Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-05-14 / 695. szám

4 BUDAI NAP L£Ó Zászlót szentel pünkösd vasár­napján d. e. 9 órakor a koronázó templomban az Ébredő magyarok í. kerületi szervezete nagy ünnep­ségek kíséretében, melyek a honvéd­szobor előtt folynak le. Shioppa Lőrinc pápai nunciusnál tisztel­gett május 6-án délelőtt a várbeli r. kath. egyházközség elnöksége: Lampel Vilmos elnök, min. tan., Usetty Ferenc intézeti kormányzó, dr. Knapp Aurél honv. állam­titkár, dr. Kummer Rezső MÁV. aligazgató alelnökök és Lasz Károly áll. főpénztáros. A nuncius szívesen fogadta annak az egy­házközségnek a küldöttségét, amelynek területén most él és boldog, ha a gyönyörű koronázó templomban misét mond. Emléktáblát helyez el Lemberkovics Jenő honvédszázados az ellenforra­dalom vértanújának III. kerületi Bécsi-uti házán a Move központi tanácsa Morvay Győző dr. a Hollós Mátyás Társaság elnökeinditványára — Az emléktáblát közköltségen állítják fel és az óbudai Move cso­port arra kéri a budai közönséget, hogy e hazafias célra adakozzék s az adományokat küldje Morvay Győző elnök címére III., Zsigmond- utca 114 főgymnazium Hangversenyt rendezett a budai II. kér. álsóvizivárosi egyházközség e hó 7-én a budai Vigadóban, amelyen megjelent Horthy Miklósné fővédnöknő is. Az estét feled­hetetlenné tette Hubay Jenő művészi játéka^ Grill Lola remek szavalata, Haselbeck Olga, Palló Imre, Biscara Betta és Szemere Árpád éneke. A budai zeneakadémia énekkarát Klauser Mihály vezényelte. A nagy termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkesedéssel ünnepelte a művészeket, különösen az irredenta dalok és versek keltettek gyújtó hatást.; Eskütétel. A budatabáni egyház- község 45 tagú képviselőtestületi tagjai a budatabáni templomban április hó 12-én összegyűlvén, a a feszületre emelt kézzel megfogad­ták, hogy egyházukhoz hívek ma­radnak és teljes odaadással az egyházközség érdekeit mindenkor előmozdítják és minden erejökből szolgálni fogják. Az eskütételt kővető választás egyhangú volt és az egy­házközség tagjainak egyházi ügyek­ben való összetartását mutatta. Elnök lett: Spur István mérnök, balatoni kormánybiztos, alelnök: Szenti Bálint ny. p. ü. tanácsos, jegyző: ifj. Hauser József, pénztárnok: Nocker Ferenc. Ezeken kívül 30 képviselőtestületi rendes tagot és 15 póttagot válasz­tottak meg. A választás után az egyházi elnök, dr. Angyal Kálmán plébános őrömének adott kifejezést a választás felett és üdvözölte a világi elnököt, kiben kipróbált, ügy­buzgó, gyakorlati érzékű vezért bír az egyházközség. Spur István szék­foglaló btszédében a bizalmat meg­köszönve kifejtette, hogy aftőrténelmi múlttal biró tabáni egyházközségnek felvirágoztatásán fog munkálkodni. A tabáni r. kath. egyházközség tanácsá­nak tagjai: dr. Angyal Kálmán egyházi elnök, Spur István világi elnök, Szenti Bálint alelnök, hivatalbeli tagok: Németh Ernő s. lelkész, Raditzky Sándor s. lelkész, Calligarisz Ferenc karnagy; rendes tagok: Bajor Károly ellenőr, dr. Buzáth János, Göndöcs Irma, Grabits Lajos, ifj. Hauser József gondnok, dr. Kertész Aba, Nocker Ferenc, Németh Ferenc, dr. Heinrich Kál­mán, Pelczer Gyula, dr. Sallay Árpád, Moussong Géza, Schreill Győző, Tomaso- vits Rezső, Herr Ferenc, Ábel István és Kristofoletti István póttag. Az óbudai MOVE, e hó 20-án d. u. 6 óra­kor a III. kér. főgimnáziumban választ­mányi ülést tart dr. Morvay Győző elnöklése alatt, melyre a választmányi tagokat, a hegyi csoportot és az aquincumi MOVE-t meghivja. Tárgya a MOVE hirdető táblán olvasható. Uj zsidótemetőt létesít a székes- főváros Óbudán, ahol a régi már betelt. Az óbudai uj temető folyta­tása képen a Bécsi-ut és az Arany­hegyi árok között 7710 négyszög­ölnyi területet jelölt ki erre a köz­temetői bizottság és az évi 68 temetés átlagát véve alapul, ott egy háromturnusra beosztható örökös temető létesül. fl „vén szederfához** nnnr 1IÍC7EE mészáros és hentes vendéo- HHOL JUMLr |öje ker> Bécsi-út 52. Saját vágású elsőrendű húsok, becsü­letes adagok, természetes jó borok. Egyesületak és társaságok számára alkalmas helyiségek. H ellenes ERTHELYISEG. OLGSO ARAK: Más zene és ének előadások. PFFFFFR cu*<or*<acsokoládékiiiön­■ 1 LI I G fi legességek a legjobbak 1 Gyártja: PFEFFER cukrászati üzem: I. kerület, Krisztina-körut 17. szám, Elárusítás: II. kér., Szilágyi Dezsö-tér 4. sz. FÉRFI-, NŐI- ÉS GYERMEKCIPŐKET a legegyszerübtől legelegánsabb ki­vitelig legjutányosabban készít. Specialista mindennemű sport-, turista és skicipökben. SZEMES ISTYÁN és Tsa. II., Battüyány-utca 2. TfÍRG VOGL IMRE II, Medve-u. 6 (I. cm, diszterem) megnyílt! a G e 11 é r t - szálló gyö-J nyörü kerthelyisége. Szép J idő esetén V45—lA7-ig g katonazene. Tel.: J. 89-08 J ■ Frenreisz István* ■ vendéglős. J Buda! autotuíajdonosok figyelmébe! ArÉgitiirnevesK. csH. meciianihal műhely II. Inlet, Retek-utca (9 szám alatt van ÜANCSOVICS-czukPászda! Főuzlet: II., Csalogány-utca [55. szám, a Budai Apollo és a régi szent János korház között. 1! Nyári üzlet: Hűvösvölgyben a Hidegkúti utón, Fehér határkeresztnéi, a Balázs- vendéglő mellett. Haboskávé, tejszínes fagylalt és a legfinomabb saját készítésű sütemény! Budára kirándulók régi közkedvelt mulatóhelye Kívánatra ismertetőt küld! KAISER JÁNOS csónaképitő II. kér. Margit-rakpart 53. elvállal evezős-, vitorlás- és motoros csónak­testek építését, evezőlapátok, skik és mindennemű sportcikkek készítését. Budagyöngye a zugligeti és hűvösvölgyi átszállónál. Teljesen renoválva és újonnan berendezve. — Százados park. — Elsőrendű magyar konyha, a legjobb itatok és figyelmes ki­szolgálás. — Szerdán és pénteken halászlé. Kitűnő cigányzenei BETEG EIRBER „a EGÉSZSÉGES marad a legtisztább szénsavdus, egyedüli magyar természetes ÁSVÁNYVÍZ MINDENÜTT KAPHATÓ. A MOHAI áGNES FORRÁS VIZÉTŐL Kizárólagos főraktár magyarország és a kül­föld résszére. „Pannónia Kér. Fogy. Szöv.“ Bpest. Muzeum-körut ,41. Telefon 95—04. lőtte magasra felemelték. Hartleben régi pest-budai képeskönyvében Alt rajza pompás színháznak tünteti fel s annakidején olyan nagyszerű­nek találták, aminőnek „csak a francia fővárosban létezik mása“. Ugyanott olvassuk, hogy szinterét hátul meg lehetett nyitni, mire „mintegy varázserő által feltűnt a háttérben a Gellérthegy csillagász­épületével s az oldalán fekvő Rác­város kies házsoraival, gyönyörű alkonyi tájképpé alakulva“. Az élet is vidám volt a színház körül. A kertben ünnep és vasárnapokon zenés estélyeket rendeztek az ünne­pelt Morelly vezetésével, ezek voltak az u. n. reunionok. Kivilágítások, tűzijátékok adták a keretet hozzá s mindezt 10—20 krajcáros be­lépődíjakkal! VI. Volt még egy színházépülete Budának, ma már hatalmas palota, a kereskedelmi ministerium áll a helyén, az alagút mellett. Ez volt a régi budai Népszínház. A színház helyét már a Várszínház építése előtt emlegette egy királyi lejrat, mikor a pesti és budai színházak, a budai rondella, meg a „vörös sün“ és a „fehér kereszt“ szín­házi bérlője a karmelita templomot akarta színházzá átalalakitani. Erre a telekre tervezte meg Hillebrand udvari építész is a pozsonyi színház méreteiben a II. József színházát, amely helyett azonban az uralkodó parancsára később mégis a várbeli karmelita templom alakíttatott át. Tudjuk, hogy 1837—1861-ig, szabadságharcunk küzdelmes kor­szakában magyar szinielőadások alig voltak. Csak az absotut kor­mány hatalmának összeroskadása után a nemzeti lelkesedéstől sugalva ébredt föl a magyarság terjesz­tésének eszméje s ennek szolgála­tában a színház magyarrá tétele is közóhajtássá vált. Tfíolnár György színigazgató 1861-ben kezdi meg tárgyalásait a budai vári és krisz­tinavárosi színház bérlőjével s meg­állapodásra is jut, hogy társulatá­val turnusokban magyar előadásokat tarthasson. A közönség tüntetőleg látogatta ezeket az előadásokat és mellőzte a budai és pesti német színházakat. Még ugyanazon évben fogant meg a gondolat, hogy ki­zárólag magyar előadásokra uj szín­ház építtessék. Molnár a Lánchíd melletti, a Lánchid-társaság tulaj­donát képező volt katonai raktár épületét — a még Mátyás király idejéből származó granáriumot - szemelte ki erre a célra, hogy szín­házzá alakítsa át. A városi tanács lelkes támogatásával és a „Nép­színház alapítását segélyző bizott­mány“ utján összegyűjtött anyagi segélylyel Gerster Károly és Frey Lajos építészek tervei után 1861 julius havában megkezdették az át­alakító építési munkálatokat. Szep­temberre a szinház készen állott és ugyanazon hó 14-én Jókai Mór prológusával meg is nyitották. A diszelőadást háromszor kellett meg­ismételni. Az épület november 19-én Buda váróé tulajdonába ment át. 1864. év végén azonban az előadások részben a szinház belső zavarai, részben komplikált jogi viszonyai miatt, a kedvezőtlen poli­tikai helyzet által is befolyásolva szüneteltek s a Népszínház zárva maradt 1867-ig, amikor a meg­alakult magyar belügyministerium megadta az engedélyt újra meg­nyitására. Az előadások a koro­názás után vették ismét kezdetüket junius 13-án, a szinház azonban nagy anyagi nehézségekkel küz­dött, művészi színvonala is sülyedt, a közönség érdeklődése megszűnt, amiért 1870 április 13-án már utol­jára tartottak benne előadást. A városi tanács — a magyar színé­szetnek Budán való állandósításá­ról másképen gondoskodván — a népszínházát egészen elejtette és az épületet értékesítette. Az észak­keleti vasúttársaság vette meg és igazgatósági épületet emelt he­lyébe. Ez a palota most a keres­kedelmi ministerium székhelye, amelyet Baross Gábor költöztetett beléje 1890-ben, mikor a vasutat államosították. VII. Emlékezzünk itt meg arról is, hogy Buda városának az 1848 XXXI. t.-c. 3. §-a alapján hozott első önállóan kiadott engedélye a budai Népszínház megépítésére vo­natkozott s ezekkel a szavakkal kezdődik: „Azon csalhatatlan elv­ből kiindulva, miszerint a nem­zetiség és magyar nyelv emelése, mely nemzeti létünk egyik főfel­tétele, a nép akaratából szabadon választott alkotmányos köztőrvény- törvényhatóságok első teendői közé tartozik, nemes hivatása szent kö­telességét véli Buda főváros közön­sége teljesitendőnek, midőn a ke­beléből oly sokáig száműzött magyar színészetet, melynek böl­csője a főváros ölében (Budán) ringattatott, ismét állandósítani és a mostoha sors által kajánul el­ragadott ősi jogaiba visszahelyezni néki jutott boldogító osztály­részül . . .“ Vajha minél előbb boldogító osztályrészéül jutna a fő­város mai urainak is, hogy révbe vezessék a roskatag, régi, elavult épületekben sinylődő budai szí­nészetet és állandó, a kor szín­vonalának és Buda közönsége igényének megfelelő megérdemelt Otthonhoz juttatnák t­| I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom