Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-05-28 / 650. szám

2 BUDAI N A P L O német város, csak lassan emelkedett. Mikor Virág Benedek, a szent öreg esténként kisétált a hajóhidhoz, hihette-e, hogy 100 esztendő múlva Buda a magyar szellemnek s a magyar nyelvnek ilyen erős vára lesz.' Mi/ akik itt egvbegyültünk, eleven tanúbizonyságai vagyunk en­nek a megújhodásnak. Élünkön olyan férfiú áll, aki leg- méltóbb megtestesítője azoknak az eszméknek, amelyek minket lelkesí­tenek. Nem az államférfiut és poli­tikust emelem én ki ez alkalommal Andrássy Gyula őexelenciájában, hanem az irót és tudóst. Még élén­ken emlékezhetünk, hogy a millenium idején milyen országos meglepetést keltett mélyreható munkája: „Az 1867. kiegyezésről“. A Magyar Tu­dományos Akadémia akkori publi­cisztikai jutalma kisérte nyomon a könyv megjelenését Ez a könyv szerez.e meg elnökünk számára az Akadémia levelező tagságát. Néhány évvel utóbb „A magyar állam fenn­maradásának és alkotmányos szabad­ságának okairól“ szóló monumentális munkáját nagydijával és rendes taggá való megválasztásával jutalmazta az Akadémia. Nem itt a helye, hogy ennek a nagyméretű tudományos munkásság­nak méltatását adjam, de annyit mégis ki kell emelni, hogy az utóbb említett mü milyen nemes veretű terméke a magyar publicisztikai iro­dalomnak. A történetiró és a filozófus könyve ez, egyik akadémiai bírálója szerint: munka mely tele van a politikai bölcsesség gyöngyeivel. Mindnyájunk nevében kifejezést adok annak a benső örömnek mely eltölti lelkünket, hogy Andrássy Gyula gróf szives voít elfogadni a diszelnökséget és ezzel soraink élére állni. P ESTI HISTÓRIÁK cimüuj köny­vében a régi budai vendéglőkről ir Magyar Elek. A könyvet leg­közelebb ismertetjük, most közöljük belőle az alábbi részeket: Egy szeptemberi estén zárva ta­láltuk a naphegyi kertet: Gerstli bácsi visszavonult az „Ánzer“ és a „Medizin“ maradványaival a ma­gánéletbe. Félt, hogy a sok szakértő vendég csakugyan megissza előle az erősen megfogyatkozott isteni nek­tárt. aminek pótlására a háború alatt nem vott kilátás. Hát eggyel megint kevesebb lett a nevezetes budai kis korcsmák száma. A fehérfőkötős, kedves „Frau Godl“ Eberhard, akinek rózsaszínű leandervirágos csöppnyi udvarán a Holdvilág-utcában generálisok és kúriai birák ették a földieké leg- ropogósabb idei libáját, régen el­költözött e pusztulásra szánt világ­ból, elmúlt Kabon mester, az Attíla- utcai „Burgzsandár“ gazdája, aki egy pengő forintért valódi „udvari ebéddel“ szolgált Ferenc József konyhájának maradványaiból a pesti notabiiitásoknak, becsukott a Gel- lérthegy-utcai Romlehner, akinél napokkal előre kellett jelentkezni, ha részesülni akart az ember a paprikás esi’kéjéből és káposztás réteséből., meghalt az óbudai Thaler, akinek pincéje a nagyszerű ürömihegyi „nyolcvanas“ mellett pókhálós tokaji asszut is rejtegetett, nemrégiben kö­vette a „Zöld" hordós“ Leikam, a Hattyu-utcai, később Kutvöigyi-uti koresmáros. zárva a szép leányairól ismert újlaki „Háromhuszár“ (bol­dogult Grum Iván szerint „Trois Huszár“). A Retek-utcai otromba bürkaszárnya falára mázolt sváb trombitás hirdeti, hogy valamikor ott egy árnyas kertben szolgálta fel eszményi pörköltcsirkéjét a „Trom­bitás“, eltűnt a „Kék sündisznó“, utána ment Krecsányiék találkozója: Csizek János-téri „Aranyszarvas“-a, s a tabáni hajósok gyülhelye: az öreg Preisler Kereszt-utcai kores- | mája, ahol a plafondra akasztott üvegládikában kedves kis evezős­gálya beszélt az egykori „Brucken- arendátor“-ok dicsőségéről, régen megszűnt a várbeli „Kranzli" is; a „Márványmenyasszony“ még meg­megvan, de nem az öreg Wágner dirigál benne, a „Politischer Greis- ler“-ben sem Gürsch papa mesébe illő, illatos waldrneisteres májusi borát isszuk. A Tabánt nemsokára egészen elsoprik, a Krisztinában, Újlakon és Óbudán is mind több a modern elem, ősszel és télen hiába várják a régi emberek, hogy kidug­ják a kis házakra a saját termésű mustot és „Heurigert“ jelentő bo­rókabokrétát, vagy gyaiuforgácsot, a rác ürmös, a frissen sült csáia (rác húsos rétes-féle) lassan egészen el­tűnik a budai legendák birodal­mába. K IS KÁLVÁRIA emelkedett a Gel­lérthegy hátsó részén Fühl Mihály tabáni polgár jóvoltá- | ból, amelyhez a hívők, különösen a | nagyböjtben, sűrűn jártak ájtatos- í kodni, különösen a múlt század vé- I gén. A mostani Hadnagy-, akkor } Hosszu-utca végén balra fordulva a ! Stáció-, most Sánc-utcán vezet fel hozzá az ut a Krisztus szenvedései­ből vett jeleneteket ábrázoló képek­kel diszitett, szabályszerű tizennégy stáció között. Egy töviskoronás, ülő Krisztus-szobor is tartozik hozzá, j Fundációja nincs, de Fühl és csa­ládja megígérték, hogy gondozni fogják, mig tőlük telik. Gondozták is becsülettel és sokáig az ő kálváriájuk volt a magja a Gellérthegy húsvéti, életének. Nagy­pénteken délután a plébános pre­cessziót vezetett a kálváriára, ott volt az egész Rácváros, eljöttek a krisztinaiak, a várbeliek is, komor zsolozsma fenséges hangja áradt szerte a hegy ormáról. A kálvária ma is ott áll a hegyen, de a stá­ciókból már csak három van meg, a Krisztus-szobrot valami kontár ijesztő figurává „restaurálta“, el kel­lett vinni a helyéről, Fühl Mihály meghalt, a stációkat állító többi buzgó polgár is, családjuk is na- gyobbára kipusztult, nincs aki gon­dozza a keresztutai. A városszabá­lyozásnak is áldozatul esett egy­néhány stáció. Nagypénteken nem járhat fel már a processzió, egyházi vonatkozása csaknem egészen meg­szűnt a Gellérthegy husvétjának. Szent Gellért templomából blokk­házat csinállak a törökök, ennek a romjaira épült fel a gellérthegyi obszervatórium, forgatható két kerek tornyával A pesti egyetemhez tar­tozott, 1813-ban tette le az alap­kövét József nádor s 1815-ben már fel is avatta egy sikerül napmeg- figyeléssel Szerkesztőség telefonja: 129—-96. Szerkesztő található d u. 3—4-ig í., Bors-utca 24. Ide eimzendő minden levél. Telefonunk a nyomdában: 24-77. A Hollós Mátyás Társaság e hó 26-iki szerdai ülésén Pintér Jenő elnök megemlékezett arról az általá­nos elismerésről, amelyet a közönség soraiból bemutatkozó ünnepségünk kiváltott. A siker váratlanul nagy és meleg volt. Andrássy Gyula gróf hatalmas és értékes beszéde messze- hangzó visszhangot keltett és a ki­tünően megválasztott többi műsor- szám is őszinte érdeklődést, sikert aratott és köszönetett mondott az ünnepély rendezőinek. Tóásó Pál előterjesztette az ünnepély költség vetését és kielégítő eredményét. Lelkes Nándor javaslatot terjesztett be a megszállott területeken levő műemlékek megvédésére és Morvay Győző beszámolt a Radius és az Alföldi magyar közművelődési egye- í sülettel folytatott tárgyalásokról, ame­lyek a Hollós Mátyás Társasággal karöltve óhajtanak bizonyos kulturá­lis vállalkozást létesíteni. Ezután beválasztották az elnöki tanácsba dr. Tirnon Ákos egyetemi tanárt és dr. Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőt. Örömmel vették tudomá­sul, hogy Sebestyén Géza színigaz­gató készséggel fogadja a Társaság­nak a műsorra vonatkozó kívánsá­gait és azokat még áldozatok árán is figyelemre méltatja. Azután az ; alapszabályokat vitatták meg. Vendégek szerepelnek e héten a nyári- j színházban. Somogyi Nusi a király-színház | tagja fellép hétfőn Tamás Benővel „Túl a j nagy krivánon“ ismert budai szenzációban, i Csütörtökön Faludi Sári az „Arany j emberiben. A Budai Kathoiikus Kör kissé előrehaladt évadban május 22-én nagyon nívós és látogatott hang­versenyt rendezett tagjai számára, mely után a fiatalság együtt maradt és jól sikerült táncmulatságot rög­tönzött. A hangverseny legkiválóbb számait Wilhelmus Henry holland zongoraművész szolgáltatta, aki sa­ját szerzeményein kiviil Chopin, Scriabine és Busani müveit inter­pretálta kiváló megértéssel és bril- liáns tehnikával. Szőke Ilona ének- müvésznö Noseda és Puccini áriákat énekelt előkelő izjéssel és meleg át- érzéssel. Steinhaus Tibor három énekszámmal elsőrangú hőstenornak bizonyult, kinek énekművészeiét za­jos tapssal honorálta a hálás közön­ség. A hángversenyt a Budai Dalárda nyitotta meg Szegő Sándor karnagy vezetésével és a nagy tetszésnyilvá­nításra a Huber-féle Honfidal után még egy bájos finn kórust is kellett énekelnie a dalárdának. A jótékony célra rendezett hangverseny igen j szép anyagi eredménnyel járt. Méhely Mária hangversenyénekesnő május hó 29-én, este 6 órakor tartja ária- és dalestélyét. Műsorán: Donizetti, Saint- Saens, Chaminade, Liszt, Strauss R., Hubay, Kárpáti, Kálmán müvei szerepel­nek. Mi akik ismerjük a kedves, meleg és közvetlen hangú művésznőt, tudjuk, hogy Buda előkelő társadalma hálás szeretettel fogja honorálni művészi előadását. Érdekes kép látható a Pálffy-léri „Nestor“ kávéházban : Apponyi Al­bert gróf életnagyságu képmása Vallyon F. művészi olajfestménye. A kép eladó és értekezhetni lehet a kávéház főpincérével I. Pálffy-tér 1, aki az eladással meg van bízva. Mfin'ősvöígf&en. 17 | Lipótmezó után az első villamosmegálló Nemzeti Park Pavillon. A budai hegyvidék legszebb pont- 1 ján a legmagasabb úri igényeknek fi megfelelő Caffeerestaurant, nagy 1 kerthelyiség, lugasok. Naponta elsőrendű cigányzene. Uzsonna. 1 Vacsora. Szolid árak. Legfigyel- - - mesebb kiszolgálás. - - | Tulajdonos: LAMOS ÉS HEISER. Kommunista izii zavargás volt e hó | 24-én este ú bécsi-uti téglagyárban, j amelyet a gyár volt munkástanácsa j rendezett. Ez a tanács a diktatúra f idején elfogta Heuthaler Frigyes bu­dai polgárt és lezárta. Másnap az ő kocsiján hajtattak ki a külső bécsi utón levő pincéjébe, ahol megitták a borát. A diktatúra után beperelte őket a károsult, mire a bíróság a tanács tagjait csukatta le, akik a gyár téglaosztályából kerültek ki és most béremelést követeltek. Az igaz- gatóság ezt megtagadta és a cserép- osztály munkása; tovább dolgoztak, ellenben, a téglások sztrájkba léptek. Nem jó szemmel nézték á dolgozó­kat és erőszakkal akarták őket sztrájkra kényszeríteni, amiből vere­kedés lett, mire közbe lépett a kar­hatalom és 11 embert letartóztatott. Az elfogottaknál házkutatást tartva számos uj kincstári fegyvert talált a rendőrség. Horváth Elek zongoraművész és a Budai Zeneakadémia igazgatójának hangversenye zsúfolásig megtöltötte a budai vigadó nagytermét és 2530 korona tiszta hasznot juttatott a Hadifogolymeníő Akció javára. A hangverseny minden számát nagy elismerés kisérte, de különösen nagy tetszést váltott ki Gulden Jenő he­gedűművész bravúros játéka. Spur István uradalmi mérnök, a tabáni 1 egyházközség elnöke balatoni kormány­biztosnak neveztetett ki a kormány által. Szülői értekezletet rendezett e hó 22-én a Várban a Szentháromság- téri közs. elemi iskola tantestülete. Az öntudatos gyermeknevelés kérdé­sét Burits János igazgató nagysza­bású hazafias beszédben fejtegette a vendégek állandó érdeklődése mel­lett. A jelenlevő több mint száz szülő az értekezlet az előadó igaz­gatónak köszönetét fejezte ki. Az elnöklő Moussong Géza kir. tan. igazgató értékes beszéddel fejezte be az értekezletet. A Szent Jobb feltalálásának évfordulóján május 30-án, 11 órakor a királyi várplé­bánia templomban ünnepi nagymise lesz, melyet dr. Makay Lajos udvari káplán celebrál és betétül Sugár Jenőnek ez al­kalomra szerzett „Tenuisti mamim dex- tram“ kezdetű egyházi énekét adja elő az énekkar. Este 6 órakor Mészáros János érseki helytartó ünnepi beszédet mond. Eíöreveti árnyékát e nyári mele­gekben az eljövendő tél hidege és a gondos budaiak aggódását jellemzi, hogy épen most, amikor a tél gondja kevésbbé gyötri az embereket, nagy arányokban érdeklődik és agitál a téli fa kérdésének megoldására vál­lalkozó „Keresztény Fatermelő Szö­vetkezet“ mellett. Ez az intézmény bár Pesten székel: IV. Veress Pálné- utca 9. — mégis budai vállalkozás nemcsak a nagyrészt budaiakból alakult igazgatósága, de tagjainak főként Budáról való nagy száma miatt. Ez a fatermelő szövetkezet oly nagy és országos arányokban fejlődik, hogy ma már a tagok téli faellátása is biztosítva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom