Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)
1925-05-16 / 829. szám
XXI. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80000 K. Szövegsor ára 25000 korona. 1925 évfolyam. Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre lÖO.OOOkor. VIRAÁG BÉLA május Egy szám 40ÖŐ kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. 829. sz. 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96 és 24—77. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 16. Választás előtt Hét párt ellen küzd a Rípka-párí. Balról 3, Jobbról 4 párt fogott össze, de alig van kűlömbség az ajánlások számában, Bada a Polgári Párté. Soha még Budapesten meg nem történt, hogy valamely új pártalakulás oly rendkívüli hatásokat váltott volna ki a polgárság körében, mint a választások előtt most a Községi Toígári Tárt. Nem is annyira a véletlen, mint inkább a történelmi következetesség hozta magával, hogy ez a tisztán pofgári párt Budáról induljon ki, budai szellemben nyilatkozzék meg, budai polgár legyen a vezére. TetQfen István gróf miniszterelnök a Budai Társaskör megnyitását tartotta alkalmas időpontnak, hogy az 1919 óta folytatott várospolitika felett pálcát törjön, meddőségére rámutasson, szélsőséges felekezeti irányzatát elítélje. Ripka Ferenc dr. már koimánybiztossá történt kinevezése előtt több ízben utalt arra, hogy a főváros eredményes működést csakis a kormány támogatása mellett fejthet ki és elítélte azt a kétszínű játékot, melyet a várost uraló párt az országos politikában — és ezzel szeges ellentétben — a községi pártban követett. így indult útnak a Tofgéri Tárt Ripka Ferenc vezérlete alatt, azzal a céllal, hogy csakis a budai oldalon szervezkedik, ahol erős visszhangot keltett a lelkekben Bethlen István gróf beszéde. Sok ember lelkében ösztönszerűen éledt fel az a gondolat, hogy ez túlságosan becsületes politika volna a — pestiek számára. A budai intelligencia, nagyon csekély kivétellel, Ripka mellé állott Pestre ez a polgári mozgalom talán át sem csapott volna, ha a Demokrata párt ifjabb héroszai nem készültek volna szenvedélyes mohósággal a választási küzdelemre és ne csatlakoztak volna melléjük a gyászos emlékű „oktoöris“-ták, akik csekély számuknál fogva még az ajánlásokat sem tudták volna összehozni, még a hangzatos Kos- sutQ-párt elnevezés alatt sem. Ezek behódolásától vérszemet és étvágyat kapott Vázsotiyi, aki a modern Mózes szerepében, nem akart tovább a öefoíyástafanság pusztájában kóborogni, hanem mindenáron és rögtön az Ígéret földjére vágyott. A szociaíisték nem bíztak az ő városkormányzó tudásukban és fegyelmezett, elszánt hadsoraikat, a melyek hátvédjét a kommunisták alkották, nem merték rohamra vinni és csak a város kapuit döngették, A város sáncairól nézve akkor még nagynak látszott a tömegük. És Vázsonyi elkövette az árulást. Számot vetett a saját hadával, mely elégtelennek látszott a polgári sáncokon belül kivívandó győzelemhez, — megnyitotta a kapukat a „csatorna népe“ előtt — ahogy ő mondja. A békés polgárság meglátta azt a veszedelmet, amelyet ez az árulás hozhat reá és Pesten is kerületen- kint megnevezte a pofgári pártot. Hiába hagyta cserben Tárczy Coriafá- nus a saját népét és ment át az ellenfél táborába vezérnek, vagy talán cégérnek, — ezen az úton még a hazafias zsidóság sem ment vezérei után. Ez volt a Ripka Ferenc első győzelme ! Odaát pedig megbomlott a félelmetes tábor. A munkások nagyrésze külön táborba szállt és hátba fogta a demokrata szocialisták bomló hadsorait. A zsidóság megriadt az új „vörös“ tengertől, amelyből nehezen lubickolt ki az utolsó öt év alatt is inkább megmaradt ezen az oldalon öurzsuj-szemétnek. Bárczy szabadelvű pártja pedig beleolvadt a Ripka-pártba. Ez volt Ripka Ferenc második győzelme. És most jön a választás. Most jön a nagy harc, a végső, melyet két oldal ellen kell megvívnia. De itt is váratlanul jutott új segédcsapatokhoz. Az a 60,000 választó, akinek visszaadta elkobzott jogait, nagyrészt melléje állt. A minden oldalról terrorizált polgárság is kezdi mindinkább lehántani magáról az öt év alatt reárakott jeísző- öifincseket és Ripka Ferenc tábora napról-napra növekedik. A párt lelkes, agilis, minden újabb siker tüzeli s a választás napjára hatalmas tábor követi a vezért. A budai oldalon folyó munkáról tudósítóink a következőkben számolnak be. A Várban Ide tartozik a Krisztina város és a Tabán. Az ország első kerülete. Itt még három év előtt más, mint az Egységes Községi Keresztény- Párt, nem juthatott szóhoz. A pártot megbontotta a fuzionált kaszinók meghasonlása. Az az emlékezetes elnökválasztás megtörte a varázst és az emberek rájöttek, hogy nem kerülnek bitóra ha nem engedelmeskednek vakon. Már akkor minden harmadik ember Ripkára szavazott. Azóta ez a tábor félelmetesen megnövekedett. Az intelligencia túlnyomó része átjött a Ripka-pártra. A megfélemlített tisztviselők apránként felszabadultak a lidércnyomás alól és ma már a minisztériumok csendes szobáiban is merik hangosan kiejteni Ripka Ferenc nevét. A Délivasut mint egy ember, úgy állott Ripka mellé. A párt élén csendesen lépked Zölliger apát, mögötte Taranszky Gyula temperamentumos agitációt fejt ki és erős kézzel intézi a párt újonccsapatainak toborzását Szom- Őatfly Kálmán őrnagy. A párt nagyereje Gamauf Géza neve, aki ős benszülött budai patrícius és a típusa, született vezére a tabán polgárnak. Döntő körülmény volt, hogy Tlémeti? Béla kormányfőtanácsos, mint a fjáztulajbonosok szövetségének elnöke a szövetség tagjaival melegen Ripka mellé állott egész Budapesten. A régi bástyakövek nehezen omlanak, — de omlanak. Kelenfölden Becsey Antal vezérlete alatt serényen folytatják az agítációs munkát. A kelenföldi pályaudvaron levő Kelecsényi vendéglőben, a Hadik kávéház külön helyiségében, a sasadi Királyné-féle vendéglőben, a gellérthegyi Busuló Juhász és több más helyen megtartott pártvacsorák mindmegannyi mérföldjelzői annak a térhódításnak, amelyet a párt józan és reális programmja és a pártvezetők személye iránt megnyilatkozó bizalom napról-napra fokoz. A legkimagaslóbb események a JCefecsényi-féle oenbéglőöen és a Hadik kávéházi pártQefyiségden lezajlott pártvacsorák voltak. Az első kb. 300 választópolgár részvételével folyt le; feltűnő nagy számban jelentek meg a magyar államvasuti és a közúti alkalmazottak, hogy meghallgassák Tipka Terenc br. kormánybiztosnak, továbbá a helyi pártszervezet vezetőinek: Tecsey Antalnak, TinicQ Vidornak, Sümegéi László dr.-nak, ííímer Ágost dr.- nak felszólalásait. A kormánybiztos és a pártvezérek felszólalásai szószoros értelmében fanatizálták a jelenvolt hallgatóságot és hogy a siker jelentőségét az ellenpártok sem kicsinyelték le, semmi sem bizonyítja jobban, mint az ellentábor sajtójának az a pergőtüze, amely a hazugságok özönével igyekezett az est sikerét elhomályosítani. A másik kimagasló esemény a Tjabik káoéfjáz pártQefyiségöen tartott pártvacsora volt, amelyen Tipka Terenc br. kormánybiztoson kivül ' a közélet és kerület számos vezetőembere jelent meg. A vendégek sorában ott láttuk Tattenderg Lajos j posta- és távirda főigazgatót, í JCratocQmiff Károly altábornagyot, ! Káffay Tamás nemzetgyűlési képviselőt, Tarkass József miniszeteri tanácsost, Tjükért Vilmost és Täufer Zsigmondot, az I. kerületi Kereskedők és Iparosok Kőre képviselőit, továbbá Tompéry Elemért, a m. kir. Szabadalmi Bíróság elnökét, Tocsor Károly Máv. állomásfőnököt, Vfmer Ágost dr. Máv. felügyelőt, Sümegéi László kir. közjegyzőt, dr. Geroay Pál min. tanácsost, a Háztulajdonosok Országos Szövetségének alelnökét, Ostián Antal ny. legfőbb Állami Számvevőszék igazgatóját, dr. Zarnay Kálmán földművelésügyi miniszteri tanácsost, Várnai Alajos építészt, Tfegebüs Dezső gyárost stb. Becsey Antal pártelnök megnyitó szavai után Tipka Terenc br. nagyszabású beszédben fejtegette a párt községi politikai céljait; majd VinicQ Vidor kormányfőtanácsos, továbbá Káífay Tamás nemzetgyűlési képviselő, Täufer Zsigmond iparos, (akinek felszólalását más helyen közöljük), Tlökf Nándor, aki a hadviseltek pártja nevében köszönte meg a Ripka Ferencnek velük szemben megnyilatkozó jóakaratát, -- Viraág Béla szerkesztő ismertették a párt törekvéseit és a kormányhoz való viszonyát, a termet zsúfolásig megtöltő közönség viharos tetszésnyilvánításai között. Tennis-, és Tornncipőli, Szandálok mindig legolcsóbban S C H Ä F E R-cégnél Budán I„ Döbrentei-tér 4. T. J. 125—36. DltfUWQÍi 1. Krisztina-körut 81. sz. K0MÁR0MY Károly könyvkereskedése. FSMItlTáKilT j készít a legpontosabb j kivitelben, rajzok vagy * beküldött vasminták után l HflBERiimnn rrthl j gépekkel felszerelt ; asztalos-üzeme: : !., Városmajor-u. 18. Telefen: 114—59. j KALAP párisi és angol minták után készít és átalakít: RÓTH -íjé BUDAPEST, I., BOBS-ÜTCS l. SZÁM. VÉRMEZŐRE NYÍLÓ CUKRÁSZ T E R R A S Z ELŐKELŐ KÖZÖNSÉG SZÁMÁRA !., KRISZTINA-KÖRUT 77. TELEFONSZ.: 68-34. RAVASZ
