Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-12-29 / 606. szám

háromnegyedét megszállva tartják az annektálásra kész szomszédaink. Nehéz ezt a kérdést jól megoldani s erre vonatkozólag kapjuk az alábbi levelet: Táncoljunk úgy, ahogy az antant akarja. Húzzuk ki ellenségeink tö­rekvéseinek a méregfogáí. Ha for­radalmi kormánnyal nem áll szóba, ezen is lehetne segíteni. Akármi­lyen antipatikus legyen is előttünk a gondolat, meg lehetne adni a formáját a külföld előtt. Polgári pártok, szociálisták, fogjunk kezet; együttes akarattal hívjuk össze új­ra a régi parlamentet, választassuk meg vele Károlyi Mihályt kormány­zónak. Adassuk meg ezzel a régi parlamenttel az eddigi intézkedé­sek számára a szankciót. Ha a forradalmi kormány szétkergette a régi parlamentet, ugyanolyan jog­gal össze is hívhatja. Ne féljünk feltámasztani még egyszer. Nem fog, nem merészkedik szembehe­lyezkedni a Nemzeti Tanács aka­ratával. Ha megtenné, a kormány­zó aznap szétkergeti. Formaság az egész. De a külföld előtt olyan bi­zonyítékát szolgáltatná a magyar nép politikai érettségének, ami ok­vetlenül célt érne. S ami a fő, ezt a parlamentet rögtön s az. egész országból össze lehetne hívni. Ha valaki nem jön el, az az ő baja, meg a kerületéé. Az így alakított uj kormány külügyminiszterének azután elhinné az antant, hogy nem lesz jó Magyarországot újra belekergetni a német szövetségbe, vagy a bolsevizmusba! Ujj Gyula. Nagy horderejű ülésük voltak folyó hó 20-án délután a kereske­delemügyi minisztériumban, Méhely Kálmán államtitkár elnöklete alatt. Az egyik ülés tárgya a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építésé­nek ügye. Erre nézve elvi megálla­podás történt oly irányban, hogy ezt a kikötőt a székesfőváros és a kormány paritásos alapon építi meg; és hogy a munkálatokat egyfelől munkaalkalmak biztosítása, másfe­lől a viziforgalom fejlesztése érde­kében legsürgősebben megindítják. A munkák teljhatalmú vezetésére egy 30 tagú nagybizottság delegál- taínék; amely egyharmad részben a kormány, egyharmad részben a város és egyharmad részben az érdekelt képviseletek kiküldötteiből alakul. — A másik ankét azzal a nagy horderejű tervezettel foglal­kozott, amelyet a Ganz-gyár két igazgatója: Fehér és Seidler dr. készítettek; s amely a fővárosi szétszórt villamos áramfejlesztő ösz- szes telepek kooperációját kívánja megoldani. Az egész terv körülbe­lül 40 — 50 millió korona beruházást igényelne; de óriási gazdasági eredményeket biztosítana. Budapest összes évi ipari szénszükséglete kereken kilenc millió métermázsa, amelyből a tervezett racionális üzem mintegy öt millió métermá­zsa megtakarítást ígér. A szakér­tőkből alakult nagybizottság aként határozott, hoey bevárja a főváros­nak, mint az öt legnagyobb elek­tromos mű tulajdonosának állás- foglalását, amelynek 14 nap alatt meg kell történnie ; s annak ered­ményéhez képest teszi meg egy szükebb körű szakbizottság utján a további lépéseket. — E gazda­sági szempontból nagy horderejű tárgyalásokon az állam részéről Kvassay Jenő, Hollós József, Beke József, Garády, Dubszky Alfréd, Józsa László miniszteri tanácsosok, illetőleg műszaki főtanácsosok vet­tek részt; a főváros képviseletében Déri Ferenc dr. alpolgármester, Harrer Ferenc dr., Fock Ede, Bu- záth János dr., Vita Emil, Becsey Antal, Forbáth Imre és Lukács Jenő jelentek meg. Ezen kívül a műszaki világ és közélet számos kitűnősége vett részt a nagyjelen­tőségű eszmecserében. Lemaradtunk megint, mint ren­desen, abban a városfejlesztő ver­senyben, mely most a kis lakások és bérházak építési terve alkalmá­ból egészen mellőzte Budát. A Ta­bánt lebontották botorul, de nem gondoskodtak szegény népe szá­mára megfelelő uj telep létesítésé­ről. Pedig a téli kikötő mellett al­kalmas, megélhetést nyújtó hely önként ajánlkozott. Az építési akció öt telepet létesít a fővárosban. Az egyik telep Újpest vidékén, három telep lesz Kőbánya környé­kén, végül pedig egy telep épül az Erzsébet királyné-uton is. A fővá­ros a lakások építéséhez szükséges területeket ötven évre díjmentesen adta bérbe az államnak, mely 125 millió koronát engedélyezett e célra. 84 építész teivezi a kislakásokat. — Kárpótlásul Budára a Műegyetem környékére tervezik az öt diák­szálló építését. Kathoiikus hitközségek szervezése Budán. Megindult Budán is a kathoiikus hitközségek szervezésének munkája, és már minden plébánia területén megtörtént az intézkedés, hogy a hívek maguk vegyék kezükbe a hitközségek létesítését és szerve­zését. Az első értekezlet Újlakon történt, ahol már e hó 15-én meg is ala­kították az újlaki kathoiikus hit­községet. 50 képviselőt és három tanácstagot válastottak Ott Ádám esperes-plébános^ prelátus egyházi elnök és Knotz Ágoston világi el­nök mellé Debreczeny Józsa, Boh- randt Zoltán és Láng Linót szemé­lyében. * Díszes társaság gyűlt össze a várbeli autonómiai értekezleten, mely december 22-én folyt le. Ott voltak : Wekerle Sándor, Apponyi Albert gróf, Széchenyi Emil gróf, Zichy Rafael gróf, Pejachevich Márk gróf, Apponyi Albertné grófné, Pallavicini Edéné grófné, Orosz Szerafin bárónő, Zichy Rafael grófné, Hohenlohe Sarolta herceg­nő és még számosán. Az ülésen Nemes Antal dr. c. püspök plébános elnökölt, akinek javaslatára elhatá­rozták az autonóm hitközség meg­alakítását. December 29-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor az 1. kerüle­ti elöljáróságon, a budai régi város­házán nyilvános népgyülést tart, a melyre meghívják a kerület 3000 hívőjét. Elnökké Széchenyi Emil grófot, társelnökké Tory Gusztáv volt igazságügyminisztert és Palla- vicini Edéné őrgrófnét jelölték. * A Krisztinavárosban Zeliger Vil­mos plébános hívta össze e hó 15-én délutánra, a plébánia nagy­termébe, ahol a társadalom minden rétege képviselve volt. Elhatározták, hogy 22-én nagygyűlésre hívják meg a hitközség tagjait, amikor igazi demokratikus társaság gyűlt egybe a Koronaőr utcai iskola tornatermében. Nők és férfiak ve­gyesen. Zeliger Vilmos apátplébá­nos, mint a hitközség lelkipásztora nyitotta meg lelkes szavakkal a nép­gyülést. Utána Rottenbiller Fülöp igazságügyminiszteri tanácsos a ka­thoiikus autonómia lényegét fejte­gette és felhívta a megjelenteket, hogy a krisztinavárosi rom. kath. hitközség megalakulását mondják ki, amit a népgyülés dr. Baranski Gyula, Árki József és Salomváry Jenő hozzászólása után egyhangú­lag elfogadott. Farkas Edith, Andor Endre lelkes felszólása után dr. Ba­ranski Gyula indítványára a meg­alakult hitközség első határozat­képen kimondotta, hogy zz iskolák­ban a vallásion tanítását megtartani kivánja. Ezután megválasztották a 100 tagból álló szervezetbizottságot és a nyolc tagból álló ideiglenes autonómiai képviselőket, névszerinti dr Baranski Gyula ügyvéd, Berényi Józsefné házmesternő, Ekamp Nán­dor tisztviselő, Farkas Edith alapít­ványi hölgy, Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató, Rottenbiller Fülöp min. tanácsos, Taborossy János hi­vatalszolga. A sociális misszió tár­sulat tagjainak vezetése alatt száz nő házról-házra fog járni, hogy minden egyes családnak személyi adatait följegyezzék. * A vízivárosi (Anna templom) plé­bánia körzet december 14-én alakí­totta meg egyhangúlag a kerület minden rétegének részvéte mellett a kath. hitközséget. Molnár László adminisztrátor ismertette az össze­hívás célját, fontosságát s világi elnöknek Simonyi-Semadam Sándort, titkárnak Juhász Sándort ajánlotta. 45 autonómiai képviselőt is válasz­tottak, melyek közül négy tagot: az elnököt, titkárt, Sziovacsek József festőt, Szily Rózsi tanítónőt a köz­pontba küldenek. December 29-én délután 5 órakor nagy propaganda gyűlés lesz II. Toldy Ferenc-utca 30. szám alatt. A Kelenföld-lágymányosi kath. hit­község december 15-én tartotta meg szervezkedő gyűlését s a Verpeléti-uti polgári étkezde helyi­ségében nagy számmal jelentek meg a hívők. A gyűlést Farkas Alberik helyi lelkész nyitotta meg, tartalmas, a részletekre is kiterjedő beszéddel. Az autonómia szervezetét főbb vonásokban ismertetve és az összeírást sürgetve, felolvasta az ideiglenes szervező bizottság név­sorát Fábián Gáspár mérnök. Dr. Sigmund Elek műegyetemi tanár felterjesztését, melyben a vallás- és közoktatásügyi minisztert Kelen­föld—Lágymányos 15,000 hivő ka­thoiikus nevében kéri, hogy a hit­oktatást a jövőben is tartsa meg kötelezőnek az ország összes kö­zép és alsófoku intézeteiben, a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Benárd Ágost orvos, Forster Gyula és Dr. Dangelmayer mérnök fel­szólalása után az elnök az ideig­lenes vezetőségnek névsorát ter­jesztette elő, mely szerint a gyű­lés Forster Gyula műszaki főtaná­csost világi elnöknek, Tóth Józsefet jegyzőnek, Zielinszky Ferenc pénz­ügyi tanácsost gondnoknak és Fábián Gáspár mérnököt templom­atyának választotta meg. A gyűlés a központba is delegált férfi és női képviselőket, elhatározta a hí­vek összeírását egyes utcák és házcsoportok szerint, azután lelkes hangulatban oszlott szét. Óbudán szintén december 22-én alakult meg Sagmüller József apát­plébános elnöklésével a kath. hit­község. Csáktornyái Lajos ismer­tette a kath. autón, mibenlétét, és rámutatott azokra a káros hatá­sokra, melyek a múltban a püspö­kök és plébánosok választása s egyéb kath. ügyek elintézésekor a más vallásnak közbeszólása oko­zott. Dr. Mészáros János érseki biztos a kath. érdekek megvédésé­ről s a gyermekek hitoktatásáról szólt — bejelentve, hogy a főváros jogait mint kegyúri jogokat érin­teni nem akarják. .Sagmüller J. határozatot olvasott fel, melyben az óbudai szülők a kath. hittan eltörlése ellen állást foglalnak s ezt küldöttségileg terjesztik a val­lás és közoktatásügyi miniszter elé. Egy ideiglenes és egy szükebb- körü bizottságot választottak meg, melyek a szervezést rendszeresítik. ülőhelyeket a művészeknek. — A kenyéradó mesterség. — A megélhetési mozgalmakba erő­sen belesodródtak a művészek is. kik a jövőben a legbizonytalanabb helyzet előtt állnak. Ámint a nagy pénzforgalom hul­lámai megűllepednek s a pénz általában megoszlik, eltűnnek a mecénások is, akik egyedül az olaj- festményt vették, sőt kutatták. A jövő szegényebb világában, ha már vásárol vagy rendel valaki, az majd valószínűleg inkább a í iparművészeti tárgyakat keresi; hangsúly, ha nem is lesz a mesL ségen, de az fontos szerepet visz- majd. Ezért már ma kell kérni, sür­getni műhelyeket a művészek szá­mára. Az eddigi műterem-építési rendszer, csak műtermet és lakást ismert, holott égetően sürgős, hogy a művésztelepeken a műtermes lakások mellett műhelyek is épül­jenek, hogy a művész ne csak ter­vezzen, hanem a mesterségi részét is maga végezze a munkának, mint minden kor igazi művészei tették, s csak a 19. század degeneráltsága szüntette ezt meg egy időre. Újra jelszó lesz, hogy a művész értse a mesterségét is és vegye tel újra ? kalapácsot. Legyen tehát a jövő művész­telepein faragó-műhely, égető­kemence, üvegfestő-műhely. — és mindaz, ami szükséges egy mű­tárgy végleges elkészítéséhez. Áz állam pedig ne engedje meg. hogy a gyárak nagy tömegekben gyárthassák a dísztárgyakat, — hisz mit sem veszítenek vele, ha ugyanazokat csak mint közönséges használati tárgyakat állítják elő. Ilyeneket a külföldről se engedje­nek be. És ha lehet hamarosan műhe­lyeket építeni, — akkor még csak egyet! Áz építész ne a művészeket kérdezze meg, hogy milyenek le­gyenek ezek a műhelyek. Ne egy müvészbizottság vezesse az ügyet, mert akkor igen hosszú ideig nem fog semmi sem épülni s ha épül, az igen rossz lesz, — hanem bíz­zák teljesen a mesteremberekre, akik hasonló műhelyeket már épí­tettek. Unghváry Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom