Budai Napló, 1925 (21. évfolyam, 819-843. szám)

1925-05-16 / 829. szám

2 BUDAI NAPLÓ 1925 május 16 A helyi pártszervezet elnöksége ezen a lakomán jelentette be, hogy a jelöléshez szükséges ezer afáirást már jóval meghaladták. A párthelyiségben egyébként az esti órákban naponta rendkivül mozgalmas élet zajlik; s a párt számbeli ereje napról-napra gya­rapodik azokkal az önkéntes jel­zőkkel, akik nyíltan bevallják, hogy a polgárság naprőí-tiapra jobban tá­volodik el azoktól a szélsőséges irányzatoktól amelyek a polgárság erejét alkotó tevékenység helyett világnézeti harcokban akarják fel­őrölni. Felette buzdítóan hat a ke­rület iparos és kereskedő társa­dalmára a kormánynak és a kor­mánybiztosnak az a köztudatba át« ment kijelentése, hogy a Kelenföl­dién néhány héten belül nagyarányú lakásépítő állami akció fog megindulni; amely nemcsak a hajléktalan csa­ládok százait juttatja fedél alá, hanem munkához és kenyérkere­sethez a munkanélküliek ezreit. A kelenföldi iparosság körében erős szervezkedő mozgalom indult meg abban az irányban, hogy ezekben a munkákban a helyi iparosság hathatós mérvben részesüljön. A pártvezetőség a helyi iparosság ebbeli szervezkedését teljes erejé­vel támogatja. A hegyvidéken. A hűvösvölgyi Balázstól a Krisz- tina-köruti Anna udvarig sok ér­deket kell összeegyeztetni annak, aki itt világnézeti alapon akar politikai pártot szervezni. Az itteni polgárságot, mely a billiós villa­tulajdonosoktól le egész a vice­házmesterig össze van keverve vallás, nemzetiség, nyelv és foglal­kozások szerint is. Mert az ősfog­lalkozástól a legraffináltabb ipar­művészeiig, a szatócstól a világ­bank vezérekig itt együtt van minden. Ripka Ferenc szerencsés kézzel megtalálta azt az öt-hat embert, akire ezt a kerületet rábízhatta. Ziegler Géza a nagynevű építész, Tjohenöurger Antal tábornok, az egyházközség elnöke, Boösy Viktor vezérigazgató, Tjoltzspach Nándor a hegyvidék ismert vezére, bakonyi János a kemény százados, Tjuöert Vilmos az iparosok és kereskedők jelöltje s végül a tisztviselők részé­ről 7jennyey Vilmos, aki a posta és a minisztériumok tisztviselőinek bírja a bizalmát. A hegyvidék központja a Tjoltz­spach üdülőtelepen van, ahol most élénk élet folyik. Ott van a hegy­vidék társasköre, ott van a párt­iroda és esténkint, mint a hangya­boly — mozog ez világhírré méltó hely. Lent a völgyben az I. kér. Iparosok és Kereskedők Köre volt a gyújtópont, ahol esténkint meg­fordult az iparosság, mely a ház­építő akció révén is érdeklődött a Ripka-párt iránt. Itt Ravasz László, akit a kerület­ben örömmel ismernek el az ipa­rosság vezérének, Rieder Károllyal, aki rövid időn belül küzdöttef el magát a vezérkarba, Tóth Istvánnal, Baufer Zsigmonddal ápolják az iparosság érdekeit. A kerületi kereskedők kivétel nélkül, itt a körben vitatták meg állásioglalásukat és valláskülőmb- ség nélkül lelkesen állottak Ripka mellé. A Németvölgyben Hódy Lajos, Ostián Antal, Bauer János igye­keztek jobb belátásra bírni azokat, akiken még fogott a jelszóigéret és munkájuk eredménye, hogy e tájon az ellenzéki gyűlések néptelenek maradtak. A Vízivárosban. A Vízivárosban Kozma Jenő dr. kiteritelte a kártyáit. Budán készü­lődtek erősen, hogy ezt a népszerű embert impozáns módon meg- ünneplik kormányfőtanácsossá tör­tént kinevezése alkalmából. Mi is résztvettünk ennek az est­nek a rendezésében és igyekeztünk valami nagy méretű dolgot csi­nálni, de nem mertük remélni, hogy ilyen óriási méretekben fog megnyilvánulni Kozma iránt a pol­gárság ragaszkodása. Néhány számottevő közéleti té­nyező kivételével ott volt az egész Víziváros és ott volt Buda intelli­genciájának nagyrésze. Aki nem jöhetett, kimentette magát. Aki a IV. választókerület polgári pártjának erőviszonyait látni akarta kézzelfogható bizonyítással, annak csak végig kellett néznie e banket­ten és rögtön meggyőződhetett, hogy itt más pártnak kevés a ke­resnivalója. Obuda-Ujlakon a községi polgári pártszervezet az elmúlt héten folytatta a pártszerve­zés, illetőleg a polgárság felvilá­gosítására irányuló munkáját. A választás kiírása utáni egy-két na­pon belül összegyűlt ezer ajánló megkétszerezése lett a cél azért, hogy újabb ezer polgári lakás aj­taján kopogtathassanak a párt lel­kes hívei, a polgárok öntudatra ébresztése végett. Ezt az akciót tel­jes siker koronázta, ami egyik zá­loga a párt számottevő győzelmi kilátásainak. E csendes házi agitáción kívül szombaton társasvacsorát rendezett a „III. kér. Társaskör“ elnöksége az „Esplanade“ szállóban, amelyen dr. Ripka Ferenc kormánybiztoson kívül, Kállay Tamás és Wild József nemzetgyűlési képviselők is meg­jelentek. A kör tisztviselőit ílnger Pál kö­szöntötte, akiknek nevében ANDRÉKA KÁROLY h. kapitány válaszolt. Leszögezi, hogy a kör a szeretet jelszavával kezdte meg a polgárság szervezé­sét. A szeretet az ember testi és lelki épülését szolgálja. Ezt igazolja az a jelenet is, melynek ma tanúja volt. A villamoson vele szemben ült egy fonnyadt arcú nő, ölében kis gyermekével. A gyermek meg­mozdul s karjaival átfonja édes­anyja nyakát. Az anya fonnyadt arca kiderül, a ráncok elsimulnak s az előbb jelentéktelennek látszó arc megszépül. Ez a szeretet ha­tása. Nemrég, a forradalmak ide­jén azt tapasztaltuk, hogy az em­berek szabályos ábrázatát a gyűlö­let eltorzította. Ebből az a tanul­ság, hogy csak a szeretet képes a főváros, az ország társadalmát széppé, virágzóvá tenni. Ezt hirdeti Bethlen István gróf miniszterelnök ur s ennek az esz­mének apostola Ripka Ferenc kor­mánybiztos, akit mint a főváros jövőjéért komolyan dolgozni akaró polgárság vezérét meleg szeretettel üdvözöl. Dr. RIPKA FERENC válaszában különösen a demokrácia magyarországi és fővárosi fejlődé­sével foglalkozott, kiemelve azt, hogy nem igazi demokrácia az, amely osztályharcot hirdet, de az sem, amely egy felekezetet akar megszervezni és lehetetlen szövet­kezésekbe belevinni homályos po­litikai célok érdekében. Majd az iparos és kereskedő társadalom pa­naszaival foglalkozott, megállapítva, hogy mindkét polgári réteg baján csak a céltudatos termelő munka segíthet. Beszédét azzal fejezte be, hogy a keresztény világ az idei esztendőt alkalmasnak tekinti, hogy a negyedszázadonkint megnyíló „szent kapun“ bevonulva kérje a pápa áldását. A községi polgári párt is kinyitotta a társadalmi kéke kapuját, amelyen keresztül szere­tettel fogad minden minden olyan polgárt — fajra és felekezetre való tekintet nélkül, aki dolgozni kész a főváros boldogabb jövőjéért. A kormánybiztos után SZILÁGYI KÁROLY főleg a munkáskérdéssel foglalko­zott. Szerinte a hazai szociálde­mokrácia 1919-ben levizsgázott és a nagy rigorosumon megbukott, az általa hirdetett ebek érvényesü­lése mindenkire csak kárt hozott, minden értelmes embert vissza kell tartani ettől a szakadékba vezető úttól, aki nem ezt teszi, hanem lovat ad alájuk, mint most Vázsonyi teszi, az vétkezik mindenki —, de különösen a polgárság ellen. KÁLLAY TAMÁS a szeretetnek abból az allegóriájá­ból indult ki, amely Rndréka be­szédéből csillant ki. Szerinte is ez felel meg a magyar nép természe­tének, amely türelmes és megértő és éppen ezért képviselt mindig beolvasztó erőt az ország nagy hasznára. Utána Wild József telje­sen gyakorlati szempontok alapján taglalta a községi választás ügyét kifejtvén, hogy a város pénzügyi konszolidációjának legfőbb posz- tulatuma az, hogy a városi politi­kában a szélsőségek letöressenek. Günser Vilmos felszólalását lapunk más helyén közöljük. Utána flreit- ner Károly foglalkozott Vázsonyi következetesen következetlen poli­tikai fordulataival és igen különös­nek találja, hogy az a Vázsonyi kér következetességet és örök időre szóló megkötöttséget, aki szemeink előtt vagy féltucatszor szövetkezett és különbözött össze a szociál­demokráciával. Ugylátja, hogy itt ezen a párton nem a „Öálványimá- dás", hanem az alkotó munka a cél és ezért örömmel jelenti be csatlakozását. A beszédek sorát Rezső Antal zárta be, aki a kerületi mozgalom bátor megindítóját és vezérét, TJndréka Károtyt köszöntötte fel. A pártnak ez a vacsorája komoly munkaszámba ment a siker érde­kében. Agitációs kőrútján a párt népes értekezletet tartott a Vőrösvári-uton levő Niedermayer-féle vendéglőben, amelynek főleg munkást aígatósága teljes megértéssel honorálta Szilágyi Károly fejtegetéseit, aUi különösen arra mutatott rá, hogy a szociál­demokrácia 1919-ben levizsgázott és — megbukott. A munkásságot az eddigi vezetői otthagyták cser­ben, a szakadékhoz vezető ut vé­gén. A munkásság láthatta, hogy az 1919-ben megjárt ut a romlásba visz. A józan munkásnak ugyanaz a feladata, mint a józan polgár­nak, össze kell fognia : nem osztály- és nem más harcra, hanem a tár­sadalmi béke kivivására, mert ennek nyomán lesz munka és kenyér. A párt szervezési munkája külön­ben intenziven folyik, különösen a magyar munkásság megnyerése a cél és ezen a vonalon úttörő a párt tevékenysége, amit szemmellátható siker kisér, mert maga a munkás­ság is belátja, hogy a munkanél­küliség megszűnése, a több kenyér kérdése mindazon múlik, hogy megindulhat-e a termelő munka, amit szélsőséges ellenzéki politiká­val még a múltban sem lehetett elérni, annál kevésbbé a mostani, minden eddiginél nehezebb időben. A harmadik diadal Május hó 13-án délelőtt nyújtot­ták be az egyes pártok az ezer aján­lást megkövetelő iveket. Minden párt lehetőleg többet nyújtott be szá­molva arról, hogy a hibás lajstro­mok alapján került ajánlások közül egyeseket kifogásolhatnak. A dudái öt kerületben a Községi Polgári Ripka-pártra összesen 9045, — az Egységes közs. keresztény párt összesen 13,771 és — a Block részéről összesen 8680 ajánlást adtak be. Az eredmény látszat szerint az, hogy a Ripka-pártja az ajánlások dolgában második helyre került, viszont a valóság az, hogy hét párt ellenében érte el ezt a döntő nagy eredményt mert balfelől, a Block oldalán egye­sültek a szociálisták, a demokraták és az úgynevezett Kossuth-párt — jobbról pedig a keresztény községi párt, a Friedrich-párt, a keresztény gazdasági párt és a keresztényszo­cialista párt együtt tudta csak aa ajánlások e számát elérni. Hol volna ez a hét párt, ha küiön- külön ment volna harcba az egyedül álló, csak a saját nagy igazában bizó Polgári Ripka-párt ellen. Ez dr. Ripka Ferenc harmadik nagy győzelme. PERGE JÁNOS épület, műbútor és portál bolt­berendező vállalata Elvállalok mindenféle asztalosmunkát, bú­tor, épület, iroda, boltberendezést és átala­kításokat, Továbbá minden e szakmábavágá +(|| munkát jutányos árak mellett. ||>f BUDAPEST, I., BORS-UTCA 15. SZIKES CIPŐK régi szép színük visszanyerésével, javít, úri és női cipőket rendkivül ízlésesen állít elő özv. Végh Lajosné, üzletvezető HELFERT PÉTER (Alapítva 1899.) 11, Ostrom-utca 14. Budai Sport Club tagjainak árengedmény. PARK­VENDÉGLŐ a budai lövőházban. a Marczibányi-téren. Teljesen átalakítva és átépítve. Százados fák alatt hús esték. A legközelebbi kiránduló hely. Elsőrangú konyha és italok,“dél­után 6 órától éjfélig. UZSONNÁRA kávé, fagylalt, jeges kávé és hideg ételek. Szabadkai HASSY KÁLMÁN cigányzenekara muzsikál Putzer Ferenc vendéglős, isr.jm

Next

/
Oldalképek
Tartalom