Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-07-07 / 582. szám

Diák-otthon készül Budán, a mű­egyetem közelében, egyelőre 80 mű­egyetemi hallgató részére. Erre a célra kért a székesfőváros tanácsa a József-Müegyetem építkezései részére fenntartott területen ingyen telket, mivel szemben az építkezésről a fő­város maga gondoskodik. Bár a 80 lakóra tervezett diák-otthont nagyon kevésnek tartjuk a háború után vár­ható nagy igények kielégítésére, kezdő lépésnek ez is valami. Nagy gondot kellene azonban fordítani arra, hogy ez az otthon elhelyezésé­nél és körülményeinél fogva is cél­tudatosan szolgálja a fiatalság neve­lésügyét. — Ebből a szempontból kétségtelenül legideálisabb lenne ezt a diák-otthont a kávéházi körzeteken tül, a műegyetem mögött létesítendő sporttelep keretébe elhelyezni, ahol nemcsak egészséges fekvésénél, ha­nem a sporttelep és a Duna közel­ségénél fogva leghivatottabban tudná az ily intézményhez fűződő egészség- ügyi és nevelési érdekeket kielégíteni. A tehetséges gyermekek kiválasztása és hathatós támogatására vonatkozó, lapunk­ban is ismertetett, módszert mutatta be Kapcza Imre iskolaszéki tag, az I. kerületi ni. sz. iskolaszéknek Perczel Béla elnöklete alatt legutóbb tartott ülésén. Több érdem­leges hozzászólás után az iskolaszék elfo­gadta az indítványt és elhatározta, hogy ebben az ügyben úgy a székesfőváros taná­csához, mint a többi iskolaszékhez is átir. Katonásan példás a rend a 29-ik honvéd beszerzési központnál, mely a Dőbrentey-utca 24. sz. alatt van. Katonai intézményekről nem szokás írni — de ahogy egy tiszti család­tagjától értesülünk — itt oly kivéte­les viszonyok vannak, amelyek mellett dicsérő szó nélkül nem mehetünk el. Vágó Ernő parancsnok e beszerzési csoport számára intelligens kereske­dőkből álló legénységet válogatott össze, a beszerzéssel Deutsch Miksa főhadnagyot bízta meg és mint üzlet­vezetőt Sándor Fülöp őrmestert állí­totta be. 1200 családot, mintegy 8000 lelket, vagy mondva gyomrot lát el a központ, a tagok teljes meg­elégedésére. A beszerzési központ parancsnoka most lépett elő száza­dossá, mely alkalommal a ragaszkodó személyzet az irodát valóságos virá­gos kertté alakította át. A szigorú rend, megfeszített munka és erős szolgálat sivárabb mezején is meg­tenni az alantasok meleg szeretete — a virágot. Előkelő Czukrdszszalon I. Kriszíina-könií 77. Ravasz László ! I NYÁRI I ® tanfolyamok ® GYORSlEáS, í GÉPÍRÁS, KÖRY17VITEL PA7M i_fé,e ^an^‘ Keres­ÍYv/jíMA kedelmi Tanfolyam, gyorsíró- és gépíró iskola j Badán, II., Iskoía-H. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Kiadó: Viraág és társa. A Magy. Kir. Folyam- és Tenger­hajózási Rí. június 25-én tartotta XXIII-ik rendes évi közgyűlését Horváth Elemér főrendiházi tag elnöklete alatt. A közgyűlés tudo­másul vette az évi jelentést és 2,846.290 korona 32 fillér nyereség­ből a leírások után az 1917. évi osztalékot 16 korona összegben álla­pította meg. A közgyűlés ezután megválasztotta az igazgatóságban megüresedett helyre Szécsi Pált, a Hazai Bank Rt. igazgatóját, továbbá a felügyelő-bizottság eddigi tagjait és uj tagul Péterffy Lajos min. tanácsost. Az 1917. évre vonatkozó XXIÍI. osztalékszelvényt a társaság főpénztára, valamint a Magyar Ál­talános Hitelbank folyó évi junius hó 26-tól kezdve 16 koronával váltja be. A Magyar Gázizzófény Rt. elnökévé Kánitz Jaques vezérigazgatót választattak meg. Kánitz jaques elnök nemcsak a, vezetése alatt álló részvénytársaság fejlesztése, hanem a földgáz hasznosítása és általában a legjelentősebb gazdasági éidekek szol­gálata körül kiváló érdemeket szerzett. Érdekel minket itt Budán, hogy a sertés vásár, mely regébben világ hírre emelte Kőbányát, most Buda egyik leendő külvárosában Nagy­tétényben keres elhelyezést. Az 1914- ben Nagytétényben létesített Magyar sertéhizlaló és husipári r.-t.-nak a husipár fejlesztésére és a hús fel­dolgozására irányuló tervei megváló- sitása céljából 6 millió korona alap­tőkével megalakult a Sertésnagyvágó részvénytársaság. Az alapításba uj- jabban bevonattak a Magyar élel- miszerszállitó r.-t., a Magyar mező- gazdág szövetkezete és az Általános fogyasztási szövetkezet. Az igazgató­ságba beválasztattak: Gróf Szécheny Emil (elnök), Ipolyi-Keller Gyula, Balogy Elemér, Deutsch Miklós, Erdélyi Mór, jeszenszki Jeszenszky Pál, Kammer Vilmos, Koós Jenő, Schweiger Ödön, Serbán János, Stern Samu, dr. Sándtner Ernő, zólyomi dr. Wagner Ödön és báró Ullmann György urak. A felügyelő­bizottságba beválasztattak: dr. Tóth Jenő, Békéssy Jenő, Róth Imre, dr. 'Serbán Iván és Tíbold Gyula urak. A Magyar Cipögyárosok*Országos Egyesülete legutóbb tartotta rendes évi közgyűlését Balogh Brúnó el­nöklete alatt. Dr. Bacher Pál főtitkár jelentésében visszapillantást vetett az ipar háborús szervezetének fej­lődésére, ismertette a különböző bőr- és cipőipari rendeletek, köz­pontok, bizottságok keletkezését és kihatását, továbbá fejtegette a cipő­gyáripar jelenlegi helyzetét. A fő­titkár jelentéséhez Benedict Norbert társelnök, Lichtmann Miksa alelnők, továbbá Neugebauer Sándor, Rózsa Gyula, Sugár József Boskowitz Gyula, Krausz Vilmos és mások szólották hozza, mire azt egyhangúlag tudo­másul vatíék. Hajózás. A Magy. Kir. Folyam és Tengerhajózási R. T. igazgatósága közli, hogy Regensburg, Passau, Linz, Wien, Pozsony, Budapest- jobbpart, Budapest-balpart, Vukővár, Újvidék, Zemun, Báziás és Orsóvá állomásai Galac íoko rendeletésü- teherárukat, fuvarlevelenkint legalább 5000 kg. súlyért való díjfizetés ese­tén, ismét elfogadnak szállításra. A Csoníközpont r.-t. junius 25-én tartotta második rendes közgyűlését dr. Kofiner Adolf báró elnöklete alatt. Az előterjesztett mérleg és üzleti jelentés szerint a Csontközpont a lefolyt üzletévben 25 millió korona értékű áruforgalmat közvetitett. Az elért tiszta nyereség K 37.828’12, melyből a gözgyülés határozata alapján alapszabályszerűen 5 százalék osztalék alapján kerül kifizetésre, mig a fenmaradó. összeg a tartalék- alap javára fordittatik. A közgyűlés végül az igazgatóság eddigi tagjait újból megválasztotta és uj tagokul az igazgatóságba választotta siklósi Tschögl Henrik udv. tanácsost és Szegő Béla ügyvezető igazgatót. fl feHtícsi cipészmesferek szabad szervezetté tömörültek, hogy érdekeiket a törvény keretein beiül megvédhessél az őket érő méltat­lanságot orvosolhassák, régi vevő­körüket kielégíthessék és — ne áll­janak mégsem mindig egy lábbal a büntető bíróság küszöbén. Több ízben tartott előértekezletek után a rnult héten nagygyűlésre jöt­tek össze Buda minden részéből a II. kér. Iparoskor nagytermében, ahol Oremusz Ödön elnöklete alatt im­pozáns és csodásán nyugodt, a ci­pészmestereket érdeklő, minden rész­letre kiterjedő tanácskozás folyt le. Férfias nyíltsággal, egyszerű, de ha­tározott szóval, minden izgatás kerü­lésével tárgyalták ennek az iparágnak ma aktuális kérdéseit, becsületesen kijelentve, hogy a törvényes rendelet előtt meghajolnak, elfogadják, csak a javításokra és anyagbeszerzésre vonatkozó részeiben óhajtanak mél­tányos változtatást. Kézy Béla előadó beszámolt az ügyvezető bizottság eddigi eljárásá­ról és humorosan elpanaszolía, hogy az ipartestület nem veszi tudomásul a budai cipészek mozgalmát, a ren­delettel összeütközésbe került cipé­szeknek jogvédelmet nem nyújt, - s ami még humorosabb, hogy ugyan­így jártak a székesfővárosi cipész­iparosok körében, ahol a budai iparosoknak már 1914-ben történt szervezkedését nem létezőnek jelen­tették ki. Nincs tehát más módjuk a budaiaknak, mint külön szervez­kedni, mert a cipőközpont szakava- tottság hiányában csak ront minde­nen. Ä szervezkedés győzni fog még az esetben is, ha a cipészmestereket beosztanák az állami cipőműhelyekbe, mert ott is védeni fogja érdekeiket a szervezet. A boldogulás egyetlen módja az összetartás és együttes el­járás. Szakvizsgáló bizottságok ki­küldésére van szükség. Van a cipész­iparosoknak 20 ezer koronájuk, amit egy értekezleten adakoztak össze ré­gebben, ezt kell fölhasználni az or­szágos cipész-szövetség létesítéséhez és olyan sajtóorgánumot kell terem­teni, mely megvédi őket a rendele­tek özöne ellen akkor, amikor nincs se anyag, se munkás — csak jegy. Az a tapasztalat alakult ki a cipész­mesterek között, hogy az egész akció egyes gyárak érdekében történik. A Wolffner-gyárról hire ment, hogy gépileg már berendezkedett 6000 pár cipőnek napi termelésére s oda kell munkásnak a kisiparos-mester, akit oda bekényszeritenek. Németh János emelkedett ezután szóra, kimentve Szalay elöljáró el-g^^s? maradását, üdvözölve a gyűlésen megjelent dr. Lendl Adolfot, kiemelve a Budai Napló önzetlen és fárad- ’ hatlan munkásságát az iparosok ér­dekében és meleg szavakkal ünne­pelte jelenlevő szerkesztőjét, Viraág Bélát. Azután részletesen rámutatott a rendelet hibáira, s ha azokat mél­tányosan módosítanák, a rendelet lényegén nem változtatnának. Erre nézve felterjesztést intéznek a minis- terhez, aki szívesen veszi az okos, jogos és méltányos útbaigazítást, aki kijelentette, hogy szívesen segít a hibákon, de ilyen előterjesztést az ipartestület nem tett. Utána Speray János pesti cipész­mester mondott el sok érdekes dol­got az ipartestüiet beléletéről és ott folyó különféle spekulációkról, amik a kisiparosokat károsítják. Király Zsigmond bejelentette, hogy közvetlen tudomása van a bőrárak várható változásáról s igy revízió alá kerül a rendelet, amikor a mostani hibáin javítani lehet. Viraág Béla fejezte ki még cso­dálkozását, hogy az existenciájukban megtámadott mesterek ily fegyelme­zetten és méltóságteljesen tudnak tanácskozni, ami már biztos sikert jelent, üdvözölte a kiküldött bizott­ságot, mely lelkiismeretesen végezte el nagy és fáradságos munkáját. Ünnepelte dr. Lendl Adolfot, aki a küzködő polgárság minden mozgal­mában lelkesen vesz részt. Zárószavában Oremusz elnök ki­jelentette, hogy ezentúl már nem kritizálnak semmit és csak a szak­iparosok jövőjével foglalkoznak. Kérte a tagokat, hogy minden gyűlésre ily nagy számmal jöjjenek össze. R. S. N. JL Csalogány-u. Ez tévedés, mert annak a mesterségnek meg volt a becsü­letes magyar neve: varga, csizmadia, újab­ban cipész. A „suszter“ szó kontárt jelent, aki nem tökéletes a mesterségében. Mint ilyen tehát gúny, kicsinylés. Csak a ma­gyar szót szabad használni. Előfizető Ménesi-ut. Azt hisszük, hogy a Gellért-fürdő környékének rendezése most ideiglenes jellegű. Ezek a partvédő kísér­letek abszolúte nem szépek. De várjuk be a véget. — Mint magánfél, továbbra is csak 12 koronát fizet. Asztaltársaság Víziváros. Minden válla­lat, részvénytársaság, nyilvános helyiség, beleértve a kávéházakat is (nem számítva ide a borméréséket, kávéméréseket és fod­rászokat), továbbá minden társaskör, egye­sület a teljes előfizetési dijat fizeti. — Ma­gánosok, ahogy külön lev. lapon tudattuk, kedvezményben részesülnek. Ide tartoznak az iskolák is, a tanszemélyzet, tisztviselők, iparosok és kereskedők. Magánfelekre nem róhatunk most a nagy drágaság mellett újabb terheket, még ha méltányos és jogo­sult volna is. Szerkeszti: Holló Tivadar és Réw Sándor. $ Az állatkertben nézzük meg az £ i akváriumot $ és a “ J páímaházat | | ott szép emléktárgyak jutányos $ áron kaphatók. t m T2* W V V W V ^ Nyomatott az Attila kő- és könyvnyomdái müintézet r.-t.-nál 1. kér., Szt-jános-tér 1 a. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom