Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-03-27 / 643. szám

2 BUDAI NAPLÓ 2 Slachta Otar# az I. várbeli választókerület képviselője. A kétnapos, izgalmas válasz­tás eredménye, ahogy lapzárta- kor értesülünk a következő: Leadatott összesen 10.483 szavazat és ebből Slachta Margit 5471 szavazatot kapott, a többi jelöltre együtt 5012 szavazat esett. A részletes eredmény: Slachta .............. 5471 Csill éry .............. 3646 Sz entirmay......... 803 Tö rők.................. 557 így lett 229 abszolút szó­többséggel Slachta Margit megválasztva. Csakhogy ezzel nem tér vissza a béke a fölzaklatott kerületbe, mert értesülésünk szerint a Csilíéry-párt petíció­val készül megtámadni a vá­lasztást — s a Szentirmay-párt is elhatározta, hogy együtt marad és mint politikai pártkör küzd tovább, hogy a jövendő választások készületlenül ne találják. Buda, 1920. március 26. Budapest kormánybiztosát a húsvéti ünnepekre kinevezik. Ezt nemcsak Simonyi Semadam Sándoi miniszterelnök ígérte meg, hanem a szövetkezett pártok vezetősége már a kormánybiztos személyére nézve is megegyezett. Ezúttal a választás nagyon szerencsésnek mondható, mert dr. Baranszky Gyula a volt főv. bíz. tag nemcsak általános népszerűség­nek örvend, hanem 12 évi közvetlen tapasztalat alapján ismeri a főváros ügyeit és vezető embereit s mint régi keresztény szociális harcos, lapszerkesztő és gyakorlati érzékkel biró szervező, bizonyára meg fog felelni a legszélesebb körű várakozá­soknak is, ahogy azt már hetekkel ezelőtt megírtuk. Mi budaiak közelebb­ről és régen ismerjük dr. Baránszky Gyula szeretetreméltó egyéniségét és a közügyekben eddig is kifejtett önzetlen munkásságát. Kétszeresen örülnek a budaiak a kormány e sikeres választásán, mert ezzel egy polgártársunk régi érdemeinek és rátermettségének elismerését és az igaz, elvhü meggyőződés jutalmát, sőt az igazság diadalát és érvénye­sülését. látjuk. Úgy értesültünk, hogy Barászky kormánybiztost a város­házán is rokonszenwel várják. A községi választások a Keresz­tény szociális eszme szolgálatában állónak sietve kell intézniük, mert a destruktió újra lázit. Épen ennek ellensúlyozására a közigazgatási kerü- letenkinti szavazás hozandó be, mert egy általános lista kész veszedelem, mindenki előtt, aki ismeri a képvi­selő választási statisztikát és főleg a könyen megtévesztő lista szavazás fondorlatait. A közigazgatási kerüle­teknek pedig egyforma számú jelöl­tek adandók, mert minden kerület önálló egység és Budát nem szabad a maga magyarságával akkor háttérbe szorítani, mikor a vízivárosi Kerület­ben 9403 és az obuda-ujlaki kerü­letben 5065 szótöbbsége volt és amikor Budának, 46848 többsége volt Pestnek 35750 töbségével szem­ben, nehogy újra a Vázsonyi-éra tóduljon be a ma is fülledt levegőjű városházára A kerületeknek pedig legyen nem sok, de elég képviselőjük és igy tekintettel a 22 választókerü­letre is, közigazgatási kerületenkint j 22 rendes tagsági helyet kell adni | nem a helyi ambíciók istápolására, j hanem a mostani nagy, a tisztításról az építésig tartó óriás súlyú mun­kának elbirhatására és a nagy erköl­csi és anyagi felelőség elviselhetésére. Jelöljön minden kerület maga jog­erősen, mert mindig maga a kerü­let tudja a maga bajait és ismeri a maga köréből való alkalmasakat. Dr. lasnádi Kovács József Meleg ételhez kell juttatni a I nyomorgókat s igy a működésben : levő budai népkonyhákat el kell látni I a lehető legjutányosabb árakon mindenféle élelmiszerrel és ide kell utasítani z legszegényebb néposztályt hogy ott megszabott alacsony áron, esetleg a szervezet utalványa alapján, teljesen díjtalanul melegételhez jus­son, amelyet ott is elfogyaszthat, de j haza is vihet. Meg kell engedni, hogy egy egyén több jegyet is vásá­rolhasson, de igazolt több tagú család részére több ingyenjegy utal­ványt is kell kiadni. De ma nem az , .-fr-»*-'-*,--‘»J j mi közönségesen annak tartunk, ina j a legszegényebb néposztály a kötött j jövedelemre utalt köz- és magán- \ alkalmazóit, ugyanazért segíteni kell i esetleg olcsó áron élelmiszerhez kell j juttatni azokat az intézményeket, j köz-, vagy magánhivatalokat, amelyek vállalkoznak alkalmazottjaik és az , ezekhez tartozó családtagok meleg­étellel való ellátására és ha egyes kerületekben ilyen intézmények nem volnának, ott az akciónak kell a népkonyhák mintájára étkezőhelyisé­geket felállítani, amelyekbe azonban csak igazolvánnyal lehetne belépni, hogy a nem odavaló elemeket ezektől a helyektől távoltartsák. Ruhasegélyt esak a legszorgosabb nyomozás eredményeként és csakis az elöljáró- sági szervezel határozata alapján kell utalványozni, azt az illetékes körzeti népjóléti megbízott ellenőrzése alá kel! helyezni, meri a legtöbb vissza­élés ezen a téren van és alig van gyermek, vagy akár felnőtt is, aki maga hordja el a segélyképen kapott ruhát. Ezen a téren különösen a csecsemő ruházatra kellene a fősulyt fektetni. A tüzelősegélyeket teljesen, meg kell szüntetni, mert hiszen a télből már erősen kifelé megyünk, főzéshez pedig nem kell, mert az étkező intézmények ezeket a dolgokat olcsóbban állítják elő, mint az egyes háztartások. Készpénz segélyt már csak a legvégsőbb esetben, adósság, házbér stb. kifizetésére kell adni, mert a készpénz segély csak kivé­telesen szolgálja az elérni kívánt céít. így ma még a népkonyhák a leves­ből és egy üresfőzelékből álló ebédet 3 koronáért ki tudnak állítani itt Budán, tehát 30 K fiz ebédnek az ára, mig 30 K készpénz segélyből egy kéttagú család sem tud ilyen ebédet előállítani, dr. Németh Imre. Szerkesztőség telefonja: 126—96. Szerkesztő található d. ix. 3—4-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Telefonunk a nyomdában: 24-77. A Budai írók, művészek és tudó­sok társaságának szokásos szerdai összejövetelén mint uj tagok részt vettek: Lohr József, Löwengard Já­nos dr., Lantay Lajos. Peterdy Sán­dor indítványára elhatározta a tár­saság, hogy végleg megalakul e hó 31-én, szerdán délután 5 órakor és akkor dönt a társaság címe fe­lett. Egyúttal ideiglenes tisztikart választ, hogy igy mihamarabb túl­essen a kezdet nehézségein. A vita folyamán Hangay Sándor sürgeti egy folyóirat megindítását a Budai Naplón kívül, tisztán irodalmi és művészeti tartalommal. Gecső Jenő a menekült kolozsvári és pozsonyi egyetem jeles tanári karának értékes közreműködését kívánja bevonni a társaság működésébe. Lendl Adolf dr. a társaság által tervezett felolva­sásokat, előadásokat úgy véli meg­oldani, hogy mindig más-más tár­saskört keressen fel a társaság. Bene György szerint az összes budai kulturális és társadalmi köröknek együttműködéssel keil bírni. Baranski Gyula kész programot adott. Gecső és Ungváry Sándor ötletes hozzászólása után Massányi Ernő dr. a csehek által annektált ó-gyalíai csillagvizs­gálónak Budára való áthelyezése fnéíiétt Tej tiü ki pTöpag'aiídat. A tár­saság a tisztikart jelölte is és ezt a listát terjeszti a szerdai alakuló gyű­lés elé. Az összes jelentkezett és meghívott tagokat arra kéri a szer­vező bizottság, hogy 31-én, délután 5 órakor minél számosabban jelen­jenek meg és külön meghívókat is bocsát ki ez alkalommal. Sokaknak fájt, hogy mily elhagyatottan áll Szűz Mária Irma-téri szobra. A hívek vallásos leikülétét sértette, hogy az oltáron pajkos gyerekek hancuroznak. Megnyug­tató azonban Molnár László plébános azon ígérete, hogy teljesen rendbe hozatja a szobrot az egyházközség. Az ügyet magáévá tette Juhász István dr. és az egyházközség főtitkára is. A szobrot res­taurálás után újra íelszenteitetik. A Krisztinavárosi Kaszinó tagjai e hó 25-én gyűltek össze, hogy két évi szünet után megtartsák a kaszinó 20-ik rendes közgyűlését, melyet dr. RipkaFerenc nyitott meg nagyszabású beszéddel, mely hivatva van az I. kerület közéletét irányítani a jövő­ben, amelyben kitért Buda minden égető sürgős kérdésére. Rámutatott az I. kerületben most folyó testvér- háború okozta keserűségre és az önzetlenség hiányára, mely nélkül közéletet sikeresen vezetni nem lehet. Lapzártakor kapjuk a tudósítást s igy érdemlegesen az évi jelentés kapcsán foglalkozunk a jövő szám­ban a kerület e nagyjelentőségű, eseményével. Most csak röviden jelentjük, hogy az elnöki megnyitó lelkes bizakodó hangulatot váltott ki, mely után Sándor Károly olvasta föl a mesterileg megírt évi jelentést. Dr. Szabó Árpád az elnökség föl­kérésére poetücusan szép, meleg emléksorokat olvasott föl a diktatúrá­nak áldozatul esett Dénes Arthur emlékére. Azután Roslaw Lajos pénz­táros olvasta föl a két év pénztári jelentését. Az elnökséget és a választ­mányt választották meg ezután egy­hangúlag s a Hymnusszal befejezett közgyűlés után a választmány a tisztikart választotta meg szintén egyhangúlag. Az estét társasvacsora fejezte be, amelyen fel köszöntőt mondottak Merényi Richard, dr. Ripka Ferenc, Badál Ede és mint vendég lapunk szerkesztője. Egyházi zene, A tabáni szent Katalin- plébániatemplomban március 28Tán, vi­rágvasárnapján a Tabáni Egyházi Énekkar Calligaris Ferenc egyházi karnagy veze­tésével a Pálma neutelis-hez az előirt szövegeket, a mise alatt p*dig Schweitzer F-dur miséjét adja elő. Gradualeza „Szent Máté Passio“-ját éneklik: Calligaris Fe­renc, Unger Károly és Ferter Miklós. Offertorium Improperium. éneklik: Unger Károly, Calligaris Ferenc, Höfle Mátyás, Höfliager Ede. A gyümölcsfatépdelők fülét kell megtépni. Közeleg ugyanis a gyü­mölcsfák virágzása. Számos kemé­nyítős ételeken sínylődő ember re­ménye — írja egy hegyvidéki olva­sónk — ha valami késő fagy meg nem fosztja ettől a reménységétől is. Buda hegyei nászruhába öltöz­nek. De jönnek a barbár pesti ki­rándulók bizonyára és régi, durva, esztelen szokásukhoz képest tördelni fogják a virágzó fák ágait, amit az idén nagyobb mértékben fognak megcselekedhetni, meri hiszen a szovjeturalom alatt ellopták és fel­tüzelték legnagyobbrészt a kerítése­ket, tehát szabadon kószálhatnak kereszíül-kasul a gyümölcsösökben. Figyelmeztetjük rá előre a hatósá­gokat. Há kell, gondoskodjék kar­hatalmi erőről, hogy ezt a káros és rut szokást megszüntethesse. Ez nemcsak egyes tulajdonosok kára, hanem .közkár is. Egyszerűen lehetne segíteni a dolgon. Két hétre be kel! •.% •’* ti í 1X J í> I. u /. K<övli tí .» á O Í.U^ V tási adóőrségek helyére a megfelelő őröket. Mozgó őröket pedig a villa­moskocsikon. Aki gyümölcsfaágakat hoz be kívülről bokrétának, azt ir­galmatlanul meg kell nyomban bír­ságolni, hogy elmenjen a kedve az ilyen „ibolyázástól“. Ha éretlen su­hanó, akkor meg kell tépni a füléi, hogy megtanulja, amit az iskolában elmulasztott megtanulni: a fa kímé­lését. Ez nem barbarizmus. A bar­bár a rakoncátlan, másét nem tisz­telő közönség. Félmillióra becsülik azoknak a plakátok­nak, röpcéduláknak és röpiratoknak a nyomdai előállítási költségét, amelyeket az I. kerület választási harca alatt fel­használtak. Szakemberek 450.000 koronát mondanak, amiből alig esik 50.000 korona a Török- és Szentirmay-pártra. A Slachta- és Csiiléry-párt igy egyenkint átlag 200 ezer koronát fordítottak e célra, amihez hozzá­adandó még a pártirodák rendkívül nagy költsége. Szinte önkéntelenül kérdi a nyájas plakátolvasó, hogy — honnan ? — miből ? A cukor-ügy mindnagyobb hullá­mokat ver az I. kerületien, ahol ma már nyíltan beszélnek róla, hogy a hat héten át várva-várt cukor meg is volt már, de illetéktelenül eladták, abban a hitben, hogy újat tudnak szerezni, ami azonban nem sikerült Neveket is korpoltálnak, sőt sokan arról is tudnak, hogy az igy befolyt nyereség kinek jutott és hová fordí­tották. A cukorra befizetett összeg meghaladta az egymilliót és a pér^ a devalváció előtt fizették vissza íl-ik kiadású kékben, ügy tudjuk, hogy a csalódott felek nem hagyják ennyi­ben az ügyet és mi is kénytelenek leszünk ez ügygyei részletesen fog­lalkozni a jövő számban, ha addig ez a kérdés és főleg a nyereség hova- forditása kellőképen nem tisztáztat­nék, már az abban szereplők érdeké­ben is, aki ma erős gyanúsításnak vannak kitéve. •vim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom