyona 2,263.000 korona. Kemény Dezső főtitkár tette meg ezután évi je­lentését, fölemlítve a kör műkö­désének minden jelentős mozza­natát. Ravasz László megkö­szönte buzgó tisztviselőinek a jelentéseket, köszönetét mondott az alapszabályszerűen lemondó választmányi tagoknak, mire közfelkiáltással elfogadták a kan­didáló bizottság által ajánlott névsort, mely szerint a tiszti­karba beválasztották: Alelnök: Fábián József. Igazgató: Morbitzer Dezső gazd. ig. h. Ellenőr: Weinberger Mór. Gazda: Vozarik Gyula. A választmány Így alakult: Ádám Gyula, Angyal J.. Bottka Já­nos, Balázs Farkas. Baracs Józsei, Békeíi Irén, Dobsa István, Donnreich Hermann, Grunninger József. Hor­váth Ede, Kurucz Béla, Kocsner An­tal, Kollár Ferenc. Kun Gvula m. t., Komáromv Károly, Lövenstein Lajos, Ligeti Miklós, Mierényi Richárd ig., Margittav Gyula. Mészáros István. Pártos Dezső. Pr inner Ede ig.. Pol- lákovics Zsigmond ig.. Ring Béla ig., Streda Károly, Timar Sándor. Tóth Imre nagyid.. Udvardy Géza építész, Wimmer Ferenc, . W™, J6zse£ * pótválasztmány tagiai lettek: Id.Auer Sár,- hó- és tornacipők bImüi legolcaóbban SCHÁFFER-té|<él Budán, Döbrentei-tér 4.Tel.: ]. 126^80 RUDOLF JÁNOS épitósi vállalkozó Óbudán, III., Lajos-u. 143 Elvállal minden a szakmába vágó uj építkezést és tatarozást. Speciális szakmaács épitésl fomunkekban. Olcsó, gyors és kifogástalan munka. Kiilfö dl prakszis. Raktáron : Minden szükséges építőanyag Tűzifa aprító telep SZÉN és TŰZI FA — Szilágyi Károly, akit büsz­kén vallunk egyik legrégibb munkatársunknak, mai számunk vezércikkében szól először bu­dai polgártársaihoz a nemzetgyű­lésbe történt belépése óta, — kö­szönetét mondva a személyét ért üdvözlésekért és megvilá­gítva közéleti álláspontját. Mi fölhasználjuk az alkalmat, hogy illusztris munkatársunk életrajzi adatait közöljük: Szilágyi Károly, a budai kerü­let uj nemzetgyűlési 'képviselője, a biharmeg.vei Margittán. 1876. decem­ber 9-én született. Szüleivel korán Budapestre ikerült, úgy. hogy már az elemi iskolát is Óbudán, a régi u. n. „Fehér Hajó“ iskolában fejezte be Középiskolai és egyetemi tanulmá­nyait ugyancsak Budapesten végezte. Társadalmi munkával és közügyek­kel kora ifjúsága óta foglalkozik. A budapesti „Jókaii-Kör“, az „Óbudai Protestáns Énekegyesület“, a „Buda­pesti III. kér. Demokrata Társaskör" megalapítása fűződik nevéhez. Tevé­keny részt vett gróf Eszterházy Já­nos és Jancsó Benedek mellett az „Országos Magyar Szövetség“, — majd a kommiin utáni ui társadalmi szervezkedés során a „Hollós Má­tyás Társaság“ (ahol vezető szerepe van), és a „Budapesti III. kér. Egye­sült Polgári Társaskör“, amelynek egyik elnöke, megalapításában. Tanulmányai végeztével a „Nemzeti balesetbiztosító r. t.“ szolgálatába lépett, mint gyakornok, ma ennek a társaságnak ügyvezető igazgatója. Polgári munkája mellett a fentebb említett társadalmi szervezetekben fejtett ki számottevő munkásságot. Ily irányú érdekeinek elismeréséül a III. kér. polgársága már 1905-ben beválasztotta a -székesfőváros tör­vényhatóságába, amelynek — leszá­mítva a kommiin idejét — egészen a legutóbbi választásig tagja volt. A városházán közélelmezési, pénzügyi, közegészségügyi, de főleg közleke­désügyi kérdésekkel foglalkozott. — Csiiggedést nem ismerő munkássá­gának jelentős része van abban, hogy a bécsi-uti villamosvonal megépült, valamint abban is. hogy a lakáskér­désben benyújtott indítványaival és felszólalásaival segitett életre hivnt azokat a kislakásokat, amelyek hé­zagpótló alkotásai lettek városunk­nak. 1922-ben az „óbudai Hegyvidéki Szövetség“ elnökévé választolttá s ez időtől kezdve ezen a szép hegyvi­déken ui utaik és a világítás kifejlesz­tése jelzik működését. Sokirányú eredményes munkáját kívánta honorálni Buda liberális pol­gársága, amidőn 1922-ben nemzet- gyűlési képviselőül jelölte. A lajstro- mos szavazás eredménye alapján — Dr. Benedek Jánosnak 1926. március 13-án történt elhalálozása következ­tében — nevezett a budai választó- kerület nemzetgyűlési képviselője lettt. 1924-ben Zilahi Kiss Jenőnek alpol­gármesterré történt megválasztása­kor a demokrata-párti bizottsági ta­gok lemondottak bizottsági tagsá­gukról. Szilágyi Károly a mai ko­moly időkben azt a lépést helytele­nítette és a demokratikus elvekbe üt­közőnek Ítélte és kilépett a demo­krata pártból. A következő 1925. évi községi választásnál a Dr. Ripka Ferenc vezérlete alatt álló s a társa­dalmi kiegyenlítést maga elé tűzött polgári párthoz csatlakozott. A-nem­zetgyűlésen B á r c z y Istvánnal, Sándor (Pállal és Ugró n Gábor­ral együtt pártonkiviiii álláspontot foglal eí. Közgazdasági munkásságot több irányban fejt iki, amennyiben ügyve­zető-igazgatója a „Nemzeti“ baleset­biztosító r. t.-nak. igazgatósági tagja a „Hűvösvölgyi Üdülőtelep r. t.“-nak, a „Mag“ terményforgalmi r. t.-nak és az „Óbuda-Ujfaki Takarékpénztár r. t.-nak. Felügyelő-bizottsági tagja, illetőleg elnöke a Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek r. t.-nak és a „Bethlen Gábor“1 irodalmi és nyom­dai r. t.-nak. Publicisztikai rendszeres munkás­ságot a „Budapesti Hirlap -ban. az „Országos Magyar Szövetség“ fo­lyóiratában, a „Budai Napló“-ban és elszórtan számos más újságban fej­teti ki. Az előbbi kettőben általános politikai, az utóbbiban pedig főleg várospolitikai cikkeit jelentetvén meg. Nagyobb tanulmányai főként a nemzetiségi politika terén mozog­nak, igy: „Magyarország nemzetiségi politikájának irányai“, továbbbá „Vá­rosaink szerepe a nemzetiségi poli­tika szempontjából“ címmel megirt tanulmányait, valamint a „Háború philosophiája“ és a „Háborús magyar társadalom 'irányai“ tanulmányait részben az „Urániádban, részben „Szabad Lyceum“ 'budai osztályában tartott előadásai utján juttatta a kö­zönség elé. — Autóbuszok a Városmajor- utcán. A hegyvidéki társaskörök kérelemmel fordultak a székes- főváros tanácsához, hogy az autóbuszok végállomása a Krisz- tina-térről az uj Szent János- kórház elé helyeztessék át oly módon, hogy az autóbuszok a Krisztina-térről a déli vasút érintésével a Városmajor-utcán Ót jutnának el az uj Szent János- közkórházhoz. Ezáltal a Város­major-utca lakói, a Biró- és Ügyésztelep lakossága, a kórhá­zak és szanatóriumok látogatói megfelelő közlekedéshez jutná­nak. A főváros tanácsa most ér­tesítette a folyamodó egyesülete­ket, hogy a kérelmet az uj autó­buszok beszerzése után figye­lembe fogja venni. Sóvá nyitó Gyógytorna a Szent Gellért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében MÉRSÉKELT ÁRAK! Mit vásárolhatok Gellértnél husvétra? Húsvéti illatszerek 5000 koronától feljebb! Ridikülök Manikűr-kazetták Linoleum Fésü-kazetták Footballok Rádió-cikkek Gummi-kabátok Gellért Ernő III., Tavasz-utca 13. szám Akkumulátor-elemet töltök C| línÁ III., Remetehegyen Ea Perenyi-ut közelében 2167—2168. számú ház, vagy bérbeadó. 3szoba, 1 előszoba, konyha, kamra, klozet. BUDA LEGFORGALMASABB ZOHGORAJAVITÓ MŰTERME L, ATTILA-KÖRUT14 (SETBLEU-UDVARUL SZEMEI) Zongorák, ptaninok művészi Javítása, átalakítása, szakszerű hérözésc, teljes garanciával. Ha igo’ás, tény ezé*. Vétel. Eladás MODERN szűcs JANCSÓ JENŐ *7 I,. Roham-u. 4. Lev.-Up hívásra házhoz megy. — Ott kezdődik a fürdőváros hogy először parkot építünk. Ad­dig ezekről a szép tervekről be­szelni nem lehet. Park nélkül nincs fürdőváros. Ezt már József császár idejében is tudták és azért rendelte el, hogy a Budára áthelyezett kancellária tisztvise­lői számára a pozsonyi Au min­tájára hatalmas parkot építse­nek a Városmajor helyén, ame­lyen át patak folydogált. Nem lehetett hires kertész, aki ter­vezte, mert csak végtelen hosz- szu fasorokat ültetett és azután abbanmaradt minden. De a fák megnőttek olyan sűrűn, olyan dúsan, hogy a napsugár sem tu­dott átjárni rajta. De megnőtt a paíak. is ~ Ördögárok lett belőle. Esőtől, patakviztől olyan nyirkos lett itt a talaj, hogy mocsárlázt kapott, aki erre járt. A székesfő­város először beboltoztatta a pa­takot, még a háború előtt és most rendezted a parkot. Rész­ietekben. Ezidén a Klára-utcai í észen három holdat parkíroz­tak. Elültetett Morbitzer Dezső h. kertészeti igazgató 160 fát, közte mintegy 50 díszfát, 3400 darab bokrot. Persze irtani kel­lene a régi fasorokat, mert amig az áldott napsugár nem száritja a földet, állandó itt a mocsárlá­zat okozó miazma. Azért sürgő­sen csatornázni kell a parkot és jól világítani, mert ma sötét. Ne sajnálja tőlünk a város a villany­lámpákat. És ami szintén fontos: ki kell zavarni innen azt a duhaj kamasz-sereget, mely úgy rúgja a labdát, hogy okvetlenül a sé­tálókat háborgatja, amin ők na­gyokat röhögnek. — A Szabadpolgári Kör március 27-én este 7 órakor tartotta XXVII. rendes közgyűlését Szebeny AntaL tér 2. szám alatt lévő helyiségében. A közgyűlés legfontosabb tárgya a tisztikar megújítása és a választmány kiegészítése volt. Utána este 8 óra­kor társasvacsora volt. — Nem volt helyes a gazdálko­dás a fővárosi alapítványoknál, amelynek legtöbbje ma csak név­értékben (pár százezer koronával, amiért egy pár cipőt lehet talán venni!) áll a kitűzött jótékony cél szolgálatában. így járt a nélial Neuschloss Ödön-féle 1903-ban alapított tüdőbeteg munkások gyó­gyítására szolgáló szanatórium terve is. E nemes célra Nauschloss Ödön a II. kér., Apostol-u. 13. sz. házát és külön százezer koronát hagyományozott 23 évvel ezelőtt a székesfőváros közönségére, mint alapítványi hatóságra. Időközben az ingatlant, mivel az szanatórium céljára alkalmatlan volt, eladták 135 ezer koronáért, úgyhogy 235 ezer korona maradt az alapítványi vagyon. 1910-ben megkezdték a tárgyalásokat egy alkalmas telek megszerzéséért, de ez eredmény­re nem vezetett. A bizonytalan pénzügyi helyzet azután teljesen feleslegessé tette a tárgyalásokat igy a 235 ezer korona ma is ugyanannyi papírban, mint 23 év előtt aranyban. Érthetetlen, hogy minek siettek azzal az Apostol­utcai ház eladásával olyan nagyon, vagy miért nem siettek az újabb házvétellel, amelyhez a háború ki­töréséig kilenc év idő volt? Nehéz, kérdés! Pedig nagyon érdekelné ez úgy a főváros közönségét, mint az adományozó rokonait s főkép­pen a tüdőbajos munkásokat. SCHÄFFLER ISTVÁN építési vállalkozó Óbuda, III., Selmeci-ulca 8. sz. ElváUal mindennemű épitésl és tatarozás! munkákat. Költségvetéssel díjtalanul szolgálok. P ALLFFY ÉTTERE M II., PALFFV-TÉR 4. SZ. Szalvátor sör.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom