Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-04-10 / 645. szám
XVÍII. évfolyam. 645. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdarág, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor.. Szerkesztőség és kiadóhivatal: i,, Bors-utca 24. Telefon: 129-96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél lő korona. Minden további centiméter lOkorona. Nyiltter sora 15 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1920. április 10-én. ümk a szálén viseli sok ember a keresztény erkölcsöt, de nem a szivében. Nagyon sokan nem a cselekedetükkel bizonyítják, hanem csak kiabálják, hogy ők keresztények . . . ke-resz-lé-nyek! És akik ilyen nagyon verik a mellüket, azok mindig nagyon gyanúsak. Ne vakarjuk meg őket, mert a friss fehér máz alatt még ott van a vörös katonai blúz és gomblyukában az októberi őszirózsa. A jó budaiaknak azonban hiába orgonáinak, hí mindenki ismeri a másikat gyerekkora óta. Nagyon jól tudjuk, hogyan leív a pondrőból lepke. ht Budán nem szeretik a kiabáló, hangos embereket, mert a budai ember csendesen beszél. És a hegyek nagyon viszhangosak és a rózsának tövise van még a Rózsa■— 1 - ' ■ -• * -• A ' í •'v* n W- .1 f f -3 ? -j " A i A \r •.»jlo. dvtöm* . C.ju M MtVC.*-, amit egyesek a jelszavakkal űznek, addig nem rontja senki a kedvüket. Még azt is elhiszik nekik, hogy budai érdeket képviselnek, amikor egy üzlet kedvéért még a Vérmezőt ;s képesek volnának beépíteni. Csakhogy a becsületes budai szemek nyitva állanak a porliintésben is. Látnak. Azt .is látják, hogy ezek a „müburgerek“ a keresztény föl- lángulás szent tüze melleit csak a saját gesztenyéiket sütik és nem engedik, hogy a közjó javára is jusson a tűz melegéből és fényéből. Másoktól ők nem a tüzet magát féltik, hanem csak a saját félig sült gesztenyéiket. Nekik nem oltári láng ez a tűz, hanem húsos fazekaik melengető tűzhely lángja. Ők csak elhitetni szeretnék, hogy az ő konyhájuk a templom, s azt is, hogy áldoznak, amikor tüzet raknak a fazé- kuk alá. Budán régen hirdetik a keresztény irányt, amely hivatva volna mélyen átszántani a magyar közélet elhasznált talaját, — de nem azért, hogy a kifordult barázda tetején korlátlan urnák vélje magát a — pondró, mely évről-évre változtatja az alakját és végül elrepül, mint kigubózott lepke es csak a saját örömének él. Hol voltak ezek a hetyke barázdabillegetők akkor? A becsületes budaiak azokat a rnéheket keresik, a melyek mély barázda nyomán nőtt virágok mézét összegyűjtik a nemzet javára; azokat a hangyákat, a melyek ezt a Magyarországnak mondott hangya- bolyt, melyet a vörös színtől megvadult bika szétrugott, az ő csodás szorgalmukkal Össze hordják. Nem kenyere Budának ez a kortesvilág. Itt az emberek tisztán látnak és csak a kortes urak tévednek, ha azt hiszik, hogy ő bennük ma már nem az öblös szájú, nagy csizmáju fehér tollas kortest látják, hanem a keresztény magyarság képviselőit. Ha holnap sárgára fordul a világ, akkor ők holnapután már nem a sekrestyében, hanem a bankdirektorok előszobáiban hajlonganak, mint a hogy végig hajbókoltak Fehérváry- íól Tisza Istvánon át Lovászy Mártonig mindenkinek, a kiben uj konjunktúrát láttak. A budaiak nem tűrik meg azokat a farizeusokat, akik . megtagadták jézust az aranyborjú kedvéért s most, ' 4 _ ' .. . *, * t *. * -y i, /» . p '' IlOgy üj pcVíc .hu: ;/L'üí.>. w'.jj , ■ urunk számára, már húzzák is le róla, hogy újból kockát vessenek felette. De azért rettenetesen ordítják a Mea culpát és szörnyen döngetik a mellüket, a mikor osztoznak a paláston. Ám a nemzet meztelen testére nem jut tőlük egy arasznyi sem. Budán más a keresztény erkölcs. Buda, 1920. április 9. Áz óbudai híd. A fővárosi közmunkák tanácsa munkához látott és reánk budaiakra nagy megnyugvással lehet első lépése, hisz régi óhajtásunknak, szükségünknek akar eleget tenni, mikor a III. kér. Szent Margitsziget budai partján, a Duna szabályozó vonalán, a teljesen elhagyatott állapotban levő párhuzamom kiépítését vette tervbe, sőt eme munkákra már versenytárgyalást is hirdetett. A közmunkatanács jelenlegi vezetője, Szenlgáli Antal alelnök alig pár hónapja működik e nagyfontos- ságu intézmény élén s máris nagyszabású közmunkákat indít meg, melyek előkészületei a rég óhajtott Óbuda- Újpest közötti uj hídnak, mely tudvalevőleg a Szent Margitsziget északi csúcsán fog áthaladni. Nagy bizalommal nézünk a közmunkák tanácsa által megindított akció elé, mert azt jelzi, hogy végre a mi sokszor elsírt panaszaink megértő fülekre találtak. Bár vérmes reményeink az uj hid gyors létesülését illetőleg nincsenek, hisz ez a mai nehéz építkezési viszonyok nem is forszírozható, mégis örülönk a kezdetnek is, mely legalább a jóakarat- naK jele és biztosítéka. Az óbudai Dunapart teljes dhagyatottságára mái most felhívjuk a közmunkák tanácsa széles látókörű vezetőjének figyelmét, melynek kiépítése nemcsak helyi, hanem egyetemes fővárosi, sőt országos érdek. F. G. Az Alagút pora sok embert vitt már a sirba. Az Alagút piszkos poros falán fészkel minden betegség. Az Alagút faburkolata minden csírázó betegségnek a melegágya. Az Alagút rengeteg pénzbe került már és még sem kész. Az Alagút nyűgén kapuja felemás: felső rész uj, - szvi-ú í‘Áují, mise;- iesze' -Oboád, kopott, piszkos. Az Alagút ügyét minden illetékes fórum szives figyelmébe ajánljuk, mert ezzel a sötét, poros, piszkos odúval okvetlenül csinálni kell valamit. Pusztuló emlékek. — A budai műemlékek megmentése. -A Budai Napló legutóbbi számaiból látom, hogy a budai közönséget élénken foglalkoztatta az Irma-téri Szűz Mária oszlopról közölt cikkely, fájlalván a szép barok-emlék mostoha sorsát és lassú romlását. Talán nem teszek haszontalan dolgot, ha az emlékoszlop rövid historikumát közlöm. Az Irma-teri oszlopról bizonyára kevesen tudják, hogy eredetikg nan is a mai helyén állott, hanem a régi Bomba-téren, most Batthyányi - tér, ahol 1724-ben állították volt fel a vízivárosi polgárok, hogy beváltsák 1710-ben tett fogadalmukat, ha az akkoriban dühöngött pestisjárványt a boldogságos Szűz könyörgéseikre elhárítja róluk. Már 1747-ben olyan roskatag állapotban volt az emlék, hogy le kellett bontani. De 1749-ben újból felépítették 1828-ban azután a Bomba-téren katonai őrházat építettek s akkor enrvak uFából mer.ári elbontották a szent eni- léket es kisebbített alakban az irma- téren állították fel, Á bomba-téri oszlopos-törnácos Kis őrház még sokaknak emlékezetében lehet, elbontása előtt Lacikonyha volt benne a vásárosok részére. Az ír ma-tér nevét csak 1875-ben kapta, azelőtt helyesebben Mária- térnek hívták 1826 óta, az 1695. évi telekrendezéskor, Budavár visszafoglalása után, Alsó rác-utcának keresztelték, későbben sokáig Három balta-tér volt a neve. Az Irma-téri fogadalmi oszlop nem egyedüli emléke a XVII!. század elején dühöngött nagy pestisjárványnak. Ugyanakkor épült a már elpusztult pest-belvárosi is a Városház-téren és akkor épült a várbeli is a Szentháromság-téren. Ez utóbbi 1712-ben készült és 1713~ban avatták fel. Készítője Ungleich Fülöp kismartoni szobrász volt, mig a szép reliefeket, a címereket és az oltár alatt volt szent Rozália-szobroí, melyet a IV. Károly eskütétele alkalmával történt terrasz-épitéskor bontottak el, Hörger Antal budai szobrász faragta 1736-ban. Ez az emlék is már a második ezen a helyen. Az elsőt, melyet Bernardo Ferettí készített, 1712-ben bontották el és utóbb a ill. kerületi Zsigmond-téreu állították fel. Az újlaki szent emlék tehát eredetileg itt állott. A mostani emlékmű talapzatát 15 darab szent szobor övezte, ezeket 1827-ben bontották el, mert a szűk' téren akadályozták a forgalmat. A szobrokat eladták, részben a lipóímezei Stolzes Apáihy-keúekbe kerültek, ahol még ma is láthatók. Azt az örvendetes érdeklődést, amelyet, úgy látszik, általában régi budai emlékeink sorsa iránt érez a közönség, tervszerűen foglalkoztatni Legszebb alkotás az újabb építkezés terén s a Várnak európai him látványossága lesz az Országos Levéltár uj palotája, mely előnyösen megváltoztatta a Vár szilhuetjét. Csak idegenek fogják kellőképen értékelni ezt az építészeti remek müvet, mely egyedül is megörökítené Pecz mester nevét. — A többi már szomorú dolog ami az épülethez fűződik. Elsősorban kár volt nem tervezni hozzá megfelelő kaput a Bécsi-kapu. helyett, mely az épülettel összefüggött volna. De ha már ez elmaradt okvetlenül rendezni kellett volna a kornyékét és szabályozni a Fortuna- utczát, mely egyenesen neki visz a kapunak és gyönyörű perspektívát nyitna az épületre, ha útját nem állana a Bécsikapu-tér sarkán épült iskolaépület. Ezt át kell helyezni máshová és ezt a perspektívát meg kell menteni. Azonkívül rendezni kell a Halászbástyához hasonlóan a Levéltár alapját képező bástyát is. Ma az építészet e gyöngye — szemétdombon áll. A Hollós Mátyás Társaság legközelebbi összejövetele e hó 14-én este lesz II. Fő-utca 8. szám alatt a Schmidthoffer-féte sörcsarnok külön termében. — Akik meghívóra igényt tartanak, azokat arra kérjük, hogy ezt telefonon (129—96.) tudassák a háznagygyal minden délután 3—5 óráig.
