Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-10-27 / 598. szám

2

BUDAI NAPLÓ

2

építtette a főváros, de ezek munkát- lanul állnak, mert a mellékcsatornázás az örökös és kényelmes okra : a pénztelenségre hivatkozva, már nem készültek el. — A közegészség- ügy és kerületfejlesztés másik akadályozója a poros utcák. A köz- munka-programmban és a 20 milliós kölcsönben Óbuda több utcájának kövezése is szerepelt, de más kerületek ügyesebb és ügy buzgóbb bizottsági tagjai révén ezt a pénzt is máshol használták fel. Ezért nem épül Óbuda, ezért kerüli el minden Óbudát, ezért állandó gunytárgy a maradi Óbuda!

A megüresedett állások betöltését, a közigazgatási személyzet, az altisztek, szolgák és tűzoltók státusrendezését és ennek gyorsabb végrehajtását követelte a város pénzügyi bizottságának ülésén Perczel Béla. Határozatok vannak, de senki sem volt informálva ezek sorsa felöl s a nyomorgó alkalmazottak csak a remény bői éltek. Szóvá tette még, hogy hónapokon keresztül üresen maradnak a megüresedett állások, különösen a közkórházaknál — a jóváhagyott közgyűlési határozatok ellenére. A védőbeszéd hatott: három nap alatt meg volt a foganatja az érdekelt tisztviselők nagy örömére.

K

ONTROL a kemény vitézről és 30 nemes társáról, akik vértanú halált haltak a Szent György-téren, s akiket a Vérhalom gyilkos temetőjében ástak el — szintén nincs emlék Buda utcáin és terein. Hédervári-Kont Isván urnák hálás és kegyeletes utóda gróf K’nuen-Héderváry Károly szobrot állított a hédervári kastély parkjának azon a helyén, ahol a vezér 32 társával megesküdött, hogy a zsarnok Zsigmond király ellen megvédi a nemzet szabadságát. Ennek a vitéz vezérnek háza volt a Budai várban, a Fortuna- és Verbőczi-utca sarkán, most e történelmi nevezetességű házat lebontották. Nemzeti nagy múltúnk e kimagasló nagy alakja Kont, hatalmas család sarja, az édes atyja nádora volt az országnak. Ő maga a hadak vezére. Zsigmond király könyelmü uralkodása, az ország pusztulása, határainak csorbulása, városainak elzálogositása elkeserítette az ország jobbjait és Héderváron tanácskoztak a felett, hogy miként járjanak el Zsigmond ellen. Kont vitéz az egyenes utat követelte. Föl kell menniök a király elé és felelőségre kell őt vonni. Az egész ország .forrongott és Zsigmond tudta, hogy Héderváry Kont István egy szavára főikéi az egész nemesség. Ezért esküvel szentesített menlevelet adott Kontnak és társainak s ezzel tőrbe

111 —«■■■I»*—«MM«

csalta őket. Rövid utón hóhér kezére kerültek és a Szent György-téren lefejezték mind a harminchárom főnemest. Kont vitéz maradt utolsónak. Végig kellett nézni társainak kivégeztetését. Holtesteiket a Ferenchalmon, — ma Vérhalom — temették el. Egy félszázaddal később ide temették, melléjök Hunyady Lászlót is. Ide rendesen csak a kivégzett gonosztevőket ásták el. — Emlék nincs e helyen. Kont vitéz látható emléke a budai várban bontócsákány alá került palotája volt. — A régészeti bizottságnak ügyelnie kellene rá jobban, hogy a történelmi nevezetességű házak ne essenek házbér spekuláció tárgyává. Kont és társai meghaltak az ország integritásáért, meghaltak a hazájukért és szent emléküket nem jelzi sem szobor, sem más emlék.

A

HUNYADYAK kultuszát mesteri módon elhanyagolta ez a nemzet. A franciák Napoleon kultusza élteti az iparukat és ragyogtatja a régi gloárt. Hunyady Jánossal egy- arányu hadvezér kevés volt a világ- történelemben és bátran állítható Hannibal, Cézár, Attila és Napoleon mellé. Tizedrésznyi sereggel 31 csatában mérkőzött a törökkel s csak egyszer vesztette el a csatát a fiatal király elhamarkodott tette miatt. Mi magyarok bátran mondhatjuk, hogy a világtörténelem legnagyobb hadvezére volt. - Ezentúl gondosan ápoljuk világjelentőségü nagy emlékét és felhívjuk erre Krúdy Gyula figyelmét is, hogy Buda uj utca neveinél viselje ennek kedvesen gondját. Sok budai részlet fűződik Mátyás király nevéhez. Legkedvesebb helye az a kertrészlet volt, mely a királyi vár krisztinavárosi uj szárnyának helyén állott. Ha zavartalanul akart maradni, ide vonult és ott nézegette az uj könyveket, amiket Íródeákjai mesteri tökéletességgel másoltak. Nem igen volt tanácsos a királyt itt zavarni, mert kellemetlenül fogadott minden belépőt — két szeliditett oroszlán. Királyi udvarok szokásos disze volt ez, csakhogy máshol elzárva őrizték még a szelídjét is, ám Mátyás szabadon járatta a magáét és szívesen volt velük egyedük. A latin klasszikusokat ilyen társaságban élvezte. Mátyás király kertje helyén ma is a király kertje áll, csak az oroszlánok hiányzanak.

HáZILHSS“,,“:

MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT AJÁNL

PREISflCH 3ÓZSEF

BÜDfiPEST, I. HEH., HH1S2HIÍD-TÉH 3,

Skulíéthy Ferencz

kárpitos ed II., Fő-utca 57

megbízható régi mester.

Hí mit

Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5-7. Telefonszám 24—77.

Egy kitüntetés keltett e napokban kedves meglepetést és őszinte örömet nemcsak Budán, de Pesten is, mert ismert nevii, köztiszteletben álló, a közérdeket a rendes méreteken túl is szolgáló egyéniséget ért. Irigység nélkül, még ellenfelei által is elismerve méltányos jogosultságát, fogadta mindenki a hirt, hogy dr. Ripka Ferencet, a székesfővárosi gázmüvek vezérigazgatóját udvari tanácsossá nevezte ki a király. Mi budaiak különösen nagy örömmel fogadtuk ezt, mert Ripka Ferencet izig-vérig Budához köt minden és mélyen szántó közéleti szereplésének színtere Buda. Minden feltűnést kerülve áldozza szabad idejét az I. kerület szociális bajainak. Ajtaja tárva minden szegény-, minden ügye- fogyott, balsorssal küzdő ember előtt. Soha senki nem ment el tőle anélkül a tudat nélkül, hogy nagy bajában gyors segítséget várhat. Nincs olyan társadalmi, vagy kulturális törekvés, ahol a munkából oroszlánrészt ne vállalna, nem keresve se elismerést, se hálát. Annál kedvesebb mindnyájunknak, annál becsesebb neki is, hogy legfelsőbb helyen kellően méltányolták közhasznú munkásságát. Az ilyen erős egyéniségnek mint Ripka Ferenc, aki szívósan küzd kitűzött céljai felé és azok utjából néha keményebben \ volt kénytelen az akadályokat és i utbanállókat elhárítani, a közügyek I terén folytatott küzdelmében mindig j akadtak ellenfelei, néha ellenségei 5 is, akik félreértik, félremagyarázzák, 1 talán hamis világításba igyekeznek őt állítani, de a józan polgárság tisztában van az ő szociális felfogásával, demokratikus szereplésével és nem zavarhatják meg azt a belső ünneplést, amiben Buda e kiváló vezéremberének osztály- és pártkülönbség nélkül most része van.

Dr. Ripka Ferenc született 1871. szép- tember hó 1-én Isaszegen. Középiskolai tanulmányainak végeztével mint tartalékos tüzérhadnagy fejezte _ be egyetemi tanulmányait az államtudományi tudori oklevél elnyerésével. Pályáját hirlapirással kezdte s előbb szépirodalmi, majd történeti, végül pedig közgazdasági téren fejtett ki jelentős működést. Munkái közül „Gödöllő; a királyi család otthona“ cimü könyve keltett feltűnést, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia mübecsünek talált s Gödöllő közönsége a királynak ajánlotta fel. A műért Őfelsége a király a szerzőt legfelsőbb dicséretben részesítette. A köz- gazdasági irodalomban kifejtett működése alapján a Ganz és Társa vasöntő és gépgyár részvénytársaság 1894-ben levelezői, majd titkári minőségben szerződtette dr. Ripka Ferencet, ott rendkívül széleskörű tevékenységet fejtett ki a városi közüzemek,

főleg a világítási üzemek kommunalizálása terén s e közhasznú működése elismeréseként nevezték ki főtitkárrá, majd pedig cégvezetővé, reá bizva 2 nagy műszaki osztálynak a vezetését. Mint a gödöllői Erzsébet szoborbizottságnak elnöke irta „Erzsébet királynénk Gödöllőn“ cimü müvét és a szobor leleplezésekor a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki a király. 1906-ban a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja lett. Társadalmi téren kifejtett működése alapján a székesfőváros 1. kerületében csaknem valamennyi társadalmi intézménynek vezető tagja; elnöke a Krisztinavárosi Kaszinónak, a krisztinavárosi iskolaszéknek, a Klotild Szeretetház Egyesületnek, a Felső Krisztinavárosi Segélyzőbizottságnak s a 33-as Football Klubnak. Főparancsnoka a budai önkéntes örseregnek s mint ilyen a koronás arany érdemkereszíet kapta a vitézségi érem szalagján. A Klotild Szeretetház Egyesület dr- Ripka Eerenc közreműködésével ma már 50 helyett 126 árva és elhagyott gyermeket nevel s igy a főváros legnagyobb, legmodernebb emberbaráti intézménye. Dr. Ripka Ferenc választmányi tagja az Osztrák és Magyar gáz- és viztechnikusok egyesületének, a Magyar gyáriparosok orsz. szövetségének és a magyar vegyészeti gyárosok orsz. egyesületének ; tagja az Országos Szénbizottságnak s a Szent István társulat igazgatóválasztmányi tagja. A székesfőváros tanácsa 1910. október havában hivta meg dr. Ripka Ferencet a székesfővárosi gázmüvek vezérigazgató-helyettesi állására és 1913. február havában dr. Heltai Ferencnek főpolgármesterré történt megválasztása után lett a gázmüvek vezérigazgatója.

Nagy futkosás volt két napon át a Duna- parton. Valamennyi utcasarkon egy-egy csoport ember állott és várta a villamost Ha végre megjött, nem állt meg, hanem robogott tovább, hogy a legközelebbi sarkon megálljon. Az emberek előbb bámultak egyet, azután rohant mindenki a villamos után, mely persze addigra el- nyikorgott. Most aztán ott ácsorgóit az egész társaság és várta a következő kocsit. Csakhogy az ott állott meg a hol előbb vártak volt az emberek, mire rohant a tömeg vissza. Az ügyes közúti ugyanis suttyomban megszüntetett néhány állomást a Várkert kioszk és Pálffy-tér között és néhányat áthelyezett. A közönség azonban minderről nem tudott semmit és a régi megszokott megállóhelyeken várt és csak a tovamenő kocsik után rohanva jutott az uj megálló helyekre. Viszont sok kocsivezető megfeledkezett az uj rendről és a régi állomásokon állította meg a kocsit, — mire a közönség rohant vissza, hogy aztán újból szaladjon a következő kocsi után, mely az uj állomáson állt meg. — Sietünk megnyugtatni a közönséget, hogy ezek már a közútinak az utolsó tréfái! Nem tarthat már soká.

Nincs templom az egész Országúton. A Margit-körut elején van a Ferencrendieké, s azontúl csak a Zugligetben. Szép csendben, minden zaj nélkül igyekszik ezen a bajon segíteni a Kápolna-egyesület, mely a Csaba-utcában a Városmajor sarkán épült Fáy-házak egyik suterén helyiségét bérelte ki s átalakította kápolnává. Ma még egyszerű a berendezése. Kedves kis oltár, székek, néháuy szentkép a falon és egy fisharmonium. Remélhető azonban, hogy a hívők jó szívvel hamar díszesebbé teszik ezt a kápolnát is.

Áldozatot követelt a spanyol járvány az 1. kerületi elüljáróság tisztikarából is: Wanek Gyula ideiglenes hivatalnok, a lelkiismeretes tisztviselő megtestesítője néhány nap alatt 20 éves korában meghalt. Aznap elhalt az édes anyja is.

*