Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-05-14 / 695. szám

4 BUDAI NAPLÓ 3 A Bessenyei Kör (jwlyadija. Amig Budán a politikai éfet> folytoti zíillik, addig a kulturális szervezkedés üdvösen megindul. A művészetekkel és irodalommal foglalkozó kezdők, a kulturális munka vágyától égő ifjúság is szei vezkedett Bessenyey- Kör címen, kipróbálta erejét egy sikerült műsoros estén a budai Vigadóban és a sikeren felbuz­dulva legközelebb megalakul végleg. Féídüzcíult Barariski Gyula dr. nagylelkű alapítványán is, melyet a Hollós TTíátyás Társaság kebelében tett, 1000 korona pályadijat tűzve ki az év folyamán megjelenő leg­jobb cikk Írója számára, mely a sajtóban 1921. év folyamán meg­jelenik, — Bessenyey Kör sikerült estélye tiszta jövedelmét 1200 K-át felajánlotta pályadijakra a 'Budai Napló szerkesztőségének, hogy ha- vonkint jutalmazza a kezdő irók által beküldött, Budára vonatkozó hírek irói közül azt, aki a leg­ügyesebben megirott hirt beküldte. A szerkesztőség a maga részéről is hozzájárult az alaphoz 1200 koro­nával s'igy havonkint két dij — 150 és 50 korona — jut a leg­ügyesebben megirt budái vonatko­zású hir beküldői közül a pályadij nyertesek, amiről minden hónap első számában számában számol be a szerkesztőség. — A Bessenyey- Kör ideiglenes vezetősége (II., Csa­logány-utca 24.) Szentirmay Jenő titkárja utján felhívja az összes kulturcélokat követő ifjúsági köröket hogy tagjaiknak e pályázatokon való részvétele ügyében Bessenyei Körrel * érintkezzék, amit szívesen közvetít a BudaiNapló szerkesztősége is. A leg­közelebbi pályázateredményét junius hó 5-én közli a Budai Napló- Az aquincumi MOVE, tornaegylet vigalmi gárdája e hó 7-én a Kisfaludy színházban jótékonycélu előadást rendezett, melyen Farkas Imre „Debrecenbe kéne menni? cimii operettjét mutatta be. A főszereplők lelkes ambícióján kívül meglepő színjátszó készségről tanúskodtak. Szombathy Agnes Lotteja Lovag Hevessy Andor Tommyja osztatlan tetszést aratott. Különösen meleg sikere volt Hackenschmidt Katalin Grefe- jének, akinek pompás, tiszta csengésű, iskolázott hangjával még találkozni fogunk vagy a színpadon, vagy a hangverseny­pódiumon. Sok elismerésben részesültek még: Hegedűs Kató, Pyber Laci, Bánáti Vince és Kovács Erzsi, aki a zenei kisé* retet adta. A Vérmezőt ismét elzárták. Acél­sisakos, kemény lépésű magyar­fiuk strázsálják széltiben-hosszában, s jó kedvű mókával, zavarják vissza a tilalom megszegőit. A Vérmezőn nagy zöld és sárga színfoltok ölel­keznek és' kár volna ha kíméletlen lábak letaposnák a gyermekláncfű aranysárga fejét mielőtt az még lisztes fehérbe öregednék. Amikor a Vérmezőre néhány év előtt először rendeltek őrszemeket — akik rend­szerint félutról küldték vissza az embereket — tilalomfát vertek annak mind a négy sarkára. A tilalomfa a német szöveg alatt ékes magyar­sággal ezt hirdette: „Visszavonásig a Vérmezőre lépni tilos“ — s tilos terület is volt ä Vérmező mindaddig mig fel nem lobogott a visszavonás. S mennél jobban dühöngött a visszavonás, annál szabadabban taposták, annál kegyetlenebből pusz­tították, annál kopárabbá és sivá- rabbá rongyolták egyesek és töme­gek, gondtalanul kószálok és szen­vedélyesen gyülésezők. Most kaszál­ják buja füvét és a frissen kaszált széna illata felkivánkozik a Lovas- utra, a Bástya-sétányra, vagy még azon is túlra. (F. Z.) Újlaki egyházközség műkedvelői gárdája május 8-án az Ürömi-utcai elemi iskolában nagysikerű majálist rendezett. Színre került Gárdonyi Gézától a „Bor“ cimü vígjáték. Nagy sikereket értek el: Hegyi Gizi, Wolf Margit, Kovácsics Irén, Bartos Ferenc, Halász Gyula és Erdélyi Bátor. Igen ügye­sen mozogtak a színpadon: Stier Anna, Wieser Duci, Mader Kati, Reisz Péter, Rokken Imre és Jani, Knotz Gusztáv és Pogány Dénes. Kedves, családias keretek közt folyt le a sikerült majális. ROVAÍ FEST,MOS,TISZTIT,kilós FxvJ » ruha, kifogástalan munka, gyors szállítás, legjutányosabb árak. VISOVSZKY ILONA II., Csalogány-u. 4. I., NÉMETVÖLGYI-ÚT 38. SZ. „BÉLA HE RT“- oemdéblő rendkívül kellemes nyári szórakozóhely. Kitűnő magyar konyha, saját szüretelésii borok. Cigányzene. Kettős, fedett kuglizó. CQ ES VILLAMOS MEGÁLLÓ. A VOLT MAKHETES. tulajdonos: MIKES ANDRÁS. KIRUHDÜUÍR F1GYEMMÉBE! A Hűvösvölgyi végállomástól három perc séta a SÁRKÁNY KÁVÉHÁZ- és ÉTTEREM Paul v. Bolly szimfonikus zenekara. A legjobb magyar- és francia konyha a leg­finomabb italok. Tejszinhabos kávé, házilag készített sütemények, ’fagylalt. Társaságok részére előre rendelés. TELEFON. Autóban ülések záróra után. SZÉP ILORfl NAGYVENDÉGLÖ á 81 és 83 villamos elágazásánál 77-es végállomása. A budai hegyvidék legkellemesebb kiránduló helye. Háziasán készült elsőrangú ételek. Egri rizling, mus­kotály és egyébb fajborok. Frissen csapolt sör. HABOS KÁVÉ. Első rangú cigányzene Minden vasárnap belépti dij nélkül tulajdonos: Pausch János. Hová menjünk sacsorálni?? a „Fiume szálló“ nyári kertjébe, a dunaparti muskátlis terasszára ahol öreg Balog Károly mágnás prímás kitűnő zenekara muzsikál minden este. fatányéröX erdélyi specialitások: flekken, kolozsvári és rakott káposzta. HOFFMANN JÁNOS ÉTTERMEI HZ „ÖREG DIÓPfiHOZ.“ LEGSZEBB KERTHELYISÉG CIGÁNYZENE Telefon 25. PÁLYA-UTCA 3. Autók állandóan a t. közönség rendelkezésére állanak. “It MBHTH ÜEHBÉGLÖ a nagyközönség legkellemesebb nyári szóra­kozó helye. Kitűnő magyar konyha, fajborok, frissen csapolt sör. Elsörangu cigányzene. Tulajdonos: Marth Mihály D éli I7HSUT! terasz vendéglő. — Kitűnő £ magyar konyha. Fajborok. * Állandóan frissen csapolt sörök. ■ Baaaaaaaaaaasfiaanauwtf nniHBiea BnwBBiaaau !! Olcsó cigarettohiivßly!! nananaxiBMfeBBCBajhWKBaiaasisGiaiBllttBBBXNBMunK 10 százalékai olcsóbb mint bárhol ! ! Elsőrangú gyártmányok. Vendéglősök számára a játék kártyák alegjutányosabban kaphatók BOTKAJÁNOS hadirokkant dohátiytőzsdéjébenl, Krisztina-körttt 89 Zugligeti Üdülőtelep (volt Fácántelep.) a 81-es villamos végállomása melleit. Szobák a nyári idényre. Elsőrangú étterem-, kávéház, cukrászda. Tennis. Naponta d. e. és este megyeri Rácz Gyula hangversenyez. nKegn^ilik május hő 15-én. Szobák addig is mérsékelt áron kaphatók. SÓSFÜRDŐ Egész éven át nyita. Hétköznap : d. e. 8—12. d. u. V23—6-ig. TELEFON József 81—75. Elsőrangú szobák.— Elsőrendű étterem. Kitűnő teniszpályák. PENSIÓ: Lakás és ellátás naponta 380 koronátói feljebb Ubi mistae, Nunc musae ; Ubi tabernaculum, Nunc spectaculum. Budai színházak. — írta: dr. Lechner Jenő. — (Folytatás.) . i V. El is határoztatott itt*a pozsonyi színháznak megfelelő nagyságú szin- ház építése és Hillebrand udvari épí­tész el is készítette a terveket, de az uralkodó 1786-ban felfüggeszti az építést és kevésbbé költséges megoldást helyez kilátásba. Ugyan­azon évben Pestre látogatván, gróf Niczky Kristóf helytartótanácselnök- hőz intézett kéziratában elrendeli, hogy a karmeliták temploma ala­kíttassák át színházzá és a tervek elkészítésével Kempelen Farkas ud­vari kamarai tanácsos — a hires sakkjátszó automata zseniális fel­találója — bízassák meg. Ugyan­akkor elrendelte a kolostörépület- ben a refektoriumnak Casinóvá való átalakítását is. Az építést 1787-ben befejezték és 1788-ban a színház megnyílt. Frivol feliratot szántak homlokzatára : Ezt a kegyetlen tréfát azonban megtiltották Kempelennek. A szín­ház homlokzata ma is még építé­sének zopf-izlésü korát tükrözi, belső képe azonban a Buda városa által 1854-ben végrehajtott átalakí­tások folytán ama kor romanticizáló képét öltötte magára. A szinpad- téren (a régi szentélyben) és a tető alatt a padlástérben még felismer­hetők a régi bárok templom feje­zetes pillérei és boltozatai. A tem­plom eredeli berendezései, köttük az orgonaház a vízivárosi Szt. Anna templomában állíttattak fel. Jegyez­zük fel azt is, hogy a színház alatt, az egykori középkori eredetű első templom talajjá döngölt romjaiban III. Endre királyunk és a temesvári Pelbárt barát porai vegyültek el, akik itt es nem — mint az emlék­táblák írják — a helyőrségi tem­plomban voltak eltemetve. Az 1790-ben megalakult első magyar szintársulat keserves küz­delmek között vendégként tengődött a budai dunaparti és a Várszínház­ban, ahol végül mégis csak be- bocsáttatásra talált. 1812 után a pesti romdellában is szerepelt, kényszerből tanyát ütvén, közben a pesti ,,Hakker“-ben is, ugyan­akkor, mikor a német színészet már bevonulhatott a Gizell a-téri nagy színházépület fényes csar­nokaiba. Sok nyomorúságos esz­tendő után 1833-ban virradt fel a magyar színészet napja ismét Fáy és Döbrentei igazgatása alatt. 1838-ban Nötzl, a német színházak igazgatója a krisztinavárosi Fő­utcában a (Krisztina-utcai Kogleba házban) az akkori Schniirtz-iéle ház kertjében kis szinkört rende­zett be a nyári előadások számára. 1841-ben Haber lgnácnak adta át a bérletet, aki 1842-ben bérbe vette szentgyörgyi Horváth József és Antal krisztinavárosi kertjét s ki­kötötte, hogy ott arénát építhessen. Ez a kert akkor még a Szt. János- tértől a mai Roham-utcáig terjedt. Őszre meg is kezdették a színkör építését, ama kor neogrék Ízlésé­ben, kis görög porlikusszal némes- ságodi Ságody József épitész-tanár tervei szerint. A színpadtechnikai részletek Niclas színész közremű­ködésével készültek. 1843-ban, március 3-ára virradó éjjelen egy . heves szélvihar az épülőfélben lévő színházat erősen megrongálta, hely­reállításában az akkori kir. építé­szeti igazgatóság (Baudirection) is közreműködött. 1843-ban, április 17-én már megnyíltak a színházzal kapcsolatos vendéglő-termek, ame­lyeken kívül az Attila-uicára néző fal mentén a kertre nyíló árkád- §zerü tetők alatt is sorakoztak az asztalok. A falakon festmények voltak a pozsony—pesti Dunai pa­norámák képeivel. Az első (még mindig német) előadást a színház­ban 1843 május 6-án tartották. A színházi függönyt — mint az első előadás szinlapja is közli — Horn hírneves festő festette, a Ságody által tervezett allegorikus figurák­kal. A színház mintegy 40,000 fo­rintba került. Az alagút megnyitása (1855—57) után a krisztina városi templomhoz a színház mellett nyi­tott utat a tulajdonosok ingyen en­gedték át a városnak, miután ez a Lánchídon át Pestről vezető útvonal a szintársulat érdekeit rendkívül elő­mozdította. 1856-ban már tárgyalások folytak Buda város tanácsával a szín­ház és telek megváltásáról s a vásár 1859 febr. 28-án,illetve az épületre március 2-án létre- is jött. A szerény színháznak nem volt mindig ilyen igénytelen külseje, mint ma. Még felismerhetők oldal homlokzatain a neoklassikus pillér- tagozások, amelyek egykor zöld és fehér színekben pompáztak, görög dóroszlopos faszerkezetű kedves kis portikusza még — ko­pottan bár, de — változatlanul megvan ma is, csakhogy gödörbe került, mikor az utcatestet körű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom