Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-05-10 / 779. szám
BUDAI NAPLÓ 3 írás szerint már 1835 ház találtatott benne. Nyolc év alatt csaknem 400-zal szaporodott tehát a házak száma s ennek megfelelően a lakosság is. Nemzetiségi szempontból a város képe meglehetősen tarka volt. A magyarság még szertelenül szerény helyet foglalt el a magyar fővárosban. Az összeirt nevek aránya százalékokban kifejezve következő: magyar 4.58, német 57.27, tót 0.35, szerb-horvát 37.62, olasz 0.20 százalék. A város gazdasági állapotai ép oly kevéssé kielégítők, mint a népességi viszonyok. A polgárok kezén 20 dunai malom volt, melyeknek évi jövedelmét 60 írtra, összesen 1200 írtra becsültek. Voltak tégla- ógető-kemencék; azt mondják róluk, bogy elég jól jövedelmeznének, de a Hoffmann Ignácén kívül, mely 'évente 50 frlot hoz, a többit mind a vár erődítéséhez és a helyőrségi épületek emeléséhez szükséges anyag gyártására foglalták le. Ami a főváros akkori üzleti és forgalmi életét illeti, az az előadottak után természetesen nagyon kezdetleges lehetett. Voltak ugyan iparosok és kereskedők nagyobb számmal, de az összeírásokból kitűnik, hogy szűk anyagi viszonyok közt éltek, sőt meg se élhetnének, ha mellesleg egy kis gazdasággal nem foglalkoznának. Mindezek dacára az iparosok és kereskedők száma 5 év alatt csaknem háromszorosra emelkedett, az 1720-ban kimutatott jövedelem pedig az 1715-ikinek hatszorosa. E nagy növekedés oka nemcsak a természetes szaporodás, hanem az is, hogy 1715-ben csak azt vették iparosnak, aki kizárólag mesterségből élt, ellenben 1720-ban a gazdálkodással foglalkozó iparosokat € címen is feltüntették. Sok milliót érő kincse van a ■fővárosnak Budán a városmajori kertészeti telepén, ahol egyedül kapható ezüst- és kékfenyő egész Csonka-Magyarországon. Darabja 8—10 ezer korona. Ez a 16 hold- nyi terület, melyet Morbitzer Dezső vezet Solthy László és Szomorovics Tódor tisztekkel, ahol 120 alkalmazott keres kenyeret a rendes munkásokon kívül, valóságos paradicsomi részlet. Még a 80-as évek előtt hasította ki ezt a részt a Városmajorból a főváros, kegyelettel ápolva a Mária Therézia idejéből megmaradt öreg fűzfát a kert közepén. Körülötte modern kertészet. Megbecsülhetetlen a rózsa alléja, ahol 153 újfajta rózsa virul, nefelejcs és árvácska táblák szélén. Innen ültettek százezernél több palántát a budai sétányokra, amelyek ma még szépek, de ha nem kapnak öntözési engedélyt, elpusztulnak nyáron és milliós károk érik a fővárost. Most rendezték újra a statisztikai parkot s ennek sok viz kellene, de ott vannak . az újak között a Bécsi kaputér fiatal parkja, a disztéri és corvintéri parkok és az I. kér. dísze : a döbrenteytéri „japán“ park. Víz nélkül sohasem lesz kertvárossá Buda, ami régi jelszó és csak a háború alatt felejtettük el. De elpusztul a kertészeti telep faiskolája is, ahol vöröslevelü platánokat is tenyésztenek, hogy majd Buda egyik utcájának ez legyen a dísze és hire. Sőt vete- ményekben is nagy kár érheti a fővárost, mert milliókat érő zöldség és főzelék pusztul el, ami majd drágítja a piaci árakat s igy uj terhet ró a polgárságra. A kertészeti telep vezetője, Morbitzer Dezső elismert szakember, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület ügyv. alelnöke és az Okleveles Kertészek Orsz. Szövetségének elnöke, aki imádja a virágot, a fát, a természetet és sir a lelke, ha a melegebb tavaszi napon rágondol a forró, tikkasztó, poros nyárra, amikor majd viz nélkül elsorvad minden különleges szép növénye, amelyekre oly büszke. És sajnálja ezt a pusztulásnak kitett sok-sok milliós értékét a fővárosnak. A legszebb pálma az udvari kertészetből ma a krisztinatéri Zöldfa vendéglő uj udvari terraszát díszíti, a máshol szokásos oleanderek helyett. Ide más nem is volt állítható, mert ez a terrasz nem raktározható el télire. Kőből, cementből épült, kedves dísszel, hatatmas tetőponyvával. Falát virágdísz szegélyezi. A budai polgárság számára készült miutahogy a régi jó hirü vendéglőnek az étlapja sem változott nyár elején pestivé. A nevesebb nyári vendéglők étlapjánál 30—40 százalékkal olcsóbb, pedig konyhája elismert, borai kitűnőek. Szükségünk volt nekünk budaiaknak, hogy ne szoruljunk ki nyáron szokott helyünkről, de azért elsőrangú étterem álljon rendelkezésünkre s ezt megvalósította Kodra Károly a Zöldfa udvarán és Áldozó-csü- törtökön fogja megnyitni ünnepélyesen. Modern szűcs jancsó 1., Krisztina-körut 101. szám. Az iparosok estéje a budai Vigadóban, amelyet a II. kerületi Iparoskor rendezett a saját dalárdája javára, oly impozáns módon sikerült, ami túlhaladta vérmes várakozásokat is. A Vigadó nagyterme megtelt úri közönséggel, mely a kézmüiparosság társadalmi fejlődésének rég óhajtott arányait mutatta be. Nem volt meddő munka a Ii. kér. Iparoskor régi vezető egyéniségeinek agitációja, mert ez a kör fs az abban folyó öntudatos agitáció vezetett a budai iparosság oly nagymérvű társadalmi fejlődéséhez, aminőt a vigadóbeli est tárt a szemlélő elé. A legkifogástalanabb úri modorban élő és mozgó társaság volt ez, kevés kivétellel budai kéz- müiparosok és családjaik, akik ezzel az esttel elfoglalták a budapesti társadalomban az őket méltán megillető helyet. Es ez az öntudat nemcsak társadalmilag, de politikailag is érvényesülni fog. Ezt az iparosságot a gazdasági kérdések helyes felismerése és kihasználása tette elsősorban öntudatossá s ezzel a jelszavak üres politikája itt elvesztette a talajt. — Április 28-án rendezte ezt az emlékezetes szép estéjét a II. kér. Iparoskör és körültekintő gonddal vezette a rendezést Váli Gábor. A fiatal dalárdát Rezik Béla karnagy vezényelte és a legelőnyösebben mutatkozott be. Németh József elnök meleg üdvözlő beszéddel nyitotta meg. Pompásan énekelt Franassovich Valéria. Úgy őt, mint Berg Károly bravúros zongorajátékát zajosan tapsolta a közönség, mely reggelig táncolt. A Flórián kápolna már régen nem szolgálja azt a célt, amely miatt épült és csak teher volt a plébánia számára. Most uj hivatás vár rá, mert a hercegprímástól elkérte a budapesti görög kath. magyar egyházközség plébániának, amit a hercegprímás bizonyos feltételek mellett engedélyezett is. Most a fővárostól, mint kegyurtól kérte és egyben azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a főváros a kegyuraságot is tartsa fenn, valamint, hogy mindazokat a templomi tárgyakat, melyeket a hercegprímás kifejezetten nem rendelt a felsővizivárosi róm. kath. plébániának átengedni, hagyja meg továbbra is a Szent Flórián-templom tulajdonában és adja át a budapesti gór. kath. plébánia használatára. A tanács a maga részéről a gör. kath. egyházközség ezen kérelméhez elvben hozzájárult. Póidát mutat a jótékonyság helyes és gyors lebonyolításában a Badál Ede elöljáró kiváló vezetése alatt működő I. kér. elöljáróság szociális osztálya, melynek élén fáradhatatlan munkakészséggel, ambiciózus szaktudással Hribál Kálmánná és Kozák László fogalmazó állanak. A felszámolás alatt lévő Horthy-Sipőc akció statisztikája nemrég készült e! és a kiosztási anyag érdekes adataiból a következőket közöljük: A beadott kérelmeket — kellő felülvizsgálás után — mind teljesítették, ha néha nem is a kért anyagot, de valami mást feltétlenül kapott az illető, ami szociális szempontból .. nagy megnyugtatást eredményezett.Összesen kiosztottak ruhát és cipőt 752 ipari munkásnak, 647 közalkalmazottnak ; 135 egy. hallgatónak; 62 hadiözvegynek (de ezek száma jóval nagyobb, mert sok közülük a fenti kategóriákba tartozik), 30 munkaképtelennek és 18 tényleges katonának. Az értékes kedvezményes áru élelmiszercsomagok közül eddig kiosztottak 39ó-ot napszámosok, hadiözvegyek és rokkantaknak; 205-öt közalkalmazottaknak, 50-et munkaképteleneknek és 18-at tényleges katonáknak. A húsvéti ünnepek előtt pedig Horthyné adományából ingyen 120 ilyen élelmiszercsomagot osztottak ki a megértéssel dolgozó, lelkes nyomor- gyógyitók. Matiné. Vasárnap, múlt hő 29-én d. e. 11 órakor volt a Varga Vilma zeneakadémiai tanárnő növendékeinek matinéja a Budai Zeneakadémia hangversenytermében, mely a tanárnő tisztelőivel s a szereplők hozzátartozóival zsúfolásig megtelt. A gazdag műsor Varga Vilma páratlan zene- pedagógiáját dicsőíti, melyet mint Liszt Ferenc és Khayle professzor tanítványa sajátított el. Minden közreműködő tanítvány elismerő tapsviharban részesült, de külön ki kell emelni Bauer Dóra bravúros technikáját, továbbá Weeber Margit, Macs- kássi Vali. Peírik Matild és a feltűnően tehetséges Schiller Magda és Schiller Lilly játékát. Nagy igazságra jöttek rá végre a városházán. Arra hogy az ország elvesztett hegyvidékeit most majd nagyrészt a budai hegyeknek kell pótolniok, már azért is, mert sok embernek, aki azelőtt nyaralni járt, most erre módja nincsen és egyenesen rá van utalva erre a hegyvidékre. Erre jöttek rá a városházán. Emelni kell a kirándulóhelyeknek vonzóerejét és ezzel a székesfővárosnak és az országnak idegers- forgalmátis, melyigyállandóan biztosítva lesz. A székesfőváros tulajdonában lévő erdőket kell úgy gondozni, hogy azok a nagyközönségnek igazán kellemes kiránduló- és szórakozóhelyévé váljanak. Ebből a célból elrendelte a tanács az erdei séíautak különös gondozását, azoknak jelzőtáblákkal, padokkal való ellátását s beleegyezett az erdőterület egy részének téli sportcélokra való használatába is. Ezenkívül azonban szükséges, hogy a székes- fővárosi erdőknek és hegyeknek legkiemelkedőbb pontját, a köznyelven Jánoshegynek nevezett csúcsot és az annak oldalán lévő székesfővárosi vendéglöhelyiséget a közönségre nézve minél megközelit- hetőbbé s a nyáron lés télen egyránt ' sűrűn látogatott vidéket sötétség | idején is bátorságossá és vonzóvá ' tegye. Ennélfogva elhatározta a tanács, hogy a Konkoly-alapitványu j m. kir. obszervatórium céljaira át- i engedett területtől az Erzsébetkilátóig * vezető utat és az ennek alján lévő j vendéglöhelyiséget villamosvilágitás- ! sál látja el. Az egész pedig belekerül 1 4,393.000 koronába . A Vérhalom Football Club a III. kér. Ke- | resztény Iparosok és Kereskedők Dalköre , szives közreműködésével 1923. évi május I hó 9-én, este 7 és VaO órai kezdettel az ; Újlaki mozgóban *(111., Bécsi-ut 69. sz.) nagyszabású műsoros mozi-estélyt rendez. A műsoron szerepel Bauer Árpád' és 2 mozidarab. Az énekkarokat Zöld Károly egyesületi karnagy vezeti. Budára költözik az újra éledő K.I.T. azaz a régi jóhiríi Kereskedő Ifjak Társulatának sport-csoportja, mely a háború előtt nagy fellendülésnek indult és saját 3 emeletes clubháza volt a belvárosi Sorház-utcában. A háború anyagilag is tönkretette és csak most kezd ismét lábra kapni. Elnöke nemes Szajkó László budai csemege kereskedő, intézője . Kőszegi István budai szerelőmester, akit mint régi műkedvelőt előnyösen ismer a budai közönség és tagjainak nagy része szintén budai. Most keresnek itt clubhelyiséget és sportpályát. A budai kereskedelmi társadalom sportkedvelő tagjait szívesen látná a maga körében és legközelebb ez irányban akciót indít. Családi Lapok, Az Országos Postás Kul- turegyesület kiadásában és Peterdy Sándor szerkesztésében megjelenő „Családi Lapok“ uj számának tartalma meglepően változatos és értékes. Többek között Morvay Győző Madáchró! irt egy érdekes cikket. Lampirth Géza, dr. Melha Armandné, Szávay Gyula versekkel, Sas Ede, Porkoláb István novellával szerepelnek, dr« Lendl Adolfnak, a ...jeles tudósnak „A keresztes pókokról irt tanulmánya emeli a lap színvonalát. A „Nőviiág“ és „Gyermekkert“ rovatok érdekesek és mulattta- túk. A folyóirat előfizetése egy évre 459 korona. Mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivaíai It., Zsigmond-ucca 3. Stengel fogászati rendelő II., Margit- körút 31. Telefon 191—04. Tilos a Vérmezőn átjárni úgy a polgárságnak, mint a katonai csapatoknak a városparancsnokság rendelets szerint jun. 1-ig a gyepesi- tési munkálatok miatt. A lovagló pálya azonban használható. Gyerüíik"^; a 83-as villamos végállomásánál. Öt perces gyönyörű erdei séta. Jégbe hűtött sörök és fajborok. Meleg ebéd és vacsora, hideg uzsonna, cigány gyi vendéglő i székesfővárosi II Ili» NAGY RÉTEN Hűvösvölgyi végállomás. Étterem cigányzene n LJ A
