Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-12-18 / 627. szám
XVII. évfolyam. 627. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 10 korona. Minden további centiméter 5 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1919. december 18-án. Választási karc fl hegyvidék két jelöltje. — K! lesz a hivatalos jelölt? — fl királyság pártja Budán. Megindult a nagy küzdelem a hegyvidéki III-ik választókerületben, ahol a „Nemzeti Keresztény Egyesülés“ pártjának két jelöltje van: Perczel Béla és dr. Virter László. Mind a két jelöltnek erős pártja van s igy izgalmas választási harc várható e kerületben, mely kiszakítva a régi nagy kerületből, most jár először a saját lábán s igy a pálmát előreláthatóan az a jelölt viszi el, akinek vezérkara ügyesebb taktikával veti harcba csapatait. A régebben szervezkedett frakció mely a fúzió előtt mint a keresztény-szociális gazdasági párt szerepelt, uj emberek vezetése alatt és nem tekintve vissza a múltba, szü- kebb jelölő bizottságában váratlanul jelölte SR. VIRTER LtíSZLÓ ügyvédet. Leküzdve a kezdet nehézségeit pénteken december hó 12-én rendezte nagygyűlését a Budai torna és lövészegyesület jégpálya csarnokának nagytermében, melyet a lelkes párthivek egészen megtöltöttek. A párt elnöke dr. Demény Károly helyett dr. Rónay Károly elnökölt és ajánlotta meleg szavak kíséretében dr. Virtei Lászlót. Utána dr. Székely György szólalt fel és a mai Magyarországot a mohácsi vész utáni állapottal összehasonlítva, kijelentette, hogy az országot a sokat szenvedett magyar középosztály fogja megmenteni. Sok a tenni való, fiatal erőre van szükség s igy a legalkalmasabb jelölt Virter, akiért bizottság ment, hogy fejtse ki programmját. A megjelenő Virtert nagy ovációval fogadták és Krén Margit üdvözölte a nők tábora nevében. Általános csendben kezdte beszédét Virter László: A kereszt jelében hívtak s a kereszt jelében jövők szeretettel s becsületes akarással. Jövőnket homály fedi, annyi azonban bizonyos, bogy ha itt egy boldogabb, szebb hazát akarunk felépíteni, mint amilyen az összeomlott volt, három talpkővön kell építeni: s ez a keresztény világ felfogás, a nemzeti érzés és a szociális irányzat. A keresztény világfelfogás necsak a templomban, hanem a törvényekben is legyen kőtelező azokra, akik azt nem hiszik és nem érzik. A nemzeti érzés erősítése azért szükséges, mert csalás volt a népek szövetsége, a nemzetek önrendelkezési joga és a nemzetköziség. A keresztényszociálismus a proletárt akarja a polgári társadalomba felemelni és nem a polgári társadalmat a proletárság színvonalára sülyeszteni. Erőssé kell tennünk a polgári elemet s mivel kerületünk polgárainak túlnyomó része köz- tisztviselő, ezeknek a nyomorán segiteni, elsőrendű érdek. A budaiak vannak hivatva arra, hogy a fővárosban keresztülvigyék a keresztény - magyar renaistance-et. A kerületi programmban megemlítette a déli vasúti pályaudvar kihelyezését a Városmajor és Vérmező rendezését, a budai külső-körűt kiépítését a svábhegyi fogaskerekűnek közúti villamossá való átalakítását, római katholikus templom építését. Tomboló éljenzés kisérte a jelölt szavait, amikor Forró Imre hivta föl a választókat, hogy más jelöltet ne ismerjenek el, más által meg ne tévesztessék magukat. Bors Jenő pártelnök munkára hivó, buzdító szavai után a Hymnuszt énekelve oszlott szét a gyűlés. * A hegyvidéki III-ik választó kerület Keresztény Egyesülés alapján álló másik pártja, melynek PERCZEL BÉLA a régi vezére, vasárnap ^december hó 14-én délután tartotta meg tisztújító és jelölő gyűlését a Városmajor- utcai elemi iskola tornatermében, mely ez alkalomra szűknek bizonyult és szorongásig megtelt Perczel párthiveivel. Az ülést mint elnök Perczel Béla nyitotta meg és párthiveit, — akik többmint egy évtized óta várják az alkalmat, hogy közszeretetben álló vezéreiket a kerület mandátumával felruházzák, — néhány meleg szóval üdvözölve, felhívta a párt- gyülést, hogy a szeptember havi gyűlés határozatait hajtsa végre és szervezkedjék véglegesen a keresztény és nemzeti alapon. Elsősorban válassza meg a tisztikart, ami köz- felkiáltással történt. A párt elnöke Hegedűs István lett. Társelnökök: Bernolák János tábornok, Pyber Ignác, Prokesch Antal, Gombási Imre és Okolicsányi Kuthy Dezső. Ezeken kívül 25 al- elnököt, két jegyzőt, titkárt és pénztárost és végül az 500 tagú végrehajtó bizottságot választották meg. A választás megtörténte után dr. Ripka Ferenc emelt szót, akiről tudott dolog, hogy felelőségteljes állása, most minden idejét, minden gondolatát és idegszálát leköti s igy a politikai küzdelemben nem vesz részt. Most is nem a pártküzdelem, hanem annak az igazságnak a védelme késztette szóra, mely a politikai nagy hullámzások közben elmosódni készül. Az első kerületnek évtizedes küzdelmeiben a Szabadpolgári Párt volt az, mely kezdettől fogva függetlenségi, nemzeti és keresztény alapon vívta emlékezetes és diadalmas küzdelmeit, annak idején már a Fáik Miksa pártja ellen. Ez volt Budapesten az egyetlen keresztény párt, mely már akkor programmjába vette a nők politikai egyenjogositását, amiért „papucshősök“-nek gúnyolták akkor a pártvezéreit. Érthetetlen módon, most a Szabadpolgári Párt eszméinek és küzdelmeinek sikere idején, — mintha a gyümölcs megérett volna — épen ez a párt készül széthullani. Épen ennek a pártnak vezérei, akik már győztes kurzus pionérjai voltak, részesülnek feltűnő mellőzésben, holott évtizedes, nehéz közmunka áll a hátuk mögött, — és fiatal uj alakulások igyekeznek magukhoz ragadni a kerület vezetését, — beígérve azt a közmunkát, amit a régiek már elvégeztek. A Szabadpolgári Párt nagy tradícióinak méltó elismerése, nemzeti és keresztény eszméinek inkarnációja volna, ha ennek a pártnak egyik markáns vezéremberét Perczel Bélát ruházná föl a kerület most mandátummal. Perczel érdemeit, nagy közéleti tevékenységét, puritán jellemét méltatva, ajánlotta át a párt jelöltjéül. Az újonnan megválasztott elnök Hegedűs István foglalta el ezután az elnöki széket, magasszárnyalásu, keresztény szeretettel és erkölcsi felfogással áthatott beszéd kíséretében, mely könnyeket csalt a jelenlevők szemébe. Azután felhívta azokat, akik föltétlenül Perczelt óhajtják képviselőjüknek, mire mint az erdő emelkedett magasba minden kar és zugó éljen kisérte Percei Béla nevét. Bensőségteljes, formás beszédben köszönte meg az impozánsan megnyilatkozó bizalmas Perczel Béla és bejelentette, hogy programm- beszédét legközelebb mondja el. Kitért azokra a gyanúsításokra, amelyek személyét alattomosan érik, — azokra hazug hírekre, amiket alattomosan terjesztenek és megcáfolta azokat. Südy Aladár a tisztviselői kar nevében üdvözölte a jelöltet és fölhívta az összes állami tisztviselőket, hogy ragadják meg az alkalmat és vérükből való vért: Perczel Bélát küldjék a parlamentbe. Poétikus jelenet volt Géczy Jó- zsefné föllépése, aki nagy virágcsokrot nyújtott át a jelöltnek üdvözölve őt hálásan azért a sok jóért, amiben az ő közbenjárása révén részesült a kerületnek csaknem minden szegény árvája, elhagyottan nyomorgó özvegye. A lelkes közönség, mely sehogy- sem akart oszlani a Hymnuszt énekelte és még sokáig maradtak együtt lelkesen tanácskozó csoportok. * Nagygyűlést hiv össze a hegyvidéki III-ik választókerület keresztény nemzeti egyesülés pártja, mely dr. Virter László nevével megy a választási küzdelembe. Ezen a gyűlésen Haller István kultuszminiszter fogja részletesen tájékoztatni a kerület polgárságát a helyzetről. * A Királyság Pártja hódított nagy teret az utóbbi napokban Budának minden kerületében és legközelebb meg is alakul a Királyság Pártja Budán címen. A pártiroda számára most keresnek alkalmas helyiséget és vasárnap délelőtt 11 órakor elő- értekezlet lesz a budai Vigadó kávéházban, ahová az érdeklődőket ez utón is meghívja a rendezőbizottság. Jelentkezéseket az uj pártba elfogad a Budai Napló szerkesztősége I., Bors-u. 24. sz., telefonon is 129—96. RgUl levél Szilágyi Károly urnák, Óbudán. A Budai Naplóban olvasom, hogy a III. kér. Demokrata Kört erkölcsi és fizikai halálából életre akarja kelteni, fel akarja támasztani. A Demokrata Kőrj— úgy ez, mint a többi — a nemzetiszinüre mázolt, de magyart elnyomó idegen faj és az egyoldalúan kisajátított demokrácia ^kereszteződéséből keletkezett. Egy csodálatos szolidaritás zúzó köveivel gyakorlatozva, szóképekkel vásári komédiát csapva, az ügyesen álcázott, de annál gyűlöletesebb terror minden aknáját a magyarság alá helyezve emelkedtek — Vázso- nyi dirigálása mellett — a demokratakörök Budapest hatalmi tényezőivé. A főváros vérkeringésébe mérgeket fecskendeztek, melyekkel ellankasztották a fel-felágaskodó magyar öklöket; együgyü progressiv és liberális csörgőkkel és kiszámított hurokvetésekkel vívtak szemfényvesztő politikát; a destrukció, a magyar szellem lerongyolódásáért szövetkeztek, ha kellett — a „nemzetközi“ fajtákkal is. Terézváros királya: a Nagy Vilmos a főváros közgyűlésére terpeszkedve fújta rombolást idéző harsonáit, melyre Jerikkó-Budapest évszázados falai lehullottak. Lehullottak, — mert a faji érdekek igy kívánták, mert csak igy lehetett kisajátítani, elbérelni a magyar fővárost idegen, önző érdekeknek, mert igy lehetett