Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-22 / 633. szám
lag nem leszek képes arra hogy az • .kalmazottak forradalmi törekvései; tel• ;sen leküzdjem, cellát a '.or.maa'-Cinnaíí elmaradhaíat • ar»ul lesz ne k nitíozytai^ ezer: az áldozatok engem fogunk .a.•jel onohn, amiért rajtuk nem segít he item. A Kétoldali bizalom helyébe. - amely m: ailam- titkári állásba fölemelt, az indulataik Kitörésében leiékezen alkaltti: zoitak és az áIdozatúl ese11 - öilökök e 1 óguletiensege .fog lépni, és a. kétoldali 'malomkövei felőrölnek. Ezzel mind számoltam, ezt mmd: előre láttam és tudtam. De lehetett-e az egyéni józan önzésnek eme oszélyes szavaira hallgatni akkor, amikot a másik oldalról a romlásba sodródó haza iránti | kötelességtel jesi tés kötelezet ti égére apellálva, a közbizalom az egyéni érdekek feláldozásat küvetelte ? Ez okból vállaltam el a „politikai“ álíarntikár cmiévé! és rangjával a kereskedelmi minisztérium adminisztratív vezetését, azzal a feltétel lel azonban, hogy csakis az adminisztrációval fogok foglalkozni, semmiféle poltikai jellegi! tevékenységre nem vállalkozom, és a kor-j máriy politikai ténykedéseivel semmiféle közösséget sem vállalok.' Unszoltak politikai pártba való' belépésre. Nem tettem, egyik parthoz sem csatlakoztam, se Károlyihoz, se a radikálisokhoz, se a szociáldemokratákhoz, sem semmiféle szakszervezethez, sem az alkalmazott mérnökökhöz (ÁMOSZ), sem a közalkalmazottakhoz, — sőt ez utóbbiak ellen állandóan a legnyomatékosabban küzdöttem, — sohasem kerestem a szereplést, nem cikkeztem, nem beszéltem a nyilvánosság előtt, hanem 1918 november 21-től 1919 március 21-ig hivatalos szobáimból jóformán ki sem mozdulva fogadtam és csitítottám a hullámzó töraegfelvonulásokat és szerveztem az ország munkáját. Már amennyiben ez én rám tartozott. így különlegesen az iparfejlesztés, iparoktatás és a közmunkák terén. Viszont semmi beleszólásom sem volt a vasúi-, posta- és a munkásügyi törvényhozás területeire, amelyeket a miniszter közvetlenül magának tartott fenn; igy tehát teljesen részvételem nélkül, sőt tudomásomon kívül jelentek meg november 18-ika körül az alkalmazottak visszavételére és kielégítésére, valamint, február közepe táján az üzemi választmányok szervezésére vonatkozó rendeletek, amelyekért pedig irtott szintén engem okoltak. Ismétlem, ezektől teljesen kívül állottam. Hanem hát akkor mit tettem én? Lecsititani a forrongó indulatokat, levezetni és alkotó munkára átváltoztatnia 'dagadozó szenvedélyeket, a harcterekről visszaáramló tömegeket a békés polgári erkölcsökre átképezni, számukra munkaalkalmakat teremteni úgy a magángazdálkodás biztonságának helyreállításával, mim közmunkák szervezésével; az ehez'szükséges anyagi eszközöket (pénzt, anyagoi és szerszámot megszerezni), valamint a munkaerőt megszervezni: ezt tűztem ki feladatomul. Államtltkárl működésem. E végből erélyes közgazdasági politikát kellett inaugurálnom. Evekre terjedő programútok voltak kidolgozva a háborús leszerelés céljára. Az októberi forradalommal azonban az egész katonai államszerkezet összeomlott és a frontok milliós tömegei a fővárosra ráözünlötték. Tessék csak elképzelni egy népkeveréket, mely, nagyon felszínes ku11uráva 1 és áilampo 1 gári <.zölidaritási érzékkel, — öt esztendőt töltött a frönten, a 1 övészárok • koi 11mu11 izí rá• sa 1;an, élsz.okva munkától és egyéni cíetgöndoktól, csak egy reménynek, egyetlen illúziónak élve öt esztendőn keresztül: az annyit magasztalt, a hadibeszédekben annyira hirdetett és annyiszor megígért; „szebb, boldogabb jövendőben“ bízva. Harcolniuk, nem magunkért, idegen célokért, az utolsó csepp vérig a teljes elerőtlenedésig és anyagi kimerülésig, az ;• patikus összeomlésig. Ins .muck baza a vitézek:deinem riser: lassú tervszerű fokozatossággal, m -c: i ez öt éves feszül még romboló kitörésével egy szerre rázúdultak, ráözön- Söitek az államra, mely nem volt erre fölkészül w, Az. egét : milliós front, a háborús áikmzga, a a ág ötesztendős felépítménye egyszerre összeomlott, — sajnos, voltak oly aazaárulók, akik ehhez jelentékeny ; ad etekben hozzájárultak «kiaknázással, demagóg izgatással, robbantással,és lőnek a tetemrablók is.' haza, .azelkeseredett emezekkel, 'tisztekkel- és f köziegér nyekkel, a hadviselt kereskedőikéi,, iparosokkal, mérnökükké!, ügyvédekkel, a megszállott: országrészek elűzött tisztviselő:'- d, .akik - itthon '.csakmjőomöt trés felei üit családi tűzhelytkáivakyínséget,dotét jövőt, nemzeti Itaiazíatást.k De}- mást is láttak. Láttak egy fényűzői, tolakodó' uj gazdagságot és az Izgatásnak könnyít volt megtalálni a kulcsot á lelkek'elvaditásá- hoz. A fogékonyság meg volt a ragály eltérj esz tésé re. Orőszorsz ág i| 11adifoglyaink Vissz a v ra tnlúsáv a! át]) Iá o váloclott a moszkvai iskola, mély azzal;• kez|téVmeg-‘nemzetgyilkoló működését, hogy az--elkeseredett tömegeket mérhetíén: követelésekkel uszította az állam és társadalom ellen, melynek nem maradt más, védekezése, mini a mérsékleti-e és türelemre, a belátásra és hazaxiságra való apellálás. Ezekkel a tömegküldöttségekkel és audiencia- sok ezreivel való küzködésre, a rábeszélésre és csitiíásra fecsérlődöti el időm javarésze. Reggeltől éjfélig azonban sok idő van a szívós, céltudatos, robotos munka számára. Iparoktatás. Mindenekelőtt a tömegeknek ezt a fentebb vázolt lelki diszpozícióját igyekeztem megszeliditeni. Láttam, hogy a háborúból leszerelt emberek mennyire elszoktak a normális polgári élettől, elfelejtették mesterségüket, iparukat. Azt mondáim tehát, hogy nem elég tőlük a puskát elvenni, hanem az öldöklő szerszámok helyébe kény ér kereső hasznos szerszámokat kell kezükbe adni, őket azok kezelésében kioktatni; az első meginduláshoz szükséges anyagokkal és szerszámokkal ellátni, hogy igy segítsünk rajtuk és megkezdjük a termelést. Különösen szólt ez kisiparnak, melyre ma a közlekedési és piacviszonyok • szempontjából különleges konjunktúra ragyog, de melyet erős központi irányítás és támc-igatás nélkül nem bír k'liasználiii. E célból szerveztem az ii. n. törne gncveícsi tanfolyamokat, mint a nagy tömegek gazdasági szabadoktatását. A tanonckérdés nevelésügyi, gazdaági és szociálpolitikai reformját is előkészítettem és sokat tárgyaltam a Közgazdasági Egyelem megvalósítása ügyében, melybe a kereskedelmi minisztérium főhatósága a-iá tartozó Közlekedési Tantoiyuniókat s beolvasztani terveztem, és amelyet különösen a végből tartottam sürgőnek, hogy a sok tizezer állástalan tisztviselő és katonatiszt számára gyakorlati életkésziiít- séget nyújtsunk. Az ipari és kereskedelmi oktatást a legalsótól a legfelső tagozatáig a kereskedelmi minisztereim! hatáskörébe óhajtottam át szervezi etni. mert azt tartottam, hogy a gazdasági szakképzés a legszorosabb kapcsolatban tartandó a gazdaság- politika intéző fórumával és a gyakorlati -. leve!. Nem lehet tehát egészséges az az állapot, hogy csak a középső tagozat, az ipari szakoktatás tartozzon a kereskedelmi minisztériumhoz, míg a többi ágazat, jelesen a tanoncképzés és a kereskedelmi oktatás a kultuszminisztérium má sir anyu s;.én!ponfjiii szerint intéztessék. Kereskedelem. VI in den erővel a kereskedelem szabaddá tétele iránt nban dolgoztam és a kiilöm 1.)özö 11adiközpontok beszüutetését nü ! gr r ten i. Vámmentes á ti nenetgazdaság, a szál ad kereskedelem jelszavával, a nyersanyag behozatal és a kiviteli kereskedelem megszervezése; f a ^omszédos államokkal, elsősorban Jugoszláviával gazdasági egyezmények létesítése; rnc - bízható kereskedők támogatása abba? . hogy külföldre utazhassanak ésárégi relációikat újból m egszerezhessék, a kereskedelmi és iparkamaráknak erőteljes közgazdaság fejlesztő szervek • gyanánt a közigazgatási apparátusba való beépítése; ezek voltak - e V tekintetben törekvésem! főirányai. Kisipar léjíesz tés. E célra:(öüállőákisipan szakosztályt létesítettem éstáz Országos Központi Hitel- : szövetkezeire], .valamint a .Pénzintézeti Központúd (múlpfIpari' Közfflm felállítása • irányábam '-inditioétapi tárgyalásokat. A már az tek'-zo kormány;" ál tál.- .Rézdeménye- zc it 120 TiMjíó koronás • kisipari hitelakció : Miete lei t; Pénzintézeti Központtal és a 46város®.egyetértésiben aé kisiparosok javára nmüpsiiottam, termelő szövetkezetek (szerszámkészítő, bádogos és 'szerelő stb.) .megaJakuJását előmozdítottam. Az asztalos ipar,.; erőteljes;; föllendátése érdekében 50 millió ko óriás bútor akciót szerveztem, a termelés; és kereskedelembhozátal központi irányítása ved. Az iparművészek szövetségét nyersanyag-, műhely-, szerszám- és üzletszerzés^'irányában támogattam itt is és kapcsolat létesítésére törekedtem az iskola, a. műhely és a kereskedelmi szervezet között, A gyáripar üzemének fenntartása a szén- és a munkáskérdésen múlott. A szénelosztás szervezése a szénügyi kormánybiztos hatáskörébe tartozván, részemről a szén- termelés fokozására és uj lelőhelyek feltárására helyeztem különösen súlyt. A szénbányák technikai felszerelésének tökéletesítése érdekében különleges szakértőkből álló repülő bizottság fáradozott. Minthogy a kisipart, de a nagyipart is közvetlenül óhajtottuk volna ellátni szénnel és vassal, a pénzügyminisztériumból (•(’■Értem ,• bányászati és kohászati szakosztályokat és az állami vasművek ét, végül a győri ágyugyárat, mely utóbbiak között gyártási kooperációt igyekeztem szervezni. Ugyanígy a szénfogyasztás csökkentésére irányult az u. n. Fehér— Seidnér-féle villamos kooperációs terv megvalósítása,' amelyet a Ganz-féle villamossági gyár foglalkoztatása érdekében is forszíroztam. A tisztviselői- és a mum káskérdés forrongásának lecsillapítása érdekében _a munkaadói és alkalmazotti szakszervezeteket nagy általános érvényű kollektiv szerződések létrehozásában segítettem. A gazdaságstatisztika nálunk meglehetősen elhanyagolt lévén, kül ön gazdaságstatisztikai szakosztályt szerveztem, melyet mindenekelőtt Magyar- ország gaz d dságstat isz tikai á ti ász áná k sürgős elkészítésével bíztam meg. Erre a béketárgyalások előkészítése céljából mulhatlanul szükség volt és nagy szerencse, hogy ezt a munkát a legszélesebb terjedelemben már akkor megkezdettük, mert é nélkül a békedelegációnk aligha működhetett volna a mai szakszerűséggel. A különböző hivataloknál és hadiközpontoknál felhalmozódott gazdaságstatisztikai anyagnak összegyűjtése és termelési ágaként, a közlekedési relációit' szerint, a nyersanyag lelőhelyek telephelytan i vonatkozásainak kidomborításával való feldolgozása a tudomány és a közgazdaság: élet számára is rendkívüli fontossággal bir. A közmunkaügyek nyersanyag, szerszám, munka- és munkaerőkérdéseinek központos intézése végett az Országos Munkaügyi T%mácsoí szerveztem. mely mintául szolgálhat arra, hogy hogyan leltet és hogyan kell a társadalmai osztály- és pártkiilömbség nélkül, a szélsőjobbtói a szélsőbalig minden rétegében közös harmonikus munkára
