Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)

1923-05-10 / 779. szám

2

BUDAI napló

Gróf Apponyi Albertné elnök indítványára az adakozó kerületi polgároknak, úgyszintén a fentebb említett munkatársaknak névszerint jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak. Zsillé Zsigmond egyesületi jegyző beszámolt az 1922. évi zárszámadásról, amelyből kitűnt, hogy az égyesület a népétkeztetésre a múlt év folyamán több mint 80.000 koronát fizetett rá altruisztikus munkájára. Zettner Károly főpénztáros a zárszámadást és a vagyonmérleget ismertette. Majd megállapították az 1923 évi költségelőirányzatot, dr. Ba- tánskí Gyula a tisztujitás kérdésénél javasolta, hogy a régi tisztikar maradjon meg újból, csupán a szám- vizsgáló bizottságot Frenréisz Istvánnal, mint helyettes elnökkel,továbbá Pál Jakab és Weinberger Mór tagokkal egészítették ki. Zettner Károly főpénztárosnak, Zsillé Zsigmond jegyzőnek és Martin János titkárnak buzgó működésükért ugyancsak köszönetét nyilvánította a közgyűlés. Jauernik Nándor igazgatónak a polgári konyhai étkeztetésre vonatkozó felvilágosítása után, amely szerint eddig is több mint 500 egyén étkezik ott és ez a szám fokozatosan emelkedik, a közgyűlés még külön kiemelte dr. Baránski Gyula odaadó munkásságát, mire gróf Apponyi Albertné elnök buzdító szavakkal fejezte be a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt közgyűlést.

Magyar-estét rendez a Szent Alajos Árvaház május 13-án este a Kiscelli-u. iskolában. Az ünnepi beszédet P. Zadra- vecz István tábori püspök mondja. A műsoron szerepel Orsolya Mária hegedü- müvésznő, Panrok Auguszta zongora- ■ művésznő, 'Bihari Ákos, a Nemzeti Színház tagja, özv. Bajó Istvánné, Bartl Károly, Beer Károly, Geiger Pál, Nerolda Ferenc, Zachradniczky Sándor, Georgi Mariska. Csányi Boriska, Cserneky Irén és a 111. kér. Keresztény Iparosok és Kereskedők, Dalköre Zöld Károly karnagy vezetésével, A fényesnek ígérkező estét R. Réw Sándor rendezi.

Sok visszaélés történt a múltban a választójog megállapításakor. A tavaly kiállított számlálólapokba a legvalótlanabb adatok kerültek és a felülvizsgálás lehetetlensége következtében sok olyan nő szavazott a legutóbbi nemzetgyűlési képviselő választáson, akinek sem a kora, sem az iskolázottsága, sem a gyermekeinek száma nem felelt meg a követelményeknek. A férfiaknál különösen a munkások körében történtek hamis bejegyzések. Amint utólag kiderült 80—100 számláló lapot egy kéz töltötte ki s mintegy irodaszerüen dolgozták fel így a bevallás adatait, legtöbbször irní és olvasni nem tudók számára szerezve meg a választói jogosultságot. A közelgő törvényhatósági képviselői választás szükségessé tette a választó jogosak uj listájának felállítását, amit február óta az egyes kerületekben dolgozó összeíró küldöttségek végeztek. Az I. közig, kerületben három küldöttség dolgozott. Az 1. számú elnöke dr. ba- ranski Gyula, h. elnöke: dr. Bed- nárz Róbert, iendes tagja Nocker Ferenc, póttagja Malmarits István volt. A 2. számú elnöke: Mdrcz Károly, h. elnöke: Draskóczy M. László, rendes tagja Arnold Antal, póttagja Mészkő József volt. A 3. számú elnöke Pakányi Ferenc, h. elnöke: Tomasek Miklós, rendes tagja Pyber Ignác, póttagja Holtz- spach Nándor volt. A II. közig, kerületben két küldöttség dolgozott.

Az 1. számú elnöke Truskovszky Jenő, h. elnöke dr. Divényi Károly, rendes tagja Bozzay Ödön, póttagja Libái Andor volt. A 2. számú elnöke dr. Fertschek Gyula, rendes tagja Patócs István, póttagja Bauer Dezső volt. A III. közig, kerületben ugyancsak két bizottság működött: az 1. számú elnöke dr. Sárkőzy Sándor h. elnöke Pfeiffer István, rendes tagja Máder Károly, póttagja Láng Lipót. A 2. számú elnöke Háry Ferenc, h. elnöke dr. Zboray Sándor, rendes tagja Held János, póttagja Wittmann József volt. A lelkiismeretes munka alapján minden kerületben 3—5000 embert idéztek magukhoz a küldöttségek a bevallott adatok igazolására. Természetesen a legtöbben nem tudták a hamis bevallást igazolni s igy minden küldöttség 800—1400 embert fosztott meg az úgyis jogtalanul gyakorolt választói jogosultságtól. Ezzel a budai lasjtromos kerület szavazóinak száma körülbelül 7—8 ezerrel kevesebb lesz.

Meghívta a II. kér. Iparosköri dalárdát a Budapesti cipésziparosok dalárdája a május 12-én este 8 órakor Wesselényi- utcai székházában tartandó dalünnepére, ahol kurucz-nótákat és Petőli-dalokat adnak elő Rezik Béla karnagy vezetésével a budaiak.

Modern lovagrend. Budán, 1921 junius hó 29-én Foederatió Emericana alakult meg, kath. magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetsége címén. Alapítója tizenegy kath. főiskolai hallgató Bitter Illés, ciszí. r. tank. kir. főigazgatóval, Programm céljai azonosak a középkori lovagokéval: az Istent imádni, a feljebbvalókat és idősebb embereket megbecsülni, a nőket tisztelni. Tag csak az lehet, aki próbaidejét jól betölti, ki a kath. világnézetet bátorán vallja és aki a magyar hazához önfeláldozó hűséggel ragaszkodik. Nem hirdet gyűlöletet más vallásfelekezetekkel szemben és tiltja a politikát, ápolja az igazi barátságot és helyteleníti az akadémikus ifjúság utcai viselkedését. Három alakulatba tömöríti tagjait 1) a lovagok (nagy urak és öreg urak, végzett főiskolások) conventjébe (élén a prior), 2) a leventék már felesküdött és apródok (próbaéves főiskolások) curiájába és 3) a nagyasszonyok és kisasszonyok klubjába. A testület élén a proíektor áll. A corporatiók száma az ország különböző vidékein tizenegy. Ezek közül az Agria Egerben, a többi Budapesten a Szent Gellérí szállóban székel. A korpo- ratiók egységes vezetését a káptalan intézi. Védnökei Csernoch János hercegprímás, Albrecht és József Ferenc főhercegek. A tagok lovagias ügyének elintézésére a Becsületszók alakult, melynek elnökeAngyal Pál dr. tudományegyetemi tanár, tagjai pedig: Kirchner Hermann, altábornagy, Huszár Károly, v. miniszterelnök, Károlyi József gróf és Szentgyörgyi Elemér dr., ügyvéd. •

Müvészestélyen látta vendégül hűvösvölgyi palotájában április 29-én Rajnai Gábor a kiváló művész és vendégszerető bájos felesége a magyar irodalom és művészet néhány kiváló tagját. Az est különös érdekességét Fráter Lóránt nyújtotta uj magyar dalaival, akit gordonkán öccse, Béla, zongorán pedig dr. Farkas Imre, a poéta kisértek. Az estén résztvettek: Herczeg Ferenc, Hegedűs Gyula és neje, Szerémi Zoltán, Bakonyi Károly, Horvay János szobrász, Duret Cecil, Vük Ferenc és neje, Winterniíz Arnoldné, Tihamér Lajos, Rafain György és neje, Tömöry Edith és Miklós.

A győzelem pálmáját kell elhoznia I a Budai Dalárdának a nagy nemzetközi dalosverseayről, megmutatva ellenségeinknek is felsőbbrendű kultúránkat. Az amsterdami „De Verceni de Zangers“ királyi dalosegyesület junius hó 2—24. napján 40 éves fennállási jubileumát ünnepeli, mely alkalomból férfikarok és vegyeskarok számára nemzetközi dalosversenyt rendez. A dijak ezüst- és aranyérmek és ezenfelül 100—1000 hollandi forintig terjedő pénzjutalmak. A versenyre 63 dalegylet jelentette be részvételét, köztük belgák, franciák, finnek, svájciak, németek. Utóbbiak kilenc dalegylettel vesznek részt A magyar színeket a Budai Dalárda képviseli, mely a legkiválóbb és legrégibb dalegyletünk és amely ma is birtokosa a király örökös vándordíjának. A Budai Dalárda az Exelience-csoport- ban versenyez s a versenyen Henry Gyta — Ode a la Feret (Oda az erdőhöz) című kötelező kart és ezenkívül Pogatschnigg Guidó — „Dal a Dalról“ szabadon választott kart fogja énekelni. Elutazása előtt a versenykarokat hangverseny keretében be fogja mutatni a nagy- közönségnek. Az utazás és hétnapi ott tartózkodás 40 dalos után sok pénzbe kerül, de a kormány, a székesfőváros, a vármegye és a TEBE nagy anyagi támogatást helyeztek kilátásba,ezenkívül a társadalom egyéb tényezőinek áldozatkészségétis kénytelenek lesznek igénybe venni. Ripka Ferenc dr. udvari tanácsos, gázgyári vezérigazgató, a Budai Dalárda elnöke és Véssei Ede dr. szfőv. főjegyző (Központi Városháza, III. e. 388. ajtó) szívesen szolgálnak felvilágosításokkal a nemzetközi dalverseny részleteiről.

Bensőséges ünnepet ült a Kelenföld.- Lágymányosi Kafholikus Kör ápr. 30-án este a Szt. Geilért szállóban levő saját helyiségében, ahol mintegy 200 férfiú gyűlt egybe, hogy tiszteletét kifejezze a Kör egyházi elnökének, dr. Bittér Illés ciszt. főigazgatónak névünnepe alkalmából. Ott láttuk az ünnepelten kívül Ruffy és Czajlik államtitkárokat, Pálházi, Kulcsár, Schenek, Károly, Forster, Simonits min. tanácsosokat, Sigmond Elek műegyetemi tanárt, továbbá Szentgyörgyi Elemér, Saly Árpád, Szöllő Árpád, Fuchs Emil, Szekfii Ignác, Dr. Fábián Gáspár, Berkes Kálmán, Lechner Lóránt, Száva Sándor, Schlager Andor, Radó Sándor, Speidl Géza stb. köri tagokat, akiknek nevében Ruffy Pál meleg szavakkal köszöntő fel az ünnepeltet. Az iparosság részéről Tflargittay Gyula, a székesfőváros részéről Szalay Gyula, majd Saly Árpád, Benárd Ágost, Brisits Frigyes, Károly Rezső beszéltek. Az ünnepelt köztiszteletben áiló főigazgató gyönyörű beszédben köszönte meg az ünneplést, melyet Krajna János gitárművész szép énekszámai tettek feledhetetlenné.

A nyári színház. Május 9-én, szerdán nyitja meg kapuit Budapest egyik legnépszerűbb színháza a 'Budai színkör. Mindjárt a megnyitón a tradíciókhoz híven magyar színpadi szerzőt szólaltat meg Lajihay Lajos személyében, aki a kitűnő Bródy István operettjét zené- sitette meg. A színház Kondor Ibolya, Della Donna Eugenia, D Arrigó Kornél Dénes Oszkár és Gallai Nándor vendégfelléptével pompás kiállítással fogja az Asszonyok bolondját igazi slágeroperetté avatni. Jegyek szombat, május 5-ikéíől válthatók a színházi pénztárnál és I az összes jegyirodákban.

K

ÉTSZÁZ ÉVE majd minden ház eladó volt Budán, mert a háztulajdonosok szabadulni igyekeztek a szűk és görbe utcákban álló, egymás hátán szorongó házaiktól a nyomasztó körülmények miatt. A város 1720-ban irt egyik felterjesztése keserűen panaszkodik a katonai önkény ellen, amely a jobb házakat lefoglalalja a vezérkar és 10 század (összesen 2 zászlóalj) helyőrség számára, úgy, hogy gyakori eset, hogy a tulajdonosi saját házából kiszorítják. A házak jövedelme igen csekély s nem áll arányban a befektetett tőkével, sok házat pedig minden kárpótlás nélkül erődítési célokra lerontottak. A iegrendezet- tebb rész s a tuiajdonképeni belváros a vár volt. Itt álltak a középületek, mint a fegyvertár, valamint a nemesség és a vagyonosabb polgárok házai. Kiválóbb háztulajdonosak a következők: gróf Zin- zendorf Vendel, a bécsi „szent királynőről“ nevezett apácák, Schweidler Antal néhai főhadbiztos, (házát évi 100 írton apácák bérlik), a bécsi Skótszerzet apátia, Dumond Ferdinánd báró, Branko- vics gróf kassai kamarai tanácsos, Clar Márton postafőnök, (háza 1715 óta puszta), a pozsonyi káptalan (a ház tető nélkül romokban), az egri káptalan, néhai Esterházy Pál nádor örökösei, Kurcz János báró örökösei, Eckiern János udv. kamarai tanácsos, Strasser ezredesné, Vériéin báró örökösei, Putanicz prépost, Tau szegedi kamarai felügyelő, Rupp Gáspár császári élelmezési biztos, Hoíbüng János császári építész, Pacz János városi főbíró, Reiner Gábor kassai császári hadipénztárnok, Swingheimb Lipót császári hadbiztos, Frankenberg grófné, Zenneg pozsonyi kamarai tanácsos, Doeckl Fülöp tanító, Lichtenauer újvári császári élelmezési biztos, Hatz Konrád püspök, De Maju császári kamarai tanácsos, a szent Zsigmond- kápolna prépostja stb. A többi öt városrész egészen falusias s lakóik is szegény mesteremberek, földművesek vagy halászok. Egy előkelő név sem fordul elő az itteni háztulajdonosok közt. A Vízivárosnak voit része a halászváros, mely a város falain kívül a Duna felé feküdt s 32 kis, részben a hegyoldalra épített, iít-ott egyemeletes házból állt. A viziváros 40 más házát a Duna árvize folyton fenyegette, más 27 ház olyan külsejű volt, mint a halászvárosiak. Még nyomorúságosabb volt a horvát- város, melyben csak négy nagyobb ház volt a többi viskó. Az Országút 24 háza közül 15 viskó. Újlakon pedig az összes házak azok voltak. A legnagyobb városrész a rácváros volt 707 házzal, tulajdonképen viskóval, mint az összeírok nevezik őket. Ezek nagy része a Gellérthegyen épült s a város, tekintve a lakósok Ínséges állapotát, az adózás alóli felmentésüket sürgeti. A háztartások száma 1720-ban 2023-ra, a lélekszám 12.130-ra tehető. 1728-ban egy akkori össze-