Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-03-27 / 643. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 Tévedés csúszott be egy múltkori kedves híradásunkba, amely arról számolt be, hogy husvétkor orgonaszó köszönti a Szent Anna templom híveit. Az orgona restaurá­lása — akkori híradásunk szerint — 3000 koronába került, holott annak költsége 13.000 korona, ami lényeges külömbség. A tolvaj került szinre meglepően összevágó előadásban az „Anonymus“ műkedvelő színpadon I., Budafoki-ut 14. Ez a műkedvelő gárda maga csinál mindent. Felállította a szín­padot, rajzolja a plakátjait valami különösen ügyes ötletességgel. Veze­tőjük : Schöberl Ferenc ezermester és kimagasló képességű dilletans. De mindannyi jó. Mint vendégek • szerepeltek: Vukovícs Giziké, Sárosi Antalné és Szegő Imre. Az estét Viraág Béla szerkesztő megnyitó beszédével kezdték és vidám tánccal •fejezték be. — Legközelebb április !hó 4-én „A Doktor ur" cimü bohó­zat kerül szinre. Budai talajból nőt ki a „Magyar Irodalom­történeti Társaság“ amelynek cél ja a magyar irodalomtörténet művelése, ismét meg­kezdte m ü ködését és fo lyóirata az „ I rodal om- történet“ ismét megjelent. 1910-ben küldte szét országszerte Pintér Jenő dr., akkor znég főreáliskolai tanár, ma tankerületi ■főigazgató s az akadémia tagja, Várfok­utcai lakásából azokat a lelkes felhívásokat, hogy megállapítható legyen a magyar irodalomtörténetet művelő és azt fejlesztő társaság. A szép eszme viszhangra is talált és 1911-ben megalakult formálisan a tár­saság, amelynek elnöke Beöthy Zsolt a magyar irodalomtörténet nestoia lett. A folyóirat szerkesztője pedig Pintér Jenő dr. a kiváló irodalomtörténész, akinek munkáját az akadémia a Semsey pályadijjal jutal­mazta. Pénztáros: Ágner Lajos dr., titkár: Horváth János. A tisztikar, a dolgozó munkatársak nagyrésze és a tagok között is túlsúlyban vannak a budaiak. Bangha Béla Budán. A Várszínház­ban április hó 4-én és 5-én délután 5 órakor Horthy Miklósné nagyasz- szony védnöksége mellett a budai Margit Mária-kongregáció az általa fentartotí Napközi Otthon javára színdarabbal és élőképekkel egybe­kötött hangversenyt rendez. Az első nap diszszónoka Pater Bangha Béla Jézustársasági atya, a második napé: Pater Haas Brokárd, a karmelita rend magyar tartományfőnöke, mind­ketten a színpadról fognak szólam. Fellép még: K. Wakotsck Margit, Hasada Károly és az Óbudai Torna- Egylet hatvantagu énekkara. Az es- fély ének- és zeneszámait Lenz Fe­renc karnagy vezényli. Szinre kerül­nek : Kuruc dalok, a Mult, a Jelen •és a Jövő élőképei és Pailer „A két anya“ cimü 3 felvonásos színdarabja. Az élőképeket, valamint a színdara­bot Stella Gyuláné művésznő ren­dezi. Jegyek a rendezőknél, Non Juliskánál, Ruszwurm és Ravasz László cukrászoknál, valamint a Szo­ciális Missziótársulatnál válthatók 4—120 K-ig. A hangversenyt meg­hallgatja Horthy Miklós is, ami az ■est jelentőségét rendkívül emeli. Sulyes csapás érte Réw Sándor író és hírlapíró társunkat, aki e hó 21-én vesztette el édesatyját Reischel Ágostont. 28 évig •volt a Leipziger-féle szeszgyár tisztviselője. A III. kér. Szent Margit-kórház halottas­házából temették e hó 23-án számos barátja és tisztelőjének részvétteljes kísé­rete mellett, a III-ik kerületi temetőbe. Az engesztelő szentmiseáldozat 27-én volt .az óbudai plébánia templomban. Ingyen — hordták ei a napokban egy Attila-utcai raktárból szekér­számra a burgonyát. Hogyan in­gyen? — kérdezték a svábtól, aki fél szekérderékkal kapott. A disz­nóknak, — felelte. Romlott. Köze­lebbről nézve, csakugyan már nem is gyanús színe volt a kupacnak, amely párolgásának elég undorító szagával is elárulta, hogy már nem való a disznónak sem. Minthogy ez az eset nem az első Budán sem, de még kevésbé a fővárosban: jog­gal felháborodott rajta a közönség, hogy akár állami, akár városi, akár valamely szövetkezeti testület okta­lanul és hanyagul dobjon veszendő­nek élelmiszereket az ügyetlen rak­tározással akkor, amikor napokon, sőt heteken át hiába zörgették a városi és magánbódék ajtait az éhes családanyák egy-egy kiló burgo­nyáért? Nevetséges, sőt vétkes do­log kitolt terminusokra tartogatni a burgonyát, amikor idejében nagy szükséget enyhíthetnének vele. Ha valamely szövetkezet teszi, az is vétkezik a tagjaival szemben. Ez is éppen olyan okos eljárás, mint ta­valy a nyúl jegelése volt. Amikor itt volt az ideje, legalább azon az egy vagy két héten, amíg tartott, jóllakhatott volna hussa! egy sereg ember, mig tavasszal, amint minden józan gondolkozásu egyén előre megmondta, nem kellett már senki­nek, mert a jégről a melegre vitt nyúl a piacon még aznap bomlás­nak indult. A város ráfizeiett, a la­kosság meg ette a zöldségét csak úgy, mintha februárban nyulpecse- nyéhez jutottak volna. Előkelő közönség jelenlétében folyt le a Nemzeti Haladás Club vasárnap megtartott első nyilvános matinéja a Krisztinavárosi Kaszinó nagytermében. Heller Róbert dr. ügyvezető elnök megnyitó beszéde után Greguss Pál dr. pedag. tanár mélytartalmu természettudományi értekezését olvasta fei, melyben érdekes vonásokban tüntette fel a haza nélkülözhetetlen fogalmát. .Zufall Sándor két igen bájos dala Kazal Lili temperamentumos előadásában magával ragadta a közönséget. Radóczy László ér­tékes költeményeit Hegedűs Lajos az ügy­höz méltó buzgalommal szavalta. A már népszerű ifj. Cathry Szaléz és Tessely Károly uj dalai Tessely előadásában sikert arattak. Pongrácz Jolán, a Rózsahegyi­iskola végzett növendéke, művészi érzék­kel szavalt. Máthé István vigszinházi nö­vendék Scharmar Jenő megrázó erejű dalá­nak előadását, bár az részére áldatlan szerep volt, mégis jól oldotta meg. Végül Höffler Jenő előadó készséggel játszotta e! egyik legsikerültebb müvét. Sajnálattal nélkülözte a közönség Szobihard Mária ismert előadóművészeiét, aki Máthéval Szondy Jenő készülő operettjének sikerült jelenetét lett volna hivatva eljátszani. A matiné egyéni érdekessége volt, hogy az előadok csak klubtagok müveivel szere­peltek és az énekszámokat maguk a szer­zők kisérték. Megkondulnak a harangok husvét­kor a Szent Anna plébánia templom tornyában. Nagyszombaton már a feltámadásra hívnak és akkor nem nem ezt mondjuk majd, hogy meg­jöttek Rómából, hanem azt, hogy Slezák mester harangöntődéjéből. A hadbavonult harangok, akik mint ágyuk hirdették a hazaszeretet ma­gasztos erényét ismét az őket meg­illető magaslatra jutnak, hogy fennen hirdessék az alant járóknak érces hangon az igazi keresztény erkölcsöt és felebaráti szeretetet. Magyar Turista Egylet március 31-én tartja közgyűlését az Akadémia dísztermé­ben. A tagok egy része dr. Thirring Uusztávot óhajta diszelnöknek és dr. Cholnoky Jenőt elnöknek megválasztani. Az egyesület husvétkor testületileg meg­látogatja az Esütergomi alosztályt. A Magyar Reneszánsz Társaság müvészestélye a budai Vigadóban e hó 24-én igy jól sikerült és a megjelent intelligens közönség egy jól eltöltött est emlékével távozott. Nem ritka ma Budán a milliós telek­vásár, ahogy azt legutóbb kimutattuk. Újabban Schnell János Istenhegyi ingatlanját vette meg kerek egy millióért Kopfsteiner József és neje. Sírnak az öreg asszonyok az Attila-utcai nőegyleti ápoIdában. Az egykori módosabb budai polgári tár­sadalom tagjai, akik valamikor régen, belépésükkor fejenként körülbelül 1000 koronát fizettek, ami akkor nagy összeg volt, ennek fejében hátralevő öreg napjaikra teljes ellá­tást és temetést biztosítottak maguk­nak. A gazdasági krízis ezt az in­tézményt is teljesen tönkretette, úgy hogy létezésének és további fenn­maradásának alapfeltételei sincsenek meg. A főváros kénytelen az összes bennlakókat május 1-én az Attila- utcai szegényházba átköltöztetni, amit a jó öregek már előre siratnak. Nincs, aki megmozgassa a társadal­mat, nincs, aki befolyásos szavát felemelné, hogy ez az intézmény fennmaradhasson és az agg polgár­nők megmaradhassanak hátralevő napjaikon át a megszokott helyükön. Ösztöndíjakat kaphatnak úgy a fiuk, mint a leányok a Qizella-alapitványból 200, a Mária Valéria alapítványból 200, a Szilágyi István alapítványból Í60 és az Onderkó János .alapítványból 50 koronát, ha az illetők jól tanulnak és a szülők az illető iskola igazgatójánál eziránt sürgősen érdek­lődnek. k budai avarig. egyházközség va­sárnap tartotta tisztújító közgyűlését. Megválasztották felügyelővé Papp Elek ny. államtitkárt, másodfelügye- íövé Schulek János műépítész tanárt, gondnokká Sándy Gyula műegyetemi tanárt, ügyészekké dr. Sztehló Dezső és dr. Uhimann Lajos ügyvédeket, ellenőrré Józsa László min. szám- tanácsost. Megválasztottak ezenfelül 60 egyháztagot presbyterekké. A vá­lasztások hat évre szólnak. két budai ifjú meleg sikerének volt szín­helye mársius 20-án a katnolikus egyesü­let ház díszterme. Ekkor rendezte Szerzői Eitjét Tessely Károly és Csathry Szaléz, Az első az író, a második a komponista. A műsort Tessely ötletes prologja vezette te, amelyet ügyesen mondott el a csöpp Schnitt Piriké. Tetszett a „Rabnők tánca, amelyet hegedűn előadott: Ludwig József, zongorán kisérté: Zufall Sándor. Raics László mély hatással Tessely költeményei­ből szavalt. Éiénk tetszés kísérte Kalocsay Totty énekszámait. Hangos kacagás követte „Az álarcos asszoyt“ a tapsokban Vaisz Nusy, Pápay Annus, Tessely Károly, Sajó Géza, Keller Antal, Raics László és Gruber Gyula osztozkodtak. Csapó Irénke kedvesen előadott dalaä megértésre találtak. Raics László és Sajó Géza pompás huinoru pár- jelenete élénk derültséget keltett. Vaisz Nusy és Tessely Károly együttes szereplésük kedvesen hatott. V. Márkus Ducy dalokat adott elő megnyerő előadásban. A műsort befejezte és a sikert tetézte „A sziv hercege“ cimü operett, amelyben ügyesen szerepeltek: Kalocsay Totty, Bök Klári és Tessely Károly. A sikert előmozdította Pápai Annus, Schrött Aranka, Margitka és Piriké, Keller Antal, Ludwig József és Raics Láozló. Az előadást Keller Antal konferálta szellemesen végig, mig a ren­dezés munkáját Horányi Ernő végezte nagy hivatottsággal. A jó sikerült estély állandó kitűnő hangulatban tartotta a meg­jelent előkelő közönséget. Spanyol nátha-, illetve influenza­eset február második felében, 16-tól március 1-ig 1152 volt és ebből halálos végű 322. Budán a három kerületben 166 eset fordult elő és ebből halálos kimenetelű volt 57. Tehát átlag minden harmadik beteg belehalt. A járvány márciusban erő­sen csökkent és vesztett erejéből. Budai Zeneakadémia március 31-én tem­plomi hangversenyt rendez az Anna tem­plomban. Előadásra kerül: Händel: „Krisztus hét szava a keresztfán“ ora­tóriuma ének és zenekerral Klauser Mihály igazgató vezényletével. Januári tüzesetekről számol be a fővárosi stalisztíka. összesen 55 tűz volt a főváros­ban s ebből 9 eset jut Budára. Ezek között Óbudán egy gyárégés is volt. A többi jelentéktelenebb szoba és kéménytüz. Első fiókszervezetét Budán állí­totta fel a Baross-szövetséggei fuzio­nált Keresztény Iparosok Országos Szövetsége e hó 21-én, vasárnap a II. kér. Iparoskor helyiségeiben. A nagy számban megjelent iparosokat Szabó Gyula, az Iparoskör elnöke üdvözölte. Németh József ismertette a gyűlés célját és a fiókszervezet megalakításának szükségességét. Ez­után a központi kiküldöttek s utánuk több budai iparos is felszólalt, végül kimondta a gyűlés, hogy megalakítja a szervezetet mint II. kér. fiókszer­vezetet. Elnök lett Lackenbacher György, társelnökök: Szabó Gtfhla és Kabakovics Rezső. Ügyvezető elnök: Németh József. Titkái: Petne- házy Lajos, pénztáros: Kiss Lászió, ellenőrök: Berényi János és Tóth Árpád, jegyző: Schinogl Alajos, vá­lasztmány : Biró Lajos, Dugonits Lajos, Lindenbach N., Gorell Gyula, Vass Gyula, Váli Gábor, FrimmelJ., Szlovacssk József, Siotter Mátyás, Simon Ferenc, Szontag Ferenc, Sza- mosy József. Ezután Petneházy Lajos általános helyeslés közben a követ­kező határozati javaslatot terjesztette a gyűlés elé: „Mondja ki a közgyű­lés, hogy tekintettel a megváltozott viszonyokra és az iparosérdek állam­gazdasági fontossága szempontjából követeli a külön iparügyi miniszté­rium felállítását.“ A kamarai választások sikere ér­dekében felhívjuk a budai iparosok figyelmét arra, hogy az elöljárósá­goktól a szavazó lapjaikat vegyék ki. A szavazó-lapokat, iparigazolvány, engedély vagy adólevél stb. fel­mutatása ellenében adják ki. március ünneplése. — Folytatás a múlt számból. — A budai oldalon lefolyt márciusi ünnepekről adjuk folytatólag az alábbi tudósításokat: A „Kültelki Kossuth Lajos Asz­taltársaság“, a „Virányos-Kútvölgyi Egyesület, a „Buda-Hegyvidéki Tár­saskör“ és a „Budagyöngye Kör­nyéke Közművelődési és Társasköre“, ez utóbbi kör helyiségeiben (II., Budakeszi-ut 11.) március 14-én, vasárnap délután ünnepelte meg a szabadsághozó 1848-ik esztendő emlékét, nagy és lelkes közönség jelenlétében Medriczky elnök nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom